Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-13 / 24. szám

Szabad földműves A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1970. június 13. Ara 1,— Kčs XXI. évfolyam, 24. sXám. A szocialista munkaverseny tovább­­fejlesztése érdekében A „Mindenki szocialista módon“ mozgalom újabb követőkre és lelkes támogatókra talált. Június 5-én, pénteken egyes élenjáró mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek, élelmiszeripari és szolgáltatási vállalatok kép­viselői össz-szlovákiai értekezletre jöttek össze, hogy megtárgyalják a mozgalom aktuális kérdéseit. Az értekezleten részt vettek a járási párt­­bizottságok mezőgazdasági titkárai és a kerületi pártbizottságok dolgozói is. Az értekezletet Anton Grom professzor, az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezési ügyosztályának vezetője nyitotta meg. A fő beszámolót a „Min­denki szocialista módon“ mozgalommal kapcsolatban Vincent Cislák mér­nök, a tudományok kandidátusa tartotta, a mezőgazdasági termelés fel­adatairól és a feladatok teljesítéséről az 1970-es évben pedig Ján Janovic mérnök, a tudományok kandidátusa, mezőgazdasági és élelmezési miniszter számolt be. Az értekezleten felszólaló küldöttek állást foglaltak a szocialista mun­kaverseny új formájának terjesztése mellett. A felszólalásokban kifeje­zésre jutott, hogy a mezőgazdasági vállalatok, az élelmiszeripari és a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok dolgozói egyértelműleg támogatják a CSKP új vezetőségének politikáját és alkotó munkájukkal valóra váltják a CSKP KB múlt évi szeptemberi felhívását a munkakezdeményezés fej­lesztésére hazánk felszabadításának 25. évfordulója alkalmából. Az értekezleten részt vevő küldöttek NYILATKOZATA Ml, gazdasági dolgozók, a mezőgazdasági és élelmezési vállalatok párt­ós szakszervezeti funkcionáriusai a „Mindenki szocialista módon“ verseny­mozgalomtól lelkesítve 1970. június 5-én össz-szlovákiai értekezletre jöt­tünk össze, hogy a 24 kezdeményező vállalat példája alapján továbbfejlesz­­szük és aktivizáljuk a szocialista munkaversenyt az 1970-es állami terv teljesítése és túlteljesítése érdekében. A? utóbbi években a jobboldali-opportunista és antiszocialista erők káros befolyása következtében a mezőgazdaságban és az élelmiszeripar­ban lebecsülték és elhanyagolták a szocialista versenyt, a kötelezettség­vállalási mozgalmat és a szocialista munkabrigádok szervezését. Hála' a párt új — határozott — vezetésének, és a CSKP KB elfogadott felhívásának a munkakezdeményezés fejlesztésére hazánk szovjet hadsereg által való felszabadításának 25. évfordulója alkalmából, a mezőgazdasági és élelmi­­szeripari vállalatokban a dolgozók értékes szocialista kötelezettségeket vállaltak a terv és a szerződések feladatainak túlteljesítésére. Az 1969-es év IV. negyedévében, és az 1970-es év I. negyedévében elért jó eredmé­nyekért a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Kormánya és a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezet Központi Tanácsa 34 díszokleve­let, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya 44 díszoklevelet, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma pedig 318 minisztériumi oklevelet adományozott. Ez a tény legjobban bizonyítja, hogy a párt és az állam új vezetése méltányolja a szocialista munkaverseny jelentőségét és a dolgozók kezdeményezését. A mezőgazdasági termelésben eddig elért eredményekre és a lakosság jő és folyamatos élelmiszerellátására kapcsolva arra fogjuk irányítani a figyelmet, a kezdeményezést és az igyekezetei, hogy a hús-, a tej- és a tojástermelésben egyre növekvő eredményeket érjünk el a gazdasági állatok állományának párhuzamos növekedése mellett. Mozgósítjuk az összes tényezőket abból a célból, hogy az állattenyész­tési termelés szakaszán kihasználjuk az összes termelési kapacitásokat. Ugyanakkor megteremtjük az előfeltételeket a mezőgazdasági termékek felvásárlásának folyamatos teljesítéséhez. Fokozzuk a mezőgazdaság ter­melékenységét és politikai szervezési intézkedésekkel biztosítjuk a gabona­félék, a cukorrépa, kukorica, burgonya, valamint a takarmányok veszte­ségmentes betakarítását. Megjavítjuk a takarmánykeverékek összetételét és időben kiutaljuk a műtrágyákat. A munkaszervezés korszerűsítése, illetve megjavítása által jobban kihasználjuk a meglévő termelési kapa­citásokat és meggyorsítjuk az épülő gazdasági objektumok befejezését. Időbeni és minőségi szempontból megjavítjuk a szolgáltatásokat a szállí­tások, a javítási munkák, a raktározás, a vegyszeres növényvédelem és a meliorációs munkák szakaszán. Az élelmiszeripari termelés szakaszán a választék bővítése mellett fo­kozzuk a termékek minőségének színvonalát, gyarapítjuk a termékek mennyiségét, korszerűsítjük a csomagolási technikát a hazai piac által igényelt követelményekkel összhangban. Minden lehetőséget kihasználunk a társadalom érdekeivel összeegyeztethető export fejlesztése céljából. Tudatában vagyunk annak, hogy a meghatározott feladataink nagyon igényesek és teljesítésük megköveteli a pénzügyi fegyelem elmélyítését, a spórolási lehetőségek maximális kihasználását mind üzemi, mind pedig az állami szervek szakaszán. A bérek és a munkatermelékenység viszo­nyának, a munkafeltételek és a dolgozók életkörülményei javításának érdekében szükség van minden munkáskéz, minden beosztott és vezető dolgozó — szakágazati és pártfunkcionárius — tehetségének maximális kifejtésére. A „Mindenki szocialista módon“ nevezett mozgalom lényege: hogy tel­jesítsük az állami tervfeladatokat és olyan társadalmi légkört teremtsünk, amely lehetővé teszi a lelkiismeretes minőségi alkotó munka érdemleges értékelését, s amely elítéli a közömbös és felelőtlen megnyilvánulásokat a termelésben, az állami és a munkafegyelem területén, valamint amely elítéli az összes szocializmusellenes jelenségeket. Abból a célból, hogy törekvéseinket siker koronázza, a mindennapi poli­tikai nevelő munkánkkal hatunk a dolgozók gondolkodására és cseleke­detére, fejlesztjük a munkához való jó viszonyt, a dolgozók elvtársi kap­csolatait a tudományos ismeretek teljes kihasználása, a gyakorlat kor­szerű módszereinek, valamint az összes anyagi és erkölcsi tényezők hatá­sának figyelembevétele mellett. Szocialista kötelezettségvállalásunk teljesítésével kifejezzük a CSKP Központi Bizottsága felhívásához való pozitív viszonyunkat, V. I. Lenin emlékének tiszteletét és nagy mértékben szolgáljuk dolgozó népünk élel­miszer-ellátásának javulását. , Hisszük hogy a „Mindenki szocialista módon ismert mozgalom ki­bontakoztatását szolgáló mozgalmunk nem marad visszhang nélkül, hanem kiváltja a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók széles tömegeinek helytállását mind a kötelezettségek vállalásában, mind pedig azok teljesí­tésében. Bratislava, 1970. június 5-én. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari össz-szlovakiai aktíva értekezletének résztvevői Június 21-én, az éjféli órákban Gútát (Kolárovo) is elérte az áradat. A ké­pen látható házak még „állják • a sarat“, de néhány nap múlva össze­omlottak, mint a többi 1300 Az internacionalista összefogás eredménye Az 1965-ös év sokáig emlékezetes marad Csallóköz népének. Május végén, június elején a más­kor békésen tovasiető Duna ijesztően emelkedett és addig nyaldosta az esős évszakban elázott gátat, mígnem három helyen átszakadt a vén folyót körülölelő „béklyó“. A Duna medréből zúgva-búgva öm­lött ki a víz, és néhány nap alatt elöntötte a komáromi járás 25 köz­ségét és települését. Elpusztultak a kasza alá érett gabonatáblák, kul­túrnövények. Amit a kétségbeesett emberek és a segítségükre siető ka­tonák (csehszlovák, szovjet, magyar) nem tudtak elszállítani, menthetetle­nül elpusztult. A járás ötvenöt mezőgazdasági üzeméből ötvenhárom szenvedett víz­kárt. Az alapeszközökben okozott kár meghaladta a 100 millió koronát. Az elpusztult terméssel együtt több mint negyed milliárdos érték vált a víz martalékává. A legjelentősebb károk a lakóházakban, középületekben ke­letkeztek. összedőlt 3743 épület és több mint 2000 megrongálódott. A középületekben is jelentős volt a veszteség, orvosi rendelők, üzletek, iskolák dőltek romba, váltak hasz­nálhatatlanná. Főleg a bátor csehszlovák, szovjet és magyar katonák gyors közbelépé­sének köszönhető, hogy emberi élet­ben nem esett kár. Az állatállományt is sikerült időben biztonságba he­lyezni. Közel félszázezer embernek kellett elmenekülni az áradat elől. A közeli, távolabbi községek, városok lakói megértéssel, szeretettel fogadták a szerencsétlenül jártakat. Igyekeztek mindenben a segítségükre lenni, fe­ledtetni szerencsétlen sorsukat. So­kan azonban ennek ellenére is ke­seregtek. — Mi lesz velünk, gyermekeinkkel? Soha nem lesz többé házunk, ker­tünk. A kétségbeesetteknek nemsokára megérkezett a válasz. A gyerekek­nek különböző nyaralóhelyeken biz­tosítottak lehetőséget a tanuláshoz, Több mint 3000 csallóközi iskolaköte­les talált meleg otthonra Morva-vidé­ken és Szlovákiában. Megoldódott az egyik legfontosabb kérdés, a jövő nemzedéke biztonságban tanulhatott. Nagy gondot jelentett a lassanként visszatérő lakosság elhelyezése. A Szovjetunió, mint mindig, most is segített. Egyebek mellett kétszobás nyaralóházakat küldött a bajba ju­tottaknak és több mint 400 családot azokba helyeztek. Pártunk és kormányunk felhívásá­ra megmozdult az ország népe. Járá­sok, üzemek jelentkeztek sorra és védnökséget vállaltak egy-egy köz­ség újjáépítésében. Soha nem látott ütemben folyt a munka. A védnök­­ségi járásokból küldött építőcsopor­tok éjt nappallá tettek, hogy minél előbb hajlékba kerüljön az árvízsúj­totta lakosság. De nemcsak szorgos kezű embereket küldtek az egyes járásokból, hanem építőanyagot és sok más mindent. A lassan elhúzódó ár után hozzá­láttak a föld műveléséhez. Akkori­ban az volt a jelszó: mindent meg­adni a földnek, hogy a következő évben teremjen. Valóban nem is volt hiány műtrágyából, gépekből, s min­den alapot megadtak a jó termés érdekében. összefogott az ország és hihetet­len gyorsasággal újjá, sokszorta szeb­bé épültek a csallóközi falvak. Ma­napság 3410 rangos, emeletes lakó­házban már bent laknak. Iskolák, művelődési otthonok, óvodák, üzle­tek egész sora létesült az árvíz óta. Az utakat közel 100 milliós beruhá­zással hozták rendbe. A hozzáértők véleménye szerint az árvíz óta eltelt öt év legalább negyed évszázados fej­lődést jelentett a dél-csallóközi fal­vak életében. Pusztító árvíz zúdult a csallóközi rónára. Az ott élő emberek jajkiál­tása elhallatszott az ország túlsói szélére, sőt külföldre is. ,A proletár internacionalizmus szellemében több nemzet fiai nyújtottak baráti segítő­kezet, hogy minél előbb elfelejtse az árvízsújtotta lakosság az átélt bor­zalmakat. A segítők és Csallóköz népe között meghitt baráti kapcsolat alakult ki. Ezt az őszinte kapcsolatot akarták ketté törni 1968-ban a jobboldali opportunisták. Tervük meghiúsult, és .újból bebizonyosodott, hogy hazánk pépének barátsága megtörhetetlen. Az ember akkor ismeri meg legjob­ban barátját, ha bajban van. Nos, a komáromi járás népe a súlyos csa­pás idején talált igazi barátokra, akik olyan segítséget nyújtottak, amely egy röpke fél évtized alatt feledtette velük a szörnyű katasztrófát. Tóth Dezső Az újjáépült Gútát 1987-ben várossá avatták. Ahol öt évvel ezelőtt az ár hömpölygött, kor­szerű városrészt láthatunk. Olvasóink figyelmébe! Értesítjük lapunk előfizetőit és összes olvasóit, hogy a közelmúlt­ban rendezett körzeti olvasótalál­kozóinkon elhangzott vélemények és javaslatok átértékelésekor — lapunk politikai kiadójával, a Szlo­vák Szocialista Köztársaság Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumával teljes egyetértés­ben — arra a következtetésre ju­tottunk, hogy lényegesen módosí­tani kell a Szabad Földműves tar­talmi szerkezetét. Tehát az olva­sóink széles táborának kívánságát teljesítjük azáltal, hogy július elsejétől kezdődően lényegesen bővebb terjedelemben foglalkozunk: ф a nagyüzemi növénytermesztés és állattenyésztési termelés kor­szerű technológiájával; • a mezőgazdaság sajátos ökonó­miai kérdéseivel; ф részletesen ismertetjük a ke­vésbé ismert, a legújabb hazai és külföldi mezőgazdasági gé­peket és eszközöket, a növé­nyek védelmét szolgáló vegy­szereket és azok szakszerű al­kalmazásának módjait; ismertetjük a közérdeklődést kiváltó törvényeket, törvény­­erejű rendelkezéseket és pol­gárjogi, munkajogi, vagyonjogi, valamint a szociális biztosítás­sal összefüggő esetekben vála­szolunk olvasóink kérdéseire; hogy felújítjuk lapunk egykori szakmellékleteit és július elsejétől minden pá­ratlan héten megjelenik a Kertészet és Méhészet című szakmelléklet, mint a nagyüzemi és háztáji gyümölcs-, zöldség-, szőlő- és virágter­mesztést, valamint méhészke­dést folytató olvasóink szak­­tanácsadója; Minden páros héten pedig megjelenik a Kisállattenyésztés — Vadász és Halász című szakmelléklet, mint a nagyüzemi és háztáji kisállat­tenyésztők, valamint a vadá­szok és halászok (sporthorgá­szok) szaktanácsadója. Szerkesztőségünk gondoskodik tehát arról, hogy a Szabad Föld­műves a nagyüzemi és a háztáji termelés fejlesztésében a dolgozók hasznos segítőtársa legyen. Kérjük lapunk előfizetőit, hogy tájékoztassák barátaikat, ismerő­seiket lapunk tartalmának előnyös módosulásáról és terjesszék a Szabad Földművest a falun és vá­roson élő — háztáji kertészkedés­sel, kisállattenyésztéssel foglalko­zó ipari munkások, valamint a méhészek, vadászok és horgászok között. ^erkesztőség

Next

/
Thumbnails
Contents