Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-06 / 23. szám

CSALÁDI KÖR A tőkén valő termesztés aránylag drága és csak ősszel „szüretelhetik“, különben a kitelepítés utáni három évben ad termést. A legjelentősebb a második évben van. ibor, nézted tegnap este a ■ budapesti televíziót? — kér­dezte munkatársától Mészáros Imre, a Galántai Meliorációs Szövetkezet igazgatója. — Nem. Miért kérded? — Kár, nagy kár. Engem még min­dig izgalomban tart az ott látott kü­lönleges gombatermelés. — Gomba? Mi közünk nekünk a gombához? — kérdezte csodálkozva Lőry Tibor. — Lehet, hogy semmi — tűnődött el az igazgató. — De engem mégis megfogott. S ha az egyre gyorsabban szaporodó emberiségre gondolok, a laskagomba termesztése komoly Je­lentőségű lehet. — Laskagomba ...? — Igen, így hívják a fatönkön mes­terségesen termesztett gombát. — Fatönkön?... Most már nekem is kezdi felcsigázni az érdeklődése­met ... Mondd csak el részletesen. Az igazgató elkezdte mesélni, ho­gyan oltják be a 30—35 cm-re elvá­gott fatönköket, s néhány hónapi el­­földelés után kirakják a mezőgazda­­sági szempontból használhatatlan te­rületre és három éven keresztül terem rajta gomba. — Meg kéne nézni közelebbről — egyeztek meg végezetül. Az elhatározást tett követte, és a helyszínen szemlélték meg a külön­leges gombát. Akkor ötlött az eszük­be: mi lenne, ha ők is hozzálátnának a termesztéséhez. Igenám, de ahhoz külkereskedelmi vállalatot kellett ta­lálni, amely az oltóanyag beszerzése GOMBATERMESZTÉS EGYETEMI SZINTEN A háziasszonyok örömére AZ AKARÁS MINDEN AKADÁLYT ELHÁRÍT szempontjából felveszi a kapcsolatot az illetékes magyarországi szervvel. — Keress valamilyen szervet — bízta meg az igazgató Lóry Tibort. — Megpróbálom — hangzott a be­leegyező válasz. Igenám, de akkor éppen 1968-at írtak és a feje tetején állt minden. Lóry hiába rótta Prága utcáit, kilin­cselt itt is, ott is, nem talált megér­tésre. Már-már feladta a kilátástalan küzdelmet, amikor a Polytechna vál­lalatnál egy fiatalember meghallgatta és közbenjárt az ügyben, amely elin­tézést nyert, vagyis a külkereskedel­mi vállalat hajlandó volt megvásá­rolni a termesztést, illetve az oltó­anyag licenciáját (szabadalmát). Tavaly már több tagszövetkezet gazdaságában termeltek laskagombát, amely a bratislavai zöldségárúházak­­ban is kapható volt egy időben. (Tavaly már írtunk is a tőkéster­mesztésről). A múlt év végén Prágában egy zöldségkiállítás keretében a galán­­taiak is bemutatkoztak a laskagom­bával. Ezt a kiállítást megtekintette Ludvík Svobnda köztársasági elnök is, s nagy figyelmet szentelt a külön­leges gombának. Amikor elmesélték, hogyan termesztik, az elnök megje­gyezte: „Szívesen venném, ha az én kertemben is lenne néhány termő­tőke.“ A galántaiak megígérték, hogy eleget tesznek az elnök óhajának. Március egyik napjának hajnalán útra is keltek. Az elnök tíz órára tűz­te ki a fogadtatásukat. Igenám, de közbejött az idei bolondériás időjá­rás, és a küldöttséget Kolínban be­fújta a hó s csak a késő esti órák­ban értek a fővárosba. Másnap már nem sikerült találkozniuk a köztár­sasági elnökkel, de a főkertésszel igen. Jó viszony alakult ki köztük, s azóta is tartják a kapcsolatot. Nincs olyan új, amit ne lehetne még tökéletesebbé tenni, ha az gon­dolkozó emberek kezében van. A las­kagomba termesztők is rájöttek arra, hogy nemcsak al fatönköt lehet be­oltani, hanem másféle anyagot is. Különféle celullóze tartalmú anya­gokkal próbálkoztam, míg végülis az őrölt kukoricacsutkát találták a leg­alkalmasabbnak. Eleinte befőttes üvegekben helyezték el és oltották be a csutkát. Ez nem vált be, mert a beoltott anyag sok esetben szét­nyomta az üveget. Ezért a célszerű műanyagzacskókban helyezték el a beoltott csutkát. Közben a kapcsolat egyre jobban elmélyült a magyarországi termelők­kel. Több szem többet lát, több fej többet tud alapon jónéhányszor meg­vitatták a hogyan továbbot, illetve azt tűzték ki célul, hogy folyamatos és minél gazdaságosabb legyen a ter­melés. A galántaiak az idén próbál­koztak először az üvegházi termesz­téssel. A műanyagzsákocskákba he­lyezett őrölt csutkát (1 avagy 4 kg szárazanyagot) beoltották és hat hé­tig árnyalták. Ezalatt megtörtént az átszövődés, s mikor felnyitották a zsákocskát, néhány nap alatt előbúj­tak a barna-sárgás hátú gombák a( 4 kg-os zsákocskákból kb. 2,5 kg-ot, a kilósakból 60—65 dkg-ot szedtek.) A bevált kísérletet az alsószeli (Dolné Saliby) kertészet üvegházá­ban valósították meg és ez is igazol­ja, hogy lehetséges folyamatosan ter­meszteni a jó minőségű gombát,, ame­lyet Sokféleképpen lehet elkészíteni, sőt a konzerválása is bevált. A különleges gombatermesztési módnak nagy jelentősége van a ven­déglátókban, kórházakban, fürdőhe­lyeken és egyáltalában a háztartás­ban. A friss gomba minden háziasz­­szony álma. Ami a leglényegesebb, a műanyagzacskókban megvehetik majd a beoltott anyagot, s hat hét után felbontják, s 8—10 napon belül friss gombát fogyaszthatnak. Lényeg az, hogy megfelelő nedvesség, páratar­talom, illetve világosság legyen. Emellett az állattenyésztésben is lesz jelentősége az újfajta gombater­mesztésnek. Az értéktelen kukorica­­csutkából az átszövődés során érté­kes takarmány lesz. Ugyanis az oltó­anyag felbontja a cellulózét és emészt­hetővé teszi. így aztán a csutka 6— 18 százalékig tartalmaz fehérjét és Lóry Tibor, a lelkes szakember az alsószeli szövetkezet kertészetében szemléli az első üvegházi termesztés eredményét. takarmányba keverve fogyasztják az állatok. Ha megindul a gomba nagy­üzemi termesztése, a mezőgazdasági üzemek minden bizonnyal szívesen adnak csutkát, mivel azt értékes ta­karmányként kapják vissza. Különben a galántaiak az alapanyag feldolgo­zásának gépesítési tervét is elkészí­tették már. A laskagomba iránt bel- és külföl­dön nagy az érdeklődés. A Kovospol külkereskedelmi vállalat bármilyen mennyiséget el tudna helyezni tőkés­országban, csak jelentős „kemény“ valutát hozna a házhoz. A hazai termesztés iránt más járá­sokban is van érdeklődés. A galán­taiak készséggel állnak a rendelkezé­sükre tanáccsal és természetes oltó­anyagot is biztosítanak a számukra. Egy televíziós adás hívta fel a fi­gyelmet a korszerű gombatermesz­tésre. Az eltelt két röpke esztendő alatt a fellelkesült galántaiak nem­csak megvalósították, hanem már olyan módszerekkel próbálkoznak, amelyek folyamatossá teszik a fon­tos, fehérjedús táplálék termesztését. A lelkesedés, hozzáállás, akaraterő és értelem sok akadályt legyőzött, s néhány esztendőn belül bizonyára sok háziasszony, szakács áldja majd az odaadó emberek kezdeményezését. Tóth Dezső Először befőttes üvegek­ben próbálkoztak a ter­mesztéssel. Nem vált be, mert a beoltott anyag szétrepesztette az üve­get. < A műanyagzacskóban be­vált a termesztés. Ebben a kilósban 60—65 deka gomba terem. ^ A meleg nyári időben, amikor har« mine fokot mutat a hőmérő higany« szála, sokszor még árnyékban is, tér» mészetesnek tűnik talán mindenki előtt, hogy a meleggel teljesen ará* nyosan fogy a hűsítő Italok és áf fagylalt fogyasztása. Az orvostudomány legújabb kutatá­sai rámutatnak arra, hogy nagyon helytelen a legnagyobb kánikula ide­jén jégbehűtött italok és fagylalt' frissítőként! felhasználása, éspedig azért, mert e dolgok frissítő hatása csak pillanatnyi. Ez vonatkozik fő­képpen a jégbehűtött sörre, borra, pálinkára és más szeszes Italokra. Ezek a szervezetbe Jutva pillanatnyi­lag felfrissítenek ugyan, de pár per­cen belül e magas kalóriaértékű ita­lok a szervezetben bomlásnak indul­nak. E bomlásnál nagyon sok meleg keletkezik, és így éppen az ellenke­zőjét érjük el, mint amit valójában akartunk. Ugyanez vonatkozik a fagyaltra is, mivel ez is a magas ka­lóriaértékű tejszínhabból és cukorból készül. Mit is ajánlunk akkor racionális frissítőként? Elsősorban gyümölcs­levet és ásványvizet, de lehetőleg nem jégbehűtve, csak langyosan, ne­hogy megártson. Az ásványvíznek azért van meg a kiváló frissítő ha­tása, mert sókat is tartalmaz az üdí­tő szénsavon kívül és ezekkel pótolja bizonyos mértékben szervezetünk nagy sóveszteségét. Ezért is nagyon célszerű a hűsítő, alkoholmentes ita­lok mellé sósperecet, vagy sóskiflit enni. Mennyit is igyék az ember? Erre nem lehet semmiféle sablont felállí­tani, mivel az egyiknek több, a má­siknak viszont kevesebb folyadékra van szüksége. Természetes, hogy mi­nél nagyobb a környezet hőmérsék­lete és a kifejtett testi munka, an­nál nagyobb a szervezet vízvesztesé­ge. Ez a veszteség elérheti a napi 10—30 litert is, és ezt a veszteséget ésszerűen kell pótolni. Nagyon fon­tos, hogy szervezetünk felfrissülésé­ről másképpen is gondoskodjunk, mint például gyakori mosdással és fürdéssel, levegős, könnyű ruházat­tal, kalóriaszegény étkezéssel, legin­kább gyümölcs és zöldség formájá­ban, és nem utolsó sorban elegendő pihenéssel. Lehetőleg a szeszes italokat és a fagylaltot teljesen mellőzzük. MUDr. Juhász István, Tiszacsernő egyszer volt, hol nem volt, megz­­TM sze, nagyon messze, még a csil­lagokon is túl, volt egy ország. Ogy hívták, hogy Rétország. Szép, nagy fenyves erdő vette körül, és sok-sok Margaréta, Vadszegfű és Harangvirág díszítette. Ezen a réten két kis fűszál beszél­getett egymással, azaz inkább be­szélt egyik a másiknak. Azt mesélte, hogy Rétországban a margaréták összevesztek a vadszeg­fűkkel. Azon veszte össze, hogy ki a szebbik. Addig vitatkoztak, veszeked­tek, míg végül — 6 jaj, Istenem, még gondolni is rossz rá — kiütött a há­ború. Pusztították egymást, ahol tud­ták, ahogy tudták. A szegfűk olyan tankkal harcoltak, amely a föld alatt túrva ment előre. Addig ment, míg rá nem akadt az ellenségre. Akkor aztán hirtelen kibukott a föld alól, és akkora kupacot hányt maga köré, hogy mindenkit betemetett a föld. Ezeknél talán még borzasztóbbak vol­tak azok a tankok, melyeket a mar­garéták használtak Nagy robajjal törtek elő az erdőből, és amerre mentek a harcmezőn, olyan krátere­ket, gödröket túrtak, hogy ott még a Fűszál sem maradt meg. Ezeket a tankokat lánctalp helyett négy feke­te láb hajtotta. így háborúskodtak hosszú időn át a szerencsétlen virágok, míg egy csúnya, borús napon beavatkoztak a háborúba a pimpók is. Annyian vol­tak, mint égen a csillag. Ejtőernyő­sökkel lepték el az országot. Ahol megvetették a lábukat, ott elpusztult / / # minden virág. Annyi halott volt, hogy a harangvirágok nem bírták már húzni a harangot. És aztán? Azután képzeld a hábo­rú végefelé bevetették az új szörnyű fegyvert, a kaszálógépet. Ez még ke­gyetlenebből pusztított. Lekaszált mindent és mindenkit, még az ártat­lan füvek nemzetségét is. Azután eltűnt a háború zaja, és csend lett Rétországban, néma csend. Csak ítt-ott maradt meg néhány virág és rezgőfű. Az elbújt lepkék, tücskök és rózsabogarak csak óvatosan jöt­tek elő rejtekhelyeikből. A megmaradt margaréták azóta hajtják le búsan fejecskéiket, azóta remeg a Rezgöfü és az elhullajtott sok virágvér emlékére még pirosabb a Vadszegfű. El is határozták a virágok, hogy ezentúl szeretni fogják egymást és soha többé nem viselnek háborút. És miközben ezt a szép fogadalmat tették, rájuk ragyogott az alkonyati napsugár, és megszólalt — hosszú idő óta először — a rigók, tücskök és erdei tündérek szépen csengő bé­kedala. Azóta is boldogan, egyetértésben élnek egymás mellett a mezei virá­gok — fejezte be meséjét a nagyob­bik fűszál — és élni fognak, míg' meg nem halnak. A kisebbik fűszál átölelte a na­­gyobbikat, és örömében egy harmat­­csepp gurult végig az arcán. Hétfő haja fekete. Hét ágúra tekerte. Kedd kezében két nap van, Egyik se volt céltalan. Szerda szeme úgy ragyog, Mint a szőke siép habok. Csütörtökön csókolj meg, Ogy a munka jobban megy. Indul a hajó. Amíg a szülők szorgos­­kodnak a határban, Szerénke, Vince, Józsi, Feri és a többi csemeték gond­talanul „hajóznak“ az árnyas óvoda­udvaron. Péntek papos palástja Árnyat vet a világra. Szombat szive így dobog: — Érzem, hogy szabad vagyokI A vasárnap virágos, — Lássunk korán munkáhozI Kovács István VÁROSOK Mai rejtvényünkben négy nagyobb város (SZU) nevét rejtettük el a vízszintes 1., 18., a függőleges 4. és 7. számú sorokban. VÍZSZINTES SOROK: 1. Ki szlovákul. 6. Helyeslés Szlo­vákiában. 8. Időszámításunk előtt rö­vidítve. 9. Alak. 10. Török férfinév. 11. Becézett Erzsébet. 13. Névelő. 14. Világifjúsági Találkozó röv. 15. Vá­ros Lengyelországban (ELK). 16. A- betűvel a végén női név. 17. Az oxi­gén jele. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. R-betflvel a végén: szeszes ital. 2. Bíró egyes mohamedán országok­ban (KÄDI). 3. Egy olaszul (UNO). 5. Személyes névmás. 9. Becézett Ilo­na. 10. Női hangnem. 12. Lom iker­szava. 13. ízletes gyümölcs. 15. A munka és az energia egysége (ERG). 16. Római kettő. Dr. Izsóf Zoltán KIS NAPTÁR A frissítőkről

Next

/
Thumbnails
Contents