Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-06 / 23. szám

HASZNOS

XuU^vii/uU^c

* szövetkezeti és magánépítkekezésekhez nyújtandó segítségről szóló 137/1968. számú pénzügyminiszteri rendelet 5. paragrafusa meghatározza a szövetkezeti lakásépítésnek minősíthető sorházépítés feltételeit. Városokban ezen az alapon legkevesebb tizenkét lakásos és falvakon a megfelelő kivétel alkalmazásával négylakásos házakat lehet építeni. Feltétel, hogy egy kapubejárat négylakáshoz szolgáljon és egy folyosóról négy lakás nyíljon.

Vidéken, kisebb városokban és ugyanígy nagyobb városok peremkerületeiben a körülmények gyakran megkövetelik a családi ház Jellegű épületek utcasoros vagy csoportos építését.

A Fejlesztési és Műszaki Minisztérium a 137/1968 számú pénzügyminiszteri rendelet 10. paragrafusa értelmében meghatározza azokat a műszaki feltételeket, amelyeknek alapján engedélyezni lehet a kivételt az idézett rendelet alapján családi házként kezelendő és ennek megfelelő segélyben részesítendő csoportos családi házak építéséhez. A kivétel csak a szövetkezeti lakásépítkezésre vonatzésl tervekkel foglalkozó szerv) véleményezése vagy döntése a javasolt építkezés ügyében;

• bizonylat az urbanisztikai gazdaságosságról, nevezetesen az elért építkezési sűrűségről.

A kivétel engedélyezésének feltétele, hogy az így épített lakások tartós szövetkezeti tulajdonban maradnak; abban az esetben, ha a kivétel odaítélésével épült objektum személyi tulajdonba megy át, a szövetkezet visszatéríti az említett 2. § értelmében kapott egész hozzájárulást és a 4. § értelmében törleszti a banknak a hitel fennmaradt részét, éspedig mielőtt az objektum személyi tulajdonba megy át. A kivétel odaítélésével létesült csoportházak építésének finanszírozása az idézett rendelet

I. részében foglalt rendelkezések alapján történik; a 3. § 1. bek. rendelkezései nem alkalmazhatók.

Kivételt a 137/1968. számú pénzügyminiszteri rendelet 5. § 1. bek. hatálya alól csak abban az esetben lehet adni, ha a tervezett épület megfelel a Fejlesztési és Műszaki Minisztérium által 1966. május 26-án 1836/69 — 39. szám alatt kiadott műszaki feltételeknek. Ezek a következők:

CSOPORTOSAN ÉPÜLT SORHAZAK ESETÉBEN:

— a föld feletti építési szintek

domboldal lejtőjének irányában épült lakásnak kell tartoznia;

— egy lakás beépített területe, beleszámítva a teraszt és a hozzá tartozó telket az egyes lakások megközelítésére szolgáló külső folyosóval (vertikális úttal) együtt nem haladhatja meg a 300 m2-t;

— a lakások megközelítésére szolgáló külső folyosók akkor is tartozékai a beépített 'területnek, ha nincsenek befödve;

— az urbanisztikai gazdaságosságnak olyannak kell lennie, hogy legalább 100 lakos jusson egy hektárra.

A kivétel iránti kérelmeket benyújtásuk előtt abban az esetben, ha olyan csoportos építkezésről van szó, amely ugyan nem felel meg az ismertetett feltételeknek, de jó eredményeket biztosít az urbanisztikai gazdaságosság tekintetében, meg kell tanácskozni a Fejlesztési és Műszaki Minisztérium magánépítkezésí főosztályával.

A műszaki feltételeket és a kivételek iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyintézésre vonatkozó utasítást a Fejlesztési és Műszaki Minisztérium még 1969 júniusában megküldte" a szlovákiai járási nemzeti bizottságoknak, a Lakásszövetkezetek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának és az egyes tárcáknak, de sajnos, Szlovákiában na-Csoportos családi házak - a szövetkezeti lakásépítés

előnyeivel

kozik, tehát csak lakásépítő szövetkezetek kérelmezhetik. A kérelmeket a területileg illetékes járási nemzeti bizottsághoz, illetve a Bratislava! Városi Nemzeti Bizottsághoz kell benyújtani; ezek felülvizsgálják, hogy van-e lehetőség az építkezéshez és ennek besorolásához a szövetkezeti lakásépítési tervbe. Éspedig abból a szempontból, hogy van-e lehetőség az állami hozzájárulás (szubvenció) megadásához, és megvannak-e a műszaki feltételek a kivétel engedélyezéséhez az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériumának Ide vonatkozó utasítása alapján. A mezőgazdasági és az erdőgazdasági őstermelésben dolgozóknak kérelmükhöz csatolniuk kell az illetékes reszort véleményezését is a szövetkezeti lakásépítési tervbe való besorolására és az építkezés finanszírozására nézve. Az illetékes nemzeti bizottság a kérelmet jóváhagyólag véleményezve vagy továbbítja az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériumához, vagy elutasítja. A nemzeti bizottság csak akkor javasolja a kivétel engedélyezését, ha a szövetkezeti. lakásépítési segélyt a folyó évi pénzügyi keretéből kiutalja. Kivétel engedélyezésének címén a nemzeti bizottság nem kérheti pénzügyi keretének emelését.

A kivétel engedélyezése iránti kérelemhez az alábbi okmányok csatolandók:

# építési tervrajz (alaprajz, oldalnézet, metszet), 1:100 vagy 1:50 méretarányban és műszaki leírás,;

# beépítési terv 1:1000 vagy 1:500 méretarányban;

# az építésügyi hatóság (a rendeszáma legkevesebb kettő;

— egy lakásegység utcai front szélessége legfeljebb 9 folyóméter;

— a telek a beépített területtel együtt nem lehet nagyobb 400 m2-nél; egyedül olyan teleknél, amely beépítésre már alkalmatlan, engedélyezheti a nemzeti bizottság további telek hozzácsatolását;

— egy-egy csoportban legkevesebb 6, vidéki településeken legkevesebb négy lakásnak kell lennie;

— az egyes lakásegységeknek közös homlokfaluk van;

—• az urbanisztikai gazdaságosságnak olyannak kell lennie, hogy

legalább 100 lakos jusson egy hektárra.

CSOPORTOSAN ÉPÜLT ATRIUMHAZAK ESETÉBEN:

— egy-egy csoportnak legkevesebb 6 lakásból kell állnia;

— a beépített alapterület egy-egy lakásnál az átriumot is beleszámítva, nem haladhatja meg a 300 m2-t:

— a csoporthoz tartozó valamonynyi lakásegységnek, vagy a külső fallal, vagy az átrium bekerítő falával össze kell függnie:

— az urbanisztikai gazdaságosságnak olyannak kell lennie, hogy legalább 100 lakos jusson egy hektárra.

CSOPORTOSAN ÉPÜLT TERASZ-RENDSZERŰ HAZAK ESETÉBEN:

— a csoporthoz legkevesebb 8, a

Partizán-emlékmű az Alacsony Tátra alatt — örökzöld fenyvesek tövében. Alsó márvány lapjára az elesett hősök nevét véste a szobrász. Fiatalon adták életüket, hogy mi a szabad hazában elnyomástól mentesen élhessünk. -hal-VÉDJÜK HEG AKÁCOSAINKAT

gyón kevesen élnek a kivétel nyújtotta előnyökkel.

Figyelmeztetjük a nemzeti bizottsági funkcionáriusokat és a lakásépítkezési ügyintézésért felelős dolgozókat, hogy javasolják a kivétel megadását s támogassák kölcsönösen azokat az önsegélyző lakásépítő szövetkezeteket, amelyek csoportos lakásépítkezést kívánnak végezni lejtős domboldalakban, kevésbé jó vagy terméketlen talajon.

Szemléltetés céljából bemutatunk egy példát olyan átriumjellegű sorházra, amely megfelel a szükséges műszaki feltételeknek, hogy meg lehessen adni a kivételt a 137/1969. P. M. számú rendelet 5 § 1. bek. b) pont hatálya alól. A tervet egyébként Jozef Lacko műépítész, a bratislavai Műszaki Főiskola építészmérnöki karának tanára készítette.

A terv lejtős terepet vesz figyelembe, ahol az utca felől minden családiház-szektornak az alsó építési szinten van a bejárata. A kert felé nyílik az átrium, a ház innen földszintes.

A földszinten vannak az előszobák, a műszaki berendezések és egy lakóhelyiség. A felső szintre

került a konyha, a lakószoba, három hálószoba, a fürdőszoba, WC és a közlekedéshez szükséges terek.

A terv jó megoldását nyújtja a csoportház-építkezésnek és széles körben alkalmazható. Az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériuma besorolja az általa kiadásra kerülő és családiház mintaterveket tartalmazó katalógusba. T. H.

A tornaijai (Šafárikovo) méhészek egyesülete gondokkal küszködik. Ezt tükrözték a legutóbbi tagsági összejövetelen elhangzott felszólalások is. Bár a felszólalók örömmel beszéltek arról, hogy évről évre rohamosan emelkedik a méhcsaládok, s velük párhuzamosan a méhészkedők száma.

A gondok és bajok ott kezdődnek, hogy a járás területén (Rimavská Sobota) egyre kevesebb gondot fordítanak az akácfaerdők sorsára. Az irtási munkálatok nagyban folynak, de azzal senki sem törődik, hogy a kivágott fák helyébe újak kerüljenek, így a méhészkedőktől fokozatosan megvonják a legjobb „legelőket“ és a legjobb mézgyűjtő területeket, és ezzel nagyon megnehezítik munkájukat.

A tornaijai méhészeket már régóta foglalkoztatja ez a kérdés. Több ízben kérdéssel fordultak az erdészet dolgozóihoz: miért hanyagolják el az akácosok telepítését. Azt a választ kapták, hogy az állam nem engedélyezi az akácosok telepítését, mert az akác nem ipari fa és telepítésük káros hatással volna az ipari fák élterjedésére. Ügy látszik, egyesek elfelejtik, hogy akácfából nagyon sok mindent lehet készíteni. Kezdve a szerszámnyeleken, oszlopokon, karókon és bányafákon egészen a parkettáig, nem beszélve óriási méhészeti jelentőségükről. Az akácerdők a járás területén többnyire a szövetkezetek tulajdonát képezik. Az erdőirtásokon a gazdasági állatokat legeltetik, s így a fiatal, növekedésnek induló hajtások is pusztulásra vannak ítélve. A méhészek szerint helyesebb volna, ha az ilyen erdők felett az erdészet vállalna védnökséget, s kellően gondoskodna az erdők fiatalításáról, felújításáról, esetleg újratelepítéséről.

A tornaijai méhészek nevében fordulok az illetékes szervekhez, hogy vegyek figyelembe kérésüket, és amennyiben az lehetséges, tegyenek valamit, hogy ne pusztuljanak ki akácosaink. Védjük és támogassuk méhészeteinket, hiszen az általuk kitermelt méz és egyéb termékek nagy értéket képviselnek nemcsak a hazai, de a külföldi piacon is.

Holló István, Tornaija

m

Ilyen volt egy verőfényes május reggelén Tálé. A táj festői szépségű. A mesterséges tó vizében, ahol nyaranta emberek lubickolnak, ez esetben a több száz személyt befogadó Partizán szálloda

„fürdőtt“.-hai■ШШИ

MqIORqS

ф Ismerkedjünk meg a kormánykerékkel

Ha a motoros abba a szerencsés helyzetbe kerül, hogy újjal cserélheti fel kiszolgált gépkocsiját, rövidesen tapasztalni fogja, hogy az új jármű másként viselkedik, mint a régi. Ez a megállapítás még azonos típusú járművekre, de különösen a kormánykerék viselkedésére is vonatkozik.

A jó vezető a legnagyobb figyelemmel vizsgálja az új kocsi tulajdonságait és a kormánykerék viselkedését, mert lényegében ettől függ az élete és utasainak biztonsága is.

Sajnos, meglehetősen nagy azoknak a járművezetőknek a száma, akik nem ismerik kocsijukat. Fogalmuk sincs arról, hogyan viselkedik olyankor, amikor teljesen körben forgatják a kormánykereket, amikor kanyarban vagy lejtőn hirtelen fékeznek. Nyilvánvaló, hogy jóval kevesebb lenne a baleset, ha az új kocsit alaposan tanulmányoznák.

Újsághírekben gyakran olvashatjuk, hogy a „járművezető elvesztette uralmát kocsija fölött“. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy nem ismerkedett meg Járműve tulajdonságaival, nem tapasztalta ki minden részetében a kormánykerék viselkedését. A hazai, de a motorizált külföldi országok autóiskoláinak programja elárulja, hogy ennek a problémának sem nálunk, sem külföldön nem szentelnek kellő figyelmet. Ezt a megállapítást statisztikai adattal is alátámaszthatjuk: a baleseteknek csak 5 százalékát okozza valamilyen műszaki fogyatékosság, viszont a leggyakoribb ok a vezető figyelmetlensége vagy tapasztalatlansága. Nem Jellembeli tulajdonságok, hanem éppen a kellő gyakorlat hiánya okozza a legtöbb balesetet.

ф Az autéiskolában

könnyen megy a vezetés

Érdekes, hogy a kezdőknek az autóiskolában nem okoz nagyobb nehézséget a vezetés, de csak addig, amíg lassú „iskolai“ tempóban vezetnek. Ezért az oktatók sem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget a kormánykerékkel való megismerkedésnek, legfeljebb abban az esetben, ha a Jelölt annyira ügyetlen, hogy kanyarodás közben felhajt a Járdára.

Keveset beszélnek azokról a veszélyekről, amelyek akkor fenyegetik a kezdő vezetőt, ha szabálytalanul veszi a kanyart, rosszul kezeli a kormánykereket. Csak elvétve esik szó az oldalszél veszélyéről — ha ugyan egyáltalában szóba kerül — és arról, hogy ilyenkor mi a teendő. Nem foglalkoznak az iskolában azzal a problémával sem, hogy mit kell tenni, ha hirtelen fékezésnél a kocsi meglódul, megcsúszik, farolnl kezd. Keveset foglalkoznak az előzéssel kapcsolatos műveletekkel, hiszen a tanuló vezetőket mindenki megelőzi, ők pedig "legfeljebb egy-egy kerékpárost hagynak el. A vizsga letétele után tehát az újdonsült járművezető a maga találékonyságára van utalva, és kellő tapasztalat, elméleti tudás nélkül gyakran kerül nehéz helyzetbe.

ф Ellenőriztessük a kerekek dőlésszögét, összetartását

A kormánykerék elforgatásával a két első kereket is a kívánt szögbe fordítjuk. A kocsi konstrukciójától függően a fordulási kör átmérője 9—12 méter között mozog. A gyakorlatban hamar rájövünk, hogy fordulás közben a két kerék nem egyformán húz jobbra vagy balra. A kerekek konstrukciója olyan, hogy a fordulás után a kormánykerék magától visszatér eredeti helyébe, ami nagyon megkönnyíti a manőverezést, de a kezdőnél néha valóságos akadály jelent. Az esetek többségében ugyanis nem meri vagy nem tudja markában visszacsúsztatni a kormányt, hogy az magától kiegyenesedjen.

A kerekek függesztését, összetartását, „geometriáját“ dőlését megfelelő műszerekkel lehet ellenőrizni és szabányozni. Ajánlatos, hogy ezt minden nyolc-tízezer kilométernél tegyük meg.

A kormánykerék forgatásához szükséges erőt sok tényező befolyásolja. Néha könnyebb három kört tenni a kormánykerékkel, mint egy kisebb ivet. Ezért új kocsinál először hozzá kell szoknunk a kormánykerékhez, mert csak így tudjuk elejét venni a baleseteknek. Vannak olyan kocsik is, amelyeknél csak tíz centiméterre kell elfordítani a kormánykereket, másoknál pedig egy egész kört kell megtenni ugyanahhoz a kanyarhoz. Rendkívül fontos tényező az is, hogy milyen erő kell a kormánykerék forgatásához, milyen fordulattal kell belépni a kanyarba és távozni onnan.