Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-06 / 23. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE Sok kicsi sokra megy Negyed századdal ezelőtt szabadult fel hazánk. Ha visszapillantunk a múltba és felmérjük a napjainkig megtett utat, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a mezőgazdaság hatalmas fejlődésen ment keresztül. A szocialista nagyüzemi termelés olyan feltételeket teremtett falvaínkon, amelyek megváltoztatták és megkönnyítették a földművesek életét. Joggal állíthatjuk, hogy 25 év alatt nagyon megváltozott falvaink arculata és jelentősen emelkedett az életszínvonal. Hazánk felszabadításának negyed százados évfordulója alkalmából országos viszonylatban jelentős versenymozgalom indult a termelés további fokozása érdekében. A mezőgazdasági dolgozók, akik a társadalom fontos és mindenkor stabil rétegét alkotják, a lehetőségekhez mérten becsületes munkával, példás helytállással járulnak hozzá a tervfeladatok sikeres teljesítéséhez. A közelmúltban ünnepelt nagy évfordulók tiszteletére értékesebbnél értékesebb kötelezettségvállalások láttak napvilágot. Ezek a termelés fokozását, ezáltal pedig az élelmiszerellátás további javítását segítik elő. Lapunk hasábjain már jónéhány járás, illetve mezőgazdasági üzem kötelezettségvállalásával foglalkoztunk. Ezúttal a luíeneci (losonci) járás néhány szövetkezetéről, azok eredményeiről, problémáiról, a tervfeladatok sikeres teljesítése érdekében kifejtett törekvéseikről adunk számot. A CSKP Központi Bizottságának tavaly őszén közzétett felhívása alapján a losonci járásban a poltári szövetkezetek voltak a kezdeményezők. Versenyfelhívásuk a mezőgazdasági termelés fokozását szorgalmazta, ámely elősegíti az élelmiszerellátás további javítását és egyben a népgazdaság konszolidálását. Amikor a kötelezettségvállalásokról tájékoztatjuk olvasóinkat, talán kissé formálisnak tűnnek a felsorolt számadatok. A valóság azonban más. A számok mögött emberek vannak, akik azon fáradoznak, hogy évről évre növekedjen a termelés. A szilárd tervek és a felajánlások teljesítése nem kis feladat elő állítja a mezőgazdasági dolgozókat. Ezért nagyra kell értékelni minden vállalást és versengést, amely a helyi adottságoknak megfelelően egy-egy mezőgazdasági üzemen belül a termelés további fokozásának előmozdítója. Az egészséges versenymozgalom kibontakozása csak elősegítheti a feladatok sikeres teljesítését. A Losonci járási Termelési Igazgatóságon Kochmanová elvtársnő tájékoztatott a kötelezettségvállalásokról. — A tavalyi felhívás után már kevés idő volt a szocialista munkaverseiiy sokrétű kibontakozásához, — mondotta bevezetőül Kochmanová elvtársnő, majd így folytatta. — A poltári versenyfelhívásra számos mezőgazdasági üzem válaszolt. Külön említést érdemel, hogy a poltáriak az idén is terven felül több mint 427 000 korona értékben növelik a piaci árutermelést. Az év első negyedében a tervezettnél 16 mázsa sertés-, 5 mázsa marhahússal, 1700 liter tejjel adtak többet a közellátásnak. Gabonából 1000, cukorrépából pedig 200 mázsa a felajánlás. A sertés- és a szarvasmarhaállományt 10—10 darabbal gyarapítják. Jó munkaszervezéssel az anyagköltségeket 30 ezer koronával akarják csökkenteni. Ezenkívül nagy gondot fordítanak a környezet és a munkakultúra megjavítására is. Erre a célra 98 ezer koronát terveznek felhasználni. A beszélgetés további részében még Jónéhány szövetkezet vállalásáról szereztem áttekintést. Abelován 33 mázsa marhahúst, 200 mázsa gabonát értékesítenek terven felül és az anyagköltségeket 100 ezer koronával fogják csökkenteni. Buzitkán 80 mázsa marhahússal, 10 ezer liter tejjel, és 20 ezer darab tojással értékesítenek többet, a Veiké Dravce-i (Nagydaróc] szövetkezet pedig a tervezettnél 30—30 mázsa sertés- és marhahússal juttat többet a közellátásnak. A rátkai szövetkezetesek felajánlása: mintegy 140 ezer koronával növelni a piaci árutermelést (30 mázsa marhahús, 500 mázsa gabona, 100 mázsa cukorrépa és 200 mázsa burgonya). A bénái szövetkezetesek a nagy évfordulók tiszteletére 20 mázsa marhahússal, 100 mázsa gabonával akarják túlteljesíteni a tervet. A felsorolt néhány adat azt bizonyítja, hogy a losonci járás mezőgazdasági dolgozói sem feledkeztek meg hazánk felszabadításának negyed százados, és V. I. Lenin születésének 100. évfordulójáról. A helyi adottságok és viszonyok között született szerény felajánlások is elősegítik közös ügyünket, a népgazdaság konszolidálását, az élelmiszerellátás javítását és egyúttal az életszínvonal további emelkedését, mert hiszen, amint a közmondás is tartja, sok kicsi sokra megy. Jzeh ü ttek Fócos Jenő agronómus és Nyeste Kálmán szövetkezeti elnök megérkezett a határszemléről. i#éső délután zárt ajtókra leltem ** az ipolynyitrai (Nitra nad Iplom) szövetkezet irodájában. Rövid várakozás után azonban autózúgásra lettem figyelmes, amely az udvaron állt meg. A terepjáró autóból Nyeste Kálmán, a szövetkezet elnöke és Pőcos Jenő agronómus lépett ki. Határszemlén voltak. Néhány perc elteltével már a szövetkezet irodájában beszélgettem az egész napi munkában elfáradt, gondterhelt vezetőkkel. Ebben a 360 hektáron gazdálkodó kis ipolymenti szövetkezetben is akad probléma bőven. A tavasz itt is sok gondot okozott az agronómusnak, a szövetkezet elnökét pedig az boszszantja, hogy nem kapnak különbözeti árpőtlékot. Annak ellenére, hogy a járás legjobb tíz szövetkezete között vagyunk, jól jönne a támogatás — mondja az elnök. — Nem tartom a legszerencsésebbnek, — jegyzi meg Nyeste elvtárs — a különbözeti árpótlék elosztásának jelenlegi módját. A jó minőségű, alacsony fekvésű földek, amitől az árpótlék nagysága függ, a talajvíz miatt gyakran sok gondot okoznak a szövetkezetek vezetőinek. A problémák ellenére eredményesen gazdálkodnak az ipolynyitrai szövetkezetesek. Az 1969-es évet 900 ezer korona tiszta jövedelemmel zárták. Ebből 360 ezer koronát a tagság kapott meg, a többit pedig az alapok feltöltésére használták fel. A növénytermesztés szakaszán búzából 36,7, cukorrépából 345, szemeskukoricából pedig 52 mázsás hektárhozamot értek el. Egy jugoszláv hibridkukoricából 10 hektáron átlagosan 80 mázsás volt a hektárhozam. Az állattenyésztésre sem lehet panasz, hiszen marhahúsból a tervezett 400 mázsa helyett 450 mázsát értékesítettek. Sertéshúsból a tervet (350 q) 18 q-val lépték túl. A tejtermelésben tehenenként 2650 literes tejhozamot értek el. A hústermelésben az idén is jó eredményekkel dicsekedhetnek. Az első negyedben már 150 mázsa vágómarha és közel 200 mázsa sertéshússal járultak hozzá az élelmiszerellátáshoz. — Csak az időjárás kedvezzen — szól közbe az agronómus — akkor nem lehet baj. A tavasz majdnem egy hónapot késett, így csak április közepén kezdhettük meg az árpa vetését. Jelenleg Dvoran, Jantár és Diamant fajtákat termesztünk, de jövőre már csak azt, amelyik a legjobban meghonosodik. Az árpánál egyébként tiszta tápanyagban 192 kg műtrágyát adagoltunk. A műtrágya-ellátásra nem nagyon panaszkodott az agronómus, de ottjártunkkor még 200 mázsa szuperfoszfát hiányuk volt. A beszélgetés közben felidéztük a múltat, a szövetkezet kezdeti éveit is. Tizennyolc évvel ezelőtt rakták le az alapokat. A kezdet bizony nehéz volt. Nyeste Kálmán jól ismeri a gazdaság fejlődésének útját, hiszen 1954 óta tevékenykedik a szövetkezetben. Három éven keresztül agronómus, 1957—62 között könyvelő, azóta pedig az elnöki tisztséget tölti be. Az elnök tehát jól ismeri a kezdet nehézségeit és a szövetkezet fejlődését. A kezdeti években, egészen 1962-ig évente 1,5 millió korona bevételt értek el. Akadt olyan időszak is, amikor két-három hónapig nem tudott fizetni a szövetkezet. Bizony sok hiányosság akadt akkor a szövetkezetben, főleg a szervezés terén. A megfelelő irányítás következtében közös összefogással évről évre javultak az eredmények. Tavaly már 4,6 millió korona bevételt könyveltek el, 1970-re pedig 5,6 millió korona bevételt terveztek. Amíg a kezdeti években 3—400 koronáért dolgozott a tagság, addig 1969-ben egy állandó dolgozó keresete már elérte az 1580 koronát. A számadatok meggyőzően bizonyítják a szövetkezet fejlődését. A jövőbeni terveikről csupán annyit, hogy tovább szeretnék fokozni a tejtermelést, így a tehenek számát 70- ről 100-ra növelik. A kocák számát 35-ről 50-re, a hízómarhaállományt pedig 50 darabbal gyarapítják. A növénytermesztés fokozását részben gátolja az a tény, hogy legalább 150 hektár földön sürgősen el kellene végezni az alagcsövezést. A munkakörnyezet megjavítása érdekében is történtek lépések. Hat család részére épül majd lakóház. Nemrégiben fejezték be a garázsok, műhelyek és az új irodahelyiségek építését, amely 800 ezer koronába került. Az utóbbi évek egyre javuló gazdasági eredményei alapján az ipolynyitrai szövetkezet az élvonalba került. A gondterhelt elnök Gyönyörű, napsütéses időben érkeztem a galsai (Holiša) szövetkezet gazdasági telepére. A közös irodájában azonban kissé szomorkás hangulatban üldögélt az elnök, Makosínyi Béla. Érkezésem észrevehetően jót tett neki, mert elmondhatta gondjait, bajait. Ez szinte megkönynyebbülést jelentett számára. A határba igyekezett, de azért számomra is szakított időt, hogy elbeszélgessünk az időszerű problémákról. — Az Idei tavasz nagyon megtréfált bennünket — mondja kissé boszszúsan az elnök. Hetekig tétlenkedésre voltunk kényszerítve. A talajvíz miatt bizony sok helyen csak később tudtunk valamit cselekedni. A tavaszi árpa vetésének agrotechnikai határideje már lejárt, amikor mintegy 50 hektáron nem tudtuk elkészíteni a talajt. A tervek szerint 80 hektáron szerettünk volna árpát termeszteni. Még szerencse, hogy ősszel 20 hektárral növeltük a búza vetésterületét — sóhajt fel kissé megkönnyebbülten az elnök. — Bár még több búzát vetettünk volnál De hiszen ha az ember előre tudná, no meg az alávetések miatt az árpára Is gondolni kellett. Nemcsak az időjárás bosszantotta az elnököt, hanem az is, hogy az aránylag alacsony fekvésű földek miatt nem kapnak különbözeti árpótlékot. Pedig az idén rosszabb helyzetben voltak, mint a magasabb fekvésű, dombos földekkel rendelkező és állami támogatást élvező szövetkezetek. Sajnos, ezen a téren országos méretben elég sok hiányosság észlelhető. Nehéz mindenki kérelmét ki elégíteni, de nagyon is célszerű volna a különbözeti árpótlék Juttatásánál legalább megközelíteni az igazságot. Így van ez a galsai eset£ SZABAD FÖLDMŰVES 1970. június 6. Makovínyi Béla, a szövetkezet elnöke. ben Is. Az alacsony fekvésű földek tavasszal nagyon nedvesek, helyenként víz áll rajtuk. Ez nagyon késlelteti a talajelőkészítést. — Az állomás melletti parcellán — veszi át a beszélgetés fonalát a szövetkezet elnöke — már három éven keresztül a talajvíz miatt kukoricát termesztettünk. Az idén árpát akartunk vetni, de az időjárás közbeszólt. Többéves tapasztalataink alapján nálunk legkésőbb április 15-ig földbe kell kerülnie az árpának. A későbbi vetés már nagy kockázattal jár. Tavaly például az agrotechnikai határidőn belül elvetett árpa 35,6 mázsát adott hektáronként, de a kései vetésből alig 8—10 mázsás hektárhozamot értünk el. Sok probléma bosszantja a szövetkezet irányítóját. A már említetteken kívül gondot okoz, hogy az Ipoly szabályozása következtében több, mint 19 hektár szántóföld már két éve hasznavehetetlen. A kerületi arbitrázs döntése értelmében a földért 50 ezer korona kártérítést kaptak. Ez bizony vajmi kevés, mert ha használhatnák, lényegesen nagyobb jövedelemhez jutna a szövetkezet. Nagy szükség van minden hektár szántóra, hiszen az EFSZ csak 392 hektár szántófölddel rendelkezik. A gondok és problémák elhangzása után a szövetkezet eredményeire is kíváncsi voltam. Az elnök gondterhelt arcán egy röpke mosoly is megjelent, amikor a terméseredményekről beszélt. Cukorrépából az elmúlt évben 15 hektáron 488 mázsás hektárhozamot értek el. Makovínyi elvtárs szerényen azt is hozzátette, hogy ezzel az eredménnyel a legjobbak voltak a losonci járásban. A siker alapja: a tápanyagban gazdag föld, szakszerű talajelőkészltés, a jó növényápolás, egyszóval a helyes agrotechnika. Az állattenyésztésben szintén akadnak említésre méltó eredmények. Tavaly 661 mázsa marhahúst értékesítettek, tejből pedig a tervezett 250 ezer litert 10 ezerrel túlteljesítették. Fehér Imre, a szövetkezet fiatal zootechnikusa árulta el, hogy az idén 4 vagon sertés- és 6 vagon marhahúst adnak a közellátásnak. Ebből az év első negyedében már 140 mázsa sertés, illetve 153,8 mázsa marhahúst adtak el. Az említett időszakban a hízőmarháknál 0,71 kg-os, a sertéseknél pedig 0,47 kg-os napi súlygyarapodást értek el. A jövőbeni terveikről is váltottunk néhány szót. Megtudtam, hogy az idén hat család részére felépül egy lakóház. Jövőre 700 ezer korona értékben szövetkezeti székházat építenek, ahol a fiatalok részére klubhelyiséget rendeznek be. Azon fáradoznak a szövetkezet vezetői, hogy a lehetőségekhez mérten tovább fokozzák a termelést, a tagságnak pedig egyre jobb munkafeltételeket teremtsenek. Munkaerőhiányuk nincs. Ahhoz, hogy ilyen problémájuk ne legyen, ügyes, körültekintő szervezés szükséges, mert, hogy a szövetkezeti elnök szavaival éljek, az embereknek muszáj munkát adni. Ezért, főleg télen, néhányan a melléküzemágban tevékenykednek. A dohányszárítóban építőelemeket készítenek, amit saját célra használnak fel. Ezidáig már kisebb szociális helyiséget, garázsokat, műhelyeket építettek belőle, a többit pedig a szövetkezeti székház építésénél használják fel. Az elmúlt év őszétől betonoszlopok készítésével is foglalkoznak. Ezt hárman végzik, de szükség esetén a mezőgazdasági termelésben tevékenykednek az említett dolgozók. Az utóbbi időben elég sok vita tárgyát képezi a melléktermelés. Számtalan esetben erre nagy szükség van, mert munkalehetőséget biztosít a tagságnak. Senki számára sem lehet közömböss, hogy a mezőgazdaságban dolgozók magas életkora az elkövetkező években csak növelni fogja a problémákat. Ezért az egészséges kezdeményezést, a melléktermelést támogatni kell, ha az nem megy az illető szövetkezetben a mezőgazdasági termelés rovására. A felvetett problémával valóban óvatosan kell bánni. Mindannyian jól tudjuk, hogy a téli időszakban a szövetkezetekben minimálisak a munkalehetőségek. A tagságnak azonban munkát, megélhetést kell biztosítani. A galsai szövetkezet elnöke is sokat töprengett ezen. Néhány szövetkezeti tag a téli időszakban Füleken dolgozott, akik tavasszal már nem akartak visszajönni. Ezért részben a mellőktermeléssel igyekeznek állandó munkalehetőséget biztosítani a tagságnak. Makovínyi elvtárssal a gazdaság udvarán még hosszasan elbeszélgettünk a szövetkezet nehézségeiről és a távlati tervekről. Reméljük, hogy a jövőben a szövetkezet eredményei alapján a gondterhelt elnök arcán egyre több mosoly jelenik meg. Az oldalt írta és fényképezte: KAJTOR PÄL Épül a korszerű szövetkezeti lakás.
