Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-06 / 23. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE Egy csokor vágparti újdonság, meglepetés A kíváncsiság a galántai járásban ez alkalommal Tornácra (Trnovec nad Váhom) vezetett, mert amikor legutóbb itt jártam az volt az érzésem, hogy a helyi EFSZ működésének célszerű irányításában sok a haladó, sok az előre mutató, ami a szokásosnál gyorsabb fejlődés ígéretét rejtette magában. Be kell vallanom, ez az érzés nem csalt. Az EFSZ elnökétől Angyal Jánostól a szociális gondoskodás terén érvényesített intézkedések felől érdeklődtem, amely gondoskodás foka egyben hű tükörképe a földmfivesszövetkezet gazdasági helyzetének. — Ez év elejétől érvényes az új házirendünk — mondotta az EFSZ elnöke —, amely szerint teljes mértékben átvettük az ipari üzemekben is alkalmazott szabadságolási rendszert. 0 Ezt az állattenyésztési dolgozók vonatkozásában még ki is egészítettük, mégpedig olymódon, hogy az állatgondozóknak és az etetőknek évi szabadságuk idején külön is megfizetjük a vasárnapokat és ünnepnapokat, mivel ők egész éven át dolgoznak. 0 Azon kívül mindenkinek fizetjük az állami ünnepeket, és aki ilyen napon például az állattenyésztésben dolgozik, az tulajdonképpen kétszeres bérért tevékenykedik. 0 Továbbá azoknak, akik mint az EFSZ tagjai a környékről hozzánk járnak dolgozni, megtérítjük utazási költségeiket. 0 Ezen felül minden szövetkezeti tagunk egy családtagjával féláron üdülésre utazhat egész Európa területén. Ilyen esetben például, ha az egy személyre eső költség tízezer korona, és mondjuk szövetkezeti tagunk a feleségével utazik, akkor a húszezer koronából kiindulva, kétszer ötezer korona térítést kap. )|r Miként gondoskodnak a nyugdíjasokról és mi a helyzet a háztáji terület használatával kapcsolatban? — öregeinkről olyan formában gondoskodunk, hogy akinek legalább tíz éve van ledolgozva a szövetkezetben, az minden elismert év után 20 korona nyugdíjpótlékot kap havonta. Ha például valaki kerek tíz évet dolgozott le, akkor havonta kétszáz koronát kap. Az évet akkor ismerjük el, ha az illető ledolgozta a kérdéses évben az alapszabályok szerint megkívánt munkaegység-mennyiséget. Régebben, 1964-ig, nálunk évi kétszázötven munkaegység ledolgozása volt előírva, az azt követő években pedig évi kétszáztíz nap ledolgozása. Aki ezt a feltételt kimutathatóan teljesítette, természetesen beleértve azokat a napokat is, amikor az illető igazoltan beteg volt, jogosult az év elismerésére. Vannak olyan tagjaink, akik tizennyolc évet dolgoztak le EFSZ- ünkben. Ezek havonta háromszázhatvan korona nyugdíjkiegészítést élveznek, tekintet nélkül arra, hogy menynyi állami nyugdíjat kapnak. 0 A hatszáztizenegy hektárnyi mezőgazdasági területből- már nyolcvanöt hektárnyit tesz ki a háztáji, — ugyanis szabályaink értelmében családonként ötven árnyi háztáji területre jogosultak tagjaink, beleszámítva a nyugdíjasokat is. Mivel ez a háztáji terület kissé sok, s mivel állami szerveink erre vonatkozóan rendelkezéseket nem adtak ki, úgy próbáljuk megóvni közösségünk érdekeit, hogy aki a kérdéses háztáji területen termesztett kukoricáját hivatalos áron átadta szövetkezetünknek, az ugyancsak hivatalos felvásárlási áron vásárolhatott nálunk sertést, baromfit, esetleg tojást. Igen érdekes, milyen ennek az intézkedésnek az eredménye. Körülbelül százhetven százalékát tudjuk kitermelni annak a termékmennyiségnek, mint amennyit a tagnak adunk el. 0 Idén közös érdekeink védelmét módosítottuk, mégpedig olymódon, hogy az a tag, aki lemond az ötven árnyi háztájiról, az kétezernyolcszáz korona évi kártérítést kap, amely összeget szövetkezetünkben levásárolhatja. Ha például az illető vesz nálunk egy százhatvan kilós sertést, az ezerhatszáznyolcvan korona értéket jelent, ehhez ötven kilogramm baromfit vásárol élősúlyban az év folyamán, ami hétszáz koronát tesz ki, vásárol továbbá harminc kilogramm tojást, ami felvásárlási áron négyszázhúsz koronát jelent. Másik példa szerint vásárolhat két sertést százharminchárom kilós darabonkénti súlyban, így is kijön a kétezernyolcszáz korona. A szövetkezet számításaink szerint a kérdéses ötven árnyi terület termékeiből hatszázötven kilogramm sertéshúst tud előállítani. Ez a közös részére azt jelenti, hogy egy hektárnyi területen, azon a menynylségen kívül, amit a tagnak eladunk, még hétszázhatvannyolc kilónyi sertéshúst tudunk kitermelni a közellátás részére. Ez a módszer az egyén és a közös részére is előnyös. Ilyen alapon idős tagjaink csaknem kivétel nélkül lemondtak a nekik járó háztájiról. Példaképpen az elsők között hatan mondtunk le a háztáji területről, s ezt követően most már harminc hektárnyi területet takarítottunk meg a közös gazdálkodás számára. Ez lehetővé tette, hogy az állami felvásárló vállalattal kötött húseladási szerződésben idén kétszázharminc mázsával több sertéshús eladásét vállalhattuk, mint az elmúlt évben. A háztáji használata persze annyira beidegződött, hogy az újdonság hallatára egyesek először megtorpantak. Ez az új rendszer különösen az idős tagok esetében előnyös, akik rendszerint másoknak szokták felesben kiadni háztáji részüket és bizony nem mindig jártak jól. Az új rendszer egyik tagunk, Acs Menyhért részére például azt jelenti, hogy tizenhét ledolgozott éve után havonta háromszáznegyven korona nyugdíjkiegészítő pótlékot kap, s további kétezernyolcszáz koronához jut a háztáji ellenében. Az illető testvérével él együtt, így közösen vehetnek egy százhatvan kilós sertést, két mázsa gabonát hivatalos áron, hogy a ház körül esetleg baromfit neveljenek, viszont ha több baromfira van szükségük, azt is megvehetik a közösben. A fiatalok esetében azért előnyös ez a rendszer, mert ngm érzik magukat házhoz kötve. Év közben bejelenthetik a zootechnikusnak, hogy például december húszadikán akarnak venni egy száznyolcvan kilós sertést. A kérdéses napon elszállítják az állatot és régi szokás szerint háznál disznóölést végezhetnek. De az aprójószág miatt sem kell például lemondani a vasárnapi kirándulásról, mert ha baromfira vagy tojásra van szükség, akkor csak kimennek a telepre és megveszik azt. 0 Tagjainkon olyan módon is segítünk, hogy szükség esetén kölcsönt folyósítunk számukra. A jelenlegi szabály az, hogy a vezetőség megbízása alapján évi ötezer korona erejéig, évi visszatérítéssel a kölcsönt én írhatom alá, ha viszont nagyobb összegről van sző, akkor ezt a vezetőség hagyja jóvá. 0 Lakásépítéssel is segítjük arra rászoruló tagjainkat. Jelenleg négy család részére építünk egy lakótömböt, amilyenből többet is építünk majd. A benyújtott kérvények alapján a vezetőség dönti el, ki kerül sorra. A munkákat egyébként saját építőcsoportunk végzi. Kísérletképpen egy olyan lakóegységet is felépítettünk, amelyet a nálunk előállított préselt LIGNA panelokból építettünk. Ezek saját üzemünkben préselt kukoricacsutka törmelékből készülnek. Ez az épület a tél folyamán nagyon melegnek bizonyult. Az ilyen lehetőségek kihasználásával és megfelelő tervek elkészítésével szakembereink foglalkoznak majd. ф Már eddig is számos újdonságról hallottunk, milyen további meglepetést tartogat még számunkra elnök elvtárs? — Az eddigi szabályok szerint ha egy családból nálunk dolgozott az apa, az anya, valamint leányuk és fiuk, akkor együttvéve az egész család csak ötven árnyi háztáji területre volt jogosult. Ezt nem tartjuk igazságosnak, mert ha ez a négy személy külön családból lenne, akkor mindegyikük megkapná az őt megillető háztáji területet, vagy annak évi ellenértékét. További igen helytelen szabály volt az, hogy a nők mindössze huszonöt árnyi háztáji területre voltak jogosultak. Ez annak idején indokolt volt, mivel a nők csak idénymunkát végeztek, ma azonban melléküzem! termeléssel is foglalkozunk és a nőknek egész éven át munkalehetőséget tudunk nyújtani. Ennek alapján jutottunk el odáig, hogy ma már a nők is, tehát minden szövetkezeti tagunk jogosult az ötven árnyi területre, vagy annak ellenértékére. A nők esetében ezt a járandóságot pénzben egyenlítjük ki. 0 Mondhatom, hogy hozzánk szinte özönlik a fiatalság, ezért bevezettük és az új házirendbe iktattuk, azt a szabályt, hogy új tagok felvétele esetén három hónapos próbaidő kötelező. Erre az időre íjint alkalmazottal kötünk szerződést, s az illetőnek mint üzemi alkalmazottnak van meg minden joga. A negyedévi próbaidő után értékeljük a kérdéses személy eddig nálunk kifejtett tevékenységét és határozunk afelől, hogy javasoljuk-e tagfelvételét szövetkezetünkbe. Ha az illetőt tagságra érdemesnek tartjuk és a próbaidő után nálunk kíván maradni, úgy a próbaidő kezdetétől számítjuk szövetkezeti tagságát, az ezzel járó jogokkal együtt. Nálunk egyébként a dolgozó tagok átlagos életkora harmincöt év, amit a kétszáznegyvenöt tagból állandó dolgozóként szereplő százkilencvenöt személy életkorából számítottunk ki, a nyugdíjasokat kivéve. >jc A szabad szombatok bevezetésének gondolatával is foglalkoztak? — Ennek bevezetésével a jövőben számolunk, azonban úgy, hogy a termelés ne csökkenjen. Pillanatnyilag a gépesítés még nincs azon a fokon, hogy ezt máris megengedhessük magunknak, örvendetes azonban, hogy a munkaerkölcs magas fokon áll, s ha arra szükség van, tagjaink a 'nyolcórás munkaidő ledolgozása után is hajlandók a közösben tevékenykedni, akár még további négy órát is. Ez egyes személyek esetében azért is lehetséges, mert nem vár rájuk odahaza a háztáji föld megmunkálása, hanem felmaradó idejüket már igazán csak a kultúrának, szakmai továbbfejlődésnek, szórakozásnak szentelhetik. A vezetőség elve, hogy mindenkit egy mércével mérjünk, de szigorúan. Másik irányelvünk, hogy a jót jutalmazzuk, a rosszat büntetjük. >jc Mennyire szigorúan büntetik az esetleges hanyagságot? — Az utóbbi négy évben bár nem, de ezidén megtörtént, hogy egyik gépkocsivezetőnk ittas állapotban vezette a teherautót. Ezért az első negyedévben nem kapta meg a prémiumot, ami hatszáz korona mínuszt jelentett számára. A kérdéses napon nem végezte el munkáját, ezért kiszámláztuk neki a hozzávetőleg kétszázötven koronás kártérítést. Másnap nem lépett munkába, s mivel a kulcsok nála voltak, nem tudtuk használni a, teherkocsit, ezért a rendes fuvardíjból leszámítottuk a benzin árát és a meg nem kapott munkadíját, a többit pedig meg kellett neki fizetnie, úgyhogy az egész eset körülbelül ezer koronájába került. Büntetésből áttettük őt teherautóról traktorra. Negyedéves prémiumokról tett említést, milyen módozatot alkalmaznak ennek kifizetésénél? — A várt évi prémium tíz százalékát az első negyedév végén, további tizenöt és tizenöt százalékot a második és harmadik negyedév elteltével, huszonöt százalékot pedig év végén fizetünk ki a tagoknak. Évvégi jutalékot nálunk aránylag csak kis öszszegben fizetünk, ami az elmúlt évre vonatkozóan a fizetés négy százalékát jelentette. A prémiumot az egyes munkaszakaszok vezetői osztják szét érdem szerint. Van, aki huszonöt százalékos prémiumot kap, van, akt semmit. Milyen a helyzet az anyákról és a gyerekekről való gondoskodás terén? a gyakorlati orvos, üzemi orvos szerepében. Ezzel levennénk a községi orvos válláról is a gond egy részét és tagjaink gyors orvosi kezelésben részesülhetnének. sjc A munkahelyen való átöltözés, tisztálkodás milyen mértékben van lehetővé téve? — Ez nálunk jelenleg, sajnos, még kezdetleges állapotban van, éppen ezért dolgoztuk ki a szociális épület tervét, de felépülésének idejéig is a telep főbejárata melletti portásfülke szomszédságában négy öltözőt állítunk fel. Be akarjuk vezetni az ipari üzemekben is használatos bélyegzóóra használatát, amely segítségével a szövetkezeti tag munkakártyájára pecsételi érkezésének és távozásának időpontját. A munkaidő jelenleg reggel hat órától délután negyed háromig, szombaton negyed egyig tart, a kiegészítő időt pedig kedden és szerdán dolgozzuk le. jjc A munkabiztonság kérdésében milyen a helyzet? — Nemrégiben kaptunk a járási mezőgazdasági társulástól egy átiratot, amelyben javasolják, hogy a munkabiztonsági kérdésekkel foglalkozó emberek a szövetkezetben bizonyos díjazást kapjanak. Mi ebben a kérdésben egy lépéssel előbbre vagyunk, mert nálunk már fél éve működik a munkabiztonsági előadó, aki a tűzbiztonsági és egyéb biztonsági kérdésekkel is foglalkozik. Gondjaira bfztuk továbbá a kulturális ügyek rendezését, a katonai nyilvántartást és a civil lakosság védelmének kérdéseit. Ilyen munkakör bevezetését más szövetkezeteknek is ajánlanám, Gondolnak arra, hogy közszolgáltatás szempontjából segítik valamilyen módon a szövetkezetben dolgozó nőket? — Terv szerint a másfélmilliós költségre tervezett szociális épületben, amely építőcsoportunk jóvoltából remélhetőleg csak nyolcszázezer koronába fog kerülni, lesz egy nagyobb csarnok, ahol a nők reggel vásárló táskájukat egy rekeszbe helyeznék egy vásárlólistával ellátva. Napközben a különféle üzletekben egy munkaerő elvégezné a vásárlást és munkaidő végén mindenkinek átadná a tele táskát. Három évvel ezelőtt próbáltuk megszervezni a tej és a péksütemény reggeli házhozszállítását, de ez iránt akkor nem mutatkozott kellő érdeklődés. Említette, hogy az üdülési költségek felét a szövetkezet fizeti. Vonatkozik ez a gyógykezelésre is? — Igen, mert részünkre mindegy, hogy valaki üdülni megy, vagy fürdőben gyógykezelteti magát. Mivel a szövetkezetben sok a fiatal, Vyhne környékén kinéztem egy olyan helyet, ahol a fürdési lehetőségen kívül a téli időszakban jó síterep is áll rendelkezésre, s ezen a helyen a nálunk készülő LIGRA panelokból összeállított víkendházakból üdülőtelepet alakítanánk. A nyári szünidőben a gyerekek is itt üdülhetnének a részünkre érdekes erdős hegyvidéken. Ez a lakósejtekből álló telep csaknem egész éven át kihasználható lehetne, mert ide hétvégi kirándulásokat is lehetne rendezni. Ezt a következő évben szeretnénk megvalósítani. Persze ehhez természetesen pénzre van szükség, mert saját autóbuszt kell üzembe állítanunk. Egyébként tagjaink nagy érdeklődéssel vettek részt a bécsi jégrevü bratislavai előadásán. Üdülésre idén már aránylag sokan jelentkeztek. Harmincnégyen Ausztriában, néhányan Bulgáriában, néhányan pedig Magyarországon üdülnek majd. Szlovákia területén idén egy négynapos kirándulást rendezünk. Csak az a baj, hogy tagjaink általában nem használják ki az üdülési lehetőségeket. Mi öt évvel ezelőtt vezettük be a rendes évi szabadságot, és akkoriban majdnem mindenki pénzben akarta kifizettetni annak ellenértékét, nem pedig kivenni azt. A mi embereink a szabadság ideje alatt többet dolgoznak mint máskor, ahelyett, hogy pihennének. Ez évben az egyes munkaszakaszok vezetőit utasította a vezetőség, hogy a tagság legalább a kijáró szabadság felét vegye ki. Persze ez nehéz feladat, mert legtöbben a pénzhez ragaszkodnak ma is, a testi felüdülést pedig mellékesnek tartják. Úttörőtáborba idén huszonöt gyermek megy az oraval völgyzárógát által kialakított szép tó mellé. Befejezésül szeretném megkérdezni, hogy mi tette lehetővé ezt az igazán magas színvonalú szociális gondoskodást? — Olyan munkaerőket igyekeztünk 1966-tól a szövetkezetbe bevonni, akik értik szakmájukat, tudnak bánni az emberekkel és így nagy értéket produkálnak. A szövetkezet összbevétele 1965-ben valamivel négy és fél millió korona fölött állt, 1969-ben több mint ötmillió koronát fizettünk ki, nagyobb összeget, mint amilyen 1965- ben az EFSZ bevétele volt. Áz egy hektárra számított termelésünk igen jelentékeny, hiszen 1970-ben négyszázhetven kiló húst adunk el egy hektárról. Az eddigi eredmények elérésének előfeltétele a szakmai hozzáértésen kívül a szilárd munkafegyelem volt, amivel nálunk 1968- ban sem volt baj. Annak idején taggyűlésen is ki mertem jelenteni, hogy nálunk demokrácia csak a taggyűlésen lesz, de nem a munkahelyen. Aki beosztásában nem végzi el a parancsokat és kívánt minőségben a munkát, annak csináltatunk egy negyedik kaput, amelyiken azonnal kimehet. Szövetkezetünknek persze továbbra is három kapuja maradt, de ezt az epizódot egy kabarén viccesen ellenem fordították, amiért azonban nem haragszom. KÜCSERA SZILARD Ú| egészségügyi létesítményt «ЁЁ Sókszelöcén (Selice) amikor éppen arra jártunk egy érdekes esemény zajlott le. E felöl érdeklődtem az EFSZ elnökétől Tamaskovics Károlytól, aki közéleti tisztségében a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének is tagja. — Bölcsőde egyelőre nincs, de van óvodája a HNB-nek és az állami gazdaságnak. Mi jövőre egy nagy szociális épület létrehozását tervezzük, amely fürdővel, medencével lesz ellátva. A kisgyerekek részére napközi otthont létesítünk, ahol napközben szakmunkaerő foglalkozik majd velük. A szövetkezeti étkezde is itt kap helyet, ahol az iskolába járó gyerekek is ebédelhetnek. jjc A szövetkezeti tagokról való egészségügyi gondoskodás terén mit tesznek? — Az imént említett szociális épületben két helyiséget betegszobának rendezünk be, ahol a megbetegedett családnélküli szövetkezeti tagokról történik gondoskodás. Már ebben az évben is megkezdtük tagjaink évi rendszeres orvosi vizsgálatát, beleértve a fogorvosi-, a tüdővizsgálatokat, valamint az általános orvosi vizsgálatokat is. A járási egészségügyi intézet vezetőivel tárgyalásokat folytatunk afelől, hogy pénzbeli hozzájárulásunk alapján minden nap reggel egyóra hosszat nálunk rendelne — A mai napon egy községi egészségügyi rendelőt és orvosi lakot avattunk — mondotta — amelyre már régen várt Szelőce lakossága. Az egészségügyi otthon létrehozásának kérdése már régóta vajúdott. Rendelkezésre állt egy konfiskált épület, amely ezidáig nem talált gazdára. Most itt egy orvosi rendelőt rendezünk be és a körzeti orvosnak lakást adunk rendelkezésére, tehát még nem állíthatjuk, hogy egészségügyi központot rendezünk be, viszont célunkhoz ezzel is közelebb jutottunk. Ezzel ugyanis lehetővé válik, hogy az ilyen feladatot azelőtt betöltő épületben fogorvosi és gyermekorvosi rendelőt létesítsünk. Ez nagy előnyt jelent majd az EFSZ tagjai részére, mivel ezután nem kell kilenc kilométernyi távolságra hordani az anyáknak beteg gyerekeiket, a rendszerint zsúfolt autóbuszban. Az eddigi helyzet természetesen számos jogos panaszra adott okot a szövetkezeti dolgozók részéről. Tudjuk, hogy a mai avatással még nem oldódott meg teljesen a kérdés, de az illetékes szervek képviselői megígérték, hogy rövidesen ide helyeznek egy gyerekorvost, ugyanis fogorvosunk ezidáig is volt. Szeretném ha ilyen nagy községben mint Szelőce, amelynek háromezernyolcszáz lakosa van megoldódnának az egészségügyi problémák. Az összlakosságból nyolcszáz a cigány lakosok száma községünkben. — Mivel segítette az EFSZ az említett egészségügyi létesítmény rendelkezésre bocsátását? — A HNB tulajdonát képező létesítményhez EFSZ-ünk munkával járult hozzá. Ugyanis nem akadt vállalat, amely rendbe hozta volna az épületet. Ezt a munkát építőcsoportunk végezte el, pedig ez évben több mint hétmillió korona értékű saját építkezést kell elvégezniük. A munkát terven felül vállaltuk, mert tudatában voltunk annak, hogy a létesítmény a lakosság és a tagság segítségére lesz. Reméljük, hogy a jövőben sikerül az EFSZ tagjai részére külön rendelőórákat jóváhagyatnunk. SZABAD FÖLDMŰVES 5 1970. június 8.
