Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-06 / 23. szám
Bratislava, 1970. június В. Ara 1,— KCs XXI. évfolyam, 23. szára Lapunk tartalmából: 8. oldal: Paradicsomtermesztés klimatizáciős sejtekben Dr. Karel Polák, CSc. S 8. oldal: A szőlő betegségei és kártevői Vanek Gáspár mérnök 12. oldal: THURY ZOLTÁN: ÉJJEL Mindenki szocialista módon Tarics János, a uyulamajori Állami Gazdaság főzootechnikusa. Méhány évvel ezelőtt szívesen látogattam el a gyulamajori szocialista munkabrigád tagjaihoz, akik már akkor célul tűzték a jelszót: „Szocialista módon dolgozni, szocialista módon élni!“. A traktorok jó előkészítése és kihasználása náluk egyet jelentett a két műszakos munkaszervezéssel, mert az emberi szervezet a hosszabbított műszakban elfárad, á gép azonban jő gondozás mellett napi 14 órai munkát is elvégez. A feladatok tökéletes ismerete, a gépesltők és az állattenyésztés közötti szoros érdekeltségi kapcsolat, az eredmények „koronán át“ történő tértékelése, a hozrascsot-elvek gyakorlati alkalmazása tömegesen vonzotta akkortájt nemcsak az újságírókat, de a termelésben dolgozó szakemberek egész csoportjait is szerte az országból. Az akkori mozgalom odaadó patrónusra talált Koch elvtárs személyében, aki, mint az üzem mechanizátora, valóban szót tudott érteni minden traktoristával. Szót értett, ami azt jelenti, hogy tudott tanácsokat osztogatni és lelkesíteni, de közvetlenül ellenőrizte is azt, amit kellett. Kár, hogy az árvíz után nem újult fel a gyulamajoriak országos hírű mozgalma, kár hogy Koch elvtárs is más vidékre költözött. Néhány héttel ezelőtt a Gyulamajori Állami Gazdaság neve is ott szerepelt a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom 24 kezdeményező vállalatának nevei között. Különböző szakágazatok 24 vállalatának képviselői emlékezetes felhívásukban kifejtették és magukévá tették a formalizmustól mentes szocialista munkaverseny gondolatát.' A felhívás alapjául az 1970-es állami terv szolgál, és az előkészületben levő ötéves terv célkitűzései. A felhívás elgondolkoztatja az embereket az egyes munkahelyeken, de különösen a vállalatok igazgatási szintjén. Hogyan váltják „apróra“ a felhívás eredményeit a Gyulamajori Állami Gazdaságon? Tarics János főzootechnikus és Psenák János közgazdász hangsúlyozzák, hogy a birtok dolgozói valamennyien kifejtették a véleményüket a felhívásra, felértékelik jelenlegi munkájukat, mérlegelik ismert egyéni feladataikat, hogy a kötelezettségvállalásoknak reális alapja legyen. — A kötelezettségvállalások tulajdonképpen á dolgozók és a vállalat közötti megegyezés alapján jönnek létre — mondja Tarics elvtárs. A vállalat vezetősége előtt teljesen világos, mi minden múlik az embereken. A múltban például a munkaverseny nem volt anyagilag kellően alátámasztva. Megtörtént, hogy a fejők, illetve az etetők kötelezettséget vállaltak magasabb tejhozam elérésére, ugyanakkor nem volt rendszeresen bebiztosítva a szükséges takarmányválaszték. Jelenleg nemcsak a fejőktől várjuk a termelés növelését. Mégsem hagyjuk azonban figyelmen kívül, hogy azonos takarmányozás és azonos állomány mellett egyénenkínt eltérőek az eredmények, vagyis hogy egyes dolgozók nem érik el az egyébként elérhető szintet. — Birtokunkon 1967-ben felszámoltuk a brucellózist és a gümőkórt, s immár harmadik éve egészséges állománnyal rendelkezünk. Azelőtt 18 helyen foglalkoztunk tehenészettel, ma három helyre összesen 600 tehenet összpontosítottunk. Gyulamajorban vannak az előhasi üszők, ide legalább 2000 literre garantált hasznosságú üszők érkeznek. — Anyasertéseket szintén csak három helyen tartunk. Cserhát pusztán például 240 anyasertésen kívül mást nem is tartanak. Mária-majorban ellenőrzött landrace-tenyésztés van, valamint új ellenőrzött fehér nemes sertés tenyésztése folyik itt. A hízók 80 százaléka keresztezett. A „mindenki szocialista módon“ felhívás sürgetően szól a felsőbb Irányító szervekhez is, hogy necsak a gazdálkodás irányítási folyamatának ésszerűsítésével foglalkozzanak, hanem vegyenek át és terjesszenek külföldi tapasztalatokat is. Tarics zootechnikus például rámutatott egy tényre, ami a felsőbb szerveket is nyugtalaníthatná. — Mezőgazdasági szakemberek előtt közismert dolog, hogy a landrace sertésnek még 130 kilogrammos vágósúly mellett is jobb a húsaránya, mint a szlovák fehér nemes sertésé 115—120 kilogrammos súlyban. Ennek ellenére a landrace iránt nem kielégítő az érdeklődés. Sőt, mintha a fejlődés ellenkező Irányban haladna: számos tenyészetbe cornwallokat vásároltak. Már mindenki tudja, hogy ez a fajta rontja a hús és a zsír arányát a hús rovására. Ezt a nem kívánatos fejlődési irányt a takarmánykeverékek minőségében előforduló rendszertelenség okozza. Ez a hiányosság abból adódik, hogy felvásárlásunk deviza problémákkal küzd, a világpiacon egyébként is nehezen beszerezhető komponensek fedezésére. Ennek azonban az a következménye, hogy a sertéshús előállításához több anyasertésre és kanra van szükségünk, mint landrace tenyésztés esetében lenne. — Ez a fejlődés a vállalati vezetők számára sem lehet közömbös, hiszen munka-, takarmány- és férőhely megtakarításról van szó. Oda kell hatni, hogy ezek a dolgok fokozatosan rendeződjenek. A felvásárlásnak érdeke (Folytatás a 2. oldalon.) ELHÚNYT FÁBRY ZOLTÁN A sajté és az irodalom képviselői, barátok, tisztelők nemrégen köszöntötték a 73 éves Fábry Zoltánt. Most pedig világgá szállt a megrendítő hir május 31-ének hajnalán: meghalt az Eurúpa-szerte elismert csehszlovákiai magyar íré, publicista, érdemes művész, a Munkaérdemrend tulajdonosa. Fábry Zoltán, a „stúszi remete“ hosszú évek óta betegeskedett. De ez nem jelentette tollának a félretevését, mert írni akart még, sok mindent elmondani. írói tevékenységét egy fél évszázaddal ezelőtt kezdte. Akkor látott napvilágot első novellája az Esti Ojságban. Azóta művei egész sorozata jelent meg kiváló tollából. De nemcsak írt, hanem állandóan bővítette tudását. Aligha van a világon olyan jelesebb író, költő, akinek ne tanulmányozta volna a műveit. A stószi lakása is hatalmas könyvtár benyomását kelti, mert többnyelvű könyvek, folyóiratok ezrei alatt roskadoznak a polcok. A sok olvasás tette éleslátóvá, mindig időben felismerte az 1897—1970 emberiséget érintő veszélyt, s harcos írásaival időben szembe szállt az igazért. Az antifasiszta békeharcos egyik legjobb ismerője volt a német fasizmusnak. Az élestudású író, kritikus egy percig sem ismert megalkuvást, nem habozott kimondani az igazat, vállalva érte a felelősséget, akár az üldöztetést is. Lázadó, forradalmi indulattal, érvek sokaságával fordult szembe mindazzal ami maradi, visszahúzódó, ami &S<Bzi az emberi haladást. A második világháborút követő években egy ideig hallgatott, majd a munkásosztály hatalomrajutása után azonban ismét tollat ragadott és segítette a kibontakozó újat. Fábry nevelő kritikusává vált a lassan életrekelő csehszlovákiai magyar irodalmi életnek, s a feltörő fiatal írónemzedék nagyon sokat köszönhet őszinte véleményének, tárgyilagos kritikájának. A csehszlovákiai és az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő alakja egy fél évszázadon keresztül harcolt tollával az ember igazáért. Most kiesett kezéből a toll, nem ír többet a vox humána szellemében. De amit maga mögött hagyott, az sokáig él, s a nemzedékek megőrzik emlékét a világ békéje fölött őrködő egyszerű embernek, nagyszerű írónak. A dél-morva kerület mezőgazdasági üzemeiben sikeresen folytatják a korai paradicsom klimatizációs sejtekben történő termesztését. E termesztési móddal részletesen foglalkozunk lapunk 8. oldalán. Jól halad a munka a járás területén # Talajvíz, áradás — megműveletlen területek # 212 hektárral több kukorica {$ Jól halad a cukorrépa egyelése ф Rövidesen végeznek a többéves takarmányok első kaszálásával ф Miért nincs Unden? ф A gépesítő panasza ф A Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás dolgozóját, Varga Andrást megkérdeztem, pár szóval tájékoztasson a mezőgazdasági munkák pillanatnyi. helyzetéről. — A gabonafélékkel ugyan már régen végeztünk, de azért hadd említsem meg, hogy az őszi vetésekből 1290 hektár búzát, az egyéb őszi veteményekből 350 hektárt és a többéves takarmányokból 150 hektárt ki kellett szántani. Sajnos, ezen területek jelenleg olyan állapotban vannak, hogy nem lehet megművelésükre számítani, mert a kiáradt patakok, valamint a belvizek ezt lehetetlenné teszik. Amennyiben rövid időn belül nem változik meg ez a helyzet, úgy ezeket a területeket már csak az ősz folyamán fogjuk bevetni. >jc Mi a helyzet a cukorrépánál és a kukoricánál? — A kukoricánál csupán 10 655 hektáron terveztük a magra történő termesztést, de a kiszántott gabonafélék helyébe 212 hektáron szintén kukoricát vetettek mezőgazdasági üzemeink, s így összesen 10 867 hektáron termesztjük ezt a növénykultúrát. Silókukoricát 3525 hektáron termesztenek üzemeink. Ami a cukorrépát illeti, itt mindössze 20 egynéhány hektáros lemaradás mutatható ki az eredetileg tervezett vetésterülettel szemben. A hiányzó területmennyiséget elöntötte a víz. Egyébként szövetkezeteseink jól haladnak az egyelési munkálatokban is, hisz ezek a munkák már lassan befejezéshez közelednek. Ezenkívül a 10 826 hektáron termesztett többéves takarmányból ezidálg mintegy nyolcezer hektárnyit lekaszáltak, sőt majdnem ugyanakkora területről már be is takarították a jóminőségü takarmányokat. з^с Járásunk területén nagymérték' ben alkalmazzák a Vegyszeres gyomirtást. Nem mutatkozik hiány a szükséges gyomirtószerekből, műtrágyákból, egyéb védőszerekből? ' — Az idén elmondhatjuk, hogy ezen a téren minden rendben van, bár a leszállítási határidőt illetőleg voltak jó pár napos eltérések. Jelenleg a legnagyobb gondot az Unden beszerezése Jelenti. Mint ismeretes, a Dykol és a Lídykol védőszereknek szinte minimális hatásuk sincs az oly nagy károkat okozó és eléggé elterjedt burgonyabogár.(Leptlnotarsa decemlineata) tevékenységére. Az egyetlen hatásos szer az Unden, melyet azonban lehetetlen beszerezni. Hegedűs Tibor, a JMT gépesítője a traktorokra panaszkodik, no és természetesen az alkatrészhiányra. Ez érthető is, hiszen a járás gépparkjainak 51 százalékát régi traktorok képezik. A legerősebbek — a lánctalpasok — lassan kiesnek a termelésből, és helyettük nem tudnak beszerezni nagy teljesítményű, kerekes traktorokat. A legutóbb is az igényelt 80 darab helyett mindössze 16-ot kapták. Ebből nyolc a román gyártmányú U—650, illetve 651 típushoz tartozik, amelyek ezen a vidéken nem felelnek meg a követelményeknek, így aztán érthető, hogy a gépesítő nem látja valami rózsásnak a jövőt, s ez így van talán minden járásban. De vajon meddig? Kádek Gábor ■
