Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-06 / 23. szám

Bratislava, 1970. június В. Ara 1,— KCs XXI. évfolyam, 23. szára Lapunk tartalmából: 8. oldal: Paradicsomtermesztés klimatizáciős sejtekben Dr. Karel Polák, CSc. S 8. oldal: A szőlő betegségei és kártevői Vanek Gáspár mérnök 12. oldal: THURY ZOLTÁN: ÉJJEL Mindenki szocialista módon Tarics János, a uyulamajori Állami Gazdaság főzootechnikusa. Méhány évvel ezelőtt szívesen látogattam el a gyulamajori szocialista munkabrigád tagjaihoz, akik már akkor célul tűzték a jel­szót: „Szocialista módon dolgozni, szocialista módon élni!“. A traktorok jó előkészítése és kihasználása náluk egyet jelentett a két műszakos mun­kaszervezéssel, mert az emberi szer­vezet a hosszabbított műszakban el­fárad, á gép azonban jő gondozás mellett napi 14 órai munkát is elvé­gez. A feladatok tökéletes ismerete, a gépesltők és az állattenyésztés közöt­ti szoros érdekeltségi kapcsolat, az eredmények „koronán át“ történő tértékelése, a hozrascsot-elvek gya­korlati alkalmazása tömegesen von­zotta akkortájt nemcsak az újságíró­kat, de a termelésben dolgozó szak­emberek egész csoportjait is szerte az országból. Az akkori mozgalom odaadó patró­­nusra talált Koch elvtárs személyé­ben, aki, mint az üzem mechanizá­­tora, valóban szót tudott érteni min­den traktoristával. Szót értett, ami azt jelenti, hogy tudott tanácsokat osztogatni és lelkesíteni, de közvet­lenül ellenőrizte is azt, amit kellett. Kár, hogy az árvíz után nem újult fel a gyulamajoriak országos hírű mozgalma, kár hogy Koch elvtárs is más vidékre költözött. Néhány héttel ezelőtt a Gyulama­jori Állami Gazdaság neve is ott sze­repelt a „Mindenki szocialista mó­don“ mozgalom 24 kezdeményező vállalatának nevei között. Különböző szakágazatok 24 vállalatának képvi­selői emlékezetes felhívásukban ki­fejtették és magukévá tették a for­malizmustól mentes szocialista mun­kaverseny gondolatát.' A felhívás alapjául az 1970-es állami terv szol­gál, és az előkészületben levő ötéves terv célkitűzései. A felhívás elgon­dolkoztatja az embereket az egyes munkahelyeken, de különösen a vál­lalatok igazgatási szintjén. Hogyan váltják „apróra“ a felhívás eredményeit a Gyulamajori Állami Gazdaságon? Tarics János főzootechnikus és Pse­­nák János közgazdász hangsúlyozzák, hogy a birtok dolgozói valamennyien kifejtették a véleményüket a felhí­vásra, felértékelik jelenlegi munká­jukat, mérlegelik ismert egyéni fel­adataikat, hogy a kötelezettségválla­lásoknak reális alapja legyen. — A kötelezettségvállalások tulaj­donképpen á dolgozók és a vállalat közötti megegyezés alapján jönnek létre — mondja Tarics elvtárs. A vállalat vezetősége előtt teljesen vi­lágos, mi minden múlik az embere­ken. A múltban például a munkaver­seny nem volt anyagilag kellően alá­támasztva. Megtörtént, hogy a fejők, illetve az etetők kötelezettséget vál­laltak magasabb tejhozam elérésére, ugyanakkor nem volt rendszeresen bebiztosítva a szükséges takarmány­választék. Jelenleg nemcsak a fejők­től várjuk a termelés növelését. Még­sem hagyjuk azonban figyelmen kí­vül, hogy azonos takarmányozás és azonos állomány mellett egyénenkínt eltérőek az eredmények, vagyis hogy egyes dolgozók nem érik el az egyéb­ként elérhető szintet. — Birtokunkon 1967-ben felszámol­tuk a brucellózist és a gümőkórt, s immár harmadik éve egészséges állománnyal rendelkezünk. Azelőtt 18 helyen foglalkoztunk tehenészet­tel, ma három helyre összesen 600 tehenet összpontosítottunk. Gyulama­jorban vannak az előhasi üszők, ide legalább 2000 literre garantált hasz­­nosságú üszők érkeznek. — Anyasertéseket szintén csak há­rom helyen tartunk. Cserhát pusztán például 240 anyasertésen kívül mást nem is tartanak. Mária-majorban el­lenőrzött landrace-tenyésztés van, valamint új ellenőrzött fehér nemes sertés tenyésztése folyik itt. A hízók 80 százaléka keresztezett. A „mindenki szocialista módon“ felhívás sürgetően szól a felsőbb Irá­nyító szervekhez is, hogy necsak a gazdálkodás irányítási folyamatának ésszerűsítésével foglalkozzanak, ha­nem vegyenek át és terjesszenek kül­földi tapasztalatokat is. Tarics zoo­­technikus például rámutatott egy tényre, ami a felsőbb szerveket is nyugtalaníthatná. — Mezőgazdasági szakemberek előtt közismert dolog, hogy a landra­­ce sertésnek még 130 kilogrammos vágósúly mellett is jobb a húsará­nya, mint a szlovák fehér nemes ser­tésé 115—120 kilogrammos súlyban. Ennek ellenére a landrace iránt nem kielégítő az érdeklődés. Sőt, mintha a fejlődés ellenkező Irányban halad­na: számos tenyészetbe cornwallokat vásároltak. Már mindenki tudja, hogy ez a fajta rontja a hús és a zsír ará­nyát a hús rovására. Ezt a nem kí­vánatos fejlődési irányt a takarmány­­keverékek minőségében előforduló rendszertelenség okozza. Ez a hiá­nyosság abból adódik, hogy felvásár­lásunk deviza problémákkal küzd, a világpiacon egyébként is nehezen be­szerezhető komponensek fedezésére. Ennek azonban az a következménye, hogy a sertéshús előállításához több anyasertésre és kanra van szüksé­günk, mint landrace tenyésztés ese­tében lenne. — Ez a fejlődés a vállalati vezetők számára sem lehet közömbös, hiszen munka-, takarmány- és férőhely meg­takarításról van szó. Oda kell hatni, hogy ezek a dolgok fokozatosan ren­deződjenek. A felvásárlásnak érdeke (Folytatás a 2. oldalon.) ELHÚNYT FÁBRY ZOLTÁN A sajté és az irodalom kép­viselői, barátok, tisztelők nem­régen köszöntötték a 73 éves Fábry Zoltánt. Most pedig vi­lággá szállt a megrendítő hir május 31-ének hajnalán: meg­halt az Eurúpa-szerte elismert csehszlovákiai magyar íré, pub­licista, érdemes művész, a Mun­kaérdemrend tulajdonosa. Fábry Zoltán, a „stúszi re­mete“ hosszú évek óta bete­geskedett. De ez nem jelentette tollának a félretevését, mert írni akart még, sok mindent elmondani. írói tevékenységét egy fél évszázaddal ezelőtt kezdte. Ak­kor látott napvilágot első no­vellája az Esti Ojságban. Azóta művei egész sorozata jelent meg kiváló tollából. De nem­csak írt, hanem állandóan bő­vítette tudását. Aligha van a világon olyan jelesebb író, köl­tő, akinek ne tanulmányozta volna a műveit. A stószi lakása is hatalmas könyvtár benyomá­sát kelti, mert többnyelvű könyvek, folyóiratok ezrei alatt roskadoznak a polcok. A sok olvasás tette éleslátó­vá, mindig időben felismerte az 1897—1970 emberiséget érintő veszélyt, s harcos írásaival időben szem­be szállt az igazért. Az antifasiszta békeharcos egyik legjobb ismerője volt a német fasizmusnak. Az élestu­dású író, kritikus egy percig sem ismert megalkuvást, nem habozott kimondani az igazat, vállalva érte a felelősséget, akár az üldöztetést is. Lázadó, forradalmi indulattal, érvek sokaságával fordult szembe mindazzal ami maradi, vissza­húzódó, ami &S<Bzi az emberi haladást. A második világháborút kö­vető években egy ideig hall­gatott, majd a munkás­­osztály hatalomrajutása után azonban ismét tollat ragadott és segítette a kibontakozó újat. Fábry nevelő kritikusává vált a lassan életrekelő csehszlová­kiai magyar irodalmi életnek, s a feltörő fiatal írónemzedék nagyon sokat köszönhet őszin­te véleményének, tárgyilagos kritikájának. A csehszlovákiai és az egye­temes magyar irodalom ki­emelkedő alakja egy fél évszá­zadon keresztül harcolt tollá­val az ember igazáért. Most kiesett kezéből a toll, nem ír többet a vox humána szellemé­ben. De amit maga mögött ha­gyott, az sokáig él, s a nem­zedékek megőrzik emlékét a világ békéje fölött őrködő egy­szerű embernek, nagyszerű író­nak. A dél-morva kerület mezőgazdasági üzemeiben sikeresen folytatják a korai paradicsom klimatizációs sejtekben történő termesztését. E termesztési móddal részletesen foglalkozunk lapunk 8. oldalán. Jól halad a munka a járás területén # Talajvíz, áradás — megműveletlen területek # 212 hektárral több kukorica {$ Jól halad a cukorrépa egyelése ф Rövidesen végeznek a többéves takarmányok első kaszálásával ф Miért nincs Unden? ф A gé­pesítő panasza ф A Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás dolgozóját, Varga Andrást megkérdeztem, pár szóval tájékoz­tasson a mezőgazdasági munkák pil­lanatnyi. helyzetéről. — A gabonafélékkel ugyan már régen végeztünk, de azért hadd em­lítsem meg, hogy az őszi vetésekből 1290 hektár búzát, az egyéb őszi ve­­teményekből 350 hektárt és a több­éves takarmányokból 150 hektárt ki kellett szántani. Sajnos, ezen terüle­tek jelenleg olyan állapotban vannak, hogy nem lehet megművelésükre szá­mítani, mert a kiáradt patakok, va­lamint a belvizek ezt lehetetlenné teszik. Amennyiben rövid időn belül nem változik meg ez a helyzet, úgy ezeket a területeket már csak az ősz folyamán fogjuk bevetni. >jc Mi a helyzet a cukorrépánál és a kukoricánál? — A kukoricánál csupán 10 655 hektáron terveztük a magra történő termesztést, de a kiszántott gabona­félék helyébe 212 hektáron szintén kukoricát vetettek mezőgazdasági üzemeink, s így összesen 10 867 hek­táron termesztjük ezt a növénykul­túrát. Silókukoricát 3525 hektáron termesztenek üzemeink. Ami a cukor­répát illeti, itt mindössze 20 egyné­hány hektáros lemaradás mutatható ki az eredetileg tervezett vetésterü­lettel szemben. A hiányzó terület­mennyiséget elöntötte a víz. Egyéb­ként szövetkezeteseink jól haladnak az egyelési munkálatokban is, hisz ezek a munkák már lassan befeje­zéshez közelednek. Ezenkívül a 10 826 hektáron termesztett többéves takar­mányból ezidálg mintegy nyolcezer hektárnyit lekaszáltak, sőt majdnem ugyanakkora területről már be is ta­karították a jóminőségü takarmányo­kat. з^с Járásunk területén nagymérték' ben alkalmazzák a Vegyszeres gyom­irtást. Nem mutatkozik hiány a szük­séges gyomirtószerekből, műtrágyák­ból, egyéb védőszerekből? ' — Az idén elmondhatjuk, hogy ezen a téren minden rendben van, bár a leszállítási határidőt illetőleg voltak jó pár napos eltérések. Jelen­leg a legnagyobb gondot az Unden beszerezése Jelenti. Mint ismeretes, a Dykol és a Lídykol védőszereknek szinte minimális hatásuk sincs az oly nagy károkat okozó és eléggé elter­jedt burgonyabogár.(Leptlnotarsa de­­cemlineata) tevékenységére. Az egyet­len hatásos szer az Unden, melyet azonban lehetetlen beszerezni. Hegedűs Tibor, a JMT gépesítője a traktorokra panaszkodik, no és ter­mészetesen az alkatrészhiányra. Ez érthető is, hiszen a járás gépparkjai­nak 51 százalékát régi traktorok ké­pezik. A legerősebbek — a lánctal­pasok — lassan kiesnek a termelés­ből, és helyettük nem tudnak besze­rezni nagy teljesítményű, kerekes traktorokat. A legutóbb is az igényelt 80 darab helyett mindössze 16-ot kap­ták. Ebből nyolc a román gyártmá­nyú U—650, illetve 651 típushoz tar­tozik, amelyek ezen a vidéken nem felelnek meg a követelményeknek, így aztán érthető, hogy a gépesítő nem látja valami rózsásnak a jövőt, s ez így van talán minden járásban. De vajon meddig? Kádek Gábor ■

Next

/
Thumbnails
Contents