Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-06 / 23. szám
ÜLÉSEZETT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS A Szövetségi Gyűlés múltheti ülésének napirendjén a Szövetségi Kormány jelentése szerepelt, a konszolidációs folyámatról, valamint a CSSZKP KB határozataiból eredő feladatok teljesítéséről, s a következő időszak feladatairól. A jelentést dr. Ľubomír Štrougal miniszterelnök terjesztette a legfelsőbb képviseleti szerv elé. A beszámoló után a képviselők közül többen felszólaltak a vitában, véleményt mondtak, magyarázatot kértek. Jiíí Burian képviselő a mezőgazdaság Időszerű kérdéseiről beszélt. Felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdaságban sürgősen meg kell oldani a munkaerő-kérdést és józan beruházásokkal az anyagi-műszaki alap megteremtésével kell hozzájárulni a termelési feladatok teljesítéséhez, mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban. Nagy gondot kell fordítani a mezőgazdasági és élelmezésipari tudományos kutatás fejlesztésére. Rámutatott arra, hogy a mezőgazdaságban dolgozók átlagos életkora nem kedvező. 1975-ben több mint félmillió mezőgazdasági dolgozó éri el a nyugdíj korhatárt. Ugyanakkor az utóbbi kilenc évben 20 százalékkal csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. Sajnos ezt a folyamatot a mai napig sem lehetett megállítani. A gépesítés terén főleg az alkatrészellátásban mutatkozó fogyatékossággal foglalkozott. A vitazárót Ľubomír Štrougal miniszterelnök tartotta. Utána előterjesztették a Szövetségi Gyűlés határozati javaslatát. A határozattal mindkét kamara képviselői egyhangúlag egyetértettek. A Szövetségi Gyűlés határozata a kormány munkájával kapcsolatban A Szövetségi Gyűlés 1970. május 29-én megvitatta a CSSZSZK kormányának tevékenységéről szóló beszámolót, amelyet dr. Ľubomír Štrougal miniszterelnök terjesztett elő és a Szövetségi Gyűlés ezzel a beszámolóval egyetért. A Szövetségi Gyűlés — értékeli az CSSZSZK kormányának a nemzetközi kapcsolatok terén, főleg a Szovjetunióval és a többi szövetséges szocialista országgal való testvéri együttműködés teljes normalizálásának és további fejlődésének elérésére kifejtett aktív politikai igyekezetét. Egyértelműen támogatja a kormánynak az európai államok biztonsági és együttműködési kérdéseit megvitató értekezlet mielőbbi egybehívására irányuló konstruktív politikáját; — támogatja azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány tett Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1969 májusában hozott irányelveiben, valamint a CSKP KB 1969 szeptemberében és 1970 januárjában hozott határozataiban kitűzött feladatok teljesítésére, amelyek belpolitikai életünk konszolidálását, az állami szervek tekintélyének megszilárdítását, a terv szerepének megerősítését, a törvényesség megszilárdítását és gazdaságunk fejlődésének konszolidálását célozzák. Az itt említett intézkedések megvalósítása megteremti a szükséges légkört népünk békés, alkotó- és építőmunkája számára. Politikai szempontból jelentős mértékben konszolidálódott a csehszlovák néphadsereg és a biztonsági testület, amely feladataink teljesítésének alapfeltétele; — a szilárd és célszerű irányítás felújítása a népgazdaság állami irányítása és az úgynevezett állami terv szerepének felújítása mellett pozitív eredményeket hozott. Például az iparban, valamint az építőiparban már elérték a tervezett termelésnövekedést, és ebben a növekedésben jelentős része van a munkatermelékenység emelkedésének. A szabályozó bérintézkedések elfogadása következtében leállt a bérezés és a munkatermelékenység közötti helytelen arány fejlődése; — értékeli, hogy a kormány intézkedései következtében fokozatosan egyensúlyba került a hazai piac. Támogatni fogja a kormányt a népgazdaságnak és a lakosságnak villanyenergiával, fűtőanyaggal való folyamatos és kielégítő ellátására, valamint a piacnak az alapvető árucikkekkel való biztosítására irányuló igyekezetében. Megállapítja azonban, hogy a beruházási építkezések terén súlyos helyzet uralkodik, és ezért támogatni fogja a kormánynak a beruházási építkezések céltudatosabb irányítására, főleg a befejezetlen építkezések befejezésére irányuló intézkedéseit. Egyetért a szigorú fegyelmezettség érvényesítésével a kivitelezőkkel, a szállító szervezetekkel egyaránt és elvárja, hogy a kormány ezen a téren következetesen érvényesíteni fogja a vezető gazdasági dolgozók személyes felelősségre vonását; — megköveteli, hogy a szövetségi és nemzeti köztársaságok állami szervei, a nemzeti bizottságok és a gazdasági szervezetek kihasználják az összes lehetőségeket a terciálís szféra fokozott feladatainak végrehajtására, főleg az 1970. évi lakásépítésben, hogy megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy biztosítva legyen az 1971—1975-ös években a lakásépítkezés programja. Az állami szerveknek rendkívüli figyelmet kell fordítaniuk a mezőgazdaság további fejlesztésének sokoldalú biztosítására, főleg a mezőgazdasági termelés iparosítási kéréseinek megoldására, a mezőgazdaságnak munkaerővel, gépekkel, pótalkatrészekkel, műtrágyával való ellátására; — támogatja azokat až intézkedéseket, amelyeket a CSSZSZK kormánya a CSSZK és az SZSZK kormányaival együtt tett az állami gépezetben végrehajtandó megtakarításokra, s arra, hogy a szövetségi és köztársasági állami szervek a szövetségi államrendezés elveiből kiindulva összehangoltabban fejlesszék tevékenységüket és hogy a szövetségi szervek igyekezete behatóbban összpontosuljon közgazdaságunk és a szocialista építés alapvető és döntő kérdéseinek megoldására. Követeli, hogy az összes állami szervek teljesítsék azokat a feladatokat, amelyeket a szocialista államnak teljesítenie kell a társadalmi, főleg a gazdasági folyamatok irányítása során a fejlett szocialista építés időszakában. Ehhez hozzájárulnak az előkészületben levő törvényes normák és a jogrend következetes megtartása; — megállapítja, hogy a jelenlegi közgazdasági helyzet megköveteli valamennyi állami szervtől és gazdasági szervezettől a nagyobb igyekezet kifejtését abban az irányban, hogy a külkereskedelmi aktivitásunk minden irányban elősegítette a külső gazdasági kapcsolatok problémáinak határozottabb megoldását. Elvárja, Végigjártuk a csallóközi rónát, a Mátyusföldet, Nyitra vidékét, a Garam és Ipoly mentét s a langyos napsütésben elgyönyörködtünk a sokszínű határban. Messziről sárgítanak a virágzó repcetáblák, haragoszöld színt kaptak a gabonatáblák, gyorsan fejlődik a cukorrépa és egyelésének befejezése már csak napok kérdése. Szépen kelt a kukorica, és a korai burgonya is olyan gyors ütemben fejlődik, hogy az agronómusok véleménye szerint június közepén már a belföldi korai krumpli is a piacon lesz. Kedvez az idő a lucerna begyűjtésének és a hektárhozam is jó, mert 30—40 mázsát gyűjtenek be hektáronként. A sok beszélgetés, becslés után úgy summázhatjuk a határszemle eredményeit, hogy a kései tavasz ellenére is jó termés lehet még, hogyha a június is úgy viselkedik, mint a május, mert bár a május hűvös volt, de a langyos esők sokat segítettek a növények fejlődésének. Hadd idézzünk néhány véleményt a szövetkezetek vezetőitől. Felsőszameréden Szabó József csoportvezető elmondotta, hogy csak egy délelőtt öt vagon jó minőségű lucernaszénát gyűjtöttek be, mégpedig a kora reggeli és a késő délutáni órákban, hogy ne peregjen le a levele, mert Matuska István elnök szavai szerint a haszon a lucerna levelében van. Snírer János agronómus szerint az ősziek elég jók, de néhány táblán ritka a búza. Gyom ellen megpermetezték az összes gabonát. Befejezőül még az elnök annyit mondott, hogy hűvös volt a május, de azért jó is volt, és még jó termés lehet. Paláston Gál János, a szövetkezet agronómusa elégedett a búza fejlődésével, de a rozs gyenge, mert őszszel nem bokrosodott ki eléggé, árpából viszont jobb termést várnak, mint tavaly. A korai burgonyát június közepe után ők is piacra adják. Laki János különösen a káposztafélékre büszke, nem is csoda, a korai káposzta már fejbe borult, kelkáposztájuk pedig párját ritkítja a környéken. Tesmagon Bilcsik József mechanizátor is azt vallja, hogy az árpa sokkal jobb, mint tavaly ilyenkor, és a 15 hektár korai burgonya termését már június közepén piacra dobják. hogy közgazdaságunk fejlesztésének kérdéseit a szocialista integráció, kooperáció és racionális munkamegosztás objektív szükségleteivel összhangban oldják meg, és hogy megteremtsék a feltételeket a KGST 24. ülésszakán elfogadott határozatok mielőbbi megvalósítására; — elvárja, hogy a kormány rövid időn belül a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti a közgazdaságot és a szövetségi központi szervek hatáskörét illető, előkészületben levő törvényjavaslatok gyűjteményét. A kitűzött célok következetes megvalósítása az egyik alapvető feltétele annak, hogy sikeresen kidolgozzák az 1971—1975-ös évekre szóló ötödik ötéves tervet, amelynek feladata, hogy hatékonyan oldja meg a népgazdaság dinamikus fejlődését, és a lakosság valamennyi csoportja életszínvonalának tartós növekedését, a nemzeti kultúra, művészet és tudomány további fellendítését. Mi, a Szövetségi Gyűlés képviselői, a kamarákban és az állampolgárok között végzett- politikai munkában minden igyekezetünkkel elősegítjük Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának megvalósítását, amely arra irányul, hogy közgazdaságunk és kultúránk zavartalanul, szocialista alapokon fejlődjék. A gépparkkal viszont nincs megelégedve, mert többnyire elavultak a gépek, traktorok. Kiss Gyula, a legyverneki szövetkezet agronómusa nagyon örült a jól fejlődő alávetésnek, de az elnökkel együtt sokat bosszankodnak az alkatrész-, a gép- és az üzemanyagellátás miatt. Kevés az olaj és sokszor benzint meg naftát is csak nagy utánjárással lehet szerezni. A szőlő jó termést ígér. Idén nem volt jelentősebb fagykár. Duba János kertész viszont 15—20 százalékos fagykárról beszél. Bizony a kései tavasz miatt később jön a pénz is, de a munkákat jó minőségben elvégezték, úgyhogy még behozhatják az elmaradást. A kései tavasz, a sok hideg idő után, ha az időjárás kedvez, még lehet jó termés. (balia) Már most rendeljék meg őszre a Hollandiából behozott legszínpompásabb virágok: a tulipán, jácint, nárcisz, sáfrány (crocus), liliom hagymáit, a májvirág gumóit. Bokor-, nagyvirágú-, futórózsákat, tubarózsa-gumókat, a legkülönbözőbb zöldség- és virágmagvakat, rafia kötözőanyagot szállítunk kertészeti célokra. Kérjék ki árjegyzésünket! Címünk: OBCHOD S OVOCÍM A ZELENINOU generálne riaditeľstvo, odd. semien a záhradn. potrieb, ŠURANY, (okr. Nové Zámky) Cintorinská u. Tel.: 402 és 138. Mindenki szocinlistn módon (Folytatás az 1. oldalról.) az egészséges fejlődés, sajnos azonban meg van kötve a keze. — Szerintünk a hízósertések felvásárlásánál is több ésszerűségre lenne szükség. Mi például a vágóállatok reggeli elszállítása esetében megelőző este már nem etetünk. Miért veszszen kárba darabonként 1,80 kilogramm takarmánykeverék? Mi tehát az állatokat éhesen adjuk át. A felvásárló vállalat dolgozója ennek ellenére— mert hiszen anyagilag felelős, és nem akar a saját zsebéből ráfizetni — kirója az 5 százalékos „kötelező“ jőlakottsági levonást. Vállalatunknak az 5 százalékos súlylevonás és a tényleges béltartalom közötti különbség évente 2,5—3 mázsás súlyveszteséget jelent, ami pénzben kifejezve sem kis összeg. Ha csak a vállalat szempontjait néznénk, egyszerű lenne a védekezés, de a takarmánnyal való pocsékol ás szöges ellentétben áll a társadalom érdekeivel. — A landrace sertésekkel kapcsolatban érdemes még egy körülményre felhívni a figyelmet. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy a felvásárló vállalat egyformán fizet a nemesebb hússertésekért és a zsírosabb fajtákért, sőt, a kevésbé nemes, zsíros egyedeket szívesebben is fogadják a vágóhídon. Az ésszerű fejlődés érdekében célszerű lenne tehát megkülönböztetett felvásárlási árakkal érdekeltté tenni a mezőgazdasági vállalatokat a landrace tenyésztésében és hizlalásában, hiszen e fajta terjesztése fontos társadalmi érdek. Ha tehát nem formális kötelezettségvállalásokról beszélünk és mezőgazdasági termelésünket ésszerűsíteni akarjuk, ezeket a kérdéseket is meg kell oldani, ami pedig a központi szervek feladata. A gyulamajoriak még nem összegezték az egyéni kötelezettségvállalások értékét, és az egyénenkint fokozatosan kibontakozó vállalkozásokból sem csinálnak hangzatos propagandát. Az egyénekkel folytatott megbeszélések és a birtok igazgatásában alkalmazott ésszerűsítő intézi kedések tapasztalatairól azonban szívesen tájékoztatják az érdeklődőket. A gyulamajoriakat a megfontoltság jellemzi. Az a birtok, amelyik néhány év leforgása alatt megvalósította a termelés szakosítását és koncentralizálását úgy a mezőkön, mint az istállókban, számol azzal, hogy a termelésben hozzáértő, szakmailag és politikailag fejlett emberek nevelődjenek ki. Ezekkel az új típusú emberekkel lehet őszintén, nyíltan és becsületesen tárgyalni, és csak így érdemes. Gondoskodni kell a dolgozók munhelyeinek ellátásáról, a dolgozóknak pedig kötelességük a technológiai folyamatok, valamint a zootechnikussal együtt megállapított és elrendelt elvek betartása. Ebben a mozgalomban nincs szó olcsó sikerekről, arról, hogy valahol valakit „átejtsenek“. Mert a nagyobb tejhozamot például úgy is el lehet érni, hogy a teheneket később állítjuk szárazra. Ez az eljárás azonban azt eredményezi, hogy 2—3 év múlva egy borjúval kevesebb lesz egy tehéntől. A tej és a hús termelésében a fő tényező az állatállomány színvonala, az emberek képességei és a teljes rend a takarmányellátásban. A tenyésztés feltételeiről és az emberről, mint az értékek létrehozójáról való gondoskodás az az alap, amire a zootechnikus bátran támaszkodhat. Fontos továbbá az is, hogy amiben a vállalat és a dolgozó megegyezett, azt mindkét fél becsületesen teljesítse. A vezetőség és a dolgozók közötti viszony legyen tehát őszinte, következetes és rendszeresen ellenőrzött. Csak így lesz értelme és gazdag tartalma a „Mindenki szocialista módon" mozgalomnak. Du. Még jó termés lehet Vonzó példa Forrong a latin-amerikai földrész. A hírügynökségek nap mint nap gerilla-akciókról, tömegtüntetésekről számolnak be, de ezzel egyidőben bőven hallhatunk híreket választási csalásokról, államcsíny-kísérletekről és így tovább, hogy a követ-rablásokat ne is említsük. Leszögezhetjük, hogy a latinamerikai politikai megmozdulások, a haladó és kevésbé haladó, sőt reakciós mozgalmak közvetve, vagy közvetlenül összefüggenek az egyre súlyosbodó szociális problémákkal. Ezek megoldása viszont, az előjelekből ítélve még sokáig várat magára, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az amerikai imperializmus gyarmatosító politikája következményeinek felszámolásáról, illetve ennek a politikának az elvetéséről. Tán hangsúlyoznunk sem kell, hogy a latinamerikai országokban uralmon levő különböző diktatórikus rezsimek hűséges kiszolgálói az Egyesült Államoknak. Olyanynyira, hogy érdekeik szorosan összefonódnak; sőt legújabban a látszatra sem adnak, egyre szemtelenebből zsákmányolják ki országuk népét. Mindehhez természetesen az szükséges, hogy az említett országokban brutálisan elnyomják a népi felszabadító mozgalmakat. S itt érkeztünk el tulajdonképpen kommentárunk fő témájához, illetve ahhoz, vajon miért szálka Kuba a latin-amerikai rezsimek és a Fehér Ház szemében. A győztes kubai forradalom szemmel látható eredményeket hozott. Az életszínvonal emelkedése, a demokratikus szabadságjogok bővülése, a szocializmus eszméinek megvalósítása az adott feltételek között, az ország következetes antiimperialista politikája mindmáig vörös posztó a földrész uralkodó osztályainak, elsősorban az amerikai monopolkapitalistáknak a szemében. Ez persze természetes, sőt az is, hogy ezek a körök mindent elkövetnek Kuba elszigetelése érdekében. Többéves igyekezetük mindeddig nem járt sikerrel, s ami e törekvések perspektíváit illeti, azok szintén nem kecsegtetőek. A kubai nép immár több ízben bebizonyította, hogy képes ellenállni a külső és belső ellenségnek, sőt fegyverrel a kezében űzi ki országából a betolakodókat. A kubai köztársaság ellen elkövetett provokációk szűnni nem akaró sora azonban figyelmeztet bennünket. Az a tapasztalat szűrhető le belőle, hogy az imperializmus nem teszi le a fegyvert, nem hajlandó belenyugodni, hogy Latin-Amerikában szocialista ország virágozzék. Nem pedig azért, mert Kuba példája vonzó a többi latin-amerikai ország számára is, a szocialista Kuba léte hatalmas lökést adott a forradalmi harcnak, a célt, az új, igazságos társadalmi rendszer megteremtésének a lehetőségét statuálja. A legutóbbi provokáció, amelyet a már jól ismert körök követtek el egy kubai halászhajó és legénysége ellen, ismét bebizonyította, hogy ennek a kis országnak és forradalmi népének állandóan résen kell állnia, egy pillanatra sem tévesztheti szem elől internacionalista szerepét. A kubai kormány energikus fellépésével kivívta a világ haladó közvéleményének az elismerését. Jobban mondva, ismét kivívta. Hiszen jól emlékszünk arra a heroikus harcra, amelyet Kuba az elmúlt évek invázió-kísérletei során vívott. S ezzel kapcsolatban kell megemlítenünk azt a hatalmas erkölcsi támogatást, amelyet Kuba népe a szocialista tábortól, elsősorban a Szovjetuniótól kapott és kap. Lényegében ennek köszönhető, hogy csődöt mondottak azok a mesterkedések, amelyek az országot izolálni és következésképp lehetetlenné akarták tenni. (P-)