Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-16 / 20. szám

b CSALÁDI KÖR Miért kell о mandulagyulSadást komolyan venni? A torokmandulák és környékük megbetegedését a streptococcus baci­­lus egyik — kimondottan rosszindu­latú — fajtája okozza. Ha a torok megbetegedését helyesen kezelik, ak­kor a gyógyulás is biztos. Előfordul­nak azonban olyan esetek, amikor a klinikai kép nem súlyos és fgy a be­teg nem megy orvoshoz és kezelést sem kap. Egy másik lehetőség; a beteget ke­zelik ugyan, de csak addig, amíg le­megy a láza és azután abbahagyják a gyógyszer adagolását. A komplikációk a nem kezelt vagy csak tökéletlenül kezelt angina után keletkeznek. Általában a szövődmények két cso­portját különböztetjük meg: a) azok, amelyek a megbetegedés környezetében fejlődnek ki; b) azok, amelyeket a vér- vagy nyi­rokáram tovahurcolt és távol a meg­betegedés helyétől fejlődtek ki. A. A torokmandulák környezetében leggyakrabbai szövődmény a mandula mögötti tályog. Ennek az a lényege, hogy a mandulák gennyes gyulladá­sával egyidőben gennygyülem képző­dik a mandula mögötti laza szövet­ben. Nagyon kellemetlen helyzet, mert sem enni, sem inni nem tud ren­desen az illető. Biztos eredményt ad a Penicilinnel vagy antibiotikummal történő kezelés. B. A szövődmények másik csoportja a távoli komplikációk egész sora (most egy olyan fejezet következik, amelyhez kérem odaadó figyelmü­ket). A baktérium a megbetegedés he­lyén annyira elszaporodik, hogy a szervezet helyi erőivel szemben túl­súlyba kerül. A nagyon elszaporodott baktériumok erős hatású mérget (toxint) is termelnek. A meggyengült szövet nem tudja helyben tartani, letokolni sem a baktériumot, sem an­nak mérgét és így ezek bejutnak a véráramunkba, majd a vér- vagy nyi­rok segítségével eljutnak minden sej­tünkbe, majd valamelyik vénás gyűj­tőhelyen megfogódznak, elszaporod­nak és órákon belül érgyulladást okoznak. A vér nagyon Jó táptalaj a baktériumok elszaporodására. Ezen az első helyükön nem sokáig Időznek, hanem elárasztják egész szervezetün­ket. Miután a nyak gyűjtőerei a vért a jobb szivfélbe, majd onnan a tüdő­be küldik, érthető, hogy a tüdőben hamarosan egy, az eredetihez hasonló gennyes folyamat keletkezik: ennek a neve tüdőtályog, és ez már nagyon súlyos szövődmény. A beteg tüdőből a vér szükségképpen a balszlvfélbe jut, majd onnan a nagy vérkörbe. Más szavakkal, szervezetünk minden ré­szébe eljut és bárhol okozhat megbe­tegedést. És ez a lehetőség rettenetes vala­mi! A távoli szövődmények közül felso­rolok néhányat: az agysinusok geny­­nyes gyulladása agytályoghoz vezet, — régen biztos halált jelentett. A szívbillentyűknek és a szív bel­­hártyájának gyulladása. (Ez a szö­vődmény egy életre szól!) A Ízületek akut reumás gyulladása. Mindenkor hajlamos a felújulásra, és minden felújulásával az ízületek újabb és újabb részét pusztítja el és mindenkor a megbetegedett ember á vesztes fél. A vesék akut gennyes gyulladása; szintén hajlamos a kiújulásra. Gon­dolkodjanak el kissé a következő számon: országunk közel tizenöt mil­lió lakosából csak szívreumával mint­egy kettőszázezer nyilvántartott bete­günk van! A szívreuma áldozatait elsősorban a fiatalkorúak sorából szedi. A harmincötödik életév után már nagyon ritkán fordul elő, mint első megbetegedés. Mit kell tenni a megelőzés érdeké­ben? Minden lázas betegség, de legfő­képpen a mandulagyulladás orvost követel. Ez azt jelenti, hogy minden­kor orvoshoz kell fordulni, illetve, ha a láz magas, az orvost a beteghez kell hívni! A rendelt orvosságot el kell fogyasztani, vagyis nemcsak 1—3 napig, amíg a láz tart. Alapvető igaz­ságnak kell elfogadnunk a következő tételt: ha a mandulamegbetegedése­ket időben kezeltetjük és ha a keze­lést az előírásnak megfelelően végig­csinálják, akkor nem történhet meg a nagyon komoly komplikációk egyi­ke sémi Tegyük fel a következő kérdést is: van-e kezelési lehetőség a kialakult komplikációk esetében? Szerencsére itt sem vagyunk már tehetetlenek, mert még az agytályo­gokat is a siker reményében gyógyít­hatjuk. A leghatásosabb gyógysze­rünk a Penicilín és társai (Strepto­mycin, Chloramfenicol, Oxymykoin, Tetracyklín stb.). Az izületi megbete­gedéseknél természetesen jelentős szerephez jutnak a salicyl készítmé­nyek is. Talán helyénvaló lesz, ha még né­hány magyarázó szót szólunk a Pe­­nicilinről és társairól. Ezen gyógy­szerek közös neve: antibiotikumok. Ezek a gyógyszerek szervezetünkben megállítják a baktériumok szaporodá­sát. A szervezetet támadó baktérium a szervezetünkben nagyon gyorsan szaporodik. Abban a pillanatban, amikor az adagolt Penicilín a szerve­zetünkben a kellő sűrűséget eléri, a baktériumok szaporodása megáll. Et­től az időtől kezdve szervezetünknek már csak azzal a baktériummennyi­séggel kell megmérkőznie, amelyik a gyógyszer adagolása előtt keletkezett, és ezzel a mennyiséggel rendszerint gyorsan el is bánik. Minden antibioti­kum adagolásának tehát az a célja, hogy a szervezetben a megkívánt gyógyszer koncentrációt elérje, és azt addig fenntartsa, amíg minden bak­térium és leszármazottja teljesen és véglegesen elpusztul. Dr. Tóth László Hogyan készül a bécsi kávé? A nemzektözi vendéglátóiparban mintegy 30 féle kávéitalt ismer­nek, illetve készítenek. Olaszor­szágban egy dupla eszpresszókávé 100 g (1 dl) vízből és 10 g kávé­őrleményből készül. Magyarorszá­gon 50—60 g őrleményt használ­tak fel egy dupla kávéhoz. Római eszpresszókávé. Az esz­presszókávéhoz egy kevés citrom­héjat adnak. Moccakávé. Arab moccakávéból bármilyen főzési eljárással készí­tett erős kávé. Erőssége megfelel a Magyarországon készített esz­presszókávénak. Átlagban 50 g (0,5 dl) víz és 5 g őrleményből készül. Török kávé. Egyenlő mennyisé­gű kávéőrleményt és porcukrot tesznek és kevernek össze egy kis, ún. török kávéskannában (réz­­edényben). Adagonként 0,5 dl hi­deg vizet öntenek rá. Az egészet helyi szokásoktól függően egyszer, vagy többször felforralják. A fő­zetet minden alkotórészével együtt töltik csészébe, és nem csupán kiisszák, hanem még az üledéket, maradványt is kikanalazzák. Bécsi kávé. Erős kávéhoz kü­lönböző mennyiségű forró tejet adnak, tetejére tejszínhabot tesz­nek. ízlés szerint édesítik. Fűsze­rezve is készül. A bécsi kávé egyik fajtája a „kapuciner“, amely elne­vezését az ismert szerzetesrend barnás színű csuhájáról kapta. A kapucinert egyenlő mennyiségű eszpresszókávéból és meleg tejből vagy tejszínből készítik. Cukorral tálalják. Fahéjjal is le szokták hinteni. Jegeskávé. Legismertebb a „Ma­zagrin“, amely kellemes, nyári hű­sítő kávéital. Erős kávét fedett edényb.en lehűtenek, de nem hűtő­szekrényben! A kávét hosszú üveg­pohárba töltik, porcukorral édesí­tik, kellő arányban jőgkockát vagy tört jeget adnak hozzá. A jeges­kávé ízesítését és díszítését szol­gálja a kávé tetejére helyezett tej­színhab. Kávé fagylalttal. Tulajdonképpen a jegeskávé egyik változata. Égy csésze kávéba egy-két gombóc va­nília, csokoládé vagy tejszínfagy­laltot adnak. A jeges, illetve fagy­­laltos kávéitalok koffeintartalma ugyanannyi, mint a forró kávéita­loké. Frissítő, élénkítő hatásuk egyenlő. Császárkeverék. Extra erős ká­véba cukrot, tojássárgáját és tej­színt tesznek. Üvegpohárban tálal­ják. Csokoládés kávé. Magas csészé­ben tálalják, tetején tejszínhabbal. A tejszínhabra reszelt csokoládét szórnak. „Irish Coffee“. Melegített üveg­pohárba forró kávét és 2 teáska­nál cukrot tesznek, majd összeke­verik. Hozzáadnak 3—5 cent whis­kyt és a tetejére enyhén felvert tejszínt helyeznek. „Café Brulot“. Francia kávéital. Gyorsforraló edénybe helyeznek 6 darab kockacukrot, 8 egész szeg­fűszeget, 1 kis rúd fahéjat, 1 fel­vágott citromhéjat és körülbelül 1,5 dl konyakot. Gyufával meg­gyújtják és jól összekeverik. Egy­két perc után lassan ráöntenek 4 csésze forró kávét és tovább ke­verik. Ebből 4 bőséges adag ké­szül. Átszűrve csészékbe öntik és kész a kávéital. Horgolt csillagok rácsos szélle Anyaga 60-as cérna, 11-es tűvel horgoljuk. 1 sor: 6 láncszemet összekap­csolunk. 2. sor: 12 egyráhajtásos pálca. Az 1. pálcát 3 láncszem helyette­síti. 3. sor: 12 egyráhajtásos pálca, közöttük 2 láncszem. A sor elején 5 láncszemmel indulunk, ebből 3 az 1. pálca, a következő 2 láncszem a pálcák közötti 2 láncszemnek felel meg. Az utolsó 2 láncszem után a kezdő 5 láncszem 3. láncába kapcsolva fejezzük be a sort. 4. sor: az 1. lyuk kö­zepéről indulunk. Hamis pálcával jutunk el oda. 12 láncszem után 1 két­­ráhajtásos pálcával visszakötünk a tűtől számított 5. láncba és még 11 két­­ráhajtásos pálca kerül a láncszem-sorra; majd 1 rövidpálcával a 2. lyukba kapcsoljuk a pálcasort. Megfordulunk és 8 láncszem után 1 kétráhajtásos pálca az 5. pálcára, 2 láncszem, 1 kétráhajtásos pálca a 3. pálcára, újabb 2 láncszem után 1 kétráhajtásos pálca az 1. pálcára. 6 láncszemmel fordu­lunk és a 2. lyukra ugyanúgy 2 lyukat horgolunk és még 11 kétráhajtásos pálcát teszünk a láncszem-sorra. A rövidpálcával történő rögzítés után 8 láncszemmel kezdjük a 3. pálcasort. Összesen 12 pálcasorunk van. Az utolsót az 1. tövébe kapcsoljuk, majd hamis pálcával felmegyünk az 1 sor pálcái között a csúcsba. Innen 1 kétráhajtásos pálcával az utolsó pálca­­sor 5. pálcájára és elkészítjük a rácsot. A csillagokat a hatláncszemes felső ívvel kapcsoljuk egymáshoz. K. E. U agymami a kis Palkó ágya mel­­lett üldögélt. A kisfiú nemrég beteg volt, és a doktor bácsi azt mondta, hogy sokat kell aludnia. Pal­kó arra kérte nagymamit, hogy me­séljen neki, akkor könnyebben elal­szik majd. — De ne a Piroskáról meg a far­kasról mesélj, nagymami... nem is a Hófehérkéről, sem pedig Hamupipő­kéről ..., hanem egy új mesét mondj. Hát nagymami elkezdte az egészen új, vadonatúj mesét: — Volt egyszer hét folyó, annak a partján hét hegy. Ott élt egyszer egy királyfi... Volt neki egy szőnyegre­pülőgépe ... azaz egy repülő sző­nyege. — Milyen márkájú? — kérdezte Palkó. — TU—101-es. Természetesen lök­­hajtásos szőnyeg volt. Ha a királyfi felszállt vele, ő volt a pilóta és a navigátor egy személyben. Egy szép napon felült a szőnyegre és a ma­gasba emelkedett, nagv-nagy magas­ságba, följebb, mint a felhők... — Volt nála magasságmérő? — ér­deklődött Palkó. — Persze, hogyne lett volna. 3416 méter magasra emelkedett. Szeretett nagyon magasan repülni. És ekkor elővette a varázstükrét, hogy lássa, mi történik a tündérkirálylány udva­rában. — Az a tükör a televíziókészülék volt? — kottyant közbe Palkó. — Igen, lehet, hogy televízió volt... — Milyen márkájú? Hány csator­nás? — kérdezősködött tovább a kis­fiú. — Háromcsal orní» s« Orion már­kájú. A tündérklr i íny palotája igen-igen messze volt, valahol Auszt­rália mögött és a Fülöp-szigetektől balra ... Folytassam a mesét? Palkó bólintott. — Amint a királyfi a tükrébe né­zett, nagyon megijedt, mert látta, hogy a tündérkirálylány csukott szemmel fekszik az ágyán: súlyos be­teg. — Miért nem adtak neki aszpirint? — csodálkozott Palkó, mivel őt éppen ezzel gyógyították meg. — Nem volt aszpirinjük, sőt, a pe­nicilín sem segített rajta. Ám a ki­rályfinak volt egy nagyon jó orvos­sága, a sztreptomicin. Hát, ahogyan a királyfi leszállt a szőnyegével Tün­dérországban, iziben átadta a gyógy­szert a királylánynak, aki tűsként be­vett belőle egy adaggal, és meggyó­gyult ... Nemsokára megülték a la­kodalmukat... Hét nap és hét éjjel tartott a lagzi. A felszí - I! finom fogásokat az önkiszolgáló élteidinből hozták. Állandóan szólt a Wurlitzer, mert minden vendég dobott pénzt az automatába... Aztán nászúira ment a királyi pár. Előállt a hintó ... — Hát nem rakétán mentek? — vá­gott közbe Palkó. — Persze, perszel Szóval, beszáll­tak a rakétába és elindultak... Mit kérdezel, Palkó? Hogy milyen gyor­san haladtak? Hát második kozmikus sebességgel. Az oxigént tartályokban vitték magukkal. Az udvar 215 csilla­gásza számította ki a röppályát. A fiatal pár csak szállt, szállt a csilla­gok között, és jelzéseket küldtek ud­varoncaiknak, így: bip, bip, bip ... Figyelsz? Nagymami abbahagyta a mesélést, és elmosolyodott, mert látta, hogy Palkó elaludt. ÚJ UTAKON Iskoláinkon a képzőművészeti nevelés sajnos csak hetente egy óra. így nem sok idő jut ar­ra, hogy ügyesebb tanulóink ilyen irányú ér­deklődési körét maximálisan ki tudjuk elégí­teni. Az izsai magyar nyelvű iskola tanulói között főleg a 8., 9. osztályban vannak elég ügyes kezű diákok, akiktől már igényesebb munkát is elvárhatunk. Ennek megvalósítása érdekében mindent elkövetünk, hogy a képző­­művészeti nevelés terén is minél jobb eredmé­nyeket érjünk el. Ezért nemcsak a hagyomá­nyos módszert követjük, hanem új utakat ke­resve, gipszből készített alapokra festenek, na­gyon kedveltek továbbá a szalmából, kukorica­­levélből ragasztás útján megalkotott különféle tematikájú munkáink. Az utóbbiakat színes, ill. fekete papírlapokra ragaszjták fel. Legügye­sebb tanulók a nyolcadik osztályból Varga Zol­tán és Szabó Lujza, valamint a kilencedikesek közül Szabó Lívia, Kurucz Ilona, Buljacsik Hed­vig és Németh Fi'oména. Az említett tanulók munkái a járási kiállításon is szerepeltek, s jelenleg az iskola folyosóját díszítik. Ök a hagyományos (vízfesték, tus, tempera) módon is ügyesen dolgoznak, így megérdemlik, hogy munkáikkal a nyilvánosság előtt szerepeljenek, dicséretképpen. A mellékelt munkát is közülük készítették. Kurucz Nándorné Rigófütty Vígan fütyül a rigó, Itt a tavasz, halihó! Ktbüjtk a pici rügy, kicsalja a rigó fütty. Fujdogál a gyenge szél, kihajt a zöld falevél, telt van már minden ág, gyertek, lássatok csodát! Dénes György Mai rejtvényünkben négy nagy tő (SZU) nevét rejtettük el a vízszintes 1„ 18. függőleges 5. és 7. számú so­rokban. VÍZSZINTES SOROK: 5. Farsangi mulatság. 6. Szerb népi tánc. 8. Argon vegyjele (AR). 9. Ce­ruza. 10. Helyhatározó. 11. Ezer gramm. 13. Bizalmas megszólítás. 14. Káros. 15. Egyesület hozzátartozója. 16. Paripa. 17. Kocka latinul (ALEA). FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Orosz uralkodó. 2. Sál szélei. 3. Női név. 4. Literátus. 9. Nemzetkö­zi műnyelv. (IDŐ). 10. Folyó Romá­niában. 12. Tejtermék. 13. Ázsiai súly- és pénzegység (TAEL). 15. Női hang­nem (ford.). 17. Aradban vanl SZABAD FÖLDMŰVES 11 1970. május 1S<

Next

/
Thumbnails
Contents