Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-16 / 20. szám
iштт A családnak, mint a társadalom alapvető láncszemének feladata gondoskodni a gyermekek sokoldalú testi és lelki fejlődéséről úgy, hogy ezáltal a család és a társadalom érdekeinek egysége is megszilárduljék. A társadalmi és a gazdasági fejlődésben bekövetkezett változások minőségileg visszatükröződtek a család összetételében — a kölcsönös kapcsolatok fejlődésében és a házastársaknak a családi funkciókban betöltött szerepében is. A funkciók közül alapvető jelensége van a gyermekek nevelésének és következetes felkészítésének, hogy erejük, tehetségük és tudásuk alapján teljes mértékben érvényesülhessenek a társadalom életében. A gyors élet- és munkaütem túlterheli Vannak ugyan törvényeink, kormányrendeleteink és egyéb jogszabályaink a kiskorú gyermekek védelmére, azonban a tapasztalat arról győzött meg bennünket, hogy nem elég hatékonyak és gyakorlatban nem érvényesülnek. Néha évek múlnak el, amíg sikerül felkutatni és elítélni az apát, aki nem tesz eleget eltártási kötelezettségének. Azonban az apa elítélése sem jelent lényeges segítséget a magányos anyának, főleg akkor, ha több gyermeke van, mert az elítélt a javító-nevelő létesítményben olyan keveset keres, hogy az gyakran még a szabadságvesztéssel összefüggő költségek fedezésére sem elég, nem is szólva az eltartási kötelezettségről. Zilált környezetben nemcsak beteges, sovány, hanem szeretettől megfosztott gyermekek nőnek fel, akik nem ismerik az anya és az apa iránti érzelmi kapcsolatot sem. A nemzeti bizottságoknak segítségére kiadták a 117/66-os sz. törvényt, guktól nem akarok sem tejet, sem kenyeret. Gyermekeim csak húshoz és péksüteményhez vannak szokva. Ezt a levelet saját kezemmel írtam. Rozália Sleisingerová.“ A Kendicei Helyi Nemzeti Bizottság okmányain Rozália három kereszttel van aláírva. Sehol sem dolgozik, pedig fiatal és egészséges. Egy további kormányrendelet, az 59/64-es számú 8. paragrafusa kimondja: „A helyi nemzeti bizottságok sürgős esetekben azonnali segítséget nyújtanak a gyermekeknek.“ A prešovi gyermekgondozási osztály nem tudja kinek nyújtson előbb segítséget. A segítségre szoruló gyermekek száma magas és az eszköz kevés. S meg kell mondani, hogy ezek az eszközök közös kasszánkból származnak, míg az apa kerüli a munkát. Köztársaságszerte több ezer ilyen „mintaapa“ nyüzsög. S az igazat megmondva, legális úton menekülnek a felelősség elöl. Néhány ledolgozott óra mentesíti őket a munkakerülő jelző-A tartásdíj elhanyagolásának következményei a családokat, amelyek időhiány miatt nem tudják kielégíteni a gyermekek érzelmi szükségleteit. A családi környezetet gyakran gyengíti a szülők hirtelen és gyakran indokolatlan reakciói a gyerekkel szemben. A gyermekek nélkülözik a gondoskodást és a szeretetet, s elvesztik biztonságérzetüket. Nem kívánatos szokásokat sajátítanak el, a szülőkhöz hasonlóan reagálnak és végezetül a szocialista adaptáció zavaraira kerül sor. A lakosság nagyfokú szóródása, amikor mindenekelőtt az apák elmentek munka után — gyakran egész hétre — és az anyát lefoglalta a munka otthon és munkahelyén, úgyszintén gyengítette a nevelői gondoskodást a családban. Az emberek kis része, amely a bűnözés szempontjából társadalmilag azonban nagyon jelentős, csak azokat a jogokat és előnyöket tudatosítja, amelyeket a társadalom nyújt neki, kevésbé törődik a szocialista társadalommal szembeni kötelességeivel. Ezek közé az elemek közé tartoznak a vándormadarak, a munkakerülők és az üzérkedők. Az említett emberek zöme nem viszonyul felelősségteljesen a gyermekek neveléséhez, a családi pótlékok és a gyermekeknek nyújtott támogatások terhére élősködnek. Ennek főként az a körülmény az oka, hogy társadalmunk még nem hozott létre megfelelő erkölcsi-pszichikai, valamint szociális-gazdasági gátakat az emberek közötti kapcsolatok egyes negatív jelenségeinek létrejötte és megismétlődése ellen. A továbbiakban az alacsony etikai fejlettség, s egyes felelőtlen polgárok általános társadalmi színvonala a családhoz és saját gyermekeihez való viszonyukban konkrét környezetben ellensúlyozza a hatékony erkölcsi-társadalmi befolyást és az időben történő megelőző beavatkozást. melynek alapján beszüntethetik a családi pótlék folyósítását azoknak e szülőknek, akik nem tesznek eleget gyermekükkel szembeni alapvető kötelességüknek. Nemzeti bizottsági dolgozók, tegyék a kezüket a szívükre! Hány családban csináltak rendet? Ez nagyon nehéz dolog. Nemcsak nagy felelősséget vállalnak magukra, hanem még számos támadás célpontjává is válnak. S önök közül hányat késztetett viszakozás, a félsz, s a még mindig használt mondás: „Ne szólj szám, nem fáj fejem!“, amely ezekre az esetekre is vonatkozik. A családi pótlék kifizetésének leállítása semmiképpen sem népszerű dolog. Erről meggyőződhetünk a Kendicei Helyi Nemzeti Bizottságon, s a prešovi JNB gyermekgondozási osztályán. A harmincötéves Rozália Sleisingerovának, három feketeszemű iskolaköteles gyermek anyjának — 1954, 1956 és 1959 — visszatartottak 730 korona családi pótlékot, amelyet az apa küldött, aki élettársávat Csehországban él (tőle további hat gyermek van és egy Naligovcén a prešovi járásban), mert nem gondoskodott a gyermekekről. A tizenhároméves ikreknek — fiú és lány — tavaly az első osztályba kellett volna járníok — ki tudja hányadszor már? — a bizonyítványra azonban osztályzatok helyett keresztben a következőket írták: Nem osztályozták! , A gyermekgondozási osztály női dolgozói javasolták a családi pótlék befagyasztását s a gyermekek intézeti nevelésbe vételét. Husovská elvtársnő, az osztály vezetőjének fejére villámok csapkodtak. Még levelet is kapott: „Gyermekeim nincsenek hozzászokva a tejhez és a kenyérhez, mert az nem étel, és köszönöm szépen, hogy tőlem, szegény asszonytól elvették a 730 koronát. Én csak a saját pénzemet követelem. Mától. Végre-valahára olyan intézkedéseket kellene hozni, hogy ne fizessünk rá mindnyájan ezekre a munkaundorban szenvedőkre. Sokatmondó a következő példa is: Vojtech Bendik, 1947. február 22-én született, köteles lenne Jarovnicén élő két gyermekért havonként és személyenként 350 koronát fizetni. Ez ideig 3600 korona a tartásdíj hátraléka. Csekélység, mondhatná valaki, néhány hónap alatt megfizeti. Azonban ő javító-nevelő intézetben ül. Hogy miért, az a jelen esetben nem érdekes számunkra. Ennél sokkal fontosabb e létesítmény főnökének levele. Idézem: „Közöljük önökkel — a Prešovi JNB gyermekgondozási osztályával —, hogy Vojtech Bénáikét fegyelmezetlen viselkedés és a munka megtagadása miatt áthelyezték az itteni intézetbe. A bíróság a másodikból a harmadik fokozatú javító-nevelő létesítménybe minősítette át. Az itteni intézetben rögtön megérkezése után_ munkába állították őt, úgy hogy kereshetett, és teljesíthette volna gyermekei iránti eltartási kötelezettségét. Továbbra is megtagadja a munkát. Keresete is nagyon csekély.“ A JNB javaslatot tett a jiőíni járásbíróságnak bírósági felelősségvonásra, s magánzárkába való helyezésére. Hasonló a harmincötéves Ján Kmec esete. Két gyermekére mintegy 17 ezer koronával tartozik. Ült a „hűvösön“, visszatért, sehol sem dolgozik s gyermekeit ismét mi mindnyájan tartjuk el. Október elején vették őrizetbe Július Giňát. Hat törvényes gyermekének ezer, egy törvénytelen gyermekének további kétszáz koronát fizet a JNB. Az anya beteg, nem dolgozhat, a gyermekek élelmezésének gondja az államra hárul. Ez azonban a végtelenségig nem mehet így. Mikuláš Ragan A dunaszerdahelyi járás szövetkezetek közötti vállalata pályázatot hirdet a következő munkahelyek betöltésére: 3 termelésirányító agrármérnöki végzettséggel, kertészeti vagy gyümölcsészeti szakon, 1 főmérnöki munkahely betöltésére agrármérnöki végzettséggel, üzemszervezési szakon, 2 kémiai főiskolai végzettséggel konzervipari szakon, 3 kereskedelmi gyakorlattal rendelkező dolgozót gyümölcs- és zöldségkereskedelemben középiskolai végzettséggel. Fizetési feltételek a megegyezés szerint. Cím: AGROFRIGOR Dunajská Streda Portré a šafarikovói ankétről Jubilált a Szabad Földműves. Húsz éve tanítja és szórakoztatja Dél-Szlovákia magyar földművelőit. Nemrég a szerkesztőség találkozóra hívta meg levelezőit, olvasóit. A tornaijai (Šafárikovo) kultúrházban mintegy ötvenen gyűltek össze, hogy szemtől szembe véleményt mondjanak a Szabad Földműves kiküldött munkatársainak, akiket Pathó Károly főszerkesztővel az élen szívélyesen üdvözöltek a Luöenec (Losonc), Rím. Sobota (Rimaszombat), Rožňava (Rozsnyó) és Šafárikovo (Tornaija) környéki olvasók. A jelenlevők zöme EFSZ-dolgoző, mezőgazdasági diák és tanár volt. A vitaindító beszámoló után a felszólalók valamennyien szeretettel köszöntötték a húszéves Szabad Földművest, majd konkrét bírálatokat, javaslatokat intéztek a szerkesztőség tagjaihoz. Minden felszólaló szavából kiérződött az őszinte érdeklődés és a segíteniakarás. Mintegy előzetesként máris kimondhatjuk, hogy az olvasók nagy többsége helyesli a heti kétszeri megjelenést, mert így sokkal időszerűbbek lesznek a cikkek, hírek. A felszólalók között volt Pál János is, a sajógömöri (Gemer) EFSZ dolgozója. Szálas termete, napbarnított arca, és nyílt tekintete elárulta, hogy a föld gyermeke. Szavai őszintén csengtek, amikor közös gondjainkról beszélt. Pál János nemcsak jó és megbízható tagja, munkása a sajógömöri EFSZ-nek, hanem emellett kiveszi részét a kultúrmunkából is. Gyakran szerepelt a színjátszó csoportban, ahol mindig sikerrel helytállt. Legutóbb e tavaszon lépett színpadra, a Czinka Panna emlékesten kuruc dalokat énekelt. Ezen az ankéton sok, Pál Jánoshoz hasonló, őszinte lelkű emberrel ismerkedett meg a Szabad Földműves szerkesztősége. Kovács István v M m m m VAN-E IGÉNYE KÁRTÉRÍTÉSRE? I SZMOLKA PÉTER ipolyszakállasi (Ipeľský Sokolec) olvasónk ír ja, hogy 17 éves fiúk, aki kb. másfél éve az EFSZ-ben dolgozott, súlyos betegség után meghalt. Kérdi, van-e igénye valakivel szemben valamilyen juttatásra vagy járadékra? Mivel olvasónk fia nem üzemi baleset, illetve üzemi balesetnek számító foglalkozási betegség miatt halt meg, a hátramaradottaknak nincs igényük sem a volt munkaadóval szemben, sem a Társadalombiztosítóval szemben valamiféle térítésre, illetve Juttatásra. Természetesen fiúk után is igényük van a temetkezési segélyre (1000 korona) az EFSZ-szel szemben. FÖLDKÉRDÉS? Egy komáromi olvasónk kérdi, igaz-e, hogy az állam kifizeti az EFSZ-ben levő földeket? Egyelőre erre vonatkozóan semmiféle rendelkezés nincs. A földtulajdon kérdését előbb vagy utóbb az ún. föld-kódex fogja szabályozni. Lehetséges, hogy az új törvény olyan inMI A TEENDŐ A KÖZLEKEDÉSI BALESETEKNÉL eleget tenni a kérésnek, ős kórházba szállítani a sérültet. Ha velünk történik közlekedési baleset, és sebesültek is vannak, az anyagi kár is nagyobb, akkor a károsultnak joga van arra, hogy felírja a szemtanúk nevét és címét. A tanúk kötelesek ezeket az adatokat bediktálni. Ha mi idéztük elő a balesetet, kötelesek vagyunk bediktálni ada-> tainkat a károsultnak, hogy ez később érvényesíthesse jogait a biztosítónál. Azok, akik valamilyen formában szerepet játszottak a balesetnél, kötelesek megvárni a helyszínelő bizottságot. A járművezető köteles gondoskodni arról, hogy megrongálódott járműve ne veszélyeztesse a forgalmat. Megfelelő módon, háromszöggel, fáklyával, lámpával az előírt távolságban jelezni kell a járművezetőknek, ha a baleset színhelye felé közelednek. Az illetékes hatósági szerv, közlekedési rendőr, helyszínelő bizottság köteles kiszállni a baleset helyére, ha sebesültek, halottak vannak, vagy nagyobb anyagi kár keletkezett. A tél végén, amikor a hó eltakarodik az utakról, ugrásszerűen megnövekedik a forgalom. Azok is kihozzák a garázsból a kocsijukat, hogy megjárassák, akik a tél elején konzerválták. Nyilvánvaló, hogy a több hónapos szünet után bizonyos idő szükséges ahhoz, hogy pótoljuk mindazt, amit a téli hónapokban elfelejtettünk, hogy beilleszkedjünk a forgalomba. Gyakran történnek ilyenkor kisebb-nagyobb balesetek, mint nyáron, a legnagyobb szezonban. Mi a teendője a járművezetőnek, ha közlekedési baleset színhelyére érkezik? A közlekedési törvény szerint minden járművezető és minden utas köteles elsősegélyben részesíteni az úton talált sebesülteket. Élen kell járniuk ebben azoknak, akik valamilyen elsősegély-tanfolyamot végeztek. A járművezető kötelessége, hogy a sebesültet orvoshoz vagy kórházba szállítsa. Ha azonban valószínű, hogy a mentők gyorsan megérkeznek, vagy fennáll a veszély, hogy a szállítás csak ronthat a sebesült állapotán, akkor jobb, ha bevárjuk a mentőket vagy az orvost. Ha közlekedési rendőr érkezik a helyszínre és betegszállításra kér fel valaki, az illető köteles APRÓHIRDETÉS Egy gramm nempőt 25 dkg mézzel vegyítve jótállás mellett utánvéttel szállít Kovács Márton, Brutv 124. okr. N. Zárakv. tézkedést tartalmaz majd, mely szerint az EFSZ a társított és az általa használt földeket tulajdonba is megszerezheti. Az EFSZ-ben társított földek után az EFSZ nem köteles haszonbért fizetni. Ezzel szemben az EFSZ-ek szociális alapjukból lehetőségeik szerint segítik az elöregedett nyugdíjas tagjaikat. Dr. F. J.
