Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-16 / 20. szám
í Barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási SZERZŐDÉS a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megerősítve hűségét az 1943. december 12-én megkötött és 1963. november 27-én meghosszabbított csehszlovák—szovjet barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerződés céljaihoz és alapelveihez, mely szerződés történelmi szerepet játszott a két állam népei közötti baráti kapcsolatok fejlődésében, és lerakta testvéri barátságuk és sokoldalú együttműködésük további szilárdításának tartós alapjait, mélyen meggyőződve arról, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a fasizmus elleni közös harcban megpecsételt, a szocializmus és a kommunizmus építésének éveiben tovább mélyített megbonthatatlan barátság, valamint a marxizmusleninizmus tanításán, a szocialista internacionalizmus rendíthetetlen elvein nyugvó kölcsönös testvéri segítség és sokoldalú együttműködés megfelel mindkét ország népei és az egész szocialista közösség létérdekeinek; megerősítve, hogy a minden ország népének hősies erőfeszítésével és áldozatkész munkájával elért szocialista vívmányok támogatása, erősítése $s védelme a szocialista országok közös internacionalista kötelessége, attól a szándéktól vezérelve, hogy állandóan következetesen erősítsék a szocialista közösség valamennyi országának egységét és összeforroltságát, ami a társadalmi rendszer és a végső célok azonosságából következik, kifejezésre juttatva azt az akaratukat, hogy rendületlenül teljesítik a Varsóban, 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésből folyó kötelességeiket, megállapítva, hogy a két állam gazdasági együttműködése elősegíti fejlődésüket, valamint a nemzetközi munkamegosztás további tökéletesedését és a szocialista gazdasági integrációt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében, kifejezésre juttatva szilárd elszántságukat, hogy elősegítik az európai és a világbéke és biztonság szilárdulását, hatásosan szembehelyezkednek az imperializmussal, a revansizmussal és a militarizmussal, követve az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában foglalt célokat és elveket, figyelembe véve a két állam szocialista és kommunista építőmunkájának eredményeit, sokoldalú együttműködésük további fejlesztésének jelenlegi helyzetét és lehetőségeit, valamint az Európában és a világban az 1943. december 12-i szerződés megkötése óta végbement változásokat, a következőkben állapodtak meg: 1. cikkely A Magas Szerződő Felek a szocialista internacionalizmus elveinek alapján tovább erősítik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége népeinek örök megbonthatatlan barátságát, fejlesztik a két állam sokoldalú együttműködését, egymásnak testvéri segítséget és támogatást nyújtanak, így cselekedve az állami szuverenitás és függetlenség, egyoldalúság és egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek alapján. 2. cikkely A Magas Szerződő Felek a kölcsönös baráti segítség és a nemzetközi szocialista munkamegosztás elveiből kiindulva továbbfejlesztik és elmélyítik kölcsönös előnyös kétoldalú és sokoldalú gazdasági és tudományosműszaki együttműködésüket azzal a céllal, hogy fejlesszék a népgazdaságot, elérjék a társadalmi termelés lehető legmagasabb tudományos-műszaki színvonalát és hatékonyságát, valamint országaik dolgozói anyagi jólétének fokozódását. A Felek elősegítik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai gazdasági kapcsolatainak és együttműködésének, valamint szocialista gazdasági kapcsolatainak és együttműködésének, valamint szocialista gazdasági integrációjának továbbfejlődését. 3. cikkely A Magas Szerződő Felek továbbfejlesztik és bővítik a két ország együttműködését a tudomány, a kultúra, az oktatásügy, az irodalom és művészet, a sajtó, a rádió, a film, a televízió, az egészségügy, az idegenforgalom, a testnevelés területén és más területeken. i 4. cikkely A Magas Szerződő Felek elősegítik az államhatalmi szervek közötti és a dolgozók társadalmi szervezetei közötti együttműködés és közvetlen kapcsolatok további bővülését azzal a céllal, hogy mindkét állam népei jobban megismerjék egymást és közelebb kerüljenek egymáshoz. zési hajsza megszüntetésére, az általános és teljes leszerelés elérésére, a gyarmati rendszer összes formáinak és megnyilvánulásainak felszámolására, és segítséget nyújtanak a gyarmati uralom alól felszabadult, nemzeti függetlenségük és szuverenitásuk szilárdításának útjára tért országoknak. 8. cikkely mogatást nyújt neki. Az e cikkely alapján foganatosított intézkedésekről a Magas Szerződő Felek azonnal értesítik az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsát és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt rendelkezéseknek megfelelően járnak el. 11. cikkely \ A Magas Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást és tanácskoznak az érdekeiket érintő valamennyi fontos nemzetközi kérdésben, és tevékenységükben a mindkét állam érdekeivel összhangban elfoglalt közös álláspontból indulnak ki. 12. cikkely A Magas Szerződő Felek kijelentik, hogy az érvényes nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeik nincsenek ellentétben e szerződés rendelkezéseivel. 13. cikkely Ezt a szerződést meg kell erősíteni, és az a megerősítő okiratok legrövidebb időn belül Moszkvában történő kicserélésének napján lép hatályba. Ez a szerződés húszéves időtartamra szól, és annak érvényessége mindig további ötéves időszakra meghoszszabbodik, ha azt a Magas Szerződő Felek egyike sem mondja fel érvényességének lejárta előtt tizenkét hónappal. Készült Prágában, az 1970. május hő 6. napján, két példányban, mindegyik cseh és orosz nyelven, s mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: G. Husák s. k. L. Strougal s. k. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében: L. Brezsnyev s. k. A. Koszigin s. k. 5. cikkely A Magas Szerződő Felek kifejezve rendületlen és határozott akaratukat, hogy tovább folytatják a szocializmus és a kommunizmus építését, megteszik a szükséges intézkedéseket a nép szocialista vívmányainak, mindkét ország biztonságának és függetlenségének védelmére, törekedni fognak a szocialista közösség államai közötti sokoldalú kapcsolatok fejlesztésére, és egységük, barátságuk és testvériségük szilárdítása szellemében fognak tárgyalni. 6. cikkely A Magas Szerződő Felek megállapítják, hogy az 1938. szeptember 29-én aláírt müncheni egyezmény támadó háborúval való fenyegetéssel és Csehszlovákiával szemben erő alkalmazásával jött létre, a náci Németország bűnös békeellenes összeesküvésének része, valamint a nemzetközi jog alapvető szabályainak durva megsértése volt s ezért az egyezmény Imiiden abból származó követelménnyel együtt, kezdettől fogva érvénytelen. 7. cikkely A Magas Szerződő Felek a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikáját folytatva minden erőfeszítést megtesznek a világbékének és a népek biztonságának megvédésére az imperializmus és a reakció agresszív erőinek cselszövéseitől, a nemzetközi feszültség enyhítésére, a fegyverke-A Magas Szerződő Felek együttesen törekednek Európa helyzetének javítására és békéjének biztosítására, az európai államok együttműködésének szilárdítására és fejlesztésére, kölcsönös jó kapcsolataik kialakítására és valamennyi európai állam kollektív erőfeszítései alapján az európai biztonság hatékony rendszerének létrehozására. 9. cikkely A Magas Szerződő Felek kijelentik, hogy az európai biztonság szavatolásának egyik fő feltétele a második világháború után kialakult európai államhatárok sérthetetlensége. Kifejezésre juttatják szilárd elhatározásukat, hogy az 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási Varsói Szerződés többi tagállamával egyetemben és e szerződéssel összhangban minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy megakadályozzak a militarizmus ,és revansizmus bármely erőinek agresszióját és visszaverjék a támadót. 10. cikkely Ha a Magas Szerződő Felek egyikét bármely állam vagy államcsoport részéről fegyveres támadás éri, a másik Szerződő Fél ezt önmaga ellen irányuló támadásnak minősíti és az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogán — az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően — haladéktalanul megad számára minden segítséget, és minden rendelkezésre álló eszközzel tá-Pillanatképek a tavaszi munkákról (Folytatás az 1. oldalról.) A főkertész szerint tavaly sem volt ideális az időjárás, a kertészet mégis túlszárnyalta pénzügyi tervét. Nem kevesebb, mint egy millió koronával toldották meg bevételüket. Igaz, ehhez nemcsak a virág- és zöldség, de a gyümölcs is hozzájárult: 20 vagonnyit vártak a fiatal fákról, de 50 vagon almát szüreteltek. Az év eddigi eredményeit értékelve Maczkó elvtárs elmondotta, bár tavaly ilyenkor az üvegházakban érett a paradicsom (most késik, mert a- tavasz folyamán kevés volt a napfény), annál jobban sikerült a nőnapra szánt virág eladása. Az elmúlt évben 60 ezer korona értékben adtak el virágot, idén viszont 140 ezer koronát árultak. Egyébként a virág minden évben beváltja a hozzáfűzött reményeket. Ennek is köszönhető, hogy előszeretettel foglalkoznak a virágok termesztésével. Csupán szegfűből 70 - 80 ezer tövet nevelnek, míg a virágpalánták száma összesen a negyedmilliót is meghaladja. Egyébként több millió palánta nevelését szorgalmazzák, hiszen harminc hektár föld, valamint a vásárlók tömege rengeteg palántát igényel. Pathó Imre oklevelet szorongatott a hóna alatt. A libádi Egyetértés (egyesült szövet-FÖLDMŰVES 1970. május 16. kezet lubai székhellyel) szövetkezet elnöke a felszabadulásunk 25. évfordulójának alkalmából járási ünnepségen vett részt s a sok közül az ő érdemdús munkáját is nagyra értékelték. Ha egy szövetkezeti irányító egy mezőgazdasági lap munkatársaival találkozik, akaratlanul a- közös tevékenysége kerül szóba. Pathó elvtárs az idei tavaszról így nyilatkozott: — Nem vagyok optimista, de peszszimizmusra sincs okunk. Igaz, az ősziek nem olyanok, mint az elmúlt év elején. Viszont ha kedvező május köszönt ránk, még minden jóra fordulhat. Részünkről minden lehetőt megtettünk, hogy jól fejlődjenek az ősziek. Szerencsére nitrogén tartalmú műtrágyából kaptunk eleget. — Mi a helyzet a tavasziakkal? — Későn vetettünk, és mégis meglepően jól fejlődnek. A 90 hektár cukorrépa már sorol és megkezdődött az egyelése. Kukoricából 480 hektárt vetettünk. Főleg martonvásárit és Jugoszláviából behozott vetőmagot szórtunk a földbe. — Ez biztosítéka a jó termésnek? — Nehéz erre igennel vagy nemmel válaszolni. Ha az ősz kedvező lesz, s beérik, minden bizonnyal gazdag termést takaríthatunk be. Szerintem talán egy kicsit el is túlozzuk a külföldi vetőmag jelentőségét. Azt hiszem, nálunk is vannak olyan kukoricafajták, amelyek jó termést biztosítanak, s lényegesen olcsóbbak, mint az importáltak. — Mi a helyzet a szőlészetben? — Örömmel újságolhatom, hogy a 70 hektáros területen fagykárunk nem volt. A metszést és az egyéb munkálatokat idejében elvégeztük, s bízunk abban, hogy az idén a szőlő jelentős összeget hoz a házhoz. A Csallóköz két járásában a komáromiban és a dunaszerdahelyiben az alkatrész- és a géphiány ellenére is rövid idő alatt befejezték a tavaszi munkák első részét, és már teljes ütemben halad a sarabolás. A határ elég szép képet nyújt, a mostani meleg időjárás következtében rohamosan nő a korai burgonya, és messziről virít a sárga virágú repce, — öröm járni a végre újjáéledő igazi tavaszi határban. Komáromban Simo Pállal, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztály dolgozójával váltottunk néhány szót a problémákról, eredményekről. Általában terv szerint elvetették a tavasziakat, csak a korai burgonya és a cukorrépa lett kevesebb. Az előbbi azért, mert nem volt elég ültetőanyag, az utóbbi viszont a kedvezőtlen árpolitikára vezethető vissza, mert a mezőgazdasági üzemek nem nagyon lelkesednek a cukorrépa termesztéséért és ennek következtében mintegy 100 hektárral vetettek kevesebbet. Nagyhozamú kukoricafajtákat viszont vetettek, mert volt elég vetőmag, de egy időben fékezte a munkát, hogy nem kapták meg az ígért vetőgépeket és ezért még a technikai bemutatón részt vett vetőgépeket is gyorsan munkába kellett állítani. Örvendetes, hogy az évelő takarmányokat a tervezett 4000 hektáron vetették el. A cukorrépa, a korai burgonya jól fejlett, járás szerte sarabolják. A kertészetekben is teljes ütemben halad a palántázás, bár a munka itt is megkésett. * A dunaszerdahelyi járásban Bartos András mérnökkel, a járási mezőgazdasági társulás igazgatójával beszélgettünk a tavaszi munkákról. Szerinte elég jók az ősziek, de a fejlődés mintegy 10—14 napot megkésett, a kertészetekben is mintegy tíznapos lemaradás észlelhető. Korai burgonyából ebben a járásban is kevesebbet ültettek, ültetőanyag-hiány miatt. Az alkatrész- és géphiányt jobb munkaszervezéssel és látástól vakulásig tartó munkával pótolták. A tavaszi hajrá közben sem feledkeznek meg a közellátásról és szerződéses eladási tervüket húsból 101, tojásból 135, tejből pedig 104 százalékra teljesítették. Sípos Emil agronómus még részletesebben tájékoztat. Szerinte az ősziek és a tavaszi kalászosok is egyelőre gyengébbek, a növényegyed mintegy 10—15 százalékkal kevesebb a szükségesnél. Azonban a meleg május még sokat segíthet és jó termés is lehetséges. A korai burgonyát itt-ott megcsípte a fagy, de egyébként szépen fejlődik, a repce is jó termést ígér. Teljes ütemben folyik a növényápolás, többek között minden órát kihasználva sarabolják a cukorrépát, hogy minél hamarabb egyelhessék. (s—t—b) Újabb eszkaláció Az indokínai háború eszkalációjának a tanúi vagyunk. Az, ami Kambodzsában és általában Délkelet-Ázsiában történik, az amerikai imperialista politika törvényszerű következménye, olyan tény, amelyet többé nem lehet a legjobban megolajozott propagandagépezettel sem védelmi, esetleg biztonsági akciónak minősíteni. Nixon — bár kissé vonakodva — engedett a Pentagon nyomásának, sőt az amerikai hadvezetésnek szabad kezet adott a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombatámadásokhoz is. Mint ismeretes, eddig ehhez külön elnöki jóváhagyásra volt szükség. A megfigyelő előtt egyre világosabbá válik az amerikai katonai körök célkitűzése. Indokínát amerikai katonai bázissá kívánják változtatni, s ehhez mind politikai, mind katonai eszközöket felhasználnak. Méghozzá, amint azt tapasztalhatjuk, gátlástalanul. Gjabban az sem zavarja őket, hogy Nixon elnök guami doktrínája a teljes egészében csődöt mondott. Tehát az az elképzelés, hogy a bábrezsimek saját katonai erejükre támaszkodva, természetesen amerikai segély és támogatás igénybevételével védjék meg reakciós rendszereiket, illúziónak bizonyult. Tisztában van ezzel tán Nixon elnök is, meggyőződhetett erről az amerikai és a világ közvéleménye is. Nem maradt más hátra, mint a nyílt katonai beavatkozás, amely bár súlyos belpolitikai zavarokat von maga után, állítólag célravezetőbb. Létezik viszont egy momentum, amelyre a Fehér Ház nem számított. Ez az indokíniai egységfront megteremtésének a lehetősége, amely az indokínai népek Norodom Szihanuk vezette csúcsértekezletén konkrét valósággá érett. A csúcsértekezlet anyagait tanulmányozva félreérthetetlenné válik, hogy mind Vietnam, Laosz és Kambodzsa népe közös ellenségének tekinti az amerikai imperializmust. így azután zátonyra futnak majd azok a kezdeményezések is, amelyek az „oszd meg és uralkodj“ szellemében próbálnak éket verni a délkelet-ázsiai népek közé. Nem kell tán hangsúlyoznunk, mennyire nagy horderejű tényezővé vált ennek az egységfrontnak a megteremtése. A hazafias felszabadító mozgalom — s ez már most is tapasztalható — a három országban jobban koordinálhatja akcióit, sikeresebben veheti fel a harcot az ellenséggel. Az amerikai hadvezetésnek — amely kénytelen megosztani erejét — egyre több gondot okoznak a Kőedény-síkság térségében tevékenykedő laoszi partizánok, az egyre hevesebben támadó dél-vietnami hazafiak s nem utolsó sorban a rendkívül ésszerű stratégiát választó kambodzsai ellenállók. Mindezt könnyebben megérthetjük, ha csupán egyetlen momentumra figyelünk fel. A mintegy félmillió amerikai katona, kezében a legkorszerűbb s leghatékonyabb fegyverekkel, magában Dél-Vietnamban sem képes letörni a nép ellenállását, sőt egyre súlyosabb veszteségeket kénytelen elszenvedni. Kiterjesztve a háborút két további országra, az amerikai hadvezetésnek még nagyobb erők bevetésére lenne szüksége, még több áldozatot követelő hadműveletek megindításához kellene megnyerni a szenátus jóváhagyását. Nos, az amerikai belpolitikai élet zavarossága, a felháborodás egyre erőteljesebb hullámai arra engednek következtetni, hogy Nixon adminisztrációja előbb vagy utóbb kénytelen lesz megváltoztatni koncepcióját. Az újabb invázió ugyanis a demokratikus erők eddig nem tapasztalt felzárkózásához vezetett, a Fehér Ház viszont idegesen kapkod, a legképtelenebh érvekkel kísérli meg alátámasztani délkeletázsiai politikájának helyességét. (P.)
