Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-03 / 1. szám
EALVAINK Az új évben lényegesen javul állat* tenyésztésünk minősége PAVEL HERCEG, a Nagykürtöst {árási Mezőgazdasági Társulás tőzootechnikusa: Pavel Herceg elvtárs, mint tőzootechnikus elég rossz örökséget vett át a nagykürtösi járásban. Nem szívesen emlékszik az indulásra, de azért lelteszünk neki néhány kérdést ezzel kapcsolatban is. — Milyen volt az állattenyésztés színvonala a nagykürtöst járás alakulásakor? — Nem akarok róla sokat beszélni, csak néhány adatot említek. Az átlagos évi tejhozam 1967-ben például csak 1700 liter volt. Az anyakocánként! malacelválasztás 9—10 darab között mozgott, a hízósertések súlygyarapodása pedig alig érte el a napi 0,43 dekát. — Milyen intézkedéseket tettek az 1968^as évben ez állatállomány javításának érdekében? — összesen mintegy 1000 klshasznú tehenet selejteztünk ki és emellett jó hasznú előhasú üszőket állítottunk be. Ennek következtében idén az átlagos tehenenként! tejhozam már 2300 liter. Még mindig nem sok, azonban a mi viszonyaink között ez jelentős eredmény. Azonban számos szövetkezetben, Szklabonyán, Kőváron, Kiszellőn, Klscsalomián, Balogon már elérik vagy megközelítik a tehenenkéntl évi 3000 literes tejhozamot. Az állomány újabb 500 nagyhasznú tehénnel növekedett, úgyhogy számítunk azzal, hogy az új évben az átlagos tejhozam már meghaladja a 2500 litert. — Milyen módon emelik a sertéshústermelést? — Elsősorban is több malacot választunk el, ezt pedig úgy érjük el, hogy 600 átmeneti anyakocát állítottunk be, másrészt emeljük az anyakocánként! malacelválasztás számát. Előre láthatólag az átlagos malacelválasztás 14—15 darab lesz anyakocánként. Ilyen eredményre megvan minden lehetőségünk, mert jónéhány szövetkezetben a malacelválasztás terén már most is szép sikereket érnek el. Kárén 19, Kiscsalomán 18, Nagysztrácinban 18, Zélyen szintén 18 malacot választottak el Idén anyakocánként. A hústermelést oly módon is fokozzuk, hogy betartjuk az előírt vágósúlyt és garantált keverékekkel emeljük a napi súlygyarapodást. — Hogy néz ki a baromfitenyésztés a járásban? — Egyelőre a nyéki és a nyényei szövetkezet a baromfitenyésztő „nagyhatalom“. Baromfitenyésztésünk eredményei jelentősek és a hiányosságok ellenére is 2000 mázsa baromfihússal túlteljesítjük az eladási tervet. — Milyen távlatok előtt áll a baromfitenyésztés? — Üzemközi kooperációkkal igyekszünk fejleszteni a baromfitenyésztést. Nagycsalomián például 11 EFSZ társulásával 15 ezer férőhelyes baromfifarmot létesítünk. — Nézete szerint mi fékezi az állattenyésztés fejlődését a járásban? — Elsősorban a nem megfelelő állomány, másodsorban az elavult takarmánykeverő üzemek. Sajnos, takarmánykeverékek készítésére csak öreg malmokat használunk fel, s ezek nem tudnak elég keveréket biztosítani az állattenyésztés számára. — Mint tőzootechnikus, mit vár az új évtől? — Elsősorban az állomány javnlását, a hasznosság fokozását, remélem, hogy az új évben jóval több állattenyésztési terméket tudunk majd eladni, mint az óévben. (—b—) 4 SZA«AD FÖLDMŰVES 1970. január 3. Az együttműködés eredménye ф A Terményforgalmi Vállalat sikeres éve ф 16 ezer hektárral több burgonyát kell ültetni ф A takarmánykeverő üzemek 1 millió 260 ezer tonna jó minőségű keveréket adtak a mezőgazdasági üzemeknek ф Emelkedett az állatállomány ф Több gabonát vásároltak fel, amellett a mezőgazdasági üzemek raktárai is megteltek ф A terményforgalmi üzemek képviselői, valamint a mezőgazdasági ellátó és felvásárló vállalat bratislavai szakigazgatóságának dolgozói találkoztak a Mezőgazdasági Újságírók Klubjának tagjaival. Az újságírókat Jozef Baláž vezérigazgató tájékoztatta a felvásárló szervek számára eltelt nehéz évről, de egyben megemlítette a sikereket is. A beszámolók, valamint a vitafelszólalások alapján azt a tanulságot vonták le az újságírók, hogy bár olykor helyénvaló volt a terményforgalmi üzemek munkájával kapcsolatos bírálat, azonban nem mindig tólük függött, hogy a közellátás nem kapott elég és megfelelő minőségű mezőgazdasági terményt. Szinte az öszszes felvásárlási mutatókat a felsőbb szervek kívánságára többször kellett módosítani. Hogy csak egy példát említsünk, a hűsfelvásárlás tervét hat ízben kellett megváltoztatni. Ezek után a mezőgazdaság! üzemek nem tudták, hogy miből mennyit termeljenek. Az őrökké mozgó felvásárlási tervek ellenére a terményforgalml üzemek mindent megtettek, hogy a lehetőségeidhez képest elegendő mezőgazdasági terméket Juttassanak a közellátásnak. Ennek köszönhető, hogy bár sertéslhúsből kevesebb Jutott a piacra, általában teljesítjük a húseLadás tervét, sőt, a Cselh Szocialista Köztársaságba is adunk 13 ezer tonnát. Emellett külföldi partnereinket sem rövidítjük meg, mert a régebben megkötött húskiviteli szerződéseket be kell tartani. A húsellátás Javulására lehet számítani az elkövetkező hónapokban, mert a szarvasmarha állomány 20 000 darabbal, a sertésállomány 132 ezer darabbal növekedett. Emellett 28 000 átmeneti anyakocát sikerült beállítanunk, ami azt Jelenti, hogy növekedik a malaoállomány száma, tehát lesz mit hizlalni. Komoly sikereket értünk el a növénytermesztési termékek felvásárlásában is, az 1968-as évhez képest, Idén 70 ezer tonnával több gabonát vásároltunk fel, de nem a mezőgazdasági üzemek rovására. Ez abból is látszik, hogy az EFSZ-ek raktáraiban egymillió tonna gabona van. Ez olyan mennyiség, amire még eddig nem volt példa. Lényegesen javult a takarmánykeverékek minősége és emiatt meggyorsult a súlygyarapodás, és a Jövőben még gyorsabb hizlalásra számíthatunk. A takarmánykeverők egy millió 260 ezer tonna Jó minőségű keveréket adtak a hizlaláshoz. Takarmánykeverő Iparunk munkáját dicséri, hogy ma már 56 nap alatt hizlalhatunk másfél kilogrammosra e-gy-egy broilercsibét és 1 kg baromfihús előállításához már csak 2,20 kg takarmánykeverék kell. Heves vita kerekedett a burgonyaellátás körül. Főleg azért nincs, mert termelése nem kifizetődő a mezőgazdasági üzemeknek. Alacsony a felvásárlási ára, nincs gépesítve a begyűjtése, tehát sok fizikai munkát igényel. A burgonyaellátás a külföldi behozatal következtében némileg fog Javulni. Bíztató, hogy megfelelő és kellő mennyiségű ültetőburgonyával rendelkezünk, tehát az új évben 16 ezer hektárral emelhetjük a burgonya termőterületét, mert sajnos, idén az 1968-as évhez képest, ennyivel csökkent. Általában a terményforgalmi üzemek 12 ezer dolgozója Jó munkát végzett. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 126 millió korona tiszta bevételt értek el. A szolgáltatások is egyre bővülnek és a mezőgazdasági üzemek évről évre elégedettebbek munkájukkal. Lényegében a felvásárlás eredményei Is a megértésnek, a közös együttműködésnek köszönhetők. Azonban a terményforgalml üzemek munkáját lényegesen nehezítik a beruházási építkezések lassú befejezései. Hogy csak egv példát említsünk, a múlt évben 26 gabonaszilót kellett volna átadni a felvásárló szerveknek, azonban csak 9—10 szilóba raktározhattak gabonát. A beszámolók és a vita azt mutatták, hogy az újév a megfelelő előfeltételek megteremtése következtében sokkal nagyobb sikereket hoz a felvásárlás terén, mint az óév. (balia) I > s о TJ *E 5 I 1 S öo S ° я >> « i fc о* W * •ч m СО X •С Bacsfai mérleg Esztendő végén kukkantottunk be a becsfel szövetkezetbe. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan sikerült az 1969-es gazdasági év, s mit várnak az 1970-es évtől? Kovács Mihály elnök és Németh István ökonómus válaszolt kérdéseinkre. Elnök: — Hát ami az idei évet illeti, kiugró sikerekről nem beszélhetünk. Csupán cukorrépából és tejből teljesítettük túl a termelési tervet. Az előbbiből hektáronként 460 mázsa átlagtermést takarítottunk be — a hároméves átlag viszont 490 mázsa hektáronként. Öntözés nélkül Ilyen eredmény nem éppen lebecsülendő. A tejtermelés tervét már december 5-én teljesítettük s mintegy 40 ezer litert pluszként könyvelhetünk el. Míg tavaly 3125 liter tejet termeltünk átlagosan tehenenként, az idén több mint 3200 litert. Üzemgazdász: — A tavalyinál gyöngébb hektárhozamokat értünk el gabonából. Búzából például 37,50 mázsát. Fele-fele arányban termesztettünk Bezosztája és Mironovszkáje fajtákat. Negyvenen felül adott az egyik, a másik viszont csak harminckét mázsával fizetett. Az utóbbit igen sebes zápor és köd érte. Gyönge pontunk a malacnevelés. A nyolcvan anyakocától csak tizennégy darab a malacszaporulat átlaga. Ennek okát abban látjuk, hogy terméketlenek maradtak néhány esetben búgatás után az anyakocák, s hat—hét esetben elvetélés is történt. Elnök: — A szarvasmarhahlzlalásunk eredménye sem éppen a legroszszabb. A napi súlygyarapodási átlag 1,05 kg. S lucemaszénából 76 mázsa termett. Üzemgazdász: — Mennyi a munkaegység értéke? Huszonhat koronát fizettünk, s a zárszámadáskor még mintegy 3—4 koronára van kilátás Tagságunk több mint fele a háztáji föld jövedelmén kívül havonta nem kevesebb mint 2500 koronát keres. Nyugdíjasaink elapnyugdlja 645 korona Ezen felül 25 ár földet kapnak a munkaképesek. A munkaképtelenek pedig föld helyett kétszáz kiló kenyérgabonához jutnak díjtalanul. Ezenkívül még napi fél liter tej is Jár nekik, ami ugyancsak díjmentes. Elnök: — Ami a szovjet hadsereg általi felszabadulásunk 25. évfordulóját illeti, annak ellenére, hogy kicsi szövetkezet a miénk, (mindössze négyszáz hektáros), 192 ezer korona értékű árut termelünk terven felül, főleg a növénytermesztés szaksaán. Ebből az állattenyésztési termék csak mintegy 50 ezer koronát tesz majd ki. Szavatartók vagyunk. Ha vállaltuk, természetesen teljesítjük is. Üzemgazdász: — Mit várunk az 1970. évtől? Jó minőségű gépeket gyártson iparunk a mezőgazdasági üzemek részére, s ne méregdrágán jussanak hozzá. Rendszeresebb takarmánykeverék-ellátást, több műtrágyát szeretnénk kapni, hogy a gyönge vetések idejében felerősödhessenek. В ami a legtöbb: végre stabil árakat a mezőgazdaságban! (kovács) A felszabadító kívánsága A naptár 1944. december 13-dt mutatott. A távolból 'уйк dörgése, a közelből a lövedékek és aknák süvítése, ropogása hatszott. к kora reggeli órákban egyre szűkült a gyűrű Ipolyság városa írül. A fasiszták körömszakadtátg védekeztek. Félelmükben lerobbantotti a várost és a Homokot összekötő Ipoly-hldat. Időt akartak nyerni alsszavonuldshoz, de közülük sokan nem futottak messzire. Mintegy 50n otthagyták a fogukat. Az átkaroló mozdulatokat a szovjet hadsereg gyaos és páncélos egységet teljes erőbedobással, egyszerre több Irányból 'ezték. A páncélosokat Dimltrtj Fjodorovlcs Lóza parancsnok vitte gylemre. ök űzték ki az ellenséget Ipolyságról. A harcban számos honfitál életét vesztette. Köztük volt legbennsöbb katonabajtársa, jakuskln kapiy ts, akit a legendás hírű páncélos parancsnok jelenlétében a haliak kijáró géppisztoly sortűz tiszteletadása mellett temettek el a főm. Azóta a harcokban elesett szovjet hősök holttestét a zólyomi közfl temetőbe szállították és az Ipolysági sírok helyén emlékművet építel, hogy ne feledjük azokat, akik életükkel fizettek szabadságunkért. Most a felszabadulás 25. évfordulójának ünnepsée Lóza elvtárs a Szovjetunió Hőse újra ellátogatott Ipolyságra. Lányt együtt már teljesen más környezetbe jött, mint annakidején, 1944-biSzemetvel véglgslmogatta az általa és bajtársat közreműködésével zabadított Ipolyságot. Elhozta a Szovjetunió népének üdvözletét. Kösötte a jelenlevőket, a város érdemes polgárait, akiknek részük volt ilszabadulás utáni űjjáépítésben és a későbbi városszépítésben. A helyervek azonban a felszabadító lányával és másokkal együtt az érdéi polgárok sorába fogadták, ök ts megkapták a felszabadítást jelképezőlékérmet, s nem érdemtelenül. Lóza elvtárs beszéde végén szerény kéréssel ford/ város előfáróságához. Elmondta, hogy amikor útra indult, fakusktn'ltánynak, a Szovjetunió Hősének öreg édesanyja azzal bízta meg őt/У arról a helyről, ahol ftát Ipolyságon először eltemették, vigyen emit вЯУ marék földet. Ezzel megbízatást, egy öreg édesanya kívánságát -siti. Az édesanya 25 esztendő után sem tudta felejteni fiát, akit a fiák golyója leterített. A város vezetői a kérésnek eleget tettek, s LeIulórsnak átadták a Jakuskin kapitány vérével áztatott rögöket. Aín(lás hős a város felszabadítója átvette és megcsókolta a földet tal-azó dobozt. Elvitte az öreg édesanyának Ipolyságtól sokezer kilóméta maréknyi földet. Ügy gondolom, hogy Ilyesmire és ehhez hasor°lgokra a felszabadulás körülményeire, s a felszabadítókra többet ne> ozaz illene gondolnunk. Állítom, hogy ha a múlt Időszakban miliőn ezt tettük volna, akkor ma nem kellene magától értetődő doPL például az Internacionalista szellem elmélyítésének szükségessé beszélni. Azaz nem is beszélni, Inkább cselekedni kellene, mint annNon Jakuskin és Lóza tették. S 1968 augusztusában pedig újra ők, /jzabadítók vizsgáztak jelesre nemzetköziségből. Ezt pedig semmilyenMn nem lehet megtanulni. Szív és osztályöntudat kell hozzá. Ügy z< mint a marxizmussal. Nem bemagolni, hanem asszimilálni kell, ifehatoljon a sejtekbe, őszintén szólva ebből ered, hogy annak Idejébe augusztusában jónéhányon nem értettünk egyet a reformátortí/cusokkal, bármilyen magas tisztségből Is próbálkoztak meggyőzni ü^at a valótlanságról. Hoksza István Mérlegelték a tevenyréget Az Állami Gazdaságok Szövetsége nemrégiben tartotta első közgyűlését. A Bajcsi Állami Gazdaság művelődési otthonában R. Bucko mérnök, a szövetség igazgatója számolt be az alakulás úta eltelt időszakban végzett munkáról. A szövetségben jelenleg 98 állami gazdaság tömörült. A rövid múltra visszatekintő szövetség az egyik legfontosabb feladatának tartotta a különböző szervekkel és szervezetekkel az együttműködés elmélyítését, és ez — a beszámoló szerint — pozitívan befolyásolta az állami gazdaság helyzetét. A szövetség gazdaságpolitikája csak kis részben volt érdekvédelmi jellegű. Inkább azokat a hiányosságokat segítettek feltárni, amelyek kerékkötői a mezőgazdasági Üzemek gyorsabb fejlődésének. A felszólalók közűi többen hangoztatták: ahol jó az irányító tevékenység, ott jelentős eredményeket értek el. Ahol viszont ezen a téren hiányosság van, ott meg kell keresni az okokat, és megjavítani a munkát. A gazdasági szövetség sokat segíthetne ezeknel^áknak az eltávolításában. A kfsen jóváhagyták a felügyelőig felépítését és tevékenys^izenl{éttagú bizottságot és háPótta8ot választottak a fontos0120 szervbe. Anrn®re> hogy többen igyekezte<Ivan értékelni a szövetség 'yságét, sokaknak az a vélerhogy nem volt eléggé álgond,nal{ a megalakítása. A szövi" ugyanazok az igazgatók jhk a gazdaságokat, akiknek ültött funkciójuk alapján szin^en*ük kell a mezőgazdaság gazdasági és más jellegű érd3 dolgozók érdekvédelme pe(zakszervezetben van biztosiért voltak olyan hangok, hon szükség van-e ilyen form/rvezetre, amely felépítésánr sem tölthet be fontos kiil(}|Уеп es hasonló megjegyzésjllottunk négyszemközt s a ci*ban vitatkozóktól, az Alla„aságok Szövetségének első к*6“- —Ц—
