Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-09 / 19. szám

HASZNOS tUU^vÍ4JlUf¥i Egyre több levélíró kér magyará­zatot, hogy ki Igényelhet háztáji lói­dét. Ezért lapunk e számában rész­letesebben Ismertetjük a háztáji gaz­dálkodás alapelveit. L Altalanos tudnivalók Az EFSZ vezetőségének mindenkor Bz EFSZ-ek mintaalapszabályainak értelmében kell a háztáji föld jutta­tásáról döntenie. Ahol az EFSZ saját ^alapszabályai e kérdésben nincsenek teljes összhangban az EFSZ-ek min­taalapszabályainak elveivel, ott feltét­lenül módosítani kell a saját minta­alapszabályoknak a háztáji föld jut­tatására vonatkozó cikkelyét. Az EFSZ-ek mintaalapszabályai 39. fclkkelyének 2. bekezdése szerint min­den szövetkezeti tag családja jogo­san igényelheti háztáji földet. Ház­táji földre kizárólag szövetkezeti ta­goknak van joguk, mivel ez a jogo­sultság, vagyis az igénylés jogos le­hetősége a tagsági hovatartozás el­vén alapszik. Ez az elv egyaránt vo­natkozik az egyéni, vagy a kollektív háztáji gazdaságot igénylőkre. X szövetkezeti tag családja mint fogalom nem azonos azzal a fogalom­mal, amely a családra a családjog Szerint vonatkozik. Az egyazon ház­táji gazdaságra jogosult szövetkezeti tag családja (amelyben több szövet­kezeti tag is lehet) pl. a következő személyekből áll: a szülők, és nős fiúk (férjezett leányuk), valamint családjának tagjai, de csak abban az esetben, ha valamennyien közös ház­tartásban, vagyis azonos fogyasztói közösségben élnek. Ez az elv annak ellenére is érvényes, hogy a család­jog értelmében két családról van szó. A magányosan élő, tehát saját ház­tartásáról egymagában gondoskodó szövetkezeti tag ugyancsak jogosan igényelhet háztáji földet. Minden szövetkezeti tag családja — tekintet nélkül az EFSZ-ben elvégzett munka mennyiségére — jogosan igé­nyelhet háztáji földet. Ez a jogosult­ság azon az elven alapszik, hogy az EFSZ-ben dolgozó szövetkezeti tag a háztáji gazdaság hozamával kiegészít­het! Jövedelmét, a nyugdíjasnak pe­dig szociális kisegítést jelent. Az EFSZ-ek mintaalapszabályai 39. 'cikkelyének 2. bekezdése szerint azonban a háztáji gazdaság terjedel­mének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szövetkezeti tag családja mily mértékben vesz részt a szövetkezeti munkában. Az EFSZ- ekben különféleképpen értelmezik s magyarázzák ezt az elvet. Az értel­mezés és az annak alapján hozott határozat néha kimondottan aszociá­lis. Néhol ugyanis megtagadják az EFSZ nyugdíjas, rokkant, vagy beteg tagjától a háztáji földet, másutt pe­dig 300 munkaegység ledolgozását követelik a nyugdíjasoktól, stb. П. A NYUGDÍJASOK jogos igényei Az EFSZ-ek mintaalapszabályai 39. cikkelyének 2. bekezdése értelmében a földművesszövetkezetek nyugdíjas tágjai is jogosan igényelhetnek ház­táji főidet. A 39. cikkely 4. bekezdé­sében előforduló, helytelenül fogai-A háztáji földről mázott „meghagyhatja“ szó könnyen félreérthető, tehát különféleképpen értelmezhető, sőt félremagyarázható is. Minden esetre helytelen az az ér­telmezés, miszerint az EFSZ ugyan meghagyhatja, de nem kell okvetle­nül meghagynia a nyugdíjas tag csa­ládjának korábban Juttatott háztáji földet. A törvényhozás ebben az eset­ben eredetileg is oly értelmű, misze­rint az EFSZ köteles eleget tenni a nyugdíjas szövetkezeti tag kívánsá­gának, tehát feltétlenül meg kell hagynia családja háztáji gazdaságát, vagy pedig, —. amennyiben a nyugdí­jas szövetkezeti tag ezzql egyetért, — a háztáji gazdaság helyett megfelelő mennyiségű természetbenieket juttat­hat. Alkotmányunk hangsúlyozza min­den polgártársunknak azt a jogát, hogy nyugalomba vonuljon és ezt a jogot a társadalombiztosításról szóló törvények is megerősítik. Ezért az EFSZ-ek sem követhetnek el jogsér­tést azzal, hogy bizonyos — akár mi­nimális — mennyiségű munkaegység ledolgozására kötelezik a nyugdíjas szövetkezeti tagot abban az esetben, ha az illető háztáji földet igényel. Előfordulhat azonban, hogy az adott EFSZ-ben bizonyos kikötéssel alkal-^ mázzák az EFSZ-ek mintaalapszabá­lyaiban tartalmazott előírásokat. Jól­lehet a nyugdíjas szövetkezeti tagok esetében is szem előtt tartják a min­­taalapszabályok 39. cikkelyének 2. bekezdésében lerögzített elveket, az általában csökkent - munkaképességű, tehát a fárasztó mezőgazdasági mun­kára alkalmatlan nyugdíjasoknak a szokásosnál kisebb terjedelmű háztáji földet juttathatnak. Ez a gyakorlat azonban csak ott indokolt, ahol az EFSZ az említett értelemben módosí­totta saját alapszabályait. A nyugdí­jasokat senki sem kényszerítheti ar­ra, hogy tovább is részt vegyenek a szövetkezeti munkában. Az EFSZ-ek mintaalapszabályai 13. cikkelyének értelmében azonban a nyugdíjas szö­vetkezeti tagoknak is joguk van a munkára. Az említett cikkelyt min­den EFSZ-ben kellőképpen kell értel­mezni és lehetővé kell tenni a n\aig­­díjas szövetkezeti tagoknak, ijbgy (amennyiben erre igényt tartanak) munkaképességüknek és alkalmassá­guknak megfelelő beosztásban dol­gozzanak. Ez persze csak akkor le­hetséges, ha az EFSZ ilyen munkát adhat az igénylőknek. III. A HÄZTÄJI FÖLD TERJEDELME ES AZ IGENYELT MUNKAMENNYISÉG Mint már mondottuk, minden szö­vetkezeti tag jogosan igényelhet ház­tájt földet. Terjedelmének megálla­pításakor azonban figyelembe kell venni, hogy a szövetkezeti tag csa­ládja mily mértékben vesz részt a szövetkezeti munkában. Vitás esetek­ben a legcélszerűbb egyéni megoldás helyénvaló. Ha például az EFSZ a legjobb esetben juttatható 0,5 ha ház­táji föld használatának engedélyezé­sét bizonyos mennyiségű munkaegy­ség ledolgozásához köti, ez a feltétel még nem Jelentheti azt, hogy aki nem dolgozza le a munkaegységek előírt mennyiségét, annak nincs Joga háztáji föld használatára. Az EFSZ annak, aki kevesebb munkaegységet dolgozott le, e mennyiség arányában juttathat kisebb (terjedelmű) háztáji földet. Az EFSZ azonban nem csök­kentheti a háztáji föld terjedelmét, ha a szövetkezeti tag indokoltan — betegség, rokkantság, beteg család­tag gondozása, stb. miatt — nem dol­gozhatott. IV. MI TARTOZIK A HÁZTÁJI GAZDASÁGHOZ? A szövetkezeti tag tulajdonában levő és általa használt konyha kert, gyümölcsös és szőlőskert is a háztáji gazdasághoz tartozik. A földműves­­szövetkezetekre vonatkozó törvény­­javaslatban lerögzített elvek értelmé­ben a jövőben arra lesznek kötele­sek az EFSZ-be belépő tagok, hogy a szövetkezetnek átadják összesen leg­feljebb 12 ár terjedelmű földtulajdo­nukat (háztelek, udvar, kert), amit azonban nem számítanak be a ház­táji gazdaság terjedelmébe. V. AZ EMLÍTETT TÖRVÉNYJAVASLAT SZERINT MILYEN ELVEK CÉLOZZAK AZ EDDIGI FOGYATÉKOSSÁGOK KIKÜSZÖBÖLÉSÉT? Ahol az EFSZ nem döntött a ház­táji földek nélküli gazdálkodás mel­lett, ott minden szövetkezeti tagnak joga van (egyéni vagy kollektív) háztáji gazdaságra. „.... Egy-egy szövetkezeti tag családja 0,25 ha, a hegyvidékiek pedig 0,50 ha háztáji földet kaphat. Ha négynél több szövetkezeti tag él közös ház­tartásban, a szövetkezeti tag család­jának juttatott háztáji föld terjedel­me legfeljebb 1 hektár, hegyvidéken pedig 2 hektár lehet. A nyugdíjas szövetkezeti tag ezen­túl is jogosan igényelhet háztáji föl­det, amelyről azonban lemondhat, ha más megegyezés alapján kártalanít­ják. A háztáji föld terjedelmébe nem lehet 'beszámítani a szövetkezeti tag által használt épületek közvetlen kö­zelében levő földtulajdon (kért, ház­telek, udvar, stb.) 0,12 ha-t meg nem haladó területét. BNV FIATALOK, PÄLYAVÁLASZTÓK! Válasszatok olyan szakmát, amely szép, érdekes munkát és jó megélhetést biztosít. Jelentkezzetek a Viničkyi Me­zőgazdasági Szakiskolába. Meg­tanuljátok 3 év alatt a szőlész, gyümölcsész és kertészeti szak­mát. A tanulók teljes internátusi ellátást és havonta érdem sze­rinti zsebpénzt kapnak. Felvé­telekről az iskola igazgatósága ad tájékoztatást. Cím: Pofnohospodárske odborné učilište, V i n i C к у, okres Trebiiov. Ohio amerikai állam Toledo váro­sának határában két kísérleti útvona­lat készitettek őrölt üvegből. A kivi­telező Owens-Illinois Glass részvény­­társaság évente több milliárd üveg­palackot állít elő. Röviddel ezelőtt a Missouri egyetem diákjai javasolták, hogy üvegtörmelékből, összetört pa­lackokból készítsenek utakat. A keve­rék receptjét dr. Ward Malieb pro­fesszor kísérletezte ki. 94,5 százalék őrölt üvegből és 5,5 százalék egyéb anyagból áll. Az új út kiválóan ellen­áll a légköri változásoknak és a szak­emberek véleménye szerint nagyon Autóút őrölt üvegből hasznos lesz a nagy megterhelés)! utak burkolásánál. Az újfajta útburkoló anyag tulaj­donságainak megállapítására Toledó­­ban két kísérleti utat építettek, az egyiket öt centiméter vastag „Glass­­phaltnak“ nevezett anyaggal vonták be, a másikat pedig váltakozó 1 és 10 centiméteres réteggel. A kísérlet iránt Toledo város veze­tősége is nagy érdeklődést mutat, mert már régóta meggyűlt a baja az ottani üveggyárból és a lakóházakból kikerülő üveghulladékkal. A feltaláló a kísérlettel azt is be akarja bizonyítani, hogy az üveg­aszfalt sokkal gazdaságosabb minden más útburkoló anyagnál. Mikor kell cserélni a gyertyákat ? Autósok és motorosok körében el­terjedt gyakorlat, hogy a gyújtógyer­tyákat csak akkor cserélik, amikor kihagyások jelentkeznek, a motor rendszertelenül üzemel. Sokan úgy vélik, hogy a gyárak által megadott csereidő, illetve lefutható kilométer­szám azt jelenti, hogy ennyi ideig működik biztonságosan a gyertya, s ha továbbra is normálisan üzemel, akkor felesleges kicserélni. Tudomá­nyos vizsgálatok és kísérletek bizo­nyítják. hogy a gyertya a kilométer­szám, illetve üzemidő függvényében is változik. Akkor is, ha ez az üzem­ben nem érzékelhető. A gyújtógyertya egyik legfontosabb jellemzője a hőérték. Ez határozza meg, hogy a robbanótéren ne lépjen fel öngyulladás az elektródák túlzott felmelegedése következtében s ne szennyeződjék el a gyújtógyertya amiatt, ha az elektródák hőmérsék­lete nem éri el az öntisztulási hőfo­kot. Ennek megfelelően választja meg a gyár a megfelelő hőértékű gyújtógyertyákat a motorhoz. Ha ma­gasabb a hőérték, akkor a gyújtó­gyertya szennyeződik, ha alacso­nyabb, akkor beizzanak az elektró­dák, különösen nagyobb teljesítmény­nyel, erőltetett motorüzemnél és ön­gyulladás lép fel. A használat függvényében a gyújtó­­gyertyának ez a lényeges jellemzője megváltozik. Mint a mellékelt diag­ramm mutatja, egy 175-ös hőértékű gyújtógyertya 28 000 km lefutása után 125-re csökken. Ezért javasolják ál­talában 15 000 km-nél a gyújtógyer­tyák kicserélését. Ezalatt a Mérték­­csökkenés nem éri el a határértéket. Ettől függetlenül is jelentkeznek a gyertyánál zavarok. Az elöregedett gyertyánál a gyújtószikra kevésbé intenzív, s olyan átütések is fellép­hetnek, melyek közvetlen kihagyást nem okoznak, de mivel tökéletesebb a keverék meggyulladása, az égés le­folyása is rosszabb lesz. Nagy vona­lakban ez az oka, hogy az új gyer­tyákkal a motor felfrissül, emellett kevesebbet fogyaszt. Érdemes tehát a gyertyákat kicserélni, mert ennek költségei a használatban megtérül­nek. S. NA OCHRANU JAHÔD A szamóca védelmére Óvjuk a helyiségek HERYL80! A szürkepenész (Botrytis cinerea) ellen a kerti szamócát először virágzása kezdetén, má­sodszor pedig teljes virágzása végén, tehát 10—14 nap elteltével permetezzük. A Heryl 80 készítménnyel harmadszor is per­metezett szamóca csupán konzervipari feldol­gozásra alkalmas! A Heryl 80 — a kertészek segítőtársa, me­lyet a drogériákban, a magkereskedésekben és a Jednota boltjaiban szerezhetik be. Gyártja: a J. DIMITROV VEGYI MÜVEK. n. v., Bratislava falát és padlózatát a penésztől ! Ebben segít a nagy hatású Heryl 80 készítmény. Elég 1 gramm egy négyzetméterre és a pe nesz terjedését meggátoltuk. A Heryl 80 készít­ményt a drogériákban, a nagykereskedésekben, illetve nagyobb tételekben a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatnál szerezhetjük be. Gyártja: a J. DIMITROV VEGYI MÜVEK, n. v., Bratislava OŠETRENIE STIEN PROTI PIESNI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents