Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-09 / 19. szám
KERTÉSZET Olvasóink bizonyára figyelemmel kísérték a Szabad Földműves 20. évfordulója jegyében rendezett borversenyt, melynek eredményeit lapunk 15. számában közöltük. Most egy másik rendezvényről szólunk, amelyet a borversennyel párhuzamosan tartott szerkesztőségünk. Ugyanis abból a tényből indultunk ki, ha már a borversenyre benevezett szőlészek, vincellérek, a szövetkezetek képviselői Bratislavába utaznak, számukra adjunk valami hasznosat, értékeset, amit további munkájuk folyamán is gyümölcsöztethetnek. Ennek valóraváltása Jegyében szakelőadásokra került sor, mégpedig a „szőlő betegségei és kártevői“, továbbá a „borkezelés technikája“ címmel. A szakértelmet igénylő előadások megtartására felkértük a Bratislava! Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet dolgozóit, akik közül Vanek Gáspár mérnök, a szőlő növényvédelmének, míg Minárik docens a bor helyes kezelésének tudnivalóit ismertette. A két szakember előadása minden várakozást felülmúlt. Nagyon értékes volt a borról szóló értekezlet annál inkább, mivel a Jelenlévők épp ezen a napon saját termékeikkel mutatkoztak be a bírálóbizottság, majd ezt követően a meghívott közönség előtt. Az előadás témája kiterjedt a must kezelésétől kezdve egészen az óborok gondozásáig. Fő mondanivalója a fajélesztő szakszerű alkalmazása, a bőrbetegségek megelőzésére, illetve gyógyítására irányult. Vanek elvtárs — bár rövid Idő állt rendelkezésére — a szőlő mintegy húsz fajta kevésbé ismert betegségéről, illetve kártevőiről beszélt. A Jelenlevők hű képet kaptak a kártételt előidéző Jelenségekről, mert az egyes tüneteket diafilmek vetítésével be is mutatta az előadó. Nem kétséges, hogy a növényvédelem elsőrendű követelmény nemcsak a növénytermesztés vonalán, a gyümölcsösökben, a szőlészetben, de bármilyen növénykultúra termesztése esetén. Az előadás folyamán fültanúi lehettünk, hogy egyik-másik betegség, illetve kártevő fellépése 20—50 %-os, de ennél is több vámot szedhet a termésből. Természetes, Imgy ez az arány még fokozódhat, ha egy-egy termesztési idényben több kártevő, illetve betegség lép fel egyszerre. Az értekezleten minden felvetett kérdésre pontos, megbízható választ kaptak a szőlészek. Ezek után nem csoda, hogy a Jelenlevők nagy figyelemmel kísérték az előadást. A szőlészetben kevésbé Jártas ember felteheti a kérdést, honnan a csodából van ez a sokféle kártevő, betegség. Köztudott, hogy a háztáji termelők többsége egyetlen betegséget, mégpedig a peronoszpőrát ismeri. Sokan ezzel sincsenek tisztában. Csupán azt tudják, hogy a nemes szőlőt permetezni kell, máskülönben üresen maradnak a hordók. Éppen ezért arra a gondolatra jutottunk, hálás lenne az előadás anyagát lapunkban is a nagyközönség rendelkezésére bocsájtani. Ennek folytán nemcsak a jelenlévő szőlészek, de a többi nagyüzemi és háztáji termelő, olvasótáborunk mindazon tagjai megismerkedhetnek a szőlő említett betegségeivel és kártevőivel, akiket ez a témakör érdekel. Mivel az előadás anyaga fényképekkel illusztrálva folytatásokban egymást követően kéthetenként Jelenik meg lapunk 8. oldalán, úgy tanácsos, olvasóink gyűjtsék össze az egyes részeket, hogy végül egy értékes, komplett szakelőadáshoz jussanak s azt az idei, majd a következő évek bármelyik időszakában saját tudásuk kiegészítésére felhasználhassák. (sándor) 2. A szakelőadások befejezése után a szőlészek nagy érdeklődéssel várják a borverseny eredményeinek kihirdetését. Magukban kíváncsian latolgatják, milyen minőségi osztályba került a féltve őrzött, általuk készített arany nedű. 1. Képünkön a Szabad Földműves 20. évfordulója alkalmából rendezett borverseny bírálóbizottsága látható, előtérben elnökével Anton Navara docenssel, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet dolgozójával. A szőlő betegségei és kártevői Ügy gondolom, hogy öt folytatásban ismertetni tudom mindazon jelenségeket, amelyek a szőlő védelmével összefüggnek. Igyekezni fogok az egyes károkozók által előidézett tüneteket felvázolni, hogy ezek segítségével a termesztőnek ne okozzon nehézséget a kórtünet okozójának megállapítása. Ezek után már nem okoz problémát a helyes védekezés. Szeretném figyelmeztetni a termelőket, hogy ne hagyják figyelmen kívül a tüneteket, amelyek a növény egészségi állapotára rendszerint időben figyelmeztetnek. Például minden szülő észreveszi, hogy gyermeke sápadt, bágyadtak szemei és ezt azonnal orvosolja. De sajnos kevés szőlész figyel fel arra, hogy a növény levelei sárgulnak, sodródnak, deformálódnak, vagy bámulnák. Pedig ezek a tünetek nagyon érzékenyen elárulják hol a baj, s az időben történő orvoslással megtartható a tőke élet- és termőképessége. Sajnos, technikailag nem tudjuk megoldani, hogy az egyes tüneteket színesen, élethűen mutassuk be olvasóinknak. Ellenben a nyomdatechnikától függően képekben ilusztráljuk az egyes betegségek, illetve kártevők fellépésének tüneteit. Az első részben az élettani betegségekről, atmoszférikus rendellenességekről és táplálékhiány-betegségekről lesz szó. A második részben a helytelen agrotechnika következtében előállott károsodásról és az egyes vírusbetegségekről, a harmadik részben szintén vírusbetegségekről és baktériumos betegségekről tárgyalunk. A negyedik részben a gombás betegségekről, míg végül az állati kártevők és a gyomok által okozott károkról adunk áttekintést. Elrúgás madárkásság Az elrúgás virágzat! rendellenesség, amely rendszerint a kedvezőtlen időjárás, vírusbetegség, hormonbázisú gyomirtószerek — vagy egyéb ok —. következtében fordul elő. Élrúgásról akkor beszélünk, ha a fejletlen bogyók, illetve lehullott virágok következtében hiányos fürtök képződnek. A madárkásság a hiányos megtermékenyülés következménye. Ez esetben a bogyók ugyan fejlődésnek indulnak, de nem érik el a rendesen megtermékenyült bogyók nagyságát, illetve a magvaik is csökevénvek máradnak. Ezt a rendellenességet vírusbetegség is előidézheti. Az élettani betegségek közül figyelemreméltó a fagy hatása. Különösen a túlterhelt vagy valamelyik betegség által meggyengített tőkék rügyei, illetve vesszői különlegesen fagyérzékenyek. Az elfagyott rügyek, vesszők belső szövete megbámul és kiszárad. Metszés előtt rügypróbákkal állapítjuk meg a fagykár mértékét, és eszerint határozzuk meg a metszést. Az említett legyengült tőkék már —10 — —15 °C hőmérsékletre érzékenyek. Erősen zord tél (—20 °C) esetén a saját gyökerű európai tőkék gyökerei fagyhatnak el nagyobb mélységekben is. Tavaszi fagyok pedig a fiatal hajtáscsúcsok, illetve fürtök elfagyását okozhatják. Ezek elbarnulnak, illetve elszáradnak. Veszélyes a —0,5 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet. A fagyveszély füstöléssel, illetve az egyenlőtlen hőrétegek összekeverésével vagy ventilátorokkal hárítható el. Jól bevált, az állandó vezetékes permetezőrendszerrel történő vizes permetezés. A jégeső is nagy károkat okozhat a szőlő földfeletti részeinek szétzúzásával, illetve károsításával, melynek következtében a rothadás veszélye rohamosan növekszik. Táplálék — hiánybetegségek Az intenzív szőlőtermesztés egyik kísérője a tápanyag hiánybetegség. Valamely tápanyag hiánya (direkt vagy indukált), illetve magas szintje (mészbőség) élettani rendellenességeket okoz. Ezek a tőkék vitalitását és élettartamát csökkentik, kimerülésüket, fagyhajlamukat növelik, szélsőséges esetben a tőkék elhalását is előidézik. Ezért nagyon fontos a hiánybetegség megállapítása, melynek jellegzetes tünetei ezt lehetővé is teszik. A káliumhiány tünetei Június végén, Július elején jelentkeznek. Elsősorban a hajtások alsó, a fürthöz közel álló leveleken. A káliumhiány a levelek bámulását okozza. Kezdetben a levelek színén látható a barnulás, később a megbámult levélrészek elszáradnak s a levelek besodródnak. Ugyancsak káliumhiány tünete a sárguló levélszél, amely a főerek érközi mezőibe terjed. A sárgult levélkérgek elhalnak és sodródnak, a káliumhiány időben történő észrevételénél káliumműtrágya használatával, illetve a savanyú talajok meszezésével védekezhetünk a károsodás ellen. Magnéziumhiány. A termőídő közepén kezdődnek a szőlőtőke közepetáján elhelyezkedő leveleken a tünetek. A levél széle sárgára színeződik s a sárga színeződés behúzódik a főerek érközi mezőibe, s csak a főeret környékező mező marad zöld színű, élesen körülhatárolva. Aránylag jól gyógyítható június—Júliusban többszöri permetezéssel: 2 %-os magnézium sulfáttal (MgS04 ТНгО). Ajánlatos a kár megelőzése érdekében magnézium tartalmú műtrágya rendszeres használata. Vashiány — mészklorózis. Szőlőtalajokban rendszerint elegendő a vastartalom, de ezt egyes vidékeken a magas szénsav, mész vagy sziksó tartalma a szőlő számára felvehetetlen állapotba köti. A károkat fokozza a helytelen ökológiai körülmény, magas talajvíz, a talaj kevés levegőtartalma, valamint a felvehető tápanyagok alacsony tartalma. A betegséget fokozhatja az alanyszőlő fajtájának helytelen kiválasztása az oltásnál, valamint a tőkék különféle okokból történő legyengülése. A vashiány tünetei már rendszerint korábban— májusban—Júniusban — Jelentkeznek. A felső levelek sárgára színeződnek, csupán az erezet, illetve az erezet mentén csekély szegély marad zöld, amely a sárga részektől nincs élesen elhatárolva. A felső levelek után az alsó levelek is sárgulnak, aprók maradnak, szélsőséges esetben elhalnak. A hőnallhajtások növekedése erősen fokozódik. A klorotikus tőkék gyógyítása nem egyszerű. Abban az esetben, ha vashiánnyal állunk szemben, vasvegyüle-tekkel kezeljük a tőkéket. Szüret után a tőkéket hosszabbra metszük és a sebhelyeket 25 %-os vasszulfát + 5 %-os citromsavoldattal beecseteljük. Ezt a műveletet tavasszal, a végleges metszés után megismételjük. Kevésbé hatásos a 0,5 %-os vasszulfát + 0,1 %-os citromsavoldat permetezése, amelyet az esti órákban kell elvégezni. Eredményesebb a tőkék vaskelátokkal történő kezelése (svájci gyártmányú Sequenstrene 138 Fe) és a magyar gyártmányú Klorofer 4. Az előbbiből 10—100 g, a másikból 100— 150 g-ot 10 liter vízbe oldva egy tőke kezelésére használunk olyképpen, hogy a tőkét körülárkoljuk s ebbe az oldatot beleöntjük egy-két héttel a fakadás előtt. Megelőző védelmet nyújt a talajvizsgálati eredmények szerint történő trágyázás, amelyhez hektáronként 300 kg vasszulfátot (zöldgálicot) adagolunk, továbbá 30 kg bőraxot, illetve 25 kg mangánszulfátot és 500 kg finom szemcséjű barnaszénport. Továbbá ajánlatos főleg a kötött talajokon a mély talajkultiválás. ősszel a leírt trágyakeverékeket a sorok között kimélyített 30 cm-es árkokba helyezzük s télre csekély földréteggel borítjuk. így a tápanyagok a téli csapadék hatására könnyen a gyökerekhez Jutnak. (Folytatjuk.) Vanek Gáspár mérnök Elrúgás a szőlőfürtön Magnéziumhiány tünete szőlőlevélen Mészklurózis-vashiány tünetei a levélen *
