Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-09 / 19. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE A becsületes munka meghozza gyümölcsét

Fáradságos munka után embernek, gépnek egyaránt jólesik egy kis pihenő.

Tettekkel

bizonyítanak

A szilasi egységes földművesszövetkezet a komáromi járás élenjáró mezőgazdasági üzemei közé tartozik már évek őta. Igaz, mindössze 700 hektáron gazdálkodnak, de a 242 állandó dolgozó kitesz magáért. Ezt bizonyítják a járási méretben elért szép eredmények is. Hogy ne menjünk messzire a bizonyítékokért, vegyük például az idei első negyedévet. Az állattenyésztési részleg 109 százalékra teljesítette tervfeladatait. A súlygyarapodásoknál a következő eredményeket mutatták ki a negyedévi kiértékelés alapján. A hízómarháknál terveztek 0,80 kg-os napi súlygyarapodást, és a valóságban 0,96 kg-ot értek el. A sertéseknél a tervezett 45—47 dkg helyett 53 deka volt az átlagos napi súlyszaporulat.

— Ha már az állattenyésztésnél tartunk, hadd említsem meg, hogy ezek az eredmények lehetnének jobbak is, de sajnos, bizonyos nehézségek áthúzták a számításainkat — magyarázta a szövetkezet új elnöke, Kurucz Márton. — Szövetkezetünk állattenyésztési részlege a hizlalásra specializálta magát. Na már most, mi van akkor, ha nincs mit hizlalni? A hízósertéseknél, helyesebben mondva, a szopósok nevelésénél és az elválasztásnál ezt a hiányosságot részben az egyéni felelőtlenséggel is meg lehet magyarázni. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az egy anyára eső elválasztott malacok száma az egyes munkacsoportok szerint 10 — 12 között mozog. Ezen a nem kívánatos helyzeten az anyagi érdekeltség megszilárdításával igyekszünk vlátoztatni, s az első eredmények azt bizonyítják, hogy jó módszert választottunk. A másik nehézség pedig abban rejlik, hogy nem tudunk beszerezni elegendő növendékbikát, s így a hízóbikák számának emelése majdnem lehetetlen, sőt még az eladásra kerülő vágóállatok utánpótlása is nehézségekbe ütközik. Gyakran csak a távoli járásokból tudunk beszerezni néhány növendékállatot. így aztán eléggé nehézkes dolog terveket szőni, de még nehezebb azokat teljesíteni.

Amikor a tavaszi munkákra terelődött a szó, az elnök arcán átfutott egy röpke mosoly, aztán komolyan mondta:

— Mi már megtettük a magunkét, most már az időjáráson a sor, s nem utolsósorban a földbe került vetőmagon, összesen száz hektár tavaszi árpát vetettünk el, s már a kukoricával is rövidesen végzünk.

— Mi is kivesszük részünket a meghirdetett szocialista munkaversenyből — veszi' át a beszéd fonalát az üzemgazdász, Pavlusik Kamii. — Kötelezettséget vállaltunk, hogy 232 ezer koronával túlteljesítjük az eredetileg tervezett piaci termelést, vagyis 151 mázsával több sertéshúst és 2000 mázsával több cukorrépát adunk a közellátásnak, mint ahogy azt az évi tervekben előirányoztuk. Továbbá tervezzük az alap állatállomány létszámának emelését is, de az elnök elvtárs által említett nehézségek nagyban megnehezítik ezeknek a terveknek a megvalósítását. Ennek ellenére bízunk benne, hogy elérjük számításainkat, és nyugodt szívvel és lélekkel foghatunk hozzá az évvégi zárszámadáshoz.

Mint ahogy az elején is említettem, eléggé kicsi a szövetkezet gazdasági területe, de annál nagyobb az akarat és a lelkesedés, amellyel azon dolgoznak a szövetkezetesek. Senki sem igyekszik henyélni, hiszen tudják, hogy miért dolgoznak: a 2000 korona körüli átlagos havi kereset nem megvetendő. És az a sokoldalú gondoskodás, támogatás, sem „kutya“, amellyel a dolgozók helyzetének javítására törekszik a szövetkezet vezetősége. A dolgozók értékelik ezt a támogatást, és igyekeznek becsületes munkával bebizonyítani, hogy nem érdemtelenül élvezik a számukra biztosított javakat.

SZABAD FÖLDMŰVES

Eredmények

és

nehézségek

Űrsújfalun

Váratlanul toppantam be a Komáromi Állami Gazdasághoz tartozó őrsújfalusi termelési részleg portájára, s így nem is csoda, hogy a tavaszi csúcsmunkák idején nem találtam senkit az irodában. Á gazdaság fiatal könyvelőnője — Kovács Júlia — azonban nem esett kétségbe, hanem készségesen rendelkezésemre bocsátotta a szükséges adatokat. Magáról csupán annyit árult el, hogy egy évvel ezelőtt még az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola diákja volt. Most mint bérelszámoló dolgozik a gazdaságban, és állítólag elégedett munkahelyével és beosztásával is. „Érdemes volt tanulni“ — mondja mosolyogva, miközben elém teszi az első negyedév kimutatásait.

— így gazdálkodtunk — jegyzi meg, aztán egy másik lapot tesz az asztalra. — Ezek pedig a kötelezettségvállalások, azt hiszem, ez is érdekelni fogja.

Sikeres negyedév

Már április elején végeztek a tavaszi árpa vetésével, amit 169 hektáron fognak termeszteni. Földbe kerültek a korai takarmánykeverékek és elvégezték az ősziek ápolását is. Rövidesen befejeződik a cukorrépa vetése is.

Szép eredményeket értek el az első negyedévben, de sajnos, nem lehet megállapítani, vajon teljesítették-e tervüket vagy sem. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert egy újabb határo-A nemrég megtartott jubileumi ünnepségen a szövetkezet dolgozói megemlékeztek azokról a volt tagokról, akik ma már a békés öregség napjait élvezik. Felvételünkön a szövetkezet elnöke — Takács József mérnök — látható, aki átnyújtotta a már nyugdíjba vonult volt szövetkezeti elnöknek, Kelemen elvtársnak az elismerő oklevelet.

Bogyó János és Kolurik Ilona mosolyogva beszél az első negyedévi zárás eredményeiről. Nem is csoda, hisz pénzügyi tervüket maradéktalanul teljesítették.

zat értelmében a már kész terveket át kell dolgozniuk úgy, hogy az ezévi tervek irányszámai ne a múlt évhez, hanem az utolsó három év átlagához viszonyuljanak.

Az évfordulók tiszteletére

Lássuk csak, hogyan reagáltak a dolgozók a versenyfelhívásra? Kötelezettséget vállaltak, hogy a kettős évforduló tiszteletére 108 mázsa búzát, 1200 mázsa cukorrépát és 80 mázsa árpát adnak terven felül a közellátásnak. Elhatározták továbbá, hogy a szopósborjúknál az átlagos napi súlygyarapodást 0,75 kg-ról 0,85- re emelik, a hízómarháknál viszont 5 dekával emelik a napi súlyszaporulatot.

A növénytermesztési részlegen a munkatermelékenység fokozására és a hektárhozamok növelésére tettek ígéretet. Természetesen nem feledkeztek meg a munkabiztonság és a munkafegyelem megszilárdításáról, valamint a gépek jobb kihasználásáról sem.

Hogyan oldják meg a munkaerőhiányt?

Indulőfélben voltam, amikor befutott a határszemléről a gazdasági részleg vezetője, Harján József intéző. Amikor elmondtam jövetelem célját és röviden ismertettem a kapott adatokat, elmosolyodott:

— Ügyes kislány a Jucika, minden

Két évtizeddel ezelőtt alakult meg a komáromi EFSZ. A kezdeti nehézségek ellenére sikerült felverekednie magát az átlagosan jó eredményeket elérő szövetkezetek közé. Ma 681 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak a szövetkezet szorgoskezű dolgozói. Annak ellenére, hogy minden egyes hektárt 5229 korona adósság terhel, az eredmények nem süllyednek a járási átlag alá. A dolgozók elégedettek, bár tudják, hogy vannak sokkal jobb gazdaságok is a járás területén. A jobb eredmények eléréséhez azonban kedvezőbb feltételekre volna szükség.

— Munkaerőhiánnyal küzdünk, mint általában minden városi, vagy a városhoz közel eső mezőgazdasági üzem — mondja a szövetkezet fiatal üzemgazdásza, Bogyó János mérnök. — Az ipari üzemek, mint a hajógyár, a villanytelep és más nagyobb vállalatok valósággal elszippantják tőlünk a munkásokat. Van akit az ötnapos munkahét csábít, de nem ritka a fizetéskülönbségre alapozott érv sem. Sajnos, még mindig nem tartunk ott, hogy ezeknek az üzemeknek egyenrangú partnerei lehessünk.

Igen, ez sajnos így van. De az ilyen és hasonló nehézségek ellenére is eléggé biztatóak a szövetkezet által elért eredmények. A múlt évben például 35,6 mázsás bektárhozamot értek el búzából, 29,6 mázsát tavaszi árpából és 43,5 mázsát kukoricából, természetesen ez utóbbit morzsoltan számítva. Járási méretben is kiváló eredményt mutattak fel a lucernamag termesztésében, amiből 3,9 mázsát takarítottak be átlagosan egy hektárról, s így elnyerték a felsőbb szervek dicsérő oklevelét is.

Az oldalt Irta és összeállította:

érdekli őt, és lassan jobban fogja tudni a gazdaság ügyes-bajos dolgát, mint én.

— Azért még egy fontos dolgot hozzáfűznék az egészhez — folytatta Harján elvtárs. — Kevés a munkás! Nemcsak most, már évek óta. Tudja, az ipari üzemek itt vannak a szomszédban. Mi azonban részben megtaláltuk az orvosságot erre is. A cukorrépát és a kukoricát kiosztjuk az igénylők között, akár a hajógyárban dolgozó munkásoknak is. Ha fél hektár cukorrépát kér, akkor kap hozzá ugyanannyi kukoricaföldet, amin aztán „negyedes“ alapon gazdálkodhat. Persze, ha elhanyagolja a kiadott, bevetett területet és átlagon aluli termést ér el rajta, akkor máskor hiába jön, akár térdenállva is földet kérni. Mi csak a szorgalmas, becsületes emberekre támaszkodhatunk. Egyébként nagy segítséget jelent a környező iskolák és üzemek brigádosai által elvégzett munka is, akikre a jövőben is számítunk. Hiába, úgy oldjuk meg a munkaerőhiányt, ahogy lehet. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben is. Régóta keresünk megfelelő állatgondozókat és nem akarja vállalni senki, pedig jő kereseti lehetőséget tudnánk nekik biztosítani, sőt családi házat is kapnának.

Ilyen körülmények között dolgoznak, és mégsem csüggednek el. Tudatában vannak annak, hogy. csak becsületes munkával alapozhatják meg az annyira óhajtott szebb és boldogabb életet.

Ebben az évben 355 hektáron tervezték a búza termesztését, de a kedvezőtlen időjárás miatt rosszul telelt át a vetés, és így mintegy 50 hektárt kénytelenek kiszárítani. Továbbá öt hektár őszi keverékre is hasonló sors vár. A tavaszi munkákat befejezték, s most már csak a kukorica, a tavaszi keverékek és a takarmánynövények várnak elvetésre. Aztán a többi már ismét az időjárás gondjaira lesz bízva.

Nem, a szocialista munkaversenyt sem hagyták figyelmen kívül. Elhatározták, hogy 770 mázsával több gabonát, 30 mázsával több baromfihúst és 10 mázsával több marhahúst adnak a közellátásnak, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Az állattenyésztési részleg dolgozói azonkívül kötelezettséget vállaltak, hogy terven felül 300 darab elválasztott malacot nevelnek fel, vagyis a minimumra csökkentik az elhullási százalékot. Továbbá sor kerül egy öltözőhelyiség felépítésére is, aminek 10 ezer korona lesz az értéke, befejezik a lecsapolásra szolgáló kanális hátralevő részét, ami 4600 folyómétert tesz ki. Sor kerül 900 darab nyárfacsemete kiültetésére is, amivel a gazdasági udvar szépítését akarják elősegíteni.

A szövetkezet dolgozói nemcsak a közeljövőre gondolnak, hanem a távlati tervekkel is egyre többet foglalkoznak. így született meg a gondolat, hogy több üzem közreműködésével egy nagykapacitású szárítót és egy szintén nagy befogadóképességű sertéshizlaldát építenek fel, hogy ezzel is biztosítsák az eljövendő évek jó gazdasági eredményeit.

Kádek Gábor

Becsületes munkával a szebb

holnapért

• MEGALAPOZTÁK AZ ÜJ „KENYERET“ ф A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ÖSSZÉRTÉKE 2 MILLIÓ 578 EZER KORONA ф NEM KÍVÁNKOZNAK EL A FIATALOK • JÖL MŰKÖDIK A SZÖVETKEZETI KLUB ф

Eléggé fiatal volt még a reggel, amikor bekopogtam a hetényi szövetkezet elnökének ajtaján, de az elnöknek már így is hűlt helyét találtam. Kora reggeltől a határt járta, hogy ellenőrizhesse a vetőgépek munkáját.

Amikor visszaérkezett a határszemléről, régi ismerősként fogadott és miután megtudta, mi járatban vagyok, szokásához híven nem sokáig kerülgette a „forró kását“, hanem beszélni kezdett.

— Idejekorán felkészültünk a tavaszi munkákra, s ahogy az időjárás engedte, azonnal munkához láttunk. Nem hagytunk ki egy percet sem, s így ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy 200 hektáron elvégeztük a tavaszi árpa, vetését, azonkívül földbe került 50 hektár tavaszi keverék, 20 hektár cukorrépa és 15 hektár marharépa is. Most már csak a kukorica vár elvetésre, amit 350 hektáron fogunk termeszteni. A kertészet 80 hektáron gazdálkodik, s rövidesen megkezdik a paradicsompalánták kiültetését — mondta többek között a szövetkezet elnöke, Lámy Miklós.

Az első negyedévet sikeresen zárta a szövetkezet. Összesen 276 mázsa sertéshúst, уб 453 liter tejet adtak a közellátásnak. Azonkívül 79 mázsát tett ki az a pár kiselejtezett fejőstehén, amely szintén a vágóhídon fejezte be pályafutását. Igaz, hogy a tejnél némi lemaradás tapasztalható, de ezt az első negyedévre beütemezett sorozatos ellések idézték elő, és a következő hónapokban ezt a lemaradást rövidesen behozzák. A múlt évben egy tehéntől 2800 liter tejet fejtek ki átlagosan, s ha nem jön közbe valami váratlan nehézség, akkor ezt a mennyiséget az idén még túl is szárnyalják.

Takarmányféleségekből a szövetkezet önellátó, s ez már magában arra enged következtetni, hogy az adott lehetőségek helyes kihasználása esetén nem lehet baj a tervteljesítéssel sem.

A szocialista versenyfelhívásra élénken reagáltak a szövetkezet dolgozói. Hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére 1 millió 607 ezer korona értékű kötelezettségvállalást tettek. A munkaversenybe a szövetkezet minden dolgozója — 330 személy — bekapcsolódott. A múlt évi és áz idei kötelezettségvállalásaik összértéke 2 millió 578 ezer korona, ami egy 2200 hektáron gazdálkodó, közepes eredményeket elérő szövetkezet részéről szép felajánlás.

Mindez arról tanúskodik, hogy Hetényen jó úton halad a szövetkezet. Emellett szól az a tény is, hogy a fiatalok sem kívánkoznak el a faluból. Odahaza is megtalálják számításaikat, hiszen az 1300— 1400 korona havi fizetés nem elvetnivaló. Azonkívül a kulturális és sportélet iránti igényeiket is ki tudják elégíteni. Jól működik a szövetkezeti klub is, melynek élén Varga Irén áll, aki egyben a község mindennemű kulturális tevékenységének szervezője, vezetője és aktív résztvevője is, egy személyben. Hogy a sokoldalú tevékenységből csak egy példát említsünk: a CSEMADOK helyi szervezete egy népművészeti kiállítás megrendezésére készül. Ezen a kiállításon szeretnék bemutatni a régi falusi kultúrát, népviseletét, horgolásokat, hímzéseket s egyéb, ma már részben ismeretlen kézimunkákat, edényeket, faragásokat, és festményeket.

Azt hiszem, hogy ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a szövetkezet szilárd „lábakon“ áll, és évről évre jobbnál jobb eredményeket ér el. Ahol a dolgozók tudják, hogy miért dolgoznak, ott az eredmények sem maradnak el, mert a jó munka mindig meghozza gyümölcsét.

1970. május 9,