Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-09 / 19. szám

A húsz év kötelez OLVASÓ-LEVELEZŐ KONFERENCIÁNK MARGÓJÁRA Kedves vendégek hazánkban A CSKP Központi Bizottságá­nak, köztársasági elnökünk és a CSSZSZK kormányának meg­hívása alapján hazánkban tar­tózkodik a SZKP Központi Bi­zottságának és a Szovjetunió kormányának küldöttsége. A szovjet küldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Sbettságának főtitkára vezeti. A küldöttség tagjai: A. Ny. Ko­szigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke, P. J. Seleszt, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Ukrajna Kommunista Pártja KB első titkára, P. M. Maserov, az SZKP KB Politikai Bizottságá-. nak póttagja, Beloruszia Kom­munista Pártja KB első titkára, K. F. Katusev, az SZKP KB tit­kára, A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere, Sz. V. Cservonyen­­ko, az SZKP KB tagja, a Szov­jetunió csehszlovákiai nagykö­vete. A szovjet párt- és kormány­küldöttség, amely itt tartózko­dása alatt aláírja a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió új baráti, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződését, e láto­gatással is kifejezésre juttatta, hogy a nagy szovjet nép mily őszinte és önzetlen barátságot érez hazánk népei iránt. Az új baráti, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötése a testvéri szocialista országok sokrétű együttműködésének, szilárd egységének a kinyilatkoztatása. Kifejezi azt a történelmi jelen­tőségű tényt, hogy az új társa­dalmat formáló szocialista nemzetek a proletár nemzetkö­ziség szellemében fejlesztik kapcsolataikat és kollektív vé­delmi rendszert képeznek az agresszív imperializmussal szemben. Nagy barátunk és szövetsé­gesünk e szerződés aláírásával szemléltetően bizonyítja azt is, hogy méltányolja és megbe­csüli népeink építő törekvé­seit, hogy jó barátként és ön­zetlen segítőtársként áll mel­lettünk abban a küzdelemben, amit politikai és gazdasági éle­tünk fejlesztéséért, szocialista társadalmunk győzelméért foly­tatunk. A felújított baráti, együttmű­ködési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződés feltétlenül fokozza a szocializmust építő népünk biztonságérzetét. Biza­kodással és lelkesedéssel tölt­het el bennünket az a tudat, hogy a szocialista építő mun­kánkban a szovjet nép baráti segítségére támaszkodhatunk, hogy a szocialista társadal­munk belső és külső ellensé­geivel szembeni harcban meg­bízható s legyőzhetetlen szö­vetségesünk van. Tehát ez a szövetség, amely a marxizmus­­leninizmus alapelveinek szelle­mében jött létre, szavatolja ha­zánk függetlenségét, népeink szabadságát és a szocialista társadalmunk szüntelen fejlő­dését. Május 1 szelleme - élő valóság A nemzetközi munkásosztály és az egész haladó világ ez évben nyolc­­vanegyedszer ünnepelte május else­jét. Az 1890-ben megtartott első ün­nep óta a világ viharos változásokon esett át. A termelés a technikai vív­mányok segítségével sokszorosára növekedett, a tudomány világraszóló találmányokkal gazdagította az em­beriséget. A fejlődés egyre gyorsuló üteme további ragyogó perspektívát ígér és., ma a teclínik&l forradalom kezdetén még nagyobb reményekkel tekinthetünk a jövő, gyermekeink jö­vője elé. Sokaknak az az érzése, hogy a technika száguldó’üteme ellenére ép­pen azon a téren a legkevésbé ke­csegtető az emberiség helyzete, ahol eldől az ember sorsa, egyéni és kol­lektív boldogsága és elégedettsége — a társadalom szocialista átformálása terén. Az imperializmus, főleg annak vezető ereje az USA még ma is pusz­tító háborúkat visel a felszabadulá­sukért küzdő kis népek ellen, hatal­mas gazdasági erejével nyomást gya­korol a gyengébb országokra, saját kizsákmányoló céljai érdekében és „szent“ háborút hirdet a szocializ­mus és a haladás ellen. Éppen a május elsejei seregszemle a legjobb alkalom arra, hogy a kis­­hitüekkel, az opportunista kiegyezők­kel és belenyugvókkal szembeszáll­junk, és tényekkel cáfoljuk érveiket. Hacsak vázlatosan is analizáljuk az elmúlt nyolcvan évet, látnunk kell, hogy a szocialista mozgalom számta­lan sikertelensége és átmeneti vere­sége ellenére nagy, átütő győzelme­ket aratott. Megváltozott a dolgozó emberek sorsa, a munkásosztály és a szegény parasztság helyzete, de nem a kapitalisták „humanizmusa“, hanem az embermilliók töméntelen áldozatot követelő politikai és bérharcai követ­keztében, és a főcél, a társadalom szocialista átalakítása is közeli táv­lattá vált. A szocialista államok, fő­leg a forradalom úttörője, a Szovjet­unió, egyre növekvő gazdasági és po­litikai ereje, amely ösztönzést ad a kapitalista országok szocialista moz­galmának, másrészt a kapitalisták félelme attól, hogy saját proletariá­tusuk is követheti a szocialista or­szágok példáját, kényszeríti őket ar­ra, hogy a dolgozók követeléseit leg­alább részben teljesítsék. Május elseje a szocializmus meg­valósításáért harcot vállaló emberek programjának jelképe, melynek marxi megfogalmazása: világ proletárjai egyesüljetek! E jelmondat kifejezi a világ minden dolgozójának egységes érdekeit, kiemeli a nemzetközi szoli­daritás jelentőségét, és az egységes harci fellépés nélkülözhetetlen fon­tosságát. Az imperialista hatalmak minden törekvése ma is a szocialista orszá­gok ellen irányul. Ha jelenleg nem is mennek bele egy fegyveres háború kockázatába, találnak eszközt és mó­dot, eszmei bomlasztést az éter hul­lámai segítségével, gazdasági nyo­mást a belső szocialistaellenes erők támogatását, felforgatást, zavarkeltést stb. És tagadhatatlan, hogy sok eset-2 SZABAD FÖLDMŰVES 1970. május 9. ben ez a törekvésük sikerrel is jár, és nagy erkölcsi, anyagi károkat okoz. A csehszlovák példa erre elég bizonyíték. Végeredményben azonban minden romboló törekvés meghiúsul, a kommunista pártok elvi szilárdsá­gán, a szocialista polgárok éberségén és a szocialista világ országainak, főleg a Szovjetuniónak nemzetközi szolidaritásán. Még a nemzetközi reakció és a revizionisták által félre­vezetett emberek is kénytelenek elis­merni, hogy a szocialista országok közössége olyan hatalmas erőt kép­visel, amely biztosítja a szocializmus fennállását és feltartóztathatatlan előrehaladását. Ebben a meggyőződésben és a szo­cializmus ügyébe vetett hitben ünne­pelték a szocialista országok az idei május elsejét. A vörö^ zászlók alatt menetelő százezrek lépésének üteme az építő akaratot, a szociálizmus tel­jes megvalósítására irányuló elszánt­ságot tükrözte. ☆ ★ ☆ Moszkvában a zászlódíszben pom­pázó Vörös térre minden oldalról özönlött az emberfolyam, hogy meg­hallgassa Brezsnyev elvtárs ünnepi beszédét. A májusi ünneplés jelentő­ségéről, a leninizmus legyőzhetetlen erejéről, a vérrel szerzett béke védel­méről szólt és üdvözölte a harcos­társakat, a szocialista nemzeteket és a szocializmusért küzdő népeket az egész világon. A prágai ünnepi nagygyűlésen Gus­táv Husák elvtárs, a KB első titkára méltatta a május 1. jelentőségét és azokat az eredményeket, amelyeket Csehszlovákia munkásosztálya elért a szocialista építés 25 éve alatt. Érté­kelte a párt és a kormány tevékeny­ségét, a gazdasági és politikai kon­szolidáció terén elért sikereket, ame­lyek pártunk marxista-leninista Köz­ponti Bizottságának vezetésével jöt­tek létre. Elmondta, hogy „az életbe léptetett intézkedések nem mindig voltak népszerűek és továbbra sem Ígérgetünk felelőtlen módon semmit. A demagógiából és a felelőtlen politi­kából már elég volt, ezekre a nép súlyosan ráfizetett. Mi becsületes, józan és reális politikával igyekszünk a dolgozó nép bizalmát megszerezni.“ A május elseje előtti kedd és csü­törtök között négymillió olasz dolgo­zó lépett általános sztrájkba, hogy ezzel adjon nyomatékot a társadalmi reformok megvalósítására irányuló követelésének. Kedden több mint egymillió dolgo­zó, munkás, paraszt, alkalmazott és kisiparos sztrájkolt egész napon át három olasz tartományban, szerdán pedig egyebek között Róma, Lazio és Dél-Tirol dolgozói léptek általános sztrájkba. Csütörtökön az északolasz­országi iparvidék dolgozói hagyták abba a munkát. Ezenkívül kedd este 21 órai kezdettel 24 órás időtartamra Olaszország egész területén megszűnt A tribünön helyet foglalt Ludvík Svoboda elvtárs, köztársaságunk el­nöke, akit Prága népe nagy szeretet­tel köszöntött abból az alkalomból, hogy másodízben kapta meg a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság Hőse kitüntetését. Szlovákia fővárosában a december­hez illő hideg és fagyos eső ellenére tízezrek vonultak fel a májusi mani­­fesztációra és becsületükre legyen mondva, nagyon kevesen léptek ki a sorokból, hogy fedél alatt keresse­nek menedéket. Az ünnepi nagygyűlésen Jozef Le­nért elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára üdvözölte és méltatta a gyá­rak és a földek dolgozóinak helyt­állását, főleg a 24 nagyüzem nagy­jelentőségű szocialista kezdeménye­zését és kifejezte azt a reményét, hogy ez a kezdeményezés megértésre talál minden munkahelyen és a szo­cialista verseny újjáéledését nem emészti fel a formalizmus, a bürokrá­cia és a könnyelműség. ☆ ★ ☆ A budapesti dolgozók a széles Dó­zsa körúton vonultak fel májusi ün­nepre. A 250 ezer főnyi tömeg színes menetét Kádár János köszöntötte. A nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező munkáskerületek, Angyal­föld, Űjpest és Kőbánya dolgozói ha­ladtak a menet élén, akik ma éppúgy megállják a helyüket a szocialista építésben, mint a múltban, a burzsoá elnyomás ellen folytatott küzdelem­ben. Négy órát vett igénybe a berlini májusi felvonulás, amelyen 300 ezer dolgozó ünnepelte a szocialista or­szágépítés nagyszerű sikereit. És ha­sonlóan népes volt a május elsejei manifesztáció a többi szocialista or­szágokban is. ☆ ★ ☆ A 80 éves május 1. régi és nemes hagyománya az új rendért, az osztály­mentes társadalomért harcoló prole­tariátusnak. Nyolcvan év nagyon hosszú idő ugyan, de a május 1. esz­mei tartalma ma is és mindig aktuá­lis, szelleme mindig fiatal, élő és vi­rágzó valóság.-ep— a vasúti forgalom a vasútasok általá­nos sztrájkja miatt. A mostani sztrájkmozgalom jelen­tőségét két tényező adja meg: 1. először fordul elő, hogy a dol­gozók ilyen nagy számban lépnek akcióba politikai célkitűzések megva­lósításáért; 2. ez az első eset, hogy valameny­­nyi szakszervezet egyetért a sztrájk­mozgalom céljaival. A főbb követelések között szerepel a lakáskérdés megoldása, a dolgozók adójának eltörlése, a közlekedési díj­szabások leszállítása, az egészség­ügy és az iskolareform. Mint ismeretes, a Szabad Földmű­ves 20. évfordulója alkalmából szá­mos összejövetelt rendezett szerkesz­tőségünk. Elsőként ünnepi ülésen ta­lálkoztunk kiadóvállalatunk dolgozói­val, a lap barátjaival, olvasókkal, le­velezőkkel, a szövetkezetek és állami gazdaságok képviselőivel. Az ünnep­séget megelőző napon borversenyt rendeztünk, mellyel párhuzamosan a szőlészeknek szakelőadásra került sor. Később, április 16-án, Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen), 18-án Kameninen JKéménd) olvasó-levelező konferenciát tartottunk. Ezt köveiően 23-án Veiké Kapušanyban (Nagyka­­pos), majd 25-én Šafárikovou (Tor­­naljánl találkoztunk előfizetőinkkel. Mivel az előző három összejövetelről már hírt adtunk lapunk hasábjain, most az utóbbi két konferenciáról számolunk be. Előre bocsátjuk, hogy mindkét kon­ferencia meghozta a várt sikert. A fő­beszámolót követően — amely a Szabad Földműves húszéves munkáját elemezte — a jelenlevők többsége szót kért. Megragadták az alkalmat, hogy a szerkesztő és olvasó szemtől szembe elmondja észrevételeit a lap iránt támasztott igényeit, s nem utol­sósorban javaslatait. Őszintén szólva nagyon gazdag, sokrétű kívánalmak­kal álltak elő mezőgazdasági üze­meink képviselői. Zelenák József, országgyűlési kép­viselő, a Szomotori Állami Gazdaság dolgozója többek között két időszerű kérdésre hívta fel a figyelmet. Ne­hezményezte, hogy a lap keveset fog­lalkozik a hiányos gépellátás kérdé­seivel. Tudvalevő, hogy az utóbbi időben egyes géptípusok eltűntek a niacról. Ajánlatos lenne tehát, ha ál­landó rovatban tájékoztatnánk az olvasókat, milyenek a lehetőségek, gépgyáraink milyen gépeket kínálnak, s az megállja-e helyét a gyakorlat­ban. Egyszóval, hívjuk fel a termelők figyelmét az egyes géptípusok tulaj­donságaira, illetve ajánljuk a jól be­vált gépek megvételét. Ezzel össze­függésben azt is megemlítette, hasz­nos szolgálatot tennénk, ha az újság­ban közölnénk, hogy az 1969. május 29-én hozott törvény értelmében — amely a határmenti járások árucseré­jére vonatkozik — milyen áru kicse­rélésére, illetve vásárlására kerülhet sor. Második pontként az ifjúság kérdé­se került előtérbe. Köztudomású, hogy a fiatalok — bár számtalan kedvez­ményben részesülnek — nem marad­nak szívesen a mezőgazdaságban. Jó lenne, ha a sajtó több ízben vissza­térne ezekre a kérdésekre, hogy a fiatalok tudják mihez van joguk ha otthon maradnak, vagy visszatérnek a mezőgazdaságba. Török Elemér tanító, költő a nem­zetiség stabilizálásáról, a magyar iskolák kérdéseiről, majd a fiatalság helyzetéről beszélt. Ajánlotta, hogy a szerkesztők végezzenek területi szo­ciológiai felméréseket, mert ez hiány­zik a lap oldalairól. Ondrejcsák Nándor a jogi rovat ál­landósítását, Simon Ferenc tanár az új gépek szakmai leírását, Bálint Ist­ván a vegyszerek ismertetését, a technikai újdonságok rovatának beve­zetését, Kuzma István a kultúrrovat bővítését szorgalmazta, s ki tudná még felsorolni a mindmegannyi ja­vaslatot, amelyekkel olvasóink elő­álltak. A felsorolt kívánalmak mellett mind a négy konferencián a jelenlevők egyértelműen követelték a szakmel­lékletek visszaállítását. A Szabad Földművesből hiányzik a kertészet­tel, szőlészettel, kisállattenyésztéssel, méhészettel, vadászattal, halászattal foglalkozó szakmelléklet. Mint egyet­len mezőgazdasági szaklapnak, min­den tekintetben ki kell elégítenie a falun és a kisebb városokban élő dol­gozók igényeit tekintet nélkül, hogy a mezőgazdaságban, avagy az ipar­ban tevékenykednek. Hiszen ma alig akad ember, akinek ne lenne valami­lyen hobbyja. A napi munka után szórakozásból is kertészkednek, mé­­hészkednek, nyulakat, galambokat tartanak. Ahhoz, hogy ez a hobby ne­­csak szórakoztasson, de hasznos is legyen, tudás, szakértelem szükséges. Hasznos lenne tehát, ha az igényelt tudnivaló hetenként a házhoz jönne, a lap oldalain fellelhetnék az érdek­lődők. Természetes, hogy a javaslatok so­kaságát tekintve a felmerült követel­ményeket a Szabad Földműves jelen­legi terjedelmén belül aligha lehet megoldani. Ugyanis nemcsak az egyé­nek szolgálatába állított és a fent említett öt szakágazattal foglalkozó mellékletek kiadását szorgalmazták a jelenlevők, de a nagyüzemi növény­­termesztés, állattenyésztés és mező­­gazdasági ökonómia tapasztalatainak népszerűsítésére szóló elemző cikkek számára is helyet követeltek. Ebből adódik, hogy növelnünk kell lapunk oldalszámát, mégpedig a meglevő 16 oldalról 24 oldalra. (Erről tárgya­lások folynak, de egyelőre technikai okok miatt biztosat nem mondha­tunk.) Ez esetben végre teljesülne olvasóink kívánsága mind a szakmel­lékletek felújítása, mind a nagyüzemi termelés tapasztalatcseréjét illetően. A lap bővítésének természetes ve­lejárja az előfizetők számának eme­­lése.TÍrre vonatkozóan a nagykaposi konferenciánkon felhívás is született. Laksa Tibor, a Szomotori Állami Gaz­daság dolgozója javasolta — „Min­den falusi családnak Szabad Földmű­vest“ jegyében indítsunk országos toborzóversenyt. (A felhívást és fel­tételeit lapunk múlt heti számának 16. oldalán közöltük.) A jelenlevők tapssal helyeselték Laksa elvtárs kez­deményezését. Természetes, jó példák e téren is akadnak. Bálint István a Maié Tra­­kany-i (kistárkányi) szövetkezet öko­­nómusa például elmondotta, hogy ná­luk minden család olvassa a Szabad Földművest. Összesen 230-at fizet elő a szövetkezet. Tóth János, a Šafáriko­­voi Mezőgazdasági Műszaki Közép­iskola tanára szintén bejelentette, hogy 283 tanulónak hozza a postás az újságot. Nem titok, hogy lapunk előfizetői­nek száma az utóbbi tíz évben meg­kétszereződött. Ez minden dicséret­től, szép szótól többet mond. Hűen tükrözi az emberek ragaszkodását ahhoz a laphoz, amely segítőtársnak bizonyult két évtizeden keresztül, elő­mozdította a nagyüzemi gazdálkodás fejlődését, megismertette az olvasót a korszerű technika vívmányaival, se­gítette az egyes szakágazatokban dol­gozó embereket, s mindazokat, akik valamilyen formában az élő termé­szettel kapcsolatot tartanak. Őszintén, minden mellébeszélés nélkül elmondhatjuk, hogy a négy konferencia méltó betetőzése volt a lap 20. évfordulója ünnepségeinek. Babérjainkon azonban percig sem nyughatunk, mert komoly, felelősség­­teljes munka áll előttünk. Teljesíteni szeretnénk, amit a rohamos fejlődés, a Szabad Földműves népes olvasó­tábora követel. Erre a húsz év is kö­telez bennünket. Sándor Gábor Négymillió olasz dolgozó sztrájkharca Üdvözlet Szaratovból Május elsejére és hazánk fel­­szabadulásának 25. évfordulója alkalmából a SZKP Szaratovi Területi' Bizottsága napilapjá­nak szerkesztősége az alábbi üdvözlő táviratot küldte szer­kesztőségünknek és mindazok­nak a mezőgazdasági üzemek­nek, ahol a szerkesztőség dol­gozói az elmúlt évek folyamán tiszteletüket tették: „Drága Elvtársak! A világ dolgozói nemzetközi szolidaritásának nagy ünnepe, május elseje alkalmából forró elvtársi üdvözletünket küldjük a Szabad Földműves szerkesz­tőségének és azoknak a további kedves barátainknak, a dél­szlovákiai mezőgazdasági üze­mek dnlgozóinak, akikkel az évek folyamán szerkesztőink, mint a Szabad Földműves szer­kesztőségének vendégei isme­retséget és örökre szóló barát­ságot kötöttek. Gratulálunk azokhoz az ered­ményeikhez, amelyeket a sza­bad huszonöt esztendő alatt a szocializmus építésében elér­tek. A szocialista társadalmat fejlesztő további munkájukhoz kívánunk erőt, egészséget és sok sikert.“ KOMMUNIST szerkesztősége, I. M. Sirsin, főszerkesztő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents