Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-25 / 17. szám

Bizakodva

tekintenek a jövőbe

A Nitrany-I szövetkezet 1002 hektáron gazdálkodik, s bizony hosszú Ideig tartott, amíg sikerült felverekednie magát a Járás legjobb szövetkezetei közé. Sok boszszúságot és nagy károkat okozott a szövetkezetnek a gazdaság területét kettészelő Nyitra folyó, mely a tavaszi áradások vagy nagyobb esőzések idején elöntötte a legjobb parcellákat. Éveken keresztül sok-sok milliós érték ment veszendőbe. Most, hogy szabályozták a folyó medrét és megzabolázták a hömpölygő vízáradatot, már nem kell félnie többé a szorgalmasan dolgozó parasztembernek, hogy fáradságos munkája gyümölcsét megtizedeli a vén folyó.

A szövetkezet agronómusának, Csámpai Sándornak az arca sem olyan gondterhelt, mint az előző években. Mosolyogva beszél az eredményekről, és hangjából kicseng a remény, a bizakodás, amikor a Jövő tervei kerülnek sorra.

Az 1969-es esztendőben jól beváltak a szemesek. Búzából 43,5 mázsa, árpából pedig 36,7 mázsa termett egy hektáron. Gyengébb volt a kukorica, amiből csak 36,5 mázsás hozamot értek el, morzsoltan számítva, ellenben cukorrépából 368 mázsát takarítottak be egy hektárról. A Jövőben ezeken az eredményeken szeretnének Javítani. Ezt a célt szolgálja az a tény is, hogy a múlt évhez viszonyítva az egy hektárra adagolt tiszta tápanyagmennyiséget 20 százalékkal növelték. így például a búzánál 230 kg és a cukorrépánál 315 kg tiszta tápanyagot dolgoztak, vagy dolgoznak majd be a talajba.

A múlt esztendőben 14 vagon búzát, 10 vagon árpát, 20 vagon cukorrépát és 200 mázsa rostkendert adtak el terven felül, és így • a kötelezettségvállalás értéke 490 ezer korona.

— Ebben az évben is bekapcsolódunk a versenybe — mondja a szövetkezet agronómusa. — Növénytermesztési részről 405 ezer korona értékű kötelezettségvállalást tettünk, s már most megígérhetjük, hogy ha az időjárás engedi, betartjuk adott szavunkat.

— Igen, már csak az időjáráson múlik minden — teszi hozzá a szövetkezet gépesítője Hudec Mihály elvtárs, aki éppen akkor lépett be az irodába. — Mi készen állunk a munkák elvégzésére, gépeink rendben vannak, s az emberek is türelmetlenül várják az indulás pillanatát.

Amint látjuk, a Nitrany-i szövetkezetben is megvannak a feltélelek ahhoz, hogy lerakják egy újabb, talán sokkal sikeresebb és gazdagabb év alapjait, hogy aztán az egész évi fáradságos munka után büszkén mondhassák: méltón ünnepeltük meg szövetkezetünk fennállásának 10. és hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját, fdek)

Csámpai Sándor agronómus és Hudec Mihály gépesítő a tavaszi munkákra történő felkészülésről és az idő szeszélyességéről beszélget a szövetkezet új irodaépülete

előtt.

6 SZABAD FÖLDMŰVES

1970. április 25.

_________________- SZÖVETSÉGI SZEMLE_____________________________________

A tervfeladatok sikeres teljesítéséért

A mezőgazdasági termelés szüntelen fokozása és a társadalom igényeinek maximális kielégítése a legfontosabb feladat az egységes földművesszövetkezetek számára. Ismert tény, hogy a szövetkezetek között és a dolgozók körében a gazdaságon belüli egészséges versengés a termelés növelésének, a Jobb gazdasági eredmények elérésének egyik módja. A CSKP Központi Bizottságának tavaly őszén közzétett felhívására napvilágot látott kötelezettségvállalások is elősegítik a szövetkezeteket a tartalékok feltárásához, ezáltal pedig a Jobb eredmények eléréséihez.

A nyitrai Járásban az elmúlt évben a mojmírovcei szövetkezetesek voltak a kezdeményezők. Versenyre hívták a Járás szövetkezeteit, hogy ezáltal növekedjen a termelés, amivel Jelentősen hozzájárulhatnak az élelmiszerellátás megjavításához és egyben a népgazdaság konszolidálásához.

A kötelezettségvállalásokról, azok teljesítéséről Oravec elvtárstól, a Nyitrai Járási Mezőgazdasági Társulás dolgozójától kaptam 'felvilágosítást.

— Járásunk szövetkezeteiben is visszhangra talált a felhívás. Az EFSZ-ek vezetői a tagsággal együtt olyan intézkedéseket foganatosítottak, hogy növekedjen a termelés főleg az állati eredetű termékek előállítása terén. Vállalták, hogy terven felül 990 000 liter tejet (a valóságban 1 millió 561 ezer litert értékesítettek), 195 ezer darab tojást {198 ezret adtak el), 2488 mázsa marhahúst (a valóság 2656 mázsa) és 474 mázsa sertéshúst juttatnak a közellátásnek, amit 15 mázsa híján teljesítettek is. Gabonából az ígért 922,53 vagon helyett 943,1 vagonnal járultak hozzá a szövetkezetek az állami alap feltöltéséhez.

— Az állatállomány növelése csak részben sikerült. A szarvasmarháknál a tervezett 562 darab helyett csupán 344 darab volt a növekedés. Ebből a tehenek száma 187. A sertésállományt 2356 darabbal akartuk gyarapítani, amit 106-tal túlszárnyaltunk, ellenben a kocaállományt csak 547-tel sikerült növelni a tervezett 592 darab helyett. A vállalások következtében

a piaci termelés 25 millió 711 ezer korona értékű növekedését 1 millió 890 ezer koronával túlteljesítették a mezőgazdasági üzemek.

A tavalyi kötelezettségvállalások értékelése alapján a legjobb eredményt a mojmírovcei és a sládečkovceí szövetkezet, valamint a Nyitrai Állami Gazdaság érte el. A kezdeményező versenyfelhívó mojmírovcei szövetkezet tagsága terven felül 1967 mázsa gabonát, 3529 mázsa cukorrépát, 10 mázsa burgonyát, 118 mázsa kendert és 140 mázsa sertéshúst értékesített, melynek pénzértéke több mint 600 ezer korona. A mojmírovceiek tavalyi vállalásukat 103 százalékra teljesítették. Az idén sem akarnak lemaradni, hiszen erről tanúskodik az 1 millió 840 ezer korona értékű kötelezettségvállalás. Terven felül 600 mázsa sertéshússal, 80 mázsa baromfihússal és 20 ezer liter tejjel adnak többet a közellátásnak.

A sládeökovcei szövetkezet a vállalás alapján 7500 mázsa gabonát, 40 mázsa marhahúst és több mint 90 ezer liter tejet adott el, és így kötelezettségvállalásukat 104,6 százalékra teljesítették. Az idei vállalások értéke 1 millió 260 ezer korona, vagyis 50 ezer liter tejjel, 300 mázsa sertéshússal kívánnak hozzájárulni a közellátás javításához.

A napokban a nyitrai Járás szövetkezeteiben is jelentős kötelezettségvállalások látnak napvilágot, amelyek elősegítik a termelés további fokozását, a munkakultúra megjavítását és a szövetkezeti tagokról való gondoskodást.

— Járásunk szövetkezetei az idén merész terveket készítettek, amit még kiegészítenek hazánk felszabadulásának 25. és V. I. Lenin születésének 100. évfordulójára tett felajánlások. Ha a földművesek terveiket teljesíteni akarják, minden eszközt fel kell használniuk, hiszen már a tavasz késése is sok gondot okozott a szövetkezeteknek — jegyezte meg a beszélgetés végén Oravec elvtárs, a Járási mezőgazdasági társulás dolgozója.

Az igényes feladatok teljesítésének hogyanját kerestük a nyitrai járás szövetkezeteiben, amelyekről az alábbi írásokban foglalkozunk. (k. p.)

Az érem miniét oldala

A csifári szövetkezet a nyitrai járás közepes eredményeket elérő szövetkezetei közé tartozik. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a földterület mintegy 50—60 százaléka savanyú kémhatású. A Jobb talajokat viszont domborulatok tarkítják, s Így bizony nincs irigylésre méltó dolga a szövetkezetnek, ha valamilyen eredményt fel akar mutatni.

A szövetkezet elnöke — Sebők István — mégsem ezekre a tényezőkre panaszkodik. Van egy nagyobb gond, probléma is, amin lehetne segíteni, ha... De ezt már mondja el talán ő maga.

— Szövetkezetünk egy 100 hektár kapacitású öntözőberendezéssel rendelkezik, amit minden évben Jól kihasználunk. Öntöztük a szálastakarmányoket és a cukorrépát is. Az eredmény nem is maradt el. Hogy csak egy példát említsek, lucernából 115 mázsát takarítottunk be száraz állapotban egy hektárról, ami nem elvetendő eredmény. Az idén azonban már ilyen hozammal nem számolhatunk, mert az öntözőberendezést sajnos, nem tudjuk teljes mértékben kihasználni.

— Milyen tényezők akadályozzák meg a szövetkezetei abban, hogy ezt a berendezést továbbra is üzemeltesse? Hiszen az eredmények mellette szólnak!

— Az eredmények igen, de a villanytelep ezt az érvet nem fogadja el. Mindenki arról beszél, be kell vezetni a gépesítést, s ezáltal belterjesebb legyen a termelésünk, hogy többet, jobbat és könnyebben tudjunk termelni. Igenám, csakhogy mindez nem olyan egyszerű. Mi teljes mértékben egyetértünk az új irányelvekkel. Bizonyos részlegeken meg is kezdtük a gépesítést, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem gazdaságos befektetés. Hogy miért? Mert a gépek ugyebár villanyáramra működnek. De mi van akkor, ha a villanytelep nem ad áramot? Legalábbis nem annyit, amenynyire szükségünk van. Mi fokoztuk a gépesítést, a villanytelep pedig rákényszerített bennünket, hogy az évi szerződésben 10 százalékkal csökkentsük a villamosáram iránti igényünket az 1969-es évhez viszonyítva. Kérdem én, mivel fogjuk működtetni a gépeinket? Minek akkor a mechanizáció, ha nem váltja be a hozzá fűzött reményeket?

Fordítottam a kockán és az eddigi eredmények felől érdeklődtem. Az elnök arcán lassan elsimultak a ráncok és egy röpke pillanatra el is mosolyodéit.

Erről beszéljen talán a számok embere — biccentett fejével az üzemgazdász felé.

•о л в Е-К Я

й -« й «V 3 S « а * о,.* оо м и a u « 6« в

>о в X « —

я “ 3 •8| Я N w « И 1Й > 'Я

.5 sí в — м “

•о S

о а>

U N

сл я

— A sok gond és nehézség nem Jelenti azt, hogy nincsenek eredményeink — veszi át a beszéd fonalát Kóssl Ernő üzemgazdász. Sőt, nem is olyan rosszak. Az 1969-es évben 200 —220 kg tiszta tápanyagot szórtunk el hektáronként. így vált lehetővé, hogy a szemesek hektárhozama 38— 40 mázsa között mozgott az egyes fajták szerint. Az 1965-ös esztendőben kiselejteztük a TBC-s marhaállományt, s azóta az évi tejelékenység 1570 literről 2430-ra emelkedett. Így sorolhatnám ezt tovább, de talán elég, ha annyit említek meg, hogy a dolgozók átlagos életkora 45 év, és az átlagkereset 1640 korona körül mozog.

— Hogyan reagáltak a dolgozók az országos versenyfelhívásra? Napvilágot láttak valamilyen kötelezettségvállalások?

— Aktívan bekapcsolódunk a meghirdetett szocialista versenybe. Az állattenyésztésben dolgozók 60 mázsa sertéshús és 5000 liter tej terven felüli eladására tettek ígéretet. A növénytermesztési részleg kötelezettségvállalásának értéke főleg a munkatermelékenység és a hektárhozamok növelésére, a terven felült eladásokra, valamint a termelési költségek csökkentésére alapozódnak. A húseladás első negyedévi tervét Jóval túlteljesítettük. Készen állunk a tavaszi munkák elvégzésére is, csak az idő kedvezzen. S ha az elején említett problémákat meg tudjuk oldani, akkor bizton elmondhatjuk, hogy nem lesz baj a tervteljesítéssel sem.

KÄDEK GÄB0R

M

if

4Tíz évvel ezelőtt a nagycétényi " szövetkezet még a nyitrai Járás leggyengébb közös gazdaságai közé tartozott. A jelenlegi eredmények alapján az 1067 hektár mezőgazdasági földterületen (ebből 836 hektár szántó) gazdálkodó EFSZ a közép mezőnyben foglal helyet. Lényegében 1966 óta konszolidálódott a szövetkezet.

Miért tartozott a járás legrosszabb gazdaságai közé ez a szövetkezet? Erre a fogas kérdésre kerestem feleletet legutóbbi nagycétényi látogatásom alkalmával. A szövetkezet vezetőivel alaposan felmértük a gazdaság fejlődésének útját, a problémákat és az eredményeket. Nagycétényben kezdetben nem voltak meg a szövetkezet fejlődésének alapfeltételei. Ezt a 70 éves Presinszky János bácsi, aki Jelenleg a szövetkezet raktárosa így magyarázza: — Nem fejlődhetett megfelelően a szövetkezet, mert a falu földműveseinek túlnyomó többsége csak 1959-ben lett tagja a közös gazdaságnak. Pedig az alapokat nálunk is még 1949-ben rakták le. Ha mindjárt megértettük volna a szövetkezeti mozgalom Jelentőségét, a közös gazdálkodás előnyeit és belépünk a szövetkezetbe, akkor ma már nem itt tartanánk — mondja kissé szomorkásán János bácsi, majd így folytatja: — A rossz gazdasági eredmények láttán sokan elmentek a szövetkezetből, s főleg a fiatalok nem találták meg számításukat. Az első tíz esztendőben bizony a járás leggyengébb szövetkezetei közé tartoztunk, — fejezte be visszaemlékezéseit a hetvenéves János bácsi.

Az utóbbi években már lényeges javulás tapasztalható a nagycétényi szövetkezet gazdálkodásiában. Tavaly például 200, illetve 220 hektáron átlagosan 32,5 mázsa búza, illetve 31 mázsa árpa termett hektáronként. De ezt már Bujalko Jánostól, a szövetkezet agronómusától tudtam meg. A növénytermesztés irányítója az idejéből csupán néhány percet szakított a beszélgetésre, mert a földekre sietett, ahol akkor kezdték meg a vetést. A rövid beszélgetésből azonban megtudtam, hogy az agronómusnak tavaly főleg a takarmánytermesztés okozta a legtöbb gondot, mivel lucernából a vártnál gyengébb volt a termés. Az idén 132 hektáron termesztenek hereféléket, amelyek az agronómus szavai szerint elég Jól átteleltek, és így kiszántásra nem igen kerül sor.

Az állattenyésztés eredményeiről és a hiányosságokról a szövetkezet fiatal zootechnikusával, Pósa Rudolffal váltottam néhány szót.

— A takarmánytermesztésben felmerült problémák ellenére milyen az állattenyésztés színvonala?

— Bizony, a fehérjedús takarmányok hiánya kedvezőtlenül hat az állattenyésztésre. A nagyon száraz,

1968-aS év következtében tavaly áprilisban már alig akadt takarmány, így jó eredményeket nem érhetünk el a tejtermelésben. Tavaly januárban 3,14 liter volt a napi fejésátlag, ugyanakkor egy évvel később már 5,26 literes napi tejhozamról beszélhetünk. Ez sem sok, de a gyengébb szálastakarmány-alap mellett már kielégítő. Itt szeretném megjegyezni, hogy a Jövőben nagyobb gondot kell fordítani a takarmány betakarítására.

— Hogy a hústermelésben milyen eredményekkel dicsekedhetünk? Tavaly sertéshúsból a tervezett 1300 mázsa helyett csak 1117 mázsát értékesítettünk, marhahúsból azonban 63 mázsával túlteljesítettük a 310 mázsás eladási tervet. A sertéseknél 46, a szarvasmarháknál pedig 98 dkg-os napi súlygyarapodást értünk el. Az idei tervünk 1346 mázsa sertés- és 370 mázsa marhahús eladása, ezen felül a jelentős évforduló tiszteletére felajánlottuk, hogy az említett mennyiséget 80, illetve 40 mázsával túlteljesítjük.

Az ökonómus, Králik Milan mérnök a beszélgetéshez csupán annyit fűzött hozzá, hogy tavaly szövetkezetükben 7 millió 633 ezer korona volt a mezőgazdasági nyerstermelés értéke, és a tervezett 1 millió 350 ezer

helyett 2 millió 096 ezer korona tiszta jövedelmet könyvelhettek el.

Szládecsek Ignác elnök irányítása mellett évről évre erősödik, gazdagodik a nagycétényi szövetkezet. Tavaly 3S0 ezer koronáért garázsokat építettek, idén pedig 800 ezer korona befektetéssel megkezdték a szövetkezet új székházénak építését. Reméljük, hogy a sok-sok kezdeti probléma után a Jövőben sem torpan meg az utóbbi években észlelhető bíztató fejlődés. К. P.

A két fiatal szakember, Pósa Rudolf ZGOiecJmikus és Králik Milan mérnök ökonómus. Kajtor Pál felvételei