Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-25 / 17. szám

--------------------------------------------------- SZÖVETSÉGI SZEMLE « • f . ni 4 1 ■■ Ilii ni ■■ _ Sajót erőből udulokozpont A zólyomi kezdeményezés visszhangra talált + Régi problé­ma nyer megoldást + Közös összefogásból — üdülőközpont Gyügyön + Négy és fél millió korona értékű hasznos be­fektetés + A nagykürtösi járás földműveseinek száz férő­hely áll majd rendelkezésükre + Megvalósítható a gyermekek üdültetése is + Az utóbbi időben a termelési prob­lémák elemzése [közben egyre több szó esik a szövetkezeti dolgozókról való gondoskodásról is. Ez minden­esetre örvendetes Jelenség. Végre valahára már az érték létrehozói, az emberek, a mezőgazdasági dolgozók érdekel is előtérbe kerülnek. Nagy része van ebben a Szlovákiai Egysé­ges Parasztszövetségnek, ezen belül pedig a járási bizottságoknak és a [helyi alapszervezeteiknek. Mint isme­retes, a Parasztszövetség legfontosabb küldetése a társadalmi tevékenység sokoldalú kibontakozásának elősegí­tése. A szövetkezeti dolgozók, az egyéni­leg gazdálkodó földművesek hazánk­ban Jelentős társadalmi réteget alkot­nak. A mezőgazdaságnak a népgaz­daságban elfoglalt részaránya és a termelés jelentősége alapján nagyon fontos szerepe van. Az sem titok, hogy az élet és munkakörnyezet a mezőgazdaságban még nem éri el a többi népgazdasági ágazatban elért színvonalat. A Parasztszövetség alapszervezetei­­ben igyekeznek a kedvezőtlen hely­zetet mielőbb felszámolni és a tár­sadalmi tevékenység terén felmerülő problémákat sikeresen megoldani. A lakáshelyzet megjavítása, a szociális berendezések építése, a munkabizton­ságról, a tagok szociális és egészség­­ügyi szükségleteiről való sokoldalú gondoskodás képezi a szövetség já­rási bizottságainak és alapszerveze­teinek legfőbb tevékenységét. Napjainkban a legtöbb hiányosság talán a szövetkezeti dolgozók egész­ségi gondoskodásának kérdéseiben, főleg a fürdői gyógykezeltetés és az üdültetés körül merül fel. Jól tudjuk, hogy a rendszeres üdültetés a föld­művesek munkaképessége felújításá­nak egyik fontos tényezője. A szövet­kezeti tagok rendszeres üdültetése még nincs megoldva. Aránylag még elég kevés földműves gyógyulhat a fürdőkben, pedig nagyon sok szövet­kezeti tagnak nagy szüksége lenne erre. Azokról a földművesekről van szó, akik húsz évvel ezelőtt a szövet­kezetek bölcsőjét ringatták, átélték a kezdeti nehézségeket. Verejtékes munkával rakták le a nagyüzemi me­zőgazdaság alapjait, és szorgalmasan gyarapították a közös gazdaságok va­gyonát. Tehát nem szabad megfeled­keznünk az úttörőkről, a megérde­melt pihenőre távozó szövetkezeti nyugdíjasokról. Az Egységes Parasztszövetség szá­mos járási bizottsága kereste a lehe­tőségeket az üdültetések és a fürdői gyógykezeltetések megoldására. A Parasztszövetség nagykürtös! já­rási bizottságának legutóbbi elnök­ségi ülésén is napirenden szerepelt ez a probléma. Chrtiansky Ján, a Pa­­resztszövetség járási bizottságának elnöke ismertette az új, nagyszerű lehetőséget, a szomszédos zólyomi járás illetékes dolgozóinak okos ötle­tét. Hogy miről is van szó? Csupán arról, hogy három Járás, a zólyomi, losonci és a nagykürtösi közösen akarja megoldani a fürdői gyógykeze­lésre szoruló földművesek gondjait. Éspedig olyan formában, [hogy Gyű­­gyön, közös összefogással üdülőköz­pontot építenek, ahol az üdültetésen kívül a fürdői gyógykezelés is kitü­nően megvalósítható majd. Nagyon időszerű, régi, fájós prob­léma nyer megoldást a közös akció megvalósításánál. Az üdülőközpont létesítése nagyon szükséges az emlí­tett járásoknak, hiszen a zólyomi járás földművesei például évente mindössze diárom fürdőbeutelást kap­nak. A nagykürtösi járásban 310 dol­gozó, ebből elég sok földműves vár fürdői gyógykezelésre. Ezek az adatok meggyőzően bizo­nyítják a zólyomi kezdeményezés he­lyességét, amelyet hathatósan támo­gat a Parasztszövetség nagykürtösi járási bizottságának elnöksége is. Amint elmondották, ezzel az akció­val megoldódik a fürdői gyógykeze­lése a szövetkezeti dolgozóknak és gyermekeiknek pedig új lehetőség adódik üdülésre is. A kezdeményezés még azért is előnyös, mert az üdülő­­központ elég közel lesz mindhárom járásnak. További előnye, hogy a föld­művesek még kellemesebben érezhe­tik magukat, mert több ismerős, fő­leg járásbeliek üdülhetnek egyszerre. Egyszóval a szövetkezeti tag a föld­művesek körében talán mindig job­ban érzi magát és kellemesen eltölti szabad idejét. A kitűnő ötlet megvalósítása, az üdülőközpont építése 55 százalékos állami támogatás mellett 4,5 millió koronába kerül a nagykürtös! járás szövetkezeteinek, de 100 férőhely áll majd a dolgozók rendelkezésére. A tervek megvalósításához az anya­gi eszközöket úgy teremtik elő, hogy az alapszervezetek 0,25 százalékról 1 százalékra emelik a nyerstermelés mennyisége utáni befizetett tagsági díjat a Parasztszövetség járási bizott­ságának. Ilyen formában három év alatt összejön a szükséges pénzmeny­­nyiség. Minden esetre csak az elismerés hangján szólhatunk erről a bátor vállalkozásról, hiszen a közeljövőben egy égető probléma, a földművesek gyógykezeltetése, a szövetkezeti tag­ság és gyermekeik üdültetése valósul meg, közös összefogásból! Azzal a szándékkal utaztam Nagy­kürtösre, hogy a JNB szociális ügy­osztályán felvilágosítást kapjak a já­rás nyugdíjasainak helyzetéről. Nem a legszerencsésebb időpontban érkez­tem, mert Bablena Jozef, az ügyosz­tály vezetője szolgálati úton volt, de Vámos Bálint, az ügyosztály egyik dolgozója készségesen állt rendelke­zésemre, és így sikerűn megismer­kedni a járás szociális problémáival, a nyugdíjasokról való gondoskodás eredményeivel. — Hány nyugdíjas él a járásban és milyen támogatásban részesülnek? — érdeklődtem a szociális ügyosztály dolgozójától. — Amikor 1968-ban megalakult az új járás, vele együtt a szociális ügy­osztály is, 7500 nyugdíjast tartottunk nyilván. Nagy részük bizony nagyon alacsony nyugdíjat kapott. Az össz­­államí nyugdíjrendezé$ Következtében azonban 4274 nyugdíjasnál 230 koro­náról átlagosan 504 koronára emel­kedett a nyugdljjáradék. — őszintén szólva a jelenlegi szín­vonallal még nem lehetünk elégedet­tek — folytatja nyulatkozatát Vámos elvtárs. — Nagyon sok földműves még nem kap annyi nyugdíjat, ameny­­nylt sokéves fáradságos munkája után jogosan megérdemelne. Főleg azok yannak megrövidítve, akiket már ko­rábban nyugdíjaztak. Ismeretesek a szövetkezetek meg­alakításának körülményei, a kezdeti évek gazdasági eredményei. Ehhez nem szükséges részletesebb kommen­tár, ahhoz azonban igen, hogy nagyon sok földműves nyugdíjának nagysága az említett Időszak gazdasági ered­ményeinek a szövetkezeti tag akkori — a maitól lényegesen alacsonyabb — jövedelme alapján lett meghatá­rozva. Sajnos ennek következtében a náhány évvel ezelőtt nyugdíjba vo­nult földművesek, a szövetkezeti moz­galom úttörőinek jelentős része, be­csületes és fáradságos munká|uk gyü­mölcsét csak részben élvezhetik. Egyelőre ügy tűnik, nincs más meg­oldás, minthogy a szövetkezetek se­gítsenek a szociális támogatásra szo­rulókon. De vajon még meddig? Mi­kor rendeződik már ez a nagyon fájós probléma?! — A szövetkezeti dolgozók milyen támogatásban részesültek az elmúlt évben? — Járásunkban 6992 állandó dolgo­zóval 48 szövetkezetét tartunk nyil­ván. Ezekben a szövetkezetekben ta­valy 4 millió 323 ezer 340 korona táppénzt, 4 millió 948 ezer 610 ko­rona gyermeksegélyt, az anyasági szabadságra pedig 322 ezer 759 koro­nát fizettek ki, szülési segély címén 135 ezer koronát, temetkezéseknél pedig 18 800 koronával segítették a rászorulókat. — Mi a helyzet a fürdői gyógy­kezeltetés terén? — Talán mindenütt egyformán gon­dot okoz a fürdői beutalások hiánya. Járásunkban főleg reumatikus, szív­megbetegedések és balesetek utáni gyógykezelésre szoruló fürdői beuta­lások hiányzanak. Tavaly 181 beuta­lást kaptunk, ebből 86-ot a szövetke­zeti tagok, 88-at pedig a nyugdíjasok kaptak meg. Sajnálattal kell megemlí­teni, hogy öt beutalást a dolgozók nem használtak ki. Egyeseknek főleg a nagy távolságra eső fürdőhely és a nem megfelelő időpont okozott problémát. _____ __ — Végezetül azt szeretném meg­említeni, hogy a szövetkezetekben nagyobb gondot kell fordítani a tag­ság keresetének nyilvántartása, a jö­vedelem helyes kiszámítására, hiszen ez szolgál alapul a nyugdíj nagysá­gának meghatározásakor. Az ellenőr­zések alkalmával a fent említetteken kívül még a következő hiányosságok fordultak elő: hibás név- ás születési adatok, hiányzott a születési szóm és a dolgozók viszonya a szövetkezet­hez (tag vagy nem tag). Fontos meg­jegyezni, hogy Jelenleg a nem szövet­kezeti tagok nyugdíja maximálisan csak 650 korona lehet, ellenben a ma­gasabb színvonalon gazdálkodó szö­vetkezetekben az utolsó öt vagy tíz év átlagkeresetének 50 százaléka képezi a nyugdíjat. Ezért célszerű és fontos minden földművesnek rendezni szö­vetkezeti tagságát (tagja vagy csak alkalmazottja-e a szövetkezetnek?). — Még egyszer felhívom a szövet­kezetek illetékes dolgozóinak a fi­gyelmét, hogy pontos nyilvántartással igyekezzenek megkönnyíteni és meg­gyorsítani a dolgozók nyugdíjügyei­nek intézését. A szövetkezetek a le­hetőségekhez mérten támogassák nyugdíjasaikat és azon fáradozzanak, hogy egyre kevesebb legyen a régi problémákból. Nyugdíjasok Ifjú mezó' Ha terveik sikerűinek Rovatunkban már jónéhány fiatal mezőgazdasági szakem­bert mutattunk be. Ezúttal a nagykürtösi járásból a kővári­­haraszti egyesített szövetkezet ifjú agrnnómusával, BALKÖ LÁSZLÓVAL beszélgettünk szö­vetkezetükről, a termelési ered­ményekről és problémákról, de szó esett magánéletéről, sike­reiről, további terveiről is. Mielőtt bemutatnánk a fiatal mezőgazdászt, először röviden ismerkedjünk meg munkahelyé­vel, környezetével, a szövetke­zettel, amelyet Tandel László elnök irányít. — Az elmúlt évben jelentős lépést tettünk a termelés továb­bi fokozása érdekében — újsá­golja a szövetkezet elnöke. — Ugyanis egyesítettük a haraszti és a kővári szövetkezetét, nogy a nagyobb földterületen jobban érvényesülhessen az új terme­lési technológia. Pedig még így is csak 604 hektár mezőgazda­sági földterületen (364 hektár szántó) gazdálkodunk. Tehát nagyonis indokolt volt az egye­sítés. Az egyébként szerény elnök mindig bátorj tervekkel tekint a jövőbe. Munkatársaival együtt azon fáradozik, hogy az adott lehetőségeket a legjobban ki­használják. Most is számos pél­dával bizonyította az egyesítés előnyeit, ami a gazdaság to­vábbi fejlődésének biztosítéka. A malacnevelésben például fő­leg az értékesítéssel voltak nehézségeik, de a haraszti 500 férőhelyes sertéshizlaldával ez megoldódott. Az anyasertés is­tállóba — amely eddig eléggé kihasználatlan volt — a gazda­ságosság növelése céljából törzskönyvezett kocaállományt vásárolnak. Szerinte az egyesí­tés után gazdaságosabb lesz a szakemberek (agronómus) és a mesteremberek (főleg vízve­zeték- és villanyszerelők) mun­kája is. A Ikisterületű szövetke­zetben a múltban nem lehetett célszerűen fogtalkoztatni a fent említett dolgozókat. Az utóbbi időben egyre javulnak a felté­telek a fiatalok számára is. Amint az elnök megemlítet­te, a jövőben főleg a tejterme­lést akarják fokozni. Jelenleg 262 darab tehenet tartanak, amit sajátnevelésű üszőkkel akarnak feltölteni és növelni. Tavaly még 382 900 koronáért vásároltak 33 darab üszőt. Az elmúlt évben tehenenként 2810 literes tejhozamot értek el. Ter­vük ezt jóval a 3000 liter fölé emelni, amihez megvannak a feltételek. Az Ipoly szabályozása követ­keztében 200 hektárt már az idén öntözhetnek. Ebből száz hektáron szakaszos legeltetés alkalmazható, de itt egyelőre 42 hektáron még lucernát ter­mesztenek. A további 100 hek­táron 4 darab mozgó öntöző­­berendezés segítségével növe­lik a rétek és legelők hektár­hozamát. A réteken és legelő­kön fokozatosan áttérnek a szántóföldi takarmánytermesz­­tésre, hiszen amíg tavaly szé­nából csak 48 mázsa, addig vörösherébői és lucernából 65, illetve 72 mázsa szálastakar mány termett hektáronként Egyszóval jó minőségű, fehérje dús takarmányok termesztésé vei akarják megteremteni a tej termelés alapjait. Még néhány adatot szeret nénk megemlíteni a kóvári-ha raszti egyesített szövetkezetről Tavaly a sertéshizlelásban 63 dkg-os súlygyarapodást értek el, így a tervezett 450 mázsa helyett 519,78 mázsa húst adtak a közellátásnak. Az Idei terv már 550 mázsát irányoz elő. (Az év első negyedében 140 mázsa sertéshúst értékesítet­tek.) A gabonatermesztésben hektáronként 41 mázsa búza és 32 mázsa árpaterméssel dicse­kedhetnek. Egy állandó dolgo­zó munkatermelékenysége ta­valy 57 989 korona volt, egy átlagdolgozó évi keresete 19 829 korona. Az elmúlt évben gépek vásárlására több mint 690 ezer, építkezési célokra pedig mint­egy 577 ezer koronát használ­tak fel. — Elégedett vagyok szövet­kezetünk fiate 1 szakembereinek munkájával. Közülük azonban az agronómus, Balkó László igyekezete érdemel dicséretet — jegyezte meg az elnök a beszélgetés végén. Nos, az agronómust megillető elnöki dicséret után szólaltas­suk meg Balkó Lászlót is, az ifjú szakembert. — Az Ipolysági Mezőgazdasá­gi Műszaki Középiskola elvég­zése után 1964-ben Kőkesziben segódagronómuslvéiit dolgoztam Balkó László a bevonulásig. A katonaság után Ipolykeszire (a Szlovák­­gyarmati Magtermesztő AG egyik részlege) kerültem, ahol zootechnikusként kezdtem és agronómusként folytattam. Kez­detben elégedett voltam, de ké­sőbb anyagilag megsínylettem. Havonta 1550 korona volt a bruttó keresetem, s évente 8 mázsa gabonát juttattak hiva­talos áron. — A két szövetkezet egyesi' tése következtében vlsszeke rültem szülőfalumba, Kővárra Őszintén megvallva, kissé fél tem szülőfalumtól, az emberek tői, de kellemesen csalódtam Most már úgy érzem, hogy az elismerést, a tekintélyt minden fiatal szakember saját maga, becsületes munkával, magabiz­tos fellépéssel szerezheti meg. — A termelés terén nem vol­tak problémáim. Közösen a ve-IS Határazomluru indul Balkó László agronómus és Tandel László, ai szövetkezet elnöke. Kajtor felv. zetőséggel mindent megbeszél­tünk és munkámhoz sok támo­gatást kaptam. Csak a csalá­dom részére maradt kevés Idő, de én ezt megértettem, mert a mezőgazdaságról van szó, és végeredményben földművescsa­ládból származom. Egy tehetséges, fiatal agro­nómus vallomását talán még annyival lehetne kiegészíteni, hogy valóban csak a családjá­nak és a mezőgazdaságnak él Balkó László. Sok esetben mo­torkerékpárján még vasárnap is körülfutja a határt, mert szereti a természetet és a szak­máját. A jövőbeni terveiről? Évről évre jobb terméseredményeket akar elérni és távúton szeret­né elvégezni a Nyitrai Mező­­gazdasági Főiskolát. Dgy a szövetkezet, mint a fiatal agronómus terveinek meg­valósításához sok sikert kívá­nunk! Az oldalt Irta: ING. KAJTOft PÁL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents