Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-18 / 16. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE

Törekvéseink előterében legyen ott az

Mindazt, ami az egyén és a társadalom számára értéket jelent, alkotó munkájával az ember hozza létre. Szocialista társadalmunkban azonban az ember nemcsak a termelésben aktívan résztvevő tényező, hanem a társadalom érzékeny alapja is, amely sokoldalú gondoskodást igényel és érdemel. Megelégedéssel kell leszögeznünk, hogy a földművesszövetkezetekben, az Egységes Parasztszövetség alapszervezeteiben ez a tény egyre inkább előtérbe kerül. A földművesszövetkezetek ma már nemcsak termelési egységet jelentenek, hanem a szövetkezeti dolgozók olyan társadalmi szervezetét is, amely egyik elsőrendű feladatának tekinti a tagjairól való sokoldalú gondoskodást. Ezen törekvés eredményeként a szövetkezeti parasztság munkafeltételeinek, életkörülményeinek színvonala egyre inkább kiegyenlítődik az iparban dolgozók lehetőségeivel és adottságaival.

EMBER

ról Filip elvtárssal beszélgettünk a Kassai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságon^

— A szövetkezeti dolgozók üdültetése terén némileg javult a helyzet a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága mellett alakult AGROTURIST utazási iroda létrejötte óta. Persze minden kezdet nehéz és így az üdültetések szervezése terén is van még javítanivaló bőven. Az elmúlt év első felében összesen 221 beutalót kaptunk a legkülönbözőbb üdülőközpontokba. Sajnos, később megcsappant a beutalók száma, a harmadik negyedévben például már csak húszat kaptunk az igényelt 60 helyett. Az utazási iroda ezt az egyharmadrészt sem a megrendelések szerint küldte. Bízunk benne, hogy a jövőben nem fordulnak már elő ilyen hiányosságok, hisz a szövetkezeti dolgozók körében egyre fokozódik a társas üdülés iránti érdeklődés. Az EFSZ-ek már az új év első három hónapjában 40 utalványt igényeltek külföldi, elsősorban szovjetunióbeli, romániai, bulgáriai és magyarországi üdülésekre. Az igények hiánytalan kielégítését elősegítené, ha az AGROTURIST itt Kassán is kirendeltséget létesítene. Érthetetlen, hogy ez eddig nem valósult meg, hisz már kisebb járásokban is működnek hasonló kirendeltségek. Az üdültetéssel kapcsolatban meg kell még említeni, hogy az a munka utáni pihenésnek olyan formája, amely egyben jutalomnak is számít. Ha tehát az EFSZ-nek módjában van valakit üdülésre küldeni, ezt a lehetőséget elsősorban a munkában kiemelkedő eredményeket elérő dolgozóknak kellene felajánlani jutalomként, elismerésként. Sajnos, ez eddig nem minden EFSZ-ben történt így.

íme néhány eredmény, amely bár nem az összes lehetőségek teljes kimerítését jelenti, de máris megérdemli az elismerést. És vele együtt egy sor probléma, amelyek megoldása a Parasztszövetség alapszervezeteire vár. AZ alapszervezetekre, amelyek a kassai járásban még csak most formálódnak, de küldetésüket egyre tisztábban látják és egyelőre még a járási szerv irányítása hiányában igyekeznek azt teljesíteni.

Uj élet Ujbódván

Fiatalodik a somodi EFSZ

Első hallásra talán hihetetlennek ánik az állítás, hogy vannak már lyan földművesszövetkezetek is, melyek megfiatalodtak az utolsó néhány év során. Pedig az igazság az, hogy például a somodi Egységes Fölmüvesszövetkezet az utolsó öt esztendő alatt több, mint 10 évet fiatalodott.

Míg 1964-ben a tagság korátlaga 55 év volt, ma már 43 évre csökkent.

Egyre több a fiatal a szövetkezetben.

— Ez elsősorban a szövetkezeti dolgozók munka- és életfeltételeinek javítására fordított fokozott gondosságnak tudható be — mondja Tóth István ökonómus. — A szövetkezet csupán az utolsó három év során 460 ezer koronát juttatott a tagoknak családi házak építésére, illetve tatarozására. Ezzel a támogatással 26 dolgozót sikerült stabilizálni. Tizenkét új tagot is toboroztunk, akik között 40 ezer koronát osztottunk el.

Hét fiatal a családalapítás alkalmából kapott összesen 52 ezer korona támogatást. Ezenkívül 5 fiatalember, akt a katonaságtól került vissza a szövetkezetbe, együttvéve 11 ezer koronát kapott, hogy könnyebb legyen számukra itthon az indulás. A szövetkezet gondja azonban nemcsak a fiatalokra terjed ki. Nem feledkezünk meg azokról sem, akik húsz évvel ezelőtt lerakták a közös gazdaság alapját és időközben kiöregedtek. Mikor az EFSZ-ből nyugdíjazottak átlagos nyugdíjjáradéka alig érte el a 200—250 koronát, mi ezt az összeget már 1966- ban havi 500 koronára egészítettük ki. Akkoriban évente mintegy 105 000 koronát fordítottunk erre a célra.

Időközben rendeződött a szövetkezet nyugdíjasainak ügye, ma már az állami nyugdíjalapból is megkapják a tagok a 450—500 koronát. Nagy részük emellett még az EFSZ-ben is dolgozik. Aki pedig már nem bírja a munkát — hogy mégis tarthasson a háztájin egy hízót, vagy némi apró-' lékot — minden évben 2,5 mázsa szemes takarmányt kap a szövetkezettől díjmentesen.

^ SZABAD FÖLDMŰVES

1970. április 18.

A kassai járásban az elmúlt év során 319 munkabaleset figyelmeztetett arra a nyugtalanító tényre, hogy a mezőgazdasági üzemek nagy részében még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a munkabiztonságra, a balesetek megelőzésére.

A szomorú statisztika adatai továbbá felsorolják azt is, hogy a mezőgazdasági üzemekben történt balesetek egyetlen év alatt 5 halálos áldozatot követeltek. Az anyagi károk összege számban nehezen fejezhető ki, hisz a munkába lesetek során megsérült dolgozók összesen több, mint 8000 munkanapot mulasztottak, vagyis annyit, mintha a különben is munkaerőhiánnyal küzdő földművesszövetkezetekben közel 40 alkalmazott egy teljes évig egyáltalán nem dolgozott volna. További több tízezer munkanap kiesését jelenti a betegség miatti mulasztás.

A fenti számok azonban az anyagi károk összegétől eltekintve is komoly problémára hívják fel a figyelmet. Hisz szocialista társadalmunk minden igyekezetének előterében kell, hogy az ember, a róla való sokoldalú gondoskodás álljon.

A balesetek okai különbözőek. Első helyen a járművek üzemeltetése során előforduló balesetek állnak. Az év utolsó negyedében a járásban 24 ilyen baleset történt. További 13 baleset más gépi berendezések mellett

történt.

A járművek és gépi berendezések hibás állapota ritka esetben okozott sérülést. A fő ok legtöbb esetben a figyelmetlenség, gondatlanság.

A tornaváraljai EFSZ-ben például a bálákba préselt szalma kazla dőlt rá az egyik dolgozónőre, aki lábát törte. A kivizsgálás során megállapították, hogy a balesetet nagyobb gonddal, figyelemmel meg lehetett volna előzni. Az állattenyésztési dolgozók ugyanis a szalmát rendszertelenül szedték a kazalból, anélkül, hogy gondoskodtak volna a megmaradt bálák biztonságos rögzítéséről.

Az állattenyésztésben általában sok balesetet okoz a biztonsági előírások mellőzése. A gondatlanság amellett, hogy vámot szed a szorgalmas munka eredményeiből, a dolgozók épségét, sőt sok esetben azok életét is veszélyezteti. Kell, hogy elsősorban a biztonsági technikusok több gondot fordítsanak a balesetmegelőzésre, de a többi dolgozóknak is küzdeniük kell a hanyagság, gondatlanság ellen. Csak így előzhetik meg a gyakori baleseteket.

rült 1400-ról 3367 literre emelni. Tavaly 53 vagon baromfihúst adtunk a közellátásna. A vágóbaromfi tenyésztése kilónként 3,33 korona tiszta hasznot jelent a közösnek. A növénytermesztésben a vetőmagvak szaporítására tértünk át. Az elmúlt év alatt 10 millió korona jövedelem mellett 5 millió 291 ezer korona hasznot könyvelt el a szövetkezet.

Megtekintettük a gazdasági udvart, a tomaújfalusi állattenyésztési központot. A munkahelyek ellátottsága, színvonala bátran állja a versenyt bármely ipari üzemmel. Minden istállóban mosdó, zuhanyozó, öltözők. A munka nehezebb részét mindenütt gépek végzik. Ugyanígy van ez a bódvavendégi telepen is. A horváti részlegen most fejezik be a szociális berendezések kiegészítését. Nem véletlen tehát, hogy az újbédvai szövetkezet nyerte el az első helyet a munkafeltételek, szociális berendezések és a dolgozókról való gondoskodás terén meghirdetett járási versenyben.

A szövetkezet vezetői és többi dolgozói persze korántsem elégedettek még az elért eredményekkel. A közös jövedelmének jelentős részét fordítják minden évben a szociális gondoskodás színvonalának, a dolgozók munka- és életfeltételeinek további javítására. A tomaújfalusi részlegen még az idén megkezdik egy központi szociális berendezés építését. Ez a létesítmény közel 300 ezer korona beruházást igényel. Ezenkívül rendszeresen, folyamatosan feltöltik a kultúrházak, klubhelyiségek felszerelését mindhárom faluban. Ennek elsősorban á fiatalok örülnek majd. akik szép számban dolgoznak az újbódvai EFSZ-ben.

Tervbevették egy közös étkezde létesítését is. A megvalósítás azonban egyelőre a Jednota Népi Fogyasztási Szövetkezet ellenállásába ütközik, amely az alacsony rentabilitástól fé1- ve nem hajlandó e célra átengedni a szükséges helyiségeket. Pedig az előzetes felmérések szerint a közös étkezdének naponta legalább 40—50 látogatója, fogyasztója lenne, nyáron, aratás idején pedig ez a szám megkétszereződne. Hisz csupán a traktorosok két faluból járnak be ide, Tornaújfaluba. Számukra idő és pénz megtakarítását is jelentené, ha nem kellene naponta hazajárniuk ebédre, hanem azt megtalálnák itt, a munkahelyük közelében. Nem is kell külön hangsúlyozni, milyen segítséget telentene a közös étkezde létesítése a szövetkezetben dolgozó asszonyok számára.

Bőven akadna még pótolnivaló a közszolgáltatások terén is. A három faluban nincs egyetlen közszolgáltatási berendezés. Borbélyhoz, fodrászhoz is Tornára kell bejárni. Egy egy ilyen út, bár nem túl költséges, de mégis időveszteséget, a munkából való kiesést jelent. Ezzel a problémával talán a helvi nemzeti bizottságnak kellene többet foglalkoznia. A szövetkezet anyagi eszközeit és szervezési lehetőségeit egyelőre leköti a saját, belső problémák megoldása.

Oj élet van születőben Ojbódván. A három faluból eegvé kovácsolódott EFSZ dolgozói kitartó munkával egyengetik az utat a maguk és szövetkezetük szebb iövőie felé.

AZ OLDALT IRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ:

KOVÁCS ZOLTÁN

i

Milyen a helyzet ezen a téren , B a kassai járásban? Milyenek az eredmények és lehetőségek a Járás földművesszövetkezeteiben? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság felelős dolgozóinál.

Tinka elvtárs, a JMTI közgazdasági osztályának dolgozója:

— A jobb munkakörülmények és életfeltételek biztosítása, az emberekről való sokoldalú gondoskodás a leghasznosabb társadalmi beruházás. Elsődleges feltétele a munkaerők stabilizálásának, a termelés további fejlődésének. Csak az az ember képes minden erejét, tehetségét a társadalom szolgálatéba állítani, aki munkahelyén nemcsak érdeklődésének megfelelő munkát kap, hanem vele együtt sokoldalú gondoskodást, társadalmi, szociális és kulturális igényeinek teljes kielégítésiét is. A földművesszövetkezetek fennállásuk húsz éve alatt gazdaságilag annyira megerősödtek, hogy ma már kellő anyagi eszközökkel rendelkeznek e feltételek biztosításához. A járás földművesszövetkezetei csupán az elmúlt év során hét millió 17 ezer koronát juttattak jövedelmükből a szociális és kulturális alapra. Ezt az összeget a tagság jobb szociális ellátottságának biztosítására, a dolgozók és gyermekeik üdültetésére, tanulmányutak, kirándulások költségeinek fedezésére használták fel. További milliós értékeket jelentenek a munkafeltételek javítására fordított kiadások. Csupán a szociális berendezések létesítésére két millió 365 ezer koronát használtak fel a szövetkezetek az elmúlt év során.

Egyre inkább Javulnak a szövetkezeti dolgozók életkörülményei is. Csupán az elmúlt év alatt 1 millió 600 ezer koronát kaptak a szövetkezeti tagok családi házak építésére, illetve tatarozására, meg nem térítendő kölcsön formájában. Az állami költségvetésből ezenkívül közel öt millió korona jutott az EFSZ-eknek stabilizációs szövetkezeti, illetve üzemi lakások építésére. A lakásépítés támogatásakor elsősorban a fiatalok részesülnek előnyben, akik még nem rendelkeznek elegendő anyagi eszközzel ahhoz, hogy saját erejükből oldják meg lakásproblémájukat. Sajnos, bőven vannak még hiányosságok ezen a téren. Az építési anyagok hiánya és az építő szervezetek kapacitásának korlátoltsága miatt falvainkon nem halad a lakásépítés a szükséges ütemben. A földművesszövetkezetek saját munkacsoportok szervezésével igyekeznek könnyíteni a bajon. Önsegéllyel épül hat szövetkezeti lakás Somodiban és néhány más községben is.

A szövetkezeti dolgozók azonban már nemcsak otthon, a falujukban akarnak jól élni, hanem igényeik tartozéka az utazás, kirándulás, a megérdemelt üdülés is. Erről a témá-Miben rejlik e nagyméretű fellendülés titka? Hisz 1964-ben a szövetkezet annyira képtelen volt gondoskodni a tagság jelenéről és jövőjéről, hogy már felvetődött a gondolat — átadják a gazdaságot a közeli állami birtoknak.

Sqmodiban idejében felmérték a helyi tartalékokat és lehetőséget kerestek azok hatékony kihasználására. Míg a közös úgyszólván mindennemű mezőgazdasági terméket termelt, semmiből nem termett elég. Az 1964-ben választott új vezetőség irányítása alatt áttértek a szakosításra. Tetemes beruházással 80 darab nagy hasznosságú tehenet vásároltak Hollandiából. A pénzt állami segítség nélkül teremtették elő, a melléküzemági termelésből. Hasznos volt ez a beruházás, hisz ma már a holland tehenektől átlag 3850 liter tejet fejnek évente. Ezenkívül még a saját régi állományukból is megmaradt 25 darab tehén, s ezeknek a fejéshozama Is eléri az évi 3650 litert.

Ilyen szilárd gazdasági alapra támaszkodva az EFSZ évi 3—3,5 millió koronát fordíthat a munkafeltételek javítására. А К—98-as istállóban bevezették a gépi feiést, a 174 férőhelyes istállóban pedig, ahol napi 0.91 kg súlygyarapodást érnek el a hízómarháknál, — szintén génesítették a munka nehezét. Önműködő trágvagyűitőket helyeztek üzembe A gazdasági udvarban mosdóval és zuhanyozóval is ellátott öltözőket építettek. Kár, hogy az állattenyésztésben dolgozók nem használják ki telies mértékben ezeket a berendezéseket.

A parasztember régebben csak a legszükségesebb esetben hagvta el a faluját. Ma már megtanulta, hogy utazni, világot látni jó. A szövetkezet , pedig tízezreket költ arra, hogy tagjai számára lehetővé tegye a hazai és külföldi kirándulást, üdülést. Somodiból tavaly két autóbusz vitte a szövetkezeti dolgozókat egyhetes magyarországi kirándulásra. A szociális alapból jutott a tagság üdültetésére is 20 ezer, a szövetkezeti dolgozók gyermekeinek üdültetésére pedig 10

ezer korona. Somodiból tavaly húsz gyermek volt üdülni Lengyelországban, 15 pedig hazai üdülőközpontokban töltötte az iskolai szünidő egy részét.

Az idei gazdasági év megnyitásakor közös ülést tartott a somodi szövetkezet vezetősége és a HNB tanácsa. A két szerv egybehangolta munkatervét, hogy közösen még hatékonyabban gondoskodhassanak a falu fejlődéséről, a szövetkezeti dolgozók jobb életének biztosításáról.

Törődtünk a balesetmegelőzéssel

Tornaújfalu, Bódvavendégl és Horváti községek Ojbodva név alatt egyesültek 1963-ban. Ugyanabban az évben frigyre léptek a három község földművesszövetkezetei is. Ma már meggyőző eredmények bizonyítják, hogy célszerű és előnyös volt az egyesülés. Gazdaságilag erős lett az 1417 hektárnyi mezőgazdasági területtel rendelkező közös gazdaság s az egyre növekvő jövedelem szilárd alapot biztosít a dolgozók életszínvonalának állandó emeléséhez. Tavaly már a Kassai Járást Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság által a szövetkezeti dolgozókról való gondoskodás terén meghirdetett versenyben az újbódvai EFSZ végzett az első helyen.

Pormentesített, aszfaltozott úton gördül személygépkocsink a szövetkezet tornaújfalusi telepének udvarába. Rend és tisztaság mindenütt. A gépek kijavítva, a színek alatt sorakozva várják a tavaszi munkák megkezdését.

Az irodában magas, feketehajú fiatalember fogad. Hudák Péter mérnök, az EFSZ ökonómusa nincs még harminc éves. Alig öt esztendővel ezelőtt, 1965-ben fejezte be tanulmányait a Nyitna! Mezőgazdasági Főiskolán. Azóta itt dolgozik Ojbódván. Lelkesen beszél a szövetkezet életéről, eredményeiről, mert bennük saját munkájának eredményeit, elképzeléseinek megvalósulását is látja.

— A három szövetkezet egyesülésével létrejöttek a hatékonyabb gazdasági formák érvényesítésének feltételei. Elsősorban a termelés szakosítására nyíltak jobb lehetőségek.1 Az állattenyésztést a tejtermelésre és baromfihús termelésére szakosítottuk. Az utolsó három év során az egy tehénre eső évi fejéshozamot sike-