Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-18 / 16. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE Törekvéseink előterében legyen ott az Mindazt, ami az egyén és a társadalom számára értéket jelent, alkotó munkájával az ember hozza létre. Szocialista társadalmunkban azonban az ember nemcsak a termelésben aktívan résztvevő tényező, hanem a társadalom érzékeny alapja is, amely sokoldalú gondoskodást igényel és érdemel. Megelégedéssel kell leszögeznünk, hogy a földművesszövet­kezetekben, az Egységes Parasztszövetség alapszervezeteiben ez a tény egyre inkább előtérbe kerül. A földművesszövet­kezetek ma már nemcsak termelési egységet jelentenek, hanem a szövetkezeti dolgozók olyan társadalmi szervezetét is, amely egyik elsőrendű feladatának tekinti a tagjairól való sokoldalú gondoskodást. Ezen törekvés eredményeként a szö­vetkezeti parasztság munkafeltételeinek, életkörülményeinek színvonala egyre inkább kiegyenlítődik az iparban dolgozók lehetőségeivel és adottságaival. EMBER ról Filip elvtárssal beszélgettünk a Kassai Járási Mezőgazdasági Terme­lési Igazgatóságon^ — A szövetkezeti dolgozók üdülte­tése terén némileg javult a helyzet a Szlovákiai Egységes Parasztszövet­ség Központi Bizottsága mellett ala­kult AGROTURIST utazási iroda létre­jötte óta. Persze minden kezdet ne­héz és így az üdültetések szervezése terén is van még javítanivaló bőven. Az elmúlt év első felében összesen 221 beutalót kaptunk a legkülönbö­zőbb üdülőközpontokba. Sajnos, ké­sőbb megcsappant a beutalók száma, a harmadik negyedévben például már csak húszat kaptunk az igényelt 60 helyett. Az utazási iroda ezt az egy­­harmadrészt sem a megrendelések szerint küldte. Bízunk benne, hogy a jövőben nem fordulnak már elő ilyen hiányosságok, hisz a szövetke­zeti dolgozók körében egyre fokozó­dik a társas üdülés iránti érdeklődés. Az EFSZ-ek már az új év első három hónapjában 40 utalványt igényeltek külföldi, elsősorban szovjetunióbeli, romániai, bulgáriai és magyarországi üdülésekre. Az igények hiánytalan kielégítését elősegítené, ha az AGRO­TURIST itt Kassán is kirendeltséget létesítene. Érthetetlen, hogy ez eddig nem valósult meg, hisz már kisebb járásokban is működnek hasonló ki­­rendeltségek. Az üdültetéssel kapcso­latban meg kell még említeni, hogy az a munka utáni pihenésnek olyan formája, amely egyben jutalomnak is számít. Ha tehát az EFSZ-nek módjá­ban van valakit üdülésre küldeni, ezt a lehetőséget elsősorban a munkában kiemelkedő eredményeket elérő dol­gozóknak kellene felajánlani jutalom­ként, elismerésként. Sajnos, ez eddig nem minden EFSZ-ben történt így. íme néhány eredmény, amely bár nem az összes lehetőségek teljes ki­merítését jelenti, de máris megérdem­li az elismerést. És vele együtt egy sor probléma, amelyek megoldása a Parasztszövetség alapszervezeteire vár. AZ alapszervezetekre, amelyek a kassai járásban még csak most for­málódnak, de küldetésüket egyre tisz­tábban látják és egyelőre még a já­rási szerv irányítása hiányában igye­keznek azt teljesíteni. Uj élet Ujbódván Fiatalodik a somodi EFSZ Első hallásra talán hihetetlennek ánik az állítás, hogy vannak már lyan földművesszövetkezetek is, me­lyek megfiatalodtak az utolsó néhány év során. Pedig az igazság az, hogy például a somodi Egységes Fölmü­­vesszövetkezet az utolsó öt esztendő alatt több, mint 10 évet fiatalodott. Míg 1964-ben a tagság korátlaga 55 év volt, ma már 43 évre csökkent. Egyre több a fiatal a szövetkezetben. — Ez elsősorban a szövetkezeti dolgozók munka- és életfeltételeinek javítására fordított fokozott gondos­ságnak tudható be — mondja Tóth István ökonómus. — A szövetkezet csupán az utolsó három év során 460 ezer koronát juttatott a tagoknak családi házak építésére, illetve tata­rozására. Ezzel a támogatással 26 dolgozót sikerült stabilizálni. Tizen­két új tagot is toboroztunk, akik kö­zött 40 ezer koronát osztottunk el. Hét fiatal a családalapítás alkalmából kapott összesen 52 ezer korona támo­gatást. Ezenkívül 5 fiatalember, akt a katonaságtól került vissza a szövet­kezetbe, együttvéve 11 ezer koronát kapott, hogy könnyebb legyen szá­mukra itthon az indulás. A szövetke­zet gondja azonban nemcsak a fiata­lokra terjed ki. Nem feledkezünk meg azokról sem, akik húsz évvel ezelőtt lerakták a közös gazdaság alapját és időközben kiöregedtek. Mikor az EFSZ-ből nyugdíjazottak átlagos nyug­díjjáradéka alig érte el a 200—250 koronát, mi ezt az összeget már 1966- ban havi 500 koronára egészítettük ki. Akkoriban évente mintegy 105 000 koronát fordítottunk erre a célra. Időközben rendeződött a szövetkezet nyugdíjasainak ügye, ma már az álla­mi nyugdíjalapból is megkapják a tagok a 450—500 koronát. Nagy ré­szük emellett még az EFSZ-ben is dolgozik. Aki pedig már nem bírja a munkát — hogy mégis tarthasson a háztájin egy hízót, vagy némi apró-' lékot — minden évben 2,5 mázsa sze­mes takarmányt kap a szövetkezettől díjmentesen. ^ SZABAD FÖLDMŰVES 1970. április 18. A kassai járásban az elmúlt év során 319 munkabaleset figyelmeztetett arra a nyugtalanító tényre, hogy a mezőgazdasági üzemek nagy részében még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a munkabiztonságra, a bal­esetek megelőzésére. A szomorú statisztika adatai továbbá felsorolják azt is, hogy a mező­­gazdasági üzemekben történt balesetek egyetlen év alatt 5 halálos áldo­zatot követeltek. Az anyagi károk összege számban nehezen fejezhető ki, hisz a munkába lesetek során megsérült dolgozók összesen több, mint 8000 munkanapot mulasztottak, vagyis annyit, mintha a különben is munkaerő­­hiánnyal küzdő földművesszövetkezetekben közel 40 alkalmazott egy teljes évig egyáltalán nem dolgozott volna. További több tízezer munkanap ki­esését jelenti a betegség miatti mulasztás. A fenti számok azonban az anyagi károk összegétől eltekintve is komoly problémára hívják fel a figyelmet. Hisz szocialista társadalmunk minden igyekezetének előterében kell, hogy az ember, a róla való sokoldalú gon­doskodás álljon. A balesetek okai különbözőek. Első helyen a járművek üzemeltetése során előforduló balesetek állnak. Az év utolsó negyedében a járásban 24 ilyen baleset történt. További 13 baleset más gépi berendezések mellett történt. A járművek és gépi berendezések hibás állapota ritka esetben okozott sérülést. A fő ok legtöbb esetben a figyelmetlenség, gondatlanság. A tornaváraljai EFSZ-ben például a bálákba préselt szalma kazla dőlt rá az egyik dolgozónőre, aki lábát törte. A kivizsgálás során megállapították, hogy a balesetet nagyobb gonddal, figyelemmel meg lehetett volna előzni. Az állattenyésztési dolgozók ugyanis a szalmát rendszertelenül szedték a kazalból, anélkül, hogy gondoskodtak volna a megmaradt bálák bizton­ságos rögzítéséről. Az állattenyésztésben általában sok balesetet okoz a biztonsági előírá­sok mellőzése. A gondatlanság amellett, hogy vámot szed a szorgalmas munka eredményeiből, a dolgozók épségét, sőt sok esetben azok életét is veszélyezteti. Kell, hogy elsősorban a biztonsági technikusok több gondot fordítsanak a balesetmegelőzésre, de a többi dolgozóknak is küzdeniük kell a hanyagság, gondatlanság ellen. Csak így előzhetik meg a gyakori baleseteket. rült 1400-ról 3367 literre emelni. Ta­valy 53 vagon baromfihúst adtunk a közellátásna. A vágóbaromfi tenyész­tése kilónként 3,33 korona tiszta hasznot jelent a közösnek. A növény­­termesztésben a vetőmagvak szapo­rítására tértünk át. Az elmúlt év alatt 10 millió korona jövedelem mel­lett 5 millió 291 ezer korona hasznot könyvelt el a szövetkezet. Megtekintettük a gazdasági udvart, a tomaújfalusi állattenyésztési köz­pontot. A munkahelyek ellátottsága, színvonala bátran állja a versenyt bármely ipari üzemmel. Minden istál­lóban mosdó, zuhanyozó, öltözők. A munka nehezebb részét mindenütt gépek végzik. Ugyanígy van ez a bód­­vavendégi telepen is. A horváti rész­legen most fejezik be a szociális be­rendezések kiegészítését. Nem vélet­len tehát, hogy az újbédvai szövet­kezet nyerte el az első helyet a mun­kafeltételek, szociális berendezések és a dolgozókról való gondoskodás terén meghirdetett járási versenyben. A szövetkezet vezetői és többi dol­gozói persze korántsem elégedettek még az elért eredményekkel. A közös jövedelmének jelentős részét fordít­ják minden évben a szociális gondos­kodás színvonalának, a dolgozók mun­ka- és életfeltételeinek további javí­tására. A tomaújfalusi részlegen még az idén megkezdik egy központi szo­ciális berendezés építését. Ez a léte­sítmény közel 300 ezer korona be­ruházást igényel. Ezenkívül rendsze­resen, folyamatosan feltöltik a kul­­túrházak, klubhelyiségek felszerelé­sét mindhárom faluban. Ennek első­sorban á fiatalok örülnek majd. akik szép számban dolgoznak az újbódvai EFSZ-ben. Tervbevették egy közös étkezde lé­tesítését is. A megvalósítás azonban egyelőre a Jednota Népi Fogyasztási Szövetkezet ellenállásába ütközik, amely az alacsony rentabilitástól fé1- ve nem hajlandó e célra átengedni a szükséges helyiségeket. Pedig az előzetes felmérések szerint a közös étkezdének naponta legalább 40—50 látogatója, fogyasztója lenne, nyáron, aratás idején pedig ez a szám meg­kétszereződne. Hisz csupán a trakto­rosok két faluból járnak be ide, Tor­­naújfaluba. Számukra idő és pénz megtakarítását is jelentené, ha nem kellene naponta hazajárniuk ebédre, hanem azt megtalálnák itt, a munka­helyük közelében. Nem is kell külön hangsúlyozni, milyen segítséget te­­lentene a közös étkezde létesítése a szövetkezetben dolgozó asszonyok számára. Bőven akadna még pótolnivaló a közszolgáltatások terén is. A három faluban nincs egyetlen közszolgálta­tási berendezés. Borbélyhoz, fodrász­hoz is Tornára kell bejárni. Egy egy ilyen út, bár nem túl költséges, de mégis időveszteséget, a munkából való kiesést jelent. Ezzel a problé­mával talán a helvi nemzeti bizott­ságnak kellene többet foglalkoznia. A szövetkezet anyagi eszközeit és szervezési lehetőségeit egyelőre le­köti a saját, belső problémák meg­oldása. Oj élet van születőben Ojbódván. A három faluból eegvé kovácsolódott EFSZ dolgozói kitartó munkával egyengetik az utat a maguk és szö­vetkezetük szebb iövőie felé. AZ OLDALT IRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ: KOVÁCS ZOLTÁN i Milyen a helyzet ezen a téren , B a kassai járásban? Milyenek az eredmények és lehetőségek a Járás földművesszövetkezeteiben? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság felelős dolgozóinál. Tinka elvtárs, a JMTI közgazdasági osztályának dolgozója: — A jobb munkakörülmények és életfeltételek biztosítása, az emberek­ről való sokoldalú gondoskodás a leg­hasznosabb társadalmi beruházás. Elsődleges feltétele a munkaerők sta­bilizálásának, a termelés további fej­lődésének. Csak az az ember képes minden erejét, tehetségét a társada­lom szolgálatéba állítani, aki munka­helyén nemcsak érdeklődésének meg­felelő munkát kap, hanem vele együtt sokoldalú gondoskodást, társadalmi, szociális és kulturális igényeinek tel­jes kielégítésiét is. A földművesszövet­kezetek fennállásuk húsz éve alatt gazdaságilag annyira megerősödtek, hogy ma már kellő anyagi eszközök­kel rendelkeznek e feltételek biztosí­tásához. A járás földművesszövetke­zetei csupán az elmúlt év során hét millió 17 ezer koronát juttattak jö­vedelmükből a szociális és kulturális alapra. Ezt az összeget a tagság jobb szociális ellátottságának biztosítására, a dolgozók és gyermekeik üdülteté­sére, tanulmányutak, kirándulások költségeinek fedezésére használták fel. További milliós értékeket jelen­tenek a munkafeltételek javítására fordított kiadások. Csupán a szociális berendezések létesítésére két millió 365 ezer koronát használtak fel a szövetkezetek az elmúlt év során. Egyre inkább Javulnak a szövetke­zeti dolgozók életkörülményei is. Csu­pán az elmúlt év alatt 1 millió 600 ezer koronát kaptak a szövetkezeti tagok családi házak építésére, illetve tatarozására, meg nem térítendő köl­csön formájában. Az állami költség­­vetésből ezenkívül közel öt millió korona jutott az EFSZ-eknek stabili­zációs szövetkezeti, illetve üzemi la­kások építésére. A lakásépítés támo­gatásakor elsősorban a fiatalok ré­szesülnek előnyben, akik még nem rendelkeznek elegendő anyagi eszköz­zel ahhoz, hogy saját erejükből old­ják meg lakásproblémájukat. Sajnos, bőven vannak még hiányosságok ezen a téren. Az építési anyagok hiánya és az építő szervezetek kapacitásának korlátoltsága miatt falvainkon nem halad a lakásépítés a szükséges ütem­ben. A földművesszövetkezetek saját munkacsoportok szervezésével igye­keznek könnyíteni a bajon. Önsegél­lyel épül hat szövetkezeti lakás So­­modiban és néhány más községben is. A szövetkezeti dolgozók azonban már nemcsak otthon, a falujukban akarnak jól élni, hanem igényeik tartozéka az utazás, kirándulás, a megérdemelt üdülés is. Erről a témá-Miben rejlik e nagyméretű fellen­dülés titka? Hisz 1964-ben a szövet­kezet annyira képtelen volt gondos­kodni a tagság jelenéről és jövőjéről, hogy már felvetődött a gondolat — átadják a gazdaságot a közeli állami birtoknak. Sqmodiban idejében felmérték a helyi tartalékokat és lehetőséget ke­restek azok hatékony kihasználására. Míg a közös úgyszólván mindennemű mezőgazdasági terméket termelt, sem­miből nem termett elég. Az 1964-ben választott új vezetőség irányítása alatt áttértek a szakosításra. Tetemes beruházással 80 darab nagy hasznos­­ságú tehenet vásároltak Hollandiá­ból. A pénzt állami segítség nélkül teremtették elő, a melléküzemági ter­melésből. Hasznos volt ez a beruhá­zás, hisz ma már a holland tehenek­től átlag 3850 liter tejet fejnek éven­te. Ezenkívül még a saját régi állo­mányukból is megmaradt 25 darab tehén, s ezeknek a fejéshozama Is eléri az évi 3650 litert. Ilyen szilárd gazdasági alapra tá­maszkodva az EFSZ évi 3—3,5 millió koronát fordíthat a munkafeltételek javítására. А К—98-as istállóban be­vezették a gépi feiést, a 174 férőhe­lyes istállóban pedig, ahol napi 0.91 kg súlygyarapodást érnek el a hízó­marháknál, — szintén génesítették a munka nehezét. Önműködő trágva­­gyűitőket helyeztek üzembe A gaz­dasági udvarban mosdóval és zuha­nyozóval is ellátott öltözőket építet­tek. Kár, hogy az állattenyésztésben dolgozók nem használják ki telies mértékben ezeket a berendezéseket. A parasztember régebben csak a legszükségesebb esetben hagvta el a faluját. Ma már megtanulta, hogy utazni, világot látni jó. A szövetkezet , pedig tízezreket költ arra, hogy tag­jai számára lehetővé tegye a hazai és külföldi kirándulást, üdülést. So­­modiból tavaly két autóbusz vitte a szövetkezeti dolgozókat egyhetes ma­gyarországi kirándulásra. A szociális alapból jutott a tagság üdültetésére is 20 ezer, a szövetkezeti dolgozók gyermekeinek üdültetésére pedig 10 ezer korona. Somodiból tavaly húsz gyermek volt üdülni Lengyelország­ban, 15 pedig hazai üdülőközpontok­ban töltötte az iskolai szünidő egy részét. Az idei gazdasági év megnyitása­kor közös ülést tartott a somodi szö­vetkezet vezetősége és a HNB taná­csa. A két szerv egybehangolta mun­­katervét, hogy közösen még hatéko­nyabban gondoskodhassanak a falu fejlődéséről, a szövetkezeti dolgozók jobb életének biztosításáról. Törődtünk a balesetmegelőzéssel Tornaújfalu, Bódvavendégl és Hor­váti községek Ojbodva név alatt egyesültek 1963-ban. Ugyanabban az évben frigyre léptek a három köz­ség földművesszövetkezetei is. Ma már meggyőző eredmények bizonyít­ják, hogy célszerű és előnyös volt az egyesülés. Gazdaságilag erős lett az 1417 hektárnyi mezőgazdasági te­rülettel rendelkező közös gazdaság s az egyre növekvő jövedelem szilárd alapot biztosít a dolgozók életszín­vonalának állandó emeléséhez. Ta­valy már a Kassai Járást Mezőgazda­­sági Termelési Igazgatóság által a szövetkezeti dolgozókról való gondos­kodás terén meghirdetett versenyben az újbódvai EFSZ végzett az első helyen. Pormentesített, aszfaltozott úton gördül személygépkocsink a szövet­kezet tornaújfalusi telepének udva­rába. Rend és tisztaság mindenütt. A gépek kijavítva, a színek alatt so­rakozva várják a tavaszi munkák megkezdését. Az irodában magas, feketehajú fia­talember fogad. Hudák Péter mér­nök, az EFSZ ökonómusa nincs még harminc éves. Alig öt esztendővel ez­előtt, 1965-ben fejezte be tanulmá­nyait a Nyitna! Mezőgazdasági Fő­iskolán. Azóta itt dolgozik Ojbódván. Lelkesen beszél a szövetkezet életé­ről, eredményeiről, mert bennük sa­ját munkájának eredményeit, elképze­léseinek megvalósulását is látja. — A három szövetkezet egyesülé­sével létrejöttek a hatékonyabb gaz­dasági formák érvényesítésének fel­tételei. Elsősorban a termelés szako­sítására nyíltak jobb lehetőségek.1 Az állattenyésztést a tejtermelésre és baromfihús termelésére szakosítottuk. Az utolsó három év során az egy tehénre eső évi fejéshozamot sike-

Next

/
Thumbnails
Contents