Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-18 / 16. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség fóruma Az Egységes Pa resztszövetség já- Jásl bizottságainak képviselői szlovákiai értekezleten vitatták meg az eddigi eredményeket és a jövőbeni munkaformákat, valamint a legközelebbi feladatok teljesítésének lehetőségeit. Résztvett V. Cislák mérnök, az SZLKP KB mezőgazdasági titkára, Ing. A. Grom, a párt Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint Ján Janovic mérnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi mikial méretben megjutalmazva, mintegy 600 ezer koronával, ezen felül több kollektíva és egyén kap elismerő oklevelet. Most a járási bizottságok feladata, hogy rendszeresen értékeljék a versenyt, és idő közben is serkentsék az alapszervezeteket a verseny egyre nagyobb méretű kibontakoztatására, ami a földművesek legszebb ajándéka lesz felszabadulásunk 25. évfordulója évében. A járási bizottságok ünnepi ülésegondolja, hogy a jövőben sor kerül az apparátusok függetlenítésére, illetve önállósítására, hogy így a szövetség jobban kifejthesse társadalmi érdekvédelmi tevékenységét. A. Grom mérnök, az SZLKP mezőgazdasági osztályának vezetője felszólalásában megemlítette, hogy a párt felsőbb szervei foglalkoznak a Parasztszövetség jövőbeni tevékenységével, de hangsúlyozta, hogy nézete szerint a jövőben a szövetség kizárólag társadalmi érdekvédelmi tevékenységet fejt ki a szövetkezeti tagok és egyéni gazdálkodók között. V. Cislák mérnök, az SZLKP mezőgazdasági titkára megemlítette, hogy az Egységes Parasztszövetség további létezése indokolt és nincs arról szó, hogy talán fölösleges lenne, csak arról folyik vita, hogy a járási biA PARASZTSZÖVETSÉG iárAsi bizottságainak szlovákiai értekezlete Komolyan a szövetség feladatairól niszter. A gyűlés főbeszámolőját Pavel Jonáš mérnök, az Egységes Parasztszövetség elnöke tartotta. Az értekezleten élénk vita bontakozott ki a szövetség társadalmi helyzetéről, küldetéséről, és a munkamódszereikről. Pavel Jonáš mérnök, az EPSZ elnöke méltatta, hogy az Egységes Parasztszövetség járási bizottságai és alapszervezetei magukévá tették a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Egységes Parasztszövetség felhívását, amelyet hazánk felszabadulása 25. évfordulója jegyében hirdettek meg. A versenyt 1970. végén értékelik majd az Egységes Parasztszövetség járási bizottságai. A verseny célja elsősorban a több árutermelésre való serkentés, de több pontja a szövetkezeti tagok jobb életfeltételeit is sürgeti. Olyan verseny ez tehát, amely egyrészt a meglevő tartalékok feltárásával és a lehetőségek figyelembevételével lényegesen emeli majd a szövetkezetek árutermelését és ezzel egyidejűleg arra serkenti az alapszervezeteket, hogy jobb munkafeltételeket teremtsenek a szövetkezetek számára, fokozzák a munka kultúráját és szociális téren is egyre nagyobb mértékben gondoskodnak a rászoruló szövetkezeti tagokról. A legjobb eredményekért 63 szövetkezeti kollektíva és egyén lesz szlovákét tartanak a felszabadulás évfordulójának tiszteletére és ezeket egybe kell kötni az alapszervezetek aktivizálásával és a szövetségi munka minden téren való kibontakoztatásával. Sok vita folyik arról, hogyan dolgozzanak a járási bizottságok. A Parasztszövetség Központi Bizottságába olyan levelek is érkeznek, hogy tartsanak-e a bizottságok járási konferenciákat. Egyelőre erre még nincs szükség, és ezeket bizonyos mértékben helyettesíthetik az ünnepi ülések, amelyeknek munkaprogramjai is lesznek. A jelenlegi időszakban azonban a bizottságok mellett kisebb bizottságok is tevékenykedhetnének. Vannak olyan elképzelések, hogy minden járási bizottság mellett legalább két társadalmi-szociális és ökonómiai bizottság működhetne. Ezek komolyan hozzájárulhatnának az alapszervezetek aktivizálásához. Az ülésen felszólalt Ján Janovic mérnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is, aki kifejtette nézetét az Egységes Parasztszövetséggel kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy a szövetség a január utáni politika egyik pozitív szülöttje. Más lapra tartozik, hogy társadalmi helyzetéről és munkaprogramjáról még viták folynak. A szövetség apparátusainak a járási társulásokhoz való tartozását átmeneti jellegűnek tartja, és úgy zottságok hogyan dolgozzanak majd a jövőben. Felhívta a járási bizottságok dolgozóinak figyelmét, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a szövetkezetek termelési terveiket teljesítsék és túlteljesítsék. A vitában még többen felszólaltak. Bírálták, hogy rossz az alkatrészellátás, bár műtrágya lenne elég, de a szállítás rossz szervezése miatt sok esetben késve kapják meg a mezőgazdasági üzemek. Napirendre került a szövetkezeti tagok üdültetésének kérdése is. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági dolgozók még mindig előnytelen helyzetben vannak az ipari dolgozókkal szemben, évről évre több szövetkezeti tag jut rekreációra vagy gyógyfürdőbe. Amíg például üdülésre és gyógykezelésre 1955- ben a szövetkezeti tagoknak csak 2713 beutalást adtak, a múlt évben már 13 088-at. Tehát ezen a téren is javul a helyzet. Bár még sok a behoznivaló. Az össz-szlovákiai értekezlet nyílt, alapos vitája lényegesen hozzájárul a szövetségi munka aktivizálásához, igazán komolyan folyik a vita a szövetség feladatairól és remélhető, hogy a jövőben a járási bizottságok sokkal aktívabb munkát fejtenek ki és az alapszervezetek munkája is aktivizálódik. (balia) Aktívabban a feladatok teljesítéséért A Rimaszombati Járási Mezőgazdasági Társulás ülésén a szövetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg gazdálkodó parasztok megvitatták az eddigi eredményeket és az újabb feladatokat. Asztalos mérnök, a JMT elnöke, beszámolót tartott a társulás eddigi tevékenységéről és boncolgatta a földművesekre váró munkát és foglalkozott a továbbfejlődés tervével is, méltatta a parasztság nagyszerű politikai helytállását az elmúlt időszakban. A beszámolók után élénk vita következett. Hegedűs elvtárs például bírálta, hogy a mezőgazdasági gépekhez nincs elég alkatrész és emiatt sok gép üzemképtelen. Vitárius Lajos mérnök, a JMT új igazgatója, tartalmas felszólalásában hangsúlyozta, hogy az idei tervfeladatok teljesítése minden földműves első osztályú kötelessége. mert ha a feladatokat sikerül teljesíteni, akkor a rimaszombati járás is lényegesen hozzájárulhat a közellátás áruellátásának megjavításához. A tavaszi rajttal kapcsolatban megemlítette, hogy minél több gépet kell hosszabbított, vagy két műszakban üzemeltetni, hogy a megkésett tavaszi munkákat a lehető legrövidebb időn belül elvégezzék. Sürgette a nem befejezett építkezések átadását, és újabb építkezések megkezdését. Beszéde befejező részében felhívta a mezőgazdasági dolgozók figyelmét, hogy kötelezettségvállalásaikat példásan teljesítsék, hogy így méltóképpen hozzájáruljanak hazánk felszabadítása 25. évfordulója megünnepléséhez. Caban elvtárs, az abafalai EFSZ elnöke helyeselte a társulás tervét, amely szerint az egyre növekedő gyümölcstermés tárolására társulási alapon nagy raktárt építenének. A társulás, valamint az Egységes Parasztszövetség járási bizottsága közös határozatot hozott a további munkával kapcsolatban. —h. a— Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Romániában <*•) Az alábbiakban néhány jelentős intézkedésről szándékozunk beszámolni olvasóinknak, amelyek a romániai szövetkezeti életben lényeges változást jelentenek az eddigi gyakorlattal szemben. A TERMELÉS EREDMÉNYÉNEK SZÉTOSZTÁSA, A PÉNZ ÉS ANYAGI ESZKÖZÖK KIHASZNÄLÄSA A szövetkezeti tulajdon növekedése az állattenyésztés és a növénytermelés állandó emelésének és a szövetkezeti tagok keresetének forrása. Ezt úgy valósítják meg, hogy évről-évre feltöltik a termelés emelését biztosító alapokat. A felhalmozás és a fogyasztási alap közti arányt, a termelés anyagi költségeinek fedezése és a kötelező állami beszolgáltatás teljesítése után az alapszabályok értelmében a taggyűlés állapítja meg. Az év folyamán elért nyerstermelés a következő módon osztódik szét: a) anyagi termelési költségekre (vetőmag, takarmány, a gépállomás szolgálatainak kiegyenlítése, trágyák és védőszerek); b) a felhalmozási és fogyasztási alapra a nyersjövedelemből (ebből 18—25 °/o kerül a felhalmozásra az invesztíciók megvalósítása céljából és 75—82 % a fogyasztási alapra (munkaegységek, nyugdíjjáradék, valamint a szociális és a kulturális alap feltöltése). A SZÖVETKEZET VEZETŐ ÉS ELLENŐRZŐ SZERVEI A szövetkezet legfelsőbb vezető szerve a taggyűlés, amely egyedül hozhat határozatot a szövetkezet gazdasági, pénzügyi és szervezési tevékenységének kérdéseiről. A taggyűlésen minden tag résztvehet és azt legalább negyedévenként kell összehívni. A taggyűlés kétharmados többséggel hoz döntést, pl. a határozatokról, a vezetőség megválasztásáról. Jóváhagyja az évi pénzügyi-, termelési tervet és dönt abban, hogy a szövetkezet belépjen, vagy kilépjen a Szövetkezetek Szövetségéből. A taggyűlés megtartása tekintetében az a változás, hogy ha a taggyűlést valamilyen okból (helyiség hiánya stb.) nem lehet megtartani, akkor választott küldöttek képviselhetik a tagságot egy küldöttgyűlésen. A választási arányt a taggyűlés állapítja meg. Az alapelv az, hogy legfeljebb 10 tag választhat egy küldöttet. A küldöttek gyűlése a taggyűlés feladatainak teljes körével foglalkozhat és ugyanolyan jogkörrel bír, mint a rendes taggyűlés. Az irányító bizottság, mint a taggyűlés végrehajtó szerve, a két taggyűlés közti időszakban irányítja a szövetkezet tevékenységét; 13—21 tagja van, akiket nyílt szavazással két évi időszakra választanak meg. E szervbe egy mérnök és a könyvelő is beválasztható. A bizottságot az elnök legalább kéthavonta egyszer hívja össze. Ez a testület biztosítja, hogy az alapszabályok rendelkezései be legyenek tartva, felelős a taggyűlés összehívásáért, továbbá a szövetkezet törvényben előírt kötelességeinek, szerződéseinek és más alapvető követelményeknek teljesítéséért. Az irányító bizottság a kollektív munka elvei alapján végzi tevékenységét. A határozatokat és az intézkedéseket a szövetkezet bizottságainak mérlegelése és javaslatai alapján kell végrehajtania. A taggyűlés visszahívhatja a bizottságoknak azon tagjait, akik nem teljesítik felelősen kötelességüket a két választás közti időszakban. Az elnökség biztosítja a szövetkezet zavartalan működését, a taggyűlés és az irányító bizottság határozatainak teljesítését. A feladatok napi teljesítését a szövetkezet elnöke szervezi és ellenőrzi. Az ellenőrző bizottság a szövetkezet felügyeleti és ellenőrző szerve, 5—7 tagja van, amelyeket a taggyűlés nyílt szavazással két évi időszakra választ. Munkáját kollektív módon végzi. Az ellenőrző bizottság egyedül a taggyűlésnek tartozik felelősséggel. Ellenőrzi az irányító bizottság munkáját, gazdasági és pénzügyi tevékenységét és azt is, hogy ez a szerv, hogyan intézi el a tagok kérvényeit, javaslatait és panaszait. EGYÉB RENDELKEZÉSEK A mezőgazdasági termelő szövetkezet jogi személy. A szövetkezet részt vehet közös akciókban, vagy kapcsolatba léphet más mezőgazdasági üzemekkel és állami szervezetekkel közös feladatok elvégzése érdekében, mint pl.: öntözés, gátépítés, talajjavítás, a munka villamosítása, melegház, takarmánygyártó üzem létesítése, mezőgazdasági termékek közös feldolgozása, raktározása stb. A legjobb működési és termelési feltételek biztosítása érdekében a szövetkezetek szövetségekbe tömörülhetnek. Ebben az esetben kötelesek teljesíteni a járási mezőgazdasági szövetség, kerületi szövetség vagy az országos szövetség határozatait, továbbá letárgyalni javaslataikat és betartani alapszabályaikat. Amint a fentiekből látjuk, a szövetkezeteknek a Román Népköztársaságban is van érdekszervezetük, éppen úgy mint Magyarországon. Érdekszervezetük feladata: kialakítani a legkedvezőbb feltételeket szövetkezeteik számára, hogy feladataikat a lehető legjobban teljesíthessék; védeni érdekeiket, valamint tagjaik érdekeit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Román Népköztársaságban a termelést a szövetségek irányítják, mivel ezt a feladatot az állam tartja fenn magának és végzi a Román Kommunista Párt irányvonala szerint. Ennek az irányvonalnak a közlésére — mivel az számunkra is tanulságos — alkalomadtán még visszatérünk. JUDr. Michal Öurdiak A háztáji gazdaságok is bizonyos fejlődésen mentek át az utóbbi években. Sok szövetkezetben megmaradt a régi klasszikus jelleg, amely bizonyos földterületet szab meg, egyrészt a szövetkezeti tag, másrészt családja számára. A 49/59 számú szövetkezeti törvény meghatározta, hogy a háztáji földterületen mennyi technikai növényt és állatállományt tarthat a szövetkezeti család. Ez tehát a háztáji gazdaság klasszikus formája, amely később formát változtatott. Például a földet közösen művelték vagy pedig a meghatározott földterület szerint terményt kapott a tag, de voltak olyan szövetkezetek is, amelyek már háztáji gazdaságok nélkül gazdálkodtak. Természetesen a gazdálkodás szintje határozta meg a háztáji gazdaságok formáját. A szövetkezetek évről évre gazdagodtak és a gyorsan emelkedő bevételek egyre több lehetőséget adtak a tagok kereseti lehetőségének fokozására, valamint a különböző alapok, köztük a jutalmazási alap feltöltésére. Mivel jónéhány szövetkezetben a kereset már elérte vagy túlhaladta az iparban dolgozók ikeresetének szintjét, egyre kevesebb olyan tag volt, aki különleges háztáji földet akart volna. Ilyen haladó nézeteket vallanak ma is főleg a fiatal szövetkezeti tagok, akik inkább a pénzt becsülik többre, mint a háztáji földet. Azonban mostanában igen sok vita van a háztáji gazdaságok körül és ezért néhány gondolatban foglalkoznunk kell a készülő törvénnyel, amely majd világosabban meghatározza, hogy kinek jár vagy kinek nem jár háztáji föld. Elsősorban figyelembe kell venni azt is, hogy országunkban nincsenek egyenlő feltételek a háztáji gazdaságok egyenlő megszabására. Ugyanakkor gondolni kell azokra is, akik megalakították a szövetkezeteket és lassan már nyugdíjba vonulnak és az a nézet kap egyre több támogatást, hogy ezeknek a háztáji földje lényegében kiegészítse az alacsonyabb nyugdíjakat is, és ezek a nyugdíjasok lehetőleg olyan nyugdíjat élvezzenek, mint a nemzetgazdaság más szakaszának nyugdíjasai. A szövetkezeti gazdálkodásról szóló új törvénybe az Egységes Parasztszövetség jogi bizottsága is beleszól, és más bizottságokkal együtt úgy igyekeznek formálni a törvénynek ezt a részét, hogy az előre mutasson. Egyrészt, Hogy megszüntesse a háztáji gazdaságok körüli bizonytalanságot, másrészt, hogy a háztáji gazdaságok a jövőben megfeleljenek az új, a fiatal tagok életkörülményeinek. Az első forma szerint, hogyha a szövetkezet nem határozza el, hogy háztáji föld nélkül fog gazdálkodni, a szövetkezeti tagnak annyi háztáji földet kell adni, amit a szövetkezet taggyűlése meghatároz (10—25 árat a helyi viszonyoknak megfelelően). A határozathoz szükséges a tagok kétharmadának beleegyezése. A második forma kimondja, hogy a szövetkezeti tagnak az EFSZ-szel szemben joga van 25 ár mezőgazdasági földterületre a hegyi és hegyaljai körzetekben fél hektárra, abban az esetben, ha a szövetkezeti tagság nem határozta el, hogy háztáji föld nélkül fognak gazdálkodni. Az ilyen határozathoz is a tagság kétharmadánál? beleegyezése szükséges. Ha egy családban legkevesebb egy évig több szövetkezeti tag él, a háztáji földterület akkor is csak fél hektár lehet, hegyaljai és hegyi körzetben pedig egy hektár. A háztáji földön a szövetkezet technikai növényt legfeljebb 10 áron termeszthet. A sok bizonytalanság megszüntetése végett a javaslatban benne van, hogy a háztáji földterületbe bele kell számítani azokat a családi ház körüli kerteket is, amelyeknek a területe több mint 12 ér. A javaslat, illetve a készülő törvény nem feledkezik meg a nyugdíjasokról sem. Olyan tétele is van, amely hangsúlyozza, hogy a nyugdíjasnak, ha kérelmezi, a háztáji föld helyett megfelelő menynyiségű természetbenit is lehet adni. Emellett leszögezi, hogy a szövetkezeti tagtól nem lehet elvenni a háztájit, ha nyugdíjba megy, és nem szabad túlságosan csökkenteni sem a háztáji területet. A szövetkezet házirendjében megszabhatja, hogy a földterület helyett bizonyos mennyiségű természetbenit ad a tagnak. A szövetkezet házirendjében meg lehet szabni azt is, hogy a tag mennyi állatot tarthat a háztájin, kivéve a tehenet és a hízósertést. Alapjában véve a szövetkezeti tag a háztáji gazdaságon egy tehenet tarthat, azonban a hegyaljai körzetekben esetleg kettőt is. Az új törvényjavaslat tehát világosan meghatározza, hogy milyen esetekben van Joga a tagnak háztáji földre és milyen lehet a háztáji föld területe, azonban a törvény olyan lehetőséget is ad, hogy a taggyűlés a már említett kétharmados többséggel indokolt esetekben a gazdálkodás szintjének magasságától függően elhatározhatja, hogy háztáji föld nélkül fog gazdálkodni. Az új törvény meghatározza a szövetkezeti tagok által kiültetett fák használati jogát is. Természetesen a háztáji gazdaságokról szóló törvényrész nemcsak a tagok jogát tisztázza, hanem leszögezi azt is, hogy a tagoknak munkakötelezettségei vannak az EFSZ-szel szemben. Előfordulhat például olyan eset, hogy a szövetkezeti tag nem teljesíti kötelezettségét a szövetkezettel szemben, ilyen esetben nem kaphat háztáji földet. M. Ď. Törvényjavaslat a háztáji gazdaságokról
