Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-18 / 16. szám
LENIN és a szocialista munkaverseny Szerkesztőségünk köszönő levele az SZLKP Központi Bizottságának A szocializmus fogalmát sokféleképpen lehet meghatározni. Lehet a termelőeszközök tulajdona, a politikai hatalom vagy az osztályviszonyok szempontjából. Alapjában véve azonban a szocializmus a kommunizmus alacsonyabb foka, a fejlődés első szakasza. Van azonban egy fontos és jellemző mozzanat, amelyről gyakran elfeledkezünk. Az embereknek, mint sajátos minőségű társadalmi csoportnak egymáshoz való viszonyáról, annak szükségleteiről és jelentőségének tudatosításáról van szó. Az új társadalom csak a termelő érők fejlődésének következtében valósulhat meg. Ez pedig nemcsak a fejlődés ütemét határozza meg, de az egész társadalom jövőjét is. A termelő erők fejlődésének megvan a — mondhatnám — technológiai és emberi oldala is. Az emberi tényező — termelési szempontból a munkaerő — élő organizmus, amelyet a munkaerői jfunkciójára való előkészületen, valamint a szükséges testi adottságokon, ügyességen és a szükséges ismereteken kívül az erkölcsi-politikai álláspont, a világnézet és a munkához .való viszony is befolyásol. Az embernek a munkához való viszonya Marx és Lenin tudományos munkájának egyik legfontosabb területe volt. Marxnak az elidegenülésről Szóló elmélete alkotásának sok helyén szerepel ugyan, de lényegében a Gazdasági-filozófiai Iratokban van összpontosítva. A marxista-leninista klaszszlkusok az embernek a saját alkotásától való elidegenülését akarták megszüntetni és ezt tekintették a kommunizmus végcéljának. Marx erről a fentemlített művében a következőket írja: Hogy a magántulajdon gondolatát megszüntessük, ehhez elég a kommutiizmus mint gondolat. De hogy a magántulajdon mint valóság megszűnjön, ehhez valóságos kommunista tett Szükséges. A történelem hívja elő és fez a mozgás, amelyről gondolkodásunkban tudomásunk van, lényegében hosszadalmas és küzdelmes folyamat. De az igazi haladást abban kell látnunk, hogy a történelem mozgásának ellhatároltságának és céljainak tudatához máris eljutottunk és tudatunkban ezt a mozgást máris legyőztük. Mivel az ember elidegenedése és ennek tudata is megvan, megszüntetését csak a kommunizmus valósíthatja meg. A nagy figyelem-összpontosítást tnegkövetelő szokatlan fogalmazás ellenére Is világos Marx érvelése. Főleg a ml Jelenünkre vonatkozólag fontos, hogy Marx értékeli a tudatosságot, mint történelmi tényezőt és előrelátta, hogy a gondolatban levő felszabadulás összetéveszthető a valóságos felszabadulással, amely hosszadalmas és küzdelmekkel telt folyamat. Egyértelműleg meg lehet állapítabi, bogy Lenin Marx következtetéséből Indult ki, amikor a szocialista verseny első kísérleteinek értékeléséhez fogott. Ügy értékelte ezt, mint a kommunizmus első hajtásait. Nagy jelentőségét abban látta, hogy a dolgozók itt tanultak meg dolgozni a közösségért, hogy feláldozták szabad idejüket legtöbbször bérre való igény nélkül, de mindig önkéntesen. A kapitalisták úgy érvelnek, hogy a szocialista rendszer lehetetlenné teszi a versengést. Lenin erről 1917- ben így írt: A szocializmus nemcsak nem szünteti meg a versenyt, hanem éppen ellenkezőleg, elsőízben teszi lehetővé, hogy az a legszélesebb, valóban tömegméretben fej ic'd jön ki. A dolgozók többségét kapcsolja be ebbe a levékenységbe és elősegíti, hogy új tehetségek tűnjenek fel, akik a népből sarjadtak... a ml feladatunk, hogy most, amikor a szocialista kormányé a hatalom, megszervezzük a versenyt. A kapitalista világ számára, amely csak a könyörtelen konkurrenciát és a bérért végzett munkát Ismeri, a szocialista verseny valamilyen teljesen érthetetlen dolog. Ha el is hiszik, hogy akadnak egyesek, akik önkéntesen hajlandók többet dolgozni, mint amennyire kötelesek és amennyiért nekik megfizetnek, de az ilyen embereket abnormálisaknak tartja. Az amerikai jelszót „tlm© is mony“ (az idő pénz) szívesen magyarázzuk szimbólikusan, mint az idő jelentőségét az ember és a társadalom számára. De a dolognak éppen ez a pozitív oldala van ellentétben a kapitalista elv valódi értelmével. Nincs itt szó valamilyen mély értelemről, hanem a kapitalista álláspont embertelenségéről. Ügy is mondhatnánk, hogy „megvettem az időd minden percét, még egy pillanatot sem ajándékozok neked belőle“. Természetesen itt nem az időről, mint általános fogalomról van sző, az amerikai ember idejének jelentőségéről. Ez a kapitalistát nem érdekli, öt az az idő érdekli, amelyet megvásárolt, a munkaidő. Ebből az időből született meg a Morganok, Rockefellerek és társaik mérhetetlen gazdagsága. Rendszerük az első, felületes pillantásra csodálatosnak látszik, de a valóságban rablóerkölcsű, és a munkaidőből pénzt, pénzt és mindig pénzt facsar ki. A mi elveink érthetetlenségét még növeli a félelem és a gyűlölet. Amint nem tudják megérteni azt, hogy a szocialista országokban nincsenek sztrájkok, éppenűgy érthetetlen számukra a szocialista verseny. De osztályösztönük azt sugallja, hogy ez számukra veszélyt jelent, amely ellen harcolni kell. Tudjuk, hogy ezért vezették a legdühösebb támadást nálunk is a szocializmus ellen éppen a munkához való szocialista viszony területén, áj mi szocialistaellenes propagandistáink nemcsak átvették a kapitalista ideológusok érveit, hanem ezeknek még különleges jelentőséget is adtak. A gazdasági téren mutatkozó hiányosságokat és aránytalanságokat az üzemek és az egyének közti konkurrencia hiányának tudták be. A kapitalista eszményeket, a kapzsiságot és a „megtollasodást“, az áldozat-vállalás megvetését hangsúlyozták és a „semmi nem piszkos“ elvét emelték az erkölcsi eszmény magaslatára, sőt a szocializmus tovább fejlesztésének eszközéként javasolták. Ellenfeleink a munkának, mint minden érték alkotójának és legemberibb tevékenységének a tiszteletét igyekezték a feledés homályába burkolni. A közösségért, a társadalomért végzett munkát igyekeztek nevetségessé tenni. Kinevették a szocialista brigádok tagjait és helyükre a , „legvállalkozóbb szellemeket“ ültették. A legnagyobb „képesség“ szerintük az olyan emberekben van, akik a „szocialista, kapcsolatok“ révén mindent el tudnak intézni. Ha mindezt a mag® megfelelő helyére soroljuk, egészen világos képet kapunk. Az áldozatkész dolgozó helyére állították a „vállalkozó“ amerikai példányát, azoknak az utódait, akik néhány értéktelen gyöngyért és egy hordó pálinkáért megvásárolták az indián őslakosoktól egész Amerikát, hogy ezeket a szerencsétleneket a nyomor, az éhség és a tömeghalál karjaiba kergessék. Világosan bebizonyosodott, hogy ismét Leninnek volt igaza, amikor arra a meggyőződésre jutott, hogy egyedül a szocializmus nyújt lehetőséget a valóságos versenyre és — mint azt Marx már 120 évvel ezelőtt megállapította: ......az igazi haladás abban van, hogy tudatunkban már elértük a célt és emberek nélkül, akik tudatosan, kommunista módon hajlandók dolgozni, a szocializmust és a kommunizmust nem lehet megvalósítani. A különbség alapja, hogy a szocializmusban az emberek megtanulnak élni és dolgozni a szocialista eszmékért“. Természetes, hogy amint a magántulajdon tagadásának egész folyamata, egészen annak teljes megszüntetéséig egy bonyolult és hosszú folyamat, az új ember, az új erkölcsi normák, életeszmék kifejlődése is bosszú időszakot igényel. Megállapíthatjuk tehát, hogy a lenini elveken alapuló szocialista verseny az embertelenség ellen folytatott harc első szakasza. Az embertelenség <i»ed-ig- *- -termelő eszközök magántulajdonának sokezer éves uralma alatt keletkezett. Amint nem lehet kommunizmust építeni olyan társadalomban, amelyben a termelő eszközök magántulajdont képeznek, nem lehet szocializmust sem megteremteni a konkurrencia módszerével. Az embernek az erkölcs magasabb fokára kell emelkednie, hogy szocialista módon tudjon dolgozni és versenyezni az új társadalom felépítése érdekében. -pík-További üdvözletek a húszéves Szabad Földművesnek Ä SZLOVÁK ŰJSAGÍRÖSZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK LEVELE Tisztelt Elvtársak! A Szlovák Cjságírószövetség elnöksége szívből gratulál Önöknek a Szabad Földműves megjelenésének 20. évfordulója alkalmából. Hetilapjuk, megszületésétől kezdve nagy jelentőségű propagációs és szervező munkát végzett a szlovákiai magyar nemzetiségű lakosság között. Nagy része van abban, hogy a magyar nemzetiségű kis- és középparasztok önkéntesen elfogadták a szövetkezeti gondolatot és aktívan vesznek részt hazánk szocialista építésében. A lapjuk irányában érzékelhető szeretet és bizalom a legmeggyőzőbb biznnvítéka annak, hogy szerkesztőségük munkaközössége nagyszerű munkát végzett. Hisszük, hogy szerkesztőségük úgy mint eddig, a jövőben is keresi majd a szocialista nevelő munka legcélravezetőbb formáit és a magyar nemzetiségű dolgozókat a csehszlovák szocialista hazafiság, s a proletár nemzetköziség szellemében neveli. Lapjuk jubiláris ünnepe alkalmából kívánunk szerkesztőségük munkaközösségének gazdag alkotó munkát, jó egészséget és hálás olvasóközönséget. A Szlovák Űjságírószövetség Központi Bizottságának elnöksége A CSEHSZLOVÁK RÄDIÖ MAGYAR SZERKESZTŐSÉGE FŐSZERKESZTŐIÉNEK ÜDVÖZLETE Tisztelt Elvtársak! Engedjétek meg, hogy a Szabad Földműves fennállásának huszadik évfordulója alkalmából a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége nevében kifejezzem őszinte elvtársi jókívánságomat. Lapotok ott volt a íöldművesszövetkezetek megalakulásának bölcsőjénél és nagy segítséget nyújtott pártunk mezőgazdasági politikájának megvalósításában. Nagy figyelemmel kísérte a szocialista mezőgazdaság fejlődését és kiállt az igaz ügy mellett akkor is, amikor harcolni kellett a szocialista mezőgazdaság fejlődéséért. Az eredmények igazolják a szerkerztőségtek húsz év alatt végzett jó munkáját is. Ez a tudat adjon új erőt további munkátokhoz, amelyhez őszintén kívánok sok sikert. MOLNÄR GYÖRGY, főszerkesztő DOBOS LÄSZLÖ MINISZTER ÉS TOLVAJ BERTALAN A NEMZETISÉGI TITKÁRSÁG VEZETŐJÉNEK LEVELE Tisztelt Elvtársak! Mind a magam, mind a Nemzetiségi Titkárság nevében őszinte szívvel köszöntjűk a húszéves Szabad Földművest. Nagyra becsüljük azt a szerepet, amelyet a Szabad Földműves az elmúlt két évtized során betöltött, miközben a szocialista falu társadalmi viszonyainak segítésén túlmenőleg formálójává vált a hazai magyar parasztság hazafiságának s nemzetiségtudatának. Hasznos tevékenységet fejtett ki a falu szocializálása, a nagyüzemi gazdálkodás megteremtése és fejlesztése, valamint a csehszlovákiai magyar parasztság politikai és kulturális színvonala - emelésében. A Szabad Földműves az elmúlt két esztendőben is aktív szerepet vállalt hazánk társadalmi-politikai problémáinak, köztük a nemzetiségi viszonyok elemzésében és rendezésében. Elismerés illeti a lapot társadalmi életünk konszolidálása, normalizálása terén kifejtett tevékenységéért ts Sok sikert, erőt, egészséget kívánunk a Szabad Földműves szerkesztő ségi kollektívájának a szocialista társadalmunk továbbfejlesztéséért, ha zánk nemzetei és nemzetiségei közös boldogulásáért folytatott erőfeszítéshez. DOBOS LÄSZLÖ, az SZSZK minisztere TOLVAJ BERTALAN, a titkárság vezetője Dr. ĽUDOVÍT PEZLÄR ELVTÄRSNAK, az SZLKP Központi Bizottsága titkárának Tisztelt Titkár Elvtársi Szerkesztőségünk munkaközössége szívből köszöni azokat az őszinte elvtársi jókívánságokat, amelyeket a Szabad Földműves 20. évfordulója alkalmából az SZLKP Központi Bizottsága és a saját nevében küldött. Örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy pártunk Központi Bizottsága kedvezően értékeli azt a munkát, amit lapunk és szerkesztőségünk a CSKP mezőgazdasági politiká’® gyakorlati megvalósulásának, a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés felvirágoztatása érdekében kifejtett. További munkánkra kedvező hatást gyakorol az az elismerés is, amelyben méltatja a Szabad Földműves helytállását, tehát azt, hogy lapunk a proletár nemzetköziség eszméihez hűen védelmezte a marxizmus-!en:nizmus tisztaságát a magyar dolgozók között. Ígérjük pártunk Központi Bizottságának, hogy a jövőben is hatékonyan és ingadozás nélkül segítjük a CSKP mezőgazdasági politikájának gyakorlati megvalósulását, valamint a párt eszmei és akcióegységének megszilárdulását a merxizmus-leninizmus eszméi alapján. Bratislava, 1970. április 13-án. A Szabad Földműves szerkesztőségének munkaközössége Köszönő levél az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának Ing. JAN IANOVIC DOCENS ELVTÁRSNAK, mezőgazdasági ás élelmezésügyi miniszternek Tisztelt Miniszter Elvtárs! Hálásan köszönjük azt az elismerést, amit a Szabad Földműves megjelenésének 20. évfordulója alkalmából köszönö levél és egyes munkatársainknak adományozott kitüntetések által kinyilatkoztatott. Kérjük, közvetítse köszönetünket az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mindazon dolgozójának, aki az eltelt húsz év alatt közvetlen vagy közvetve segítette lapunk fejlődését. Ebből az alkalomból Ígérjük, hogy lapunk közvetítése által a jövőben, is hatékonyan segítjük a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk fejlődését. A Szabad Földműves tehát következetes népszerűsítője és terjesztője lesz a mezőgazdasági termelés korszerű módszereinek. Mindent elkövetünk abból a célból, hogy lapunk a növekvő követelmények mellett Is helytálljon, a mezőgazdasági dolgozóinknak hasznos segítőtársa legven. Ehhez a munkánkhoz a jövőben is számítunk mind az Ön, mind pedig az Irányítása mellett működő minisztérium dolgozóinak hatékony segítségére. Bratislava, 1970. április 13-án. A Szabad Földműves szerkesztőségének munkaközössége KÖSZÖNET A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKNEK: az alsópéteri EFSZ-nek, a búcsi EFSZ-nek, a csábi EFSZ- nek, a dióspatonyi EFSZ-nek, a farnadi EFSZ-nek, a felsőpatonyi EFSZ-nek, a hodosi EFSZ-nek, az inámi EFSZ-nek, a Karvai MSZI Tangazdaságának, a kéméndi EFSZ-nek, a kisgéresi EFSZ-nek, a köbölkűti EFSZ-nek, a libádi „Egyetértés“ EFSZ-nek, a madari EFSZ-nek, a marcelházi EFSZ- nek, a muzslai EFSZ-nek, a nagykéri EFSZ-nek, a nemesócsai EFSZ-nek, a somorjai EFSZ-nek, a Szomotori Állami Gazdaságnak, a szőgyéni EFSZ-nek, a Szőlőskei MSZI Tangazdaságának, a tanyi EFSZ-nek, és a Zselízi Állami Gazdaságnak. Szerkesztőségünk hálás köszönetét nyilvánítja a felsorolt mezőgazdasági üzemeink vezetőségéneik és tagságának azért a példás helyállásért, amellyel hozzájárultak a Szabad Földműves 20. évfordulója alkalmából rendezett Dél-szlovákiai borverseny sikeréhez, s mellyel segítségünkre voltak lapunk jubileumi ünnepségének megrendezésével járó gondjaink megoldásában. KÖSZÖNETÉT MONDUNK TOVÄBBÄ azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, különböző jellegű intézményeiknek, a testvérlapok szerkesztőségi kollektíváinak és mindazoknak az olvasóinknak, akik lapunk 20. évfordulója alkalmából szóban vagy írásban gratuláltak szerkesztőségünknek és jókívánságaikat fejezték ki a további munkánkhoz. Mi is kívánunk mindannyiuknak jó erővel és egészséggel párosuló, sikerekben gazdag jó munkát. Szabad Földműves szerkesztősége Sikertelen kísérlet Április 11-én, szombaton középeurópai idő szerint 20,13 órakor mintegy százezer néző jelenlétében a Kennedy-fokról felbocsátották az Apollo-13 űrrakétát, fedélzetén james Lovell parancsnokkal, Fred Hanse a Hold-komp, és John Swiger, a parancsnoki fülke pilótájával. Swiger, aki elsőízben szállt az űrbe, jóformán az utolsó pillanatban került tapasztaltabb társa, a rubeola-gyanús Tóm Mattingly helyébe. A tervek szerint az Apollo 13-nak 103 óra 42 percig tartó repülés után kellett volna elérnie a Hold filszínét. Több mint két napig tartó utazás után azonban meghibásodott a parancsnoki kabin energiarendszere, a három energiatermelő cella közül kettő használhatatlanná vált. Feltételezések szerint a hibát meteorbecsapődás is okozhatta. Az űrhajósok helyzete eléggé bonyolult, mert az űrhajó már letért arről az útról, amelyikről az automata vezérlőmű segítségével viszszatérhetett volna. Az űrhajósok a holdkompot veszik igénybe, hogy az űrhajót manőverezéssel szabad viszszatérési pályára irányítsák, a visszatérés utolsó fázisában azonban visszamennek a parancsnoki kabinba, mert a holdkompnak nincsen tűzálló védőpajzsa és azt le kell választani a parancsnoki kabinról. A visszatérés időpontjáról és helyéről lapzártunkig még nem döntöttek, ezt ugyanis összhangba kell hozni a kabin kiemelésére szolgáló tengerészeti egységek tartózkodási helyével. к
