Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-18 / 16. szám
Amikor a nemzetközi kapcsolatok terén a legmagasabb szfnvonalú reprezentációra kerül sor, ezt általában az érdekelt államok között már megszilárdult |6 viszony bizonyítékaként szokták értékelni. Az államfői látogatások majdnem kizárólag a közös vagy közelálló elvi alapon álló országok vezetői közt zajlanak le. Köztársasági elnökünk útvonala is először két olyan baráti országot érintett, amelyekkel hazánkat a közös ideológia és társadalmi rendszer, az egyenlő külpolitikai érdekek és célok kötik össze. A Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság a marxizmus-Ieninizmus elvi alapjain épftik szocialista társadalmi rendszerüket és a különböző rendszerű államok békés együttélésének külpolitikáját folytatják. Ёрреп ezért a két ország meglátogatása a közös célok és érdekek kifejezése és barátságunk további megszilárdításának dokumentuma. A harmadik ország azonban, amelyet köztársasági elnökünk felkeresett, a Japán Császárság, a kapitalista államok sorába tartozik, ezért ezt a látogatást más szempontokból kell értékelni. A két állam, Csehszlovákia és Japán közti viszony nem alakulhatott ki a politikai és társadalmi rendszerek közös alapelvein. Másrészt azonban a békés együttélés politikájának megvalósítása megköveteli a másik tábor államaival való viszonyok rendezését, azok állandó javítását és a sokoldalú kapcsolatok fenntartását. Ezt a célt követte a köztársasági elnök japáni látogatása. A sajtó és a többi hírközlő eszközök bőven foglalkoztak Ludvík Svoboda távol-keleti útjának eseményeivel, az elnök és a kíséretében lévő külügyminiszter tárgyalásaival, főleg a szívélyes fogadtatással mind a Szovjetunióban, mind pedig Mongóliában. A mongol nép is lelkesen fogadta elnökünket, akiben egy baráti és mindig segítségre kész szocialista ország nagyrabecsült államfőjét és a fasizmus elleni harc egyik legkiválóbb katonáját ünnepelte. Talán a legemlékezetesebb maradt a szumhuui földművesszövetkezetben tett látogatása, ahol miután nagy figyelemmel hallgatta meg a szövetkezeti elnök ismertetését a gazdaság tevékenységéről, kérdéseket tett fel, amelyek a földművelésben való jártasságáról tanúskodtak. Es éppen ez lepte meg legkellemesebben a szövetkezet vezetőit és tagjait. Csak akkor ocsúdtak fel meglepetésükből, amikor megtudták, hogy az elnök agronömusi képesítést szerzett és hosszú ideig dolgozott falujának szövetkezetében. A beszélgetés után lefolyt nyilvános taggyűlés lelkes ünnepléssel és hosszantartó ovációval fejeződött be. Majd Svoboda elvtárs megtekintette a hagyományos mongol birkózóversenyt és a győztest aranyórával ajándékozta meg. A látogatás nagyszerű látványos jelenettel ért véget. Az elnök autóját szélvészként vágtató lovasok csoportja kísérte el a körzet határáig. A mongol párt- és államvezetőkkel folytatott beszélgetések közvetlen baráti légkörben folytak le, újból tanúsították a két állam politikájának egységét. Elnökünk japáni látogatása tulajdonképpen az oszakai világkiállításnak szólt, amelyen az elnök megnyitotta a kiállítás csehszlovák napját. De jelentős volt a látogatás az államközi kapcsolatok terén is. Az elnök és az őt kísérő Ján Marko külügyminiszter hasznos tárgyalásokat folytatott a két állam közti kapcsolatok kiterjesztéséről. Japánt ugyan külpolitikai irányvonala az USA- hoz kapcsolja, de gazdasági téren igyekszik megőrizni saját arculatát és hasznos egyezményeket kötni a szocialista államokkal. A vállalkozói körök, amelyek az állandóan fejlődő japán ipar termékeinek új piacot keresnek, nem hagyják ki számításaikból a szocialista országokat sem, és igyekeznek hatni az ország külpolitikájára is, hogy kapcsolataikat elmélyíthessék a szocialista országokkal. Külügyminiszterünk nyilatkozata szerint a tárgyalások reménytkeltőek voltak és mindkét fél számára hasznosaknak bizonyultak. A tárgyalások kedvező légkörének megteremtéséhez nagy mértékben járult hozzá a kiállítás csehszlovák pavilonjának sikere. A csehszlovák kiállítás eszmei része osztatlan tetszést, a tárgyi része pedig őszinte elismerést váltott ki. A köztársasági elnök útja, látogatása a Szovjetunióban és Mongóliában, valamint Japánban, hozzájárult békére törekvő külpolitikánk megismeréséhez.-ep— BÍZTATÓ A HELYZET A DUNASZERDAHELYI JÁRÁSBAN ф A JÖ SZERVEZÉS MEGHOZTA A VÄRT EREDMÉNYT ф ÁRPA HELYETT KUKORICÁT ф VEGYSZERREL, KAPA NÉLKÜL ф KÉSZEN A CUKORRÉPA VETÉSÉRE ф HIÁNYOS VETÖMAGELLÄTÄS ф NINCS ELEGENDŐ TRAKTOR ф Idén nagyon sokat foglalkozunk az időjárással, pontosabban következményeivel. Ez nem csoda, hiszen szabad ég alatt a kenyérnekvaló, s a tavasziak vetése is az időjárás függvénye. Földműveseink szinte tűkön állva lesik az alkalmas órákat, hogy mielőbb földbe kerüljön az árpa, a tavaszi keverékek és a cukorrépa. Lopni kell most a munkát, máskülönben zsákban marad a vetőmag. A mostoha időjárás viszontagságait jó szervezőmunkával lehet a legmeszszebbmenően ellensúlyozni. Ennek szép példáját tapasztalhatjuk a dunaszerdahelyi járásban. Szinte megleptek Szutter Pál, a járási társulás agronómusának szavai, amikor a tavaszi munkák állásáról beszélgettünk. Tény, hogy a járás alsóbb részein gazdálkodó mezőgazdasági üzemek április első hetében befejezték az árpa vetését. Ez annak köszönhető, hogy a március végén beköszöntött derűsebb napokon teljes erővel nekirugaszkodtak a munkának. A felsőbb részeken sajnos a későbbi hóolvadás miatt nem mehettek a földre. Következményeként a tervezett nyolc és félezer hektár mintegy 85 százalékát vetették be árpával. A szakemberek között olyan döntés született, hogy április tizediké után nem vetnek árpát, s ezt rövid tenyészidejű kukoricával helyettesítik. Igaz ugyan, akad agronómus, aki a későbbi vetéstől sem riadt vissza, ám nem biztos, hogy jó lapra tett. Ugyanis megtörténhet, hogy a későn vetett árpa hektáronként nem ad többet 30 mázsánál, ugyanakkor a járásban tavaly 52,40 mázsás (morzsolt állapotban) átlagtermést értek el kukoricából. A takarmányalap szempontjából tehát nem mindegy, hogy 30, avagy 50 mázsa termést takarítunk be hektáronként. Egyébként elegendő 130 napos CE 270-es hazai hibridkukorica vetőmag áll a termelők rendelkezésére, így nincs akadálya annak, hogy az árpát kukoricával helyettesítsék. Ha már a (kukoricánál tartunk, meg kell mondanunk, hogy vetésére alaposan felkészültek a járás szövetkezetei. Igaz ugyan, hogy a vetőmag körül nincs minden rendben. Ugyanis nem kapták kézhez a megrendelt külföldi hibrideket. Helyette hazai nemesítésű vetőmag érkezett, amely — bár eléggé bő termőnek mondható — mégsem veheti fel a versenyt a jugoszláv, román és francia hibridekkel. Sajnos, a hibridek túlnyomó többségben hosszú tenyészidejűek, melyeknek beérése bizonytalan. Például az OPH 98-as 185 napos tenyészidejű hibrid tavaly 150 mázsát adott hektáronként (morzsoltan), vetőmagja után mégsincs érdeklődés. A kukorica magas hektárhozamainak további előfeltétele az előírt főszám meghagyása. Mivel ennek betartása több helyütt nem sikerült, a szakemberek javaslata, hogy idén gyomirtó vegyszerekkel, kapa nélkül termeljék a kukoricát. Köztudott, hogy a földművesek többsége a régi szokásokhoz híven „kis“ lépésekre ritkítják a növényeket, mondván, nőjjenek nagyra a csövek. A helyzet pedig az, hogy nem a cső nagysága, de száma dönti el a termés mennyiségét. Ajánlatbs tehát, hogy hektáronként 60—65 ezer tőszám legyen. Ez esetben 70 cm sorsávolság mellett 20—25 cm-re lesz egyik tő a másiktól. A pontos vetés és vegyszerek használata mellett tehát semmi szükség egyelésre, illetve arra, hogy kapásokat engedjünk a kukoricásba. A dunaszerdahelyi járásban 3500 hektár föld várja a cukorrépa magját. Időben történő vetésének nincs akadálya, ha ehhez az Időjárás is hozzájárul. Vetőmagja körül azonban akadtak szépséghibák. Amikor megérkezett a Poliploid egycsírás vetőmag, a Gellei Gépállomás laboratóriumában próbacsíráztatásnak vetették alá. Sajnos csupán 15 százaléka bizonyult egycsírásnek, a többi két, sőt három csírát bontott. Erre a tényre nyomban figyelmeztették a mezőgazdasági üzemeket. E kérdéstől komolyabb gond a szaporításra alkalmas lucernamag hiánya. A tavasz folyamán 970 hektáron akartak szaporítás céljából lucernát telepíteni, de erre nem kaptak vetőmagot. A felsőbb szervek azzal indokolták kérésüket, hogy a járás lássa el önmagát vetőmaggal. Szutter agronómus szavai szerint ebből nincs is hiány, ám, az összes magjuk annyira kevert, hogy szaporítóanyagként nem jöhet számításba. Természetes, hogy a tiszta fajtaállományú vetőmag híján sajátjukból vetnek, ám ennek hátránya az alacsonyabb hektárhozamban jut majd kifejezésre. Ugyancsak nem kaptak szaporításra alkalmas borsót és tavaszi bükkönyt. Ezen fogyatékosságok ellenére arra a következtetésre jutunk, hogy a szeszélyes tél és tavasz ellenére a mezőgazdasági munkák helyzete bíztató a dunaszerdahelyi járásban. Sándor Gábor Szikrából lett a láng A „népek tavaszát“ ünnepeljük és egy géniusz jubileumi évfordulójáról emlékezünk meg eben az évben. Száz éve született Vlagyimir Iljics Lenin, Marx és Engels művének folytatója, az oroszországi munkásosztály és a világ proletariátusának vezetője, a Szovjetunió Kommunista Pártja és az első munkás-paraszt államhatalom megalapítója. Lenin már egész fiatal korában résztvett a diákmozgalomban, amelyért később száműzték. Hamarosan megismerkedett a marxizmussal is és a nemzetközi munkásmozgalom vezéregyénisége lett. Hányatott életútján szakadatlanul dolgozott, és az új történelmi viszonyokra alkalmazva tovább fejlesztette, gyarapította a marxizmus elméleti hagyatékait. Lenin legnagyobb érdemei közé tartozik az imperializmus korszakának tudományos elemzése. Az Imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka című művében folytatta és tovább fejlesztette a szocialista forradalom marxista elméletét. Bebizonyította, hogy a kapitalizmust monopolista szakaszában az egyenlőtlen fejlődés törvénye Jellemzi. Arra a következtetésre jutott, hogy a különböző országok nem egyidejűleg jutnak el a szocializmusba, és az imperializmus frontját nem feltétlenül a legfejlettebb országban lehet áttörni. Vagyis az új történelmi feltételek között lehetőség van a szocializmus győzelmére először egy vagy egynéhány országban, ahol legélesebbek az ellentétek az uralkodó osztály és a dolgozók között. A leninizmus, mint a proletár forradalmak marxizmusa, a szocialista forradalom ügyének sikeres szempontjából elkerülhetetlenül fontosnak tartotta a munkásosztály forradalmi pártjának a létrehozását. Ezért megalakították a kommunista (bolsevik) pártot, a proletariátus egységes alapokra helyezett élcsapatét. A Lenin által vezetett eszmei egységben megszilárdult párt alkalmas időben mozgósította a tömegeket az orosz kapitalizmus ellen és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban megdöntötték a klzsákmányolók hatalmát, s megalakult a világ első szocialista állama. A lenini eszmék történelem formáló jelentőségét igazolja, hogy a szocializmus világrendszerré vált. Az elmúlt évtizedek során bebizonyosodott, hogy a jövő a szocializmusé és a kommunizmusé. A leninizmus nemzetközi érvényességét teljes mértékben igazolták a CSKP tapasztalatai és hazánk fejlődése. Két évvel ezelőtt az is megmutatkozott, hová vezet, ha a párt eltér a lenini útról. Leninnek az volt a véleménye, hogy egy marxista párt sikeres tevékenységének elengedhetetlen feltétele a kétfrontos harc: harc az opportunizmus és a revizionizmus jobboldali és balos válfaja ellen. Lenin kérlelhetetlen harcot hirdetett a személyi kultusz ellen Is. Erre egy rövid példát is megemlítek. Közismert, hogy Lenin az ellene elkövetett merénylet után sokáig nem dolgozott. Amikor felépült, átolvasta az újságokat, s látva a róla írott sok dicsérő cikket, türelmetlenül felkiáltott: „Rendkívül károsnak tartom a személyiség ilyenfajta kidomborítását. Ellentmond a marxista felfogásomnak! Ez teljesen megengedhetetlen!“ Hazánkban mind az első, mind a második lenini éleslátást megszegték. A pártban helyet kaptak a revizionista, nacionalista nézetek, a karrierista kispolgári elemek, a szocialista rendszer fejlődésének kerékkötői. A személyi kultusz virágzott. A párt vezető személyei közül egyesek megszédültek a dicshimnusz-áradattól. S ez óriási károkat okozott a pártnak, és az egész dolgozó népünknek. Sokan kiforgatták a lenini eszméket és a békés egymás mellett élést osztálybékeként propagálták. Pedig a leninizmus úgy értelmezi az ellentétes társadalmi rendszerek békés egymás mellett élését, mint az osztályharc folytatását békés eszközökkel, vagyis, hogy a háborút nem tekinthetjük a vitás kérdések egyetlen megoldási lehetőségének. A csehszlovák és más szocialista országok példája igazolja, hogy csakis a leninizmus ragyogó fénye világítja meg helyesen az előrevezető utat. Az elmúlt évtizedek valójában bizonyították, hogy a lenini szikrából láng lett és a szocialista világrendszer döntő jelentőségű tényezővé vált a világ fejlődésében. Az emberiség történelmi távlatai, az emberiség sorsa elszakíthatatlanul összeforr a szocializmus ügyévé'. Az első szocialista állam megalakulása óta eltelt több mint fél évszázad. a gyakorlatban bizonyította, hogy a kapitalista rendszer elkeseredett erőfeszítései, világ hegemóniájának helyreállítására irányuló törekvései, az agresszív kisebb-nagyobb háborúk ellenére, a nemzetközi erőviszonyok a szocializmus javára tolódtak el. És ez a lényeg. Aki ezt felismeri, az nem tévedhet el a dolgok és események sokaságában, a sokszor ellentmondásos jelenségek sűrűiében. A leninizmus elültetett fája hatalmasra nőtt és egyre terebélyesedik. Nemes volt a földbe tett mag, egy zseniálisan gondolkodó ember műve, akit nemcsak a szocialista államokban ünnepelnek e napokban, hanem az egész haladó emberiség. Megemlékeznek az emberről, tudósról, politikusról, akit a neve, művei halhatatlanná tettek. A nagy gondolkodó, forradalmár emlékét úgy tisztelhetjük legméltóbban, ha tanulunk műveiből és szüntelenül szilárdítjuk barátságunkat, kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Bratislava, 1970. április 18,_________________________Ara t,— Kčs XXI. évfolyam, 16. szám. Köztársasági elnökünk útja
