Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-11 / 15. szám
KERTÉSZET й sellyei kertészkedok szervezetének életéből Kerek 12 évvel ezelőtt, 1958-ban alakult meg Sellyén a vecsel és sellyei kertészkedők szervezete, melynek élére Hatvani István elvtársat választották meg. A szervezet összesen nyolc tagot számlált és bizony a kezdeti Időszakban olyan nehézségek Is felmerültek, hogy már többször gondoltak az egyesület beszüntetésére. Az akarat azonban erősebb volt, mint a csüggedés és az egyesület lessan-Lassan erőre kapott. A fellendülés olyan nagy méreteket öltött, hogy ma már 450 taggal tevékenykednek. Amióta a fejlődés útjára lépett a szervezet és növekedni kezdett a taglétszám, azóta a veeseiek részlege kivált az egyesületből és külön csoportot alakított, mert ilyen nagy létszámú csoport tevékenységének irányítása már lehetetlen volt egy szervezet keretén belül. A sellyei szervezet vezetője továbbra is Hatvani elvtárs maradt, akivel a minap elbeszélgettem a szervezet tagjainak tevékenységéről, céljairól és problémáiról. Tőle tudtam meg, hogy az emelkedett taglétszám miatt a szervezet teremhíánnyal küzdött, de a helyi „Duslo“ nemzeti vállalat segítségükre sietett és felajánlott egy megfelelő termet, mivel ezen üzem dolgozóinak egy része is tevékenyen bekapcsolódik a szervezet munkájába. Ebben a teremben megtarthatják az összejöveteleket és helyi jellegű kiállítást is szervezhetnek, ami bizonyára serkentő hatással lesz az egyesület tagjaira a Jobb eredmények elérése érdekében. A szövetkezet Is nagyban segíti a szervezet munkáját. Az egyesület azon tagjai, akik nem dolgoznak a szövetkezetben és nem rendelkeznek háztáji területtel, azok a szövetkezettől négy-öt árny! földterületet kaptak kertészkedés! célokra. Ezeknek a tagoknak a száma körülbelül 80-ra rúg, így aztán érthető, hogy nagyra becsülik a szövetkezet segítségét. A szervezetben nagy gondot fordítanak a nevelő munkára és a tagok szaktudásának elmélyítésére is. Különböző szakmai előadásokat rendeznek, s ezeket Bosnyák Péter szaktanár díafllmek vetítésével teszi érdekesebbé és érthetőbbé. Ezekre az előadásokra meghívják a fiatalokat is, hogy megszerettessék velük is ezt a munkát. Nincs hiány a tanulmányi kirándulások szervezésében sem, melyek alkalmával igyekeznek mindig összekötni a kellemeset a hasznossal. A szervezet egyébként saját permetező- és megmunkáló gépekkel rendelkezik, melyeket szükség szerint a tagok rendelkezésére bocsátanak az egyes munkálatok elvégzéséhez, hogy ezzel is könnyítsenek munkájukon. — Szervezetünk fő tevékenysége a zöldségfélék, a szőlők és gyümölcsfák ültetésére, nevelésére és a tápanyagok adagolására, valamint az egyedek beszerzésére, a nemesítés! és értékesítési munkálatokra alapozódik — Jegyezte meg a szervezet elnöke. — A legnagyobb nehézségek talán az értékesítés terén merülnek fel. Ha rossz az évi termés, akkor mindenki követelődzik, ha viszont Jó, akkor nem kell a termény a kutyának sem. Csakis a szerződésbe foglalt mennyiséget hajlandók tőlünk átvenni a felvásárló üzemek. A többi ott rothad meg a fákon vagy a földön. Mi ezt a pusztulást nem tudjuk nézni és inkább saját magunk tároljuk, egyelőre házilag. Télen aztán azt is megveszi a felvásárló, mert kell a közös asztalra. — Nem lehet ezen az áldatlan helyzeten valami útonmódon segíteni? — Lehetne, de ez egy kissé fogas kérdés. Távlati terveinkben szerepel egy modern gyümölcsszárító és raktározó üzem felépítése, melyet szervezetünk saját költségére építene fel, csak az a kérdés, nem ütközünk-e még valamilyen nehézségekbe a kivitelezési munkálatoknál? Ha a sellyeiek terve sikerül, akkor bizton elmondhatjuk, hogy Jó munkát végeztek, s nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk dolgozóinak asztalára több és jobb minőségű gyümölcs és zöldségféleség kerülhessen a zimankós téli hónapok idején is. Munkájukhoz sok sikert kívánunk! Kádek Gábor Hogy szép rózsánk legyen... Minden házikertben akad rózsafa. Az emberek nagyon szeretik ezt a kedves virágot, melynek pompája minden mást felülmúl. Méltán nevezik a rózsát a virágok királynőjének. Am ahhoz, hogy szép virágokat nyerjünk nem elég a szeretet, hanem fontos a rózsa gondozása, ápolása. Tapasztalataink szerint például nagyon kevesen értenek a metszéséhez, mely egyik legfontosabb előfeltétele elsősorban a kiegyensúlyozott virágzásnak, másodszor a fa életének hossza is ezzel szabályozható. Ezért úgy gondoljuk nem árt, ha megismerkedünk kedves virágunk szakszerű metszésének módjaival. A metszésnek a fajtához kell igazodnia, de a talaj humusztartalmát és tápanyag-készletét is vegyük figyelembe. Sovány homoktalajon az évente erősen megmetszett bokorrózsa néhány év alatt tápanyaghiány miatt teljesen kimerülhet. Megkülönböztetünk tavaszi és nyári metszést, ősszel csak a túlhosszúra nőtt vesszőket rövidítsük meg. Az alapozó metszés ideje március-április. Ha az erős visszavágást egyidőben hajtják végre (rendszerint parkokban), akkor a rózsák egyidőben virítanak. A kiskert-tulajdonos minél tovább gyönyörködni akar a „virágok királynőjében“, ezért növényeit csak a jól fejlett rügyekig vágja vissza. Téves nézet, hogy az erős visszametszés nagyobb virágokat eredményez; a virág nagysága valójában a fajtától és a tápanyagellátástól függ. Metszés alkalmával eltávolítjuk a vadhajtásokat, amelyek a szemzés helye alatt fejlődtek, továbbá a beteg és elszáradt részeket, valamint a befelé növő ugarvesszőket is, hogy a bokor belsejébe elegendő nap és fény hatoljon. Minden rózsafajtánál érdemes megfigyelni, hogy az előző évi metszés milyen eredménynyel Járt. A teerózsáknál elég 6—10 rügyre visszavágni. A másod virágzásra képes rózsáknál öt rügyig is visszavághatjuk a vesszőt. Polyanthát és rokonait csoportokban mérsékelten metszünk vissza, elég az elvirágzott bugát a felső két szemmel eltávolítani, így korábban virágzanak. A parkrózsák két-hároméves részén nyilának, itt csalk a beteg, zavaró hajtásokat vágjuk ki. (-) A kiskert virágai Muskátlis ablakok voltak és lesznek, mert ezt a hálás, többféle színben pompázó virágot évtizedek során megszerették az emberek. Am a modem nagyablakok, divatos függönyök a virágcserepet Is kiszorítják helyéről. A muskátli sok társával többhelyütt a verandára, az előszobába, másutt a kiskertbe kerül. Mert kiskertje ma minden új háznak van, s ha lehetséges a régiek elé is virágoskertet varázsolnak. Vasból készült díszes rámát állítanak köiáje, zöldre, sárgára festik, hogy mutatós legyen. Az emberek szeretik a szépet, örömmel díszítik családi házuk környékét. Am a ház előtt létesített kiskert egymagában nem teszi meg hatását. Építsünk Járdát a ház mellett egészen a bejáratig, és szegélyezzük örökzöld gruspánbokrokkal. így díszbokrok sorfala mellett ér az ember az utcára, ahol a tarka-barka virágokkal teletűzdelt kiskert pompáját élvezheti. A kert virágait úgy válogassuk össze, hogy kora tavasztól késő őszig virítsanak. Ékessége a hónapos rózsa, melyből az ágyás közepébe más-más színben két-három méter távolságra négy-öt bokrot ültetünk. A virágok közül elsőként nyílik az árvácska. Ha ősszel ültetjük, hóolvadás után előbújik színes fejecskéje. Szembeötlő, ha egyforma színt választunk, de akkor is kedves, ha a színek minden árnyalata fellelhető. Az árvácskát nyomon követi a tulipán. Hagymáit augusztusben-szeptemberben ültetjük, április második felében, május elején virágzik. A kiskertben nagyon mutatós a gyöngyvirág. Nemcsak a szemnek tetszetős, de kellemes Illata betölti a környéket. Amellett, hogy hálás virág, nagyon igénytelen. Augusztusban hagymáról ültetjük. Ha elszaporodik, többet nincs gondunk ültetésével. Mint évelő, már kora tavasszal zöld, majd májusban virágzik. Az ágyások szegélyén, az árvácskák közé ültessünk szalviát. Az éjjeli fagyok elmúltával, májusban ültetjük. A palántát melegágyban neveljük, ennek híján a piacon vásároljuk. A téli fagyok beálltáig kecses élénkpiros virágaiban gyönyörködhetünk. Egész évben virít még a tátogató, begónia, törökszegfű, gyepszegfű, s Jó néhány virág, amiben kedvünk szerint válogathatunk. Muskátli virítson az ablakban, rózsa nyíljon a kertben, orgona illatozzék a kiskapu szögletében. (Sándor) g О «*■* a> во ►■a ^ во ■e S Es ей (b *2 ot>3 м Я Áthidalással a nyúlkárok ellen Nyitott kertekben a téli időszakban nagy kárt okozhatnak a nyulak. Számos esetben olyannyira körülrágják a fák kérgét, hogy pusztulásra vannak ítélve. Alábbi cikkünkben a komolyabb károk helyrehozásának nálunk kevésbé ismert módszereit mutatjuk be. A kis helyen károsított fák kérgén, ha az okozott seb területe nem nagyobb néhány cm2-nél, elég a szokásos sebkezelés. Abban az esetben, ha a nyűlrágás a fakérgen nagyobb, — esetleg az egész törzset körülfogja — szintén oltóviasszal kenjük be, és kora tavasszal, a rügyfakadás előtt áthidalást végzünk. Az áthidalás lényege, hogy a hiányzó kéreg felett biztosítsa a fák tápanyag ellátását^ Sok fát menthetünk meg így a teljes kipusztulástól. Az oltóvesszőket fiatal, erős, egyéves hajtásból vagy kétéves vesszőből készítjük úgy, hogy néhány cm-rel hosszabbak legyenek a seb szélességénél. '.»‘r Az oltóvesszők két végét levágjuk a párosításhoz hasonlóan, ügyelve arra, hogy a metszlap megfelelő hosz- t szú legyen, utána hozzáillesztjük a károsított fához, s késsel bejelöljük a seb alatt és felett a kéregre. A megjelölt kéregcsíkokat kivágjuk és helyükre illesztjük az oltóvesszőket. Vékony szegekkel alul és felül odaerősítjük őket a fához és az egész sebet újra bekenjük oltóviasszal (1. ábra). Lehet a fa kérgét a seb szélétől néhány cm-re alul álló, T, fent pedig fordított T alakra bevágni, s e vágásba illeszteni az oltóvesszők végét (2. ábra). Ha a seb igen nagy vagy körüléri a törzset, akkor több oltóvesszőt használunk olyan módon, hogy egyik a másiktól körülbelül 8 cm-re legyen. Ha a nyulak nagy szélességben rágták le a fa kérgét, egy másik áthidalásos módszerrel menthetjük meg a gyümölcsfát: ez a seb feletti oltás csemetékkel. Egyéves vagy erősebb suhángokkal körülültetjük a károsított fát és felső végükön készítjük a metszlapot. A seb felett a kéreg alá oltjuk a körülültetett, előkészített csemetéket. Megtörténhet, hogy a fiatal ültetésü fák koronái is erősen károsodnak vadrágástól. Ha értékes, gyökérnyakban szemzett, fagyellenálló egyedek, tanácsos őket a földtől 30—40 cm-re tavasszal visszametszeni és így új koronát alakítani. E módszerrel gyorsabban kapunk termőfát, mintha újraültetnénk. A törzsön és koronában is károsított, menthetetlen fákat vágjuk ki, és telepítsünk helyükre újakat, egyúttal biztosítsuk őket a nyulak elleni szalmatakarással, náddal vagy dróthálóval. (Owoce Warywa Kwiaty) Áthidalás. A megfelelően előkészített vesszőket lazán elhelyezzük a kivájt kéregbe és pár vékony szeggel odaerősítjük. A csábi bortermelők sikere 8 >UiVIAl) tULÜMUVbS 1970. április 1L Csáb a nagykürtösi járás azon községei közé tartozik, amelyek kulturális és mezőgazdasági téren egyaránt felhívták magukra a figyelmet. A CSEMADOK helyi szervezete megfelelő kultúriház hiányában is kitűnő munkát végez. Már hagyományossá váltak a szüreti ünnepségek is, melyek nagyban hozzájárultak a csábi szőlőtermelők Jó hírnevének öregbítéséhez. A szőlő- és bortermelők körében akkor vált ismertté a község neve, amikor az országos borversenyen a csábi Kékfrankos, közép-szlovákiai viszonylatban, első díjat nyert. A híres Kékfrankost kóstolgatva beszélgetek Domín János mérnökkel. Tőle tudom meg, hogy az évzárón a szövetkezet szép osztalékot fizetett ki tagjainak, s hogy ez lehetségessé vált, abban nem kis része volt a szőlőtermelők által elért sikereknek. A fiatal mérnök a nyitrai főiskola elvégzése után, mintegy fél éve, került a csábi szövetkezetbe. Nagy kedvvel látott munkához, s bízik abban, hogy mainkáját továbbra is megértéssel fogadják és támogatják majd a szövetkezet dolgozói. — Milyen eredményeket értek el a múlt esztendőben? — Járási méretben is legjobb a hektárhozamunk, sőt hazai méretben is túlszárnyaltuk az állami átlagot, — kezdte Domin elvtárs. — Tavaly az országos átlagos hektárhozam 57 mázsa volt, a mi szövetkezetünk viszont 59 mázsa szőlőt szüretelt le egy hektárról. Jelenleg már 45 hektárnyi szőlőterületünk van, s ebből tavaly még csak 20 hektár volt termő. Minden előfeltételünk megvan ahhoz, hogy rövidesen elérjük az országos szintet. Véleményem szerint elérhetjük a keleti tokaji borok minőségét is. A legjobb minőségű csábi borok közül is kiemelkedik a Kékfrankos. Ez az első, országos viszonylatban is elismert sikere a csábi bortermelőknek. A szövetkezet szőlészeti terveiről a következőket mondja Domin elvtárs. — Ebben az évben már körülbelül 27 hektárnyi lesz a termőre forduló területünk, melyen biztosítani kívánjuk a Jó hektárhozamokat, Javítani az eddigi technológiát és féltő gonddal őrködünk a termék minősége fölött is. Minden vonatkozásban specializálódni kívánunk a szőlő- és gyümölcstermesztés terén. A jövőben az eper, a fekete ribizli és az almatermesztósre is nagy gondot fordítunk. Almából a nálunk Jól bevált Jonethánt és esetleg még egy, a fogyasztók körében keresett minőségi almafajtát fogunk termeszteni. Domin János mérnök végül kijelentette, hogy rövid csábi tartózkodása alatt is meggyőződött arról, hogy a szövetkezet vezetősége értékeli szaktudását, megértéssel fogadj'» terveit és újító törekvéseit. Mondani sem kell, hogy az Ilyen munkafeltételek kedvező hatással vannak a fiatal szakemberek és régi dolgozók munkakedvére egyaránt, s nagyban elősegítik a Jobb eredmények elérését. Sólyom László, Losonc Csonthulladék, műtrágyák A csont — mint a húsfeldolgozó ipar mellékterméke — Igen értékes anyag. A feldolgozó ipar csontlisztet, enyvet, csontzsírt készít belőle. A háztartásokból kikerülő baromfi és egyéb csontok legtöbbször nem kerülnek gyári feldolgozásra, hanem kidobják a szemétbe, esetleg tűzre vetik. Pedig kitűnően használhatók kertünk talajának javítására, termőképességének növelésére. Nem kell velük mást tenni, mint a tűzhelyen kiizzítva elégetni belőle a szerves anyagot, vizet. Ezek a kiégetett csontok könynyen összetörhetők, porrá zúzhatók. így a csontliszthez hasonló, gazdag foszfortartalmú műtrágyát kapunk, amit eredményesen felhasználhatunk zöldséges kertünkben vagy a díszkert virágaira. Az általánosan használt foszfortartalmű műtrágyákkal szemben — amik viszonylag gyorsan oldódnak — lassúbb a felodásuk, de Így hatásuk hosszabb ideig tart a felhasználási területen. A műtrágyák általános 18—22 %-nyi foszforsavat tartalmaznak, míg a kiégetett csont foszforsav-tartalma meghaladja a 30 százalékot Is. A csontból nyert foszfortrágya nagyon alkalmas savanyú talajok javítására, tompítva azok savanyú hatását. A növények által való felszívódása ilyen talajokon gyorsabb lefolyású, a nyirkosabb környezet következtében. Azonban a lúgos és semleges talajokon is kedvező termésnövelő hatást érünk el alkalmazásával. Talajainkba kiszórással, öntözővízben való feloldással juttathatjuk, de hasznos vele a komposztok dúsítása is. JUHÁSZ ARFÄD
