Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-04 / 14. szám

A tavaszi Gsibeneveiés kérdései

Az asszonyoknak évente gondot okoz a csibékeltetés. Sokszor panaszkodnak: rosszul keltek a csibék! Nem tudják, hol volt a hiba, a kotlósban, vagy a keltetést tojásokat gondtalanul tárolják, minek következtében a csíra veszít életképességéből, sőt, sok esetben el is pusztul! A keltetésl tojásokra nagy figyelmet fordítsunk!

Csak kizárólag ivarérett, egészséges, jól gondozott, bőven táplált állatok adhatnak megfelelő keltetés! tojást. Fontos körülmény az Is, hogy a szülők nem állnak közeli rokonságban.

Elsőrendű követelmény, hogy tiszták legyenek. A tojást a fészekből mindig tiszta kézzel vegyük ki, s csupán a hegyes és a tompa végénél fogjuk meg. A keltetésre kiválasztott tojásokat tiszta, huzat mentes, levegős helyen tároljuk, a helyiség hőmérséklete 5—15 °C, a páratartalma kb. 60 % legyen.

Keltetésre csupán azokat a tojásokat' tegyük félre, amelyek tiszták, szabályos alakúak, héjuk sima, súlyuk 52—65 gr. Érdes héjú, mészgyűrűs, rendellenesen apró, vagy nagy, nem alkalmas keltetésre. A félretett tojásokat naponta meg kell forgatni. A napokon át rakáson hagyott tojások sokat veszítenek keltetésl értékükből. Lehetőleg rövid ideig (kb. 8 napig) tárolt tojásokat rakjunk a kotlós alá. A 21. napra kikelt csibéket csak akkor vegyük ki a kotlós alól, ha teljesen megszáradtak s előmelegített helyre rakjuk.

A kikelt csibéket, mihelyt étvágyat mutatnak, azonnal etessük. Papírra, deszkára köles vagy kukoricadarát teszünk, s valamilyen sekély tálba vizet öntünk. Az ötnapos csibe eleségébe zöldtakarmányt (reszelt vagy apróra vágott murkot, salátát, csalánt stb.) elegyítsünk.

A kis állatok legjobb itala az aludt tej. Azonnal adhatunk nekik, mihelyt megtanulnak inni. Két hetes korukig naponta hatszor-nyolcszor etetünk. Csak anynyi táplálékot adjunk, amit kb. egy negyedóra alatt felcsipegetnek.

Két-két hetes korukig naponta 5—6-szor, 8 hetes korukig ötször, később már csak négyszer etetünk. Röviden ennyit a takarmányozásról.

A nevelést illetően tudjuk, hogy a fiatal csibékre jobban hatnak a külső körülmények. A lói nevelt tyúk évente testsúlyának 4-5- szörösét adja vissza tojásokban. A jól fejlett, egészséges tyúkoknak fejlett emésztőszervekkel kell bírnia.

A csibenevelés nem abból áll, hogy életben maradjanak, Illetve hogy az elhullást megakadályozzuk! Már az első naptól törődni kell velük, hogy egészséges, erős testalkatú állatokat nevelhessünk. A hő, mozgás, levegő, világosság, gondozás a fontos tényező. A hőt kezdetben a kotlóstyúk biztosítja, a csibék 3 napig az anya alatt tartózkodnak (ha ki-ki is jön csipegetni, eszik, majd visszatér). A negyedik naptól kezdve váltogatja a mozgást. (Éjszaka sem alszanak a kotlós alatt, gyorsabban tollasodnak, szervezetük gyorsabban fejlődik.) A tüdő, a szív erősebben dolgozik, több táplálékot kívánnak, fogyasztanak. A mozgás következtében az Izomzat erősödik, a test megnyúlik, a mellkas mélyül, a testalkat szélesedik. Mozgásra, futkosásra lehetőséget kell adni, a táplálékot helyezzük magasabbra, hogy repülni kényszerüljenek. •>

A korai csirkék a legértékesebbek. A május 15-e után kikelt állatok már nehezebben nevelhetők, mert hajlamosabbak a betegségekre.

Mindig csak annyi eleséget adjunk, hogy ne szóródjon szét a földön s az etetőben ne savanyodjon (mindenben fő a tisztaság). A bél- és gyomorbetegséget, valamint a fertőző betegségeket is a legtöbbször a szennyezett s az elszórt táplálék okozza.

—n|—

t

g 42Ap AI) FÖLDMŰVES

1970. április 4.

KISÁLLATTENYÉSZTÉS.

— Elsőként eleiéi érdeklődnék, hogy ml a helyzet Szlovákiában a nyúltenyésztés, valamint a gereznafelvásárlás terén?

f A tenyésztés Szlovákiában mér: sékelt fejlődést mutat. Vállalatunk, amely mindenekelőtt prémkészítéssel foglalkozik, három évvel ezelőtt szervezte meg a közvetlen gereznafelvásárlást. Azt tapasztaltuk, hogy a tenyésztés nincsen minden területi egységen belül egyenes arányban a felvásárlással. A nyugati járásokban legnagyobb a felvásárlás aránya a házlnyúltenyésztéssel szemben. Minél keletebbre távolodunk, annál kisebb mennyiségben adják át a tenyésztők a nyúlgereznákat a felvásárlóknak. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségébe tömörült házlnyúltenyésztők ismerik a módját a helyes gereznakezelésnek, azonban a szervezeten kívülálló tenyésztőkről ezt nem állíthatjuk. A különféle állatok felvásárolt gereznájának 60—70 százaléka a volt Nyugat-Szlovákiai Kerületből kerül ki. Például 1966-ban az évi mennyiség 1 millió 853 ezer gerezna volt. Ebből a Nyugat-Szlovákiai Kerületre 1 millió 90 ezer gerezna, a közép-szlovákiaira 425 ezer, a Kelet-Szlovákiai Kerületre pedig 338 ezer jutott. Szlovákiában 1 millió 447 ezer volt a felvásárolt nyúlgereznák mennyisége. Az ezt követő 1967-es évben 2 millió 95 ezer gereznából szlovákiai méretekben 1 millió 334 ezer jutott a Nyugat-Szlovákia! Kerületre. Valamelyest csökkent a felvásárlás 1968-ban, amikoris az 1 millió 416 ezres összmennyiségből 884 ezer gereznát a Nyugat-Szlovákiai Kerület adott. Meg kell jegyeznünk, hogy a nyugati járásokban sokkal sűrűbb a felvásárló hálózat Is. Az ettől keletre eső két kerületben a felvásárolt nyúlgereznák erányszáma sokkal kisebb, ahol a felvásárlásnak idényjellege van és főleg a juh- és a kecskegereznákra irányul. Jó lenne, ha itt a kisvárosokban és központi községekben jelentkeznének olyan személyek, akik egész évben vállalnák a felvásárlást. Az érdeklődők bratlslavai elmünkön érdeklődhetnek:

(Priemyselná 5, telefon: 65254).

— Helyesnek bizonyul a SZKSZ-be tömörült tenyésztők közül az egyes községekben felvenni az érdeklődőkkel a kapcsolatot és az általuk átvett gereznákat bizonyos időrendi terv szerint teherautóval elszállítani.

— Ezt az ideális lehetőséget azért nem említettem elsőként, mivel bár a gyűléseken jelentkezőt olykor találunk, azonban a gyakorlati megvalósítás során a legtöbben vállalásuktól elállnak. Ennelk a rendszernek nagyobb sikere lenne akkor, ha az egyes helyi szervezetek nem követelnének a felvásárlást végző minősítő személytől a szervezet részére bizonyos részösszegeket, hanem a munka ellenértéke teljes mértékben az azt elvégző személyeké maradhatna. Egy nyugdíjas például jövedelme kiegészítésére havonta még néhányszáz koronát kereshetne és egy-kétszáz koronát a raktárhelyiség használatáért is kapna. Mi a helyi szervezetekkel kötöttük meg az egyezséget és belső ügyeikbe nem avatkozhattunk be.

— Ami a gereznák felvásárlási árát illeti a kisállattenyésztők szervezeteiben olyan nézet uralkodott, hogy ezen a téren valami nincsen rendben, mert például a fehér nyúlgereznáért azelőtt öt koronát, a tarkáért pedig négy koronát fizettek, most pedig kevesebbet. Mi ezzel kapcsolatban a jelenlegi helyzet?

— A szalmával vagy papírral kitömött nyúlgerezna minősége a feldolgozás szempontjából rosszabb, mert a bőr egyenetlenül, hullámosán van kinyújtva. Az ilyen bőrt a feldolgozó gép felgöngyölíti és így az a hulladékba jut. Az árváltozásnak a minőséggal való foglalkozás volt a célja, mind szőrmekészítő vállalatunk, mind pedig a nemezgyártó TÓNAK kalapipari vállalat részére. Célunk az volt, hogy rávezessük a házinyúltenyésztőket a gerezna rendes kezelésére. Az árak úgy alakultak, hogy jelenleg az úgynevezett szőrmeipari gerezna ára — tekintet nélkül annak színére — egységesen 9 korona darabonként.

— Mit jelent a szőrmeipari nyúlgerezna kifejezés?

— Ez annyit jelent, hogy a száraz nyúlgereznának el kell érnie száraz állapotban a 16 dkg-ot, az egész gerezna felületén egyformán kifeszítettnek kell lennie, amit legjobban a fából vagy a fémhuzalból készített feszítőn érhetünk el. Az ilyen gereznán legfeljebb 20 %-nyi alánövési foltnak szabad lenni, a szőrmének pedig teltnek, sűrűnek, úgynevezett téli változatúnak kell lennie. Az alánövési folt azt jelenti, hogy ha az állat éppen vedlik, akkor a szőrméjéből kihúzni próbált szőrcsutak egy része a kezünkben marad, ami szőrmeipari szempontból hiba. A házlnyúl szín* változása 95 %-ban a háti sávon kezdődik. Ez világosabb, a nyúl oldalain pedig a szőrme sötétebb színű. Ezeket a sötétebb színű szőrmerészeket nevezzük alánövésnek. Kb. 80 %-ban színeződik az alsó farrész, az úgynevezett líra. A nyaki részen tompa élű háromszög alak színeződík ki. Az ilyen gereznáról azután az osztályozőban levágják a fejrészt, a lábakat és a gereznát a hasi részen szétvágják. A nyúl bőrére és szőrzetére szinte rá van írva milyen jólétben nevelkedett az állat. Ha az említett részeket levágják, akkor a gerezna 13 dkg-os marad. Ha kisebb a nyúl és gyengébb a bőre, akkor a feldolgozó gépben szétszakad a gerezna. Az ilyen gyengébb bőröket nem lehet nagyüzemileg sorozatban feldolgozni, ami megdrágítja a bőr kiképzését. A gereznafelvásárlási ár, továbbá a fehér színűeknél, ha azok súlya száraz állapotban 12 és 16 dkg közötti, darabonként 5 korona. Ez az ár 1970. január 1-től érvényes, azelőtt az ilyen bőr 4 koronába került. Jelenleg 4 koronába kerül a 12—16 dkg-os, tarka színezetű nyúlgerezna. A kezelt, de csak 12 dkg-ig terjedő súlyú fehér gerezna ára 2 korona, a tarkáé 1 korona. A kezeletlen nyúlgerezna ára mindössze 0,50 korona.

— Mit ajánl a tenyésztőknek a házinyúlgerezna helyes szárítására vonatkozóan?

— A házinyúl szőrmés bőrét közvetlenül a lenyúzás után fából, vagy fémből készített feszítőre kell húzni, majd a fejrésznél fogya felakasztani. A fejjel lefelé akasztott gerezna széle

zik, s a szőrvégeken azok gyökerei rothadásnak Indulnak. Aki erről nem tud, csodálkozik azon, hogy marék számra hullik ki a gyapjú. Természetesen húsnak sem szabad maradnia a bőrfelületen. A nyúzás után vízzel le kell öblíteni a bőr belső felületét. А В 2-es árcsoportba tartozik a 7,50 koronás áron felvásárolt báránybőr, amelyet szögelve szárítottak, vagy pedig hurkapálcával nem peckeltek ki. A C árcsoportban 3 koronáért veszik az olyan báránybőrt, amely felületének 50 %-a jó, a többi azonban hártyás, húsrészekkel fedett, természetes hibájú stb. Felvásárlásnál megkülönböztetik még a gyapjúhoszszat, amelyet három csoportba sorolnak, mégpedig 1,5 cm-es szálhosszig, 1,5—3 cm közötti szálhosszra és 3 cm feletti szálhosszra. Szőrmeipari szempontból a közepes gyapjúhossz a legmegfelelőbb. A juhgereznák ára 1,5 cm-es szálhosszig kilónként az A minőségi csoportban 12 korona, а В 1 csoportban 8 korona, а В 2 csoportban 6 korona, a C csoportban pedig 2,50 korona. A juhgerezna kezelése szárításkor egyébként hasonló mint a báránygerezna elmondott kezelése, ami a kecskegereznára is vonatkozik. A juhgerezna ára 1,3—5 cm-es gyapjúhossz esetén az A csoportban 28 korona, а В 1-ben 25 korona, a В 2-ben 20 korona, a C csoportban pedig 6 korona kilónként. A bárány-Ä gereznafelvásárló

KARA

Időszerű kérdésekről folytattunk beszélgetést a KARA Trutnovban működő prémfeldolgozó szakágazat felvásárló üzemének szlovákiai igazgatójával, D u f к a Jaroslavval.

Értékes gereznát ad a csincsilla rex házinyúlfajta. (A szerző felvétele)

ugyanis betűrődik, befülled és értéktelenné válik. A hátgerincrésznek és a faroknak a feszítő két ága közötti középvonalban kell elhelyezkednie. A szőrmés részt természetesen befelé kell fordítanunk. Az így kifeszített gerezna két alsó szélét tanácsos ruhaszárításkor használatos csiptetővel a feszítőhöz fogni. A szárítást lehetőleg szellős, nem túl meleg, huzatos helyen jó végezni, nehogy penész fogja. A szárítást nem szabad közvetlenül napos helyen végrehajtani, mert a bőr gyors száradás esetén összezsugorodik, törik, a ' feldolgozáskor pedig szakad. A szárított gereznának nem szabad megáznia.

— Mivel országos viszonylatban Szlovákia adja a felvásárolt juhgereznák 65—70 %-át, tenyésztőinket bizonyára érdekelné az új árak alakulása ezen a téren.

— Az A minőségű báránygerezna

felvásárlási ára darabonként 15 korona, а В 1-es minőségűé pedig 10 korona. A báránygerezna szárítása úgy történik, hogy azt gyapjúval befelé egy karóra, söprűnyélszerű botra terítik oly módon, hogy a karó az állat gerincvonalával egybe essen. A bőrt semmi esetre sem szabad kifeszíteni, például deszkára vagy kapura szögezni, mert száradás folytán összehúzódik és szögelés esetén beszakadozik. A karóról lelógó báránybőr láb- és hasrészeit legjobb hurkapálcával enyhén kipeckelni, nehogy a száradó bőr széle besodródjon és rothadásnak induljon. A bőrt nyúzás alkalmával nem szabad bevagdosni, s a zsiradékot el kell távolítani róla, mert a bőr a faggyú alatt nem lélegbőr felvásárlási árát mint látjuk darabonként, a juhbőrét pedig kilónként szabták meg. A 3 cm-nél hosszabb gyapjúszálú juhgereznák kilónkénti ára az A csoportban 32, а В 1-ben 29, а В 2-ben 22, a C csoportban meg 9 korona.

— Milyen a helyzet a nutriatenyésztés, valamint gereznafelvásárlás terén?

— A nutrlatenyésztés az utóbbi időben jelentős fejlődésnek indult. Példul Léván és környékén igen magas színvonalat ért el ez a tenyésztési ágazat. Sajnos két hibáról kell említést tennünk, mégpedig arról, hogy a ikezdő tenyésztők közül többnek hiányzott a szakmai tájékozottsága a tenyésztés technológiáját illetően, csupán a nagy jövedelem ígérete hajtotta őket. A másik hiba az volt, hogy néhányan a régi tenyésztők közül borsos áron kiselejtezett nutriákat adtak el tenyészállatként a kezdőknek. A jövedelmező tenyésztés alapfeltétele pedig a megfelelő minőségű tenyészállomány és a szakmai hozzáértés. A rossz szőrminőség és színeződés a legjobb takarmányozással sem hozható helyre. A helyzetből kiindulva a KARA szavatoltan elsőrendű minőségű nutriatörzseket hozott be külföldről. Főleg Csehország területén kezdtük szaporítani a törzsállományt.

— Folytatni fogják a nutria tenyésztörzseinek szaporítását Szlovákia területén is, és miként juthatnak tenyészállathoz a kistenyésztők?

— Ezzel továbbra is foglalkozunk. Legjobb módszernek látszik a területileg széthelyezett nagyobb szaporítőfarmok létesítése, ahonnan az érdeklődők tenyészállatot szerezhetnének be. Ezzel kívánjuk elősegíteni a ktstenyészetek fejlődését. Az 1-A minőségi osztályba sorolt nutriagerezna felvásárlási ára 200 korona, az 1-B minőségűé 150, az lC-é 100, az 1-D-é 80 és az egérnek mondott minőségűé 25 korona darabonként. Az A, B,

C és D jelzés a gerezna nagyságára vonatkozik, az 1, 2, 3 Jelzés pedig a minőségi osztályra. így például az A nagyságú nutriagerezna hossza 65 cm, szélessége pedig 16 cm. A nutria „zsákba“ lehúzott gereznáját előbb bőrrel kifelé, a megszikkadás utón pedig szőrzettel kifelé szárítják. A gvárban történő feldolgozáskor a többi állattól eltérően a nutria bőrét annak gerincvonalán vágják szét, mivel a nőstények csecsbimbói nem a hasi részen, hanem az állat két oldalán a gerincvonal közelében helyezkednek el.

— Milyen a helyzet a nyércfronton?

— Kezdőknek azt ajánljuk, hogy lehetőleg minél sötétebb standard típust szerezzenek be, mert a pasztelszínűek tenyésztése igényes. Míg a nutria bárhol tenyészthető, ahol zöldeleség van, addig a nyérc ott tenyészthető, ahol húseledel áll rendelkezésre. Erre legjobb alkalom a vágóhidak, aszanálő üzemek, baromfitenyésztő nagyüzemek közelében van. Szakembereink együttműködésben a Prágai Mezőgazdasági Főiskolával KARAVÉTAS 50 néven olyan fehérje tartalmú takarmánykeveréket állítottak elő, amely 50 %-ban pótolja a friss, vagy a fagyasztott baromfihulladékot, s más húsféleségeket. KARAVy jelzést kapott a vitaminos ásványi koncentrátom, BEVIT néven kerül forgalomba az élesztő koncenttrátum, NOREX néven egy kiegészítő szeunestakarmánykeverék. A szopósállatok részére száraz tejpor tartalmú keveréket állítottak elő. Az extraextra minőségű nyércgerezna felvásárlási óra darabonként 553 korona, az extra — 1 minőségűé 538, a nagy —1-esé 522, a kőzépnagy — 1-esé 417, a kis —1-es minőségűé pedig 260 korona. A nyérc esetén 1-es, 2-es, 3-as és 4-es számmal jelölik a minőségi besorolást. Tenyészanyagot a Szovjetunióból, az USA-ból, Kanadából, Angliából, az NDK-ból, Svédországból és Dániából hoztunk be. A néhányhónepos karanténidő elteltével az érdeklődőknek is eladunk a törzsállományból. Tenyészállatok eladásával egyébként a KARA tenyésztés-fejlesztési részlege foglalkozik (címe: KARA rozvoj chovu kožešinových zvíŕat JaromSf). Náluk van áttekintés az egyes farmokon levő tenyészanyagról. Például Szlovákiában a Galántai járásból, vagy a lieskovél EFSZ-böl tanácsolhatnak nyércvásárlást.

— Vállalatuk a lőtt vad bőrét is vásárolja, vajon milyenek a tapasztalatai ezen a téren?

— A lőtt vad egyes fajtáit, például a nyestet, a hódot, a görényt stb. aránylag nagy mennyiségben vásároljuk a közép- és kelet-szlovákiai járásokban. Dél-Szlovákiában ugyancsak sok a hőd, amelynek gereznáját két csoportban vásárolják, mégpedig külön a zöldbőrűt és külön a pirosbőrűt. Az ősszel levágott hód bőre sötétzöld színű egészen újévig, február-márciustól pedig a bőr felszíne pirossá válik, ami részükre értékesebb, mivel a prém téli. Az első minőségű zöld hódgerezna felvásárlási ára 35 korona, amihez 7 koronás idény felárat fizetünk, tehát az eladó összesen 42 koronát kap darabonként.

A második osztályúért 32, a harmadikért pedig 21 koronát kap a befogó. A piros bőrszínű téli hódgereznáért első osztályú minőség esetén 42 korona alapárat plusz 11 korona idénypótlékot fizetünk.tehát összesen 53 koronát darabonként, a második minőségűért összesen 40 korőnát a harmadikért 24 koronát kap az eladó. Engedélyt hódfogósra a halász- illetőleg a vadászszövetség szervei adhatnak. Az elsőrendű nyestgerezna ána 320 korona, de a görény is érdekel bennünket. A következő csoportba az úgynevezett cserzésre alkalmas lőttvad gereznák tartoznak. Ide so-' roljuk például a szarvasbőrt, dámvadbőrt, muflonbőrt stb. Feldolgozásra Igen keresett az őzbőr, felvásárlási árát azonban olyan alacsonyra állapították meg, hogy jóformán nem érdemes vele foglalkozni a vadászoknak. Az Országos Árhivatalnál ezidáig nem. sikerült az ár emelését elérni.

— Postai szállítmányként is lehet a KARA valamelyik üzeme címére gereznát szállítani?

— Amennyiben a minősítő nem jár felvásárolni valamely községbe, úgy postai küldeményként lehet feladni a gereznát, miközben a postai költséget megtérítjük (néhány cím: KARA, Bratislava, Fazuľová 25; Obi. výkupný sklad Malženice; Lučenec, > Čajkovského 9.; Košice, Požiarnická

10.)

KUCSERA SZILÁRD