Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-04 / 14. szám
______________________________________KÖZGAZDASÁG________________ Tettekkel a határozatokért A baromfifeldolgozó ipar dolgozói a konszolidációért # A Közép-Szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat tomášovcei üzeme kitűnőre vizsgázott # Fokozzák a termelést ф Több száz mázsa hús terven felül # Ürömét szereznek a háziasszonyoknak ф Csökkentik a termelési költségeket # A Közép-Szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat tomášovcei üzemének dolgozói részletesen letárgyalták a CSKP KB és a SZLKP KB Januári és februári plénumának határozatait és keresték a módját, hogyan lehetne ezeket a határozatokat az üzem keretében érvényesíteni. Az első lépéseket már megtették a CSKP KB múlt év szeptemberi plenáris ülése után, amikor a mezőgazdasági üzemek által elmulasztott eladási feladatok pótlására bevezették a baromfihizlalást és a hizlalást ciklus meggyorsításán kívül igyekeztek lényegesen csökkenteni a termelési költségeket is. Látszólag nem nagy dolog, ám ha az elért eredményeket átszámítjuk az év minden hónapjára, akkor kitűnik, hogy több száz mázsa baromfihúst adtak terven felül a közellátás céljaira. A tomášovcei üzem például évente kb. 500 tonna baromfihúst köteles a terv értelmében kitermelni. Am a broilerek hizlalásának időtartamát helyes takarmányozási technikával, valamint a zootechnika! elvek szigorú betartásával lényegesen lerövidítették, s a csirkék átlagos vágósúlya az előírt 1,30 kg helyett eléri az 1,37 kg-otl Ez a néhány dekagramm többlettsüly évente több mint 35 tonna baromfihúst Jelent terven felüli Ugyanakkor a „megtakarított“ napok folyamán, amit a hizlalást ciklus lerövidítésével nyertek, évente további 55 tonna baromfihúst termelnek. A szép hlzlalásl eredmények ellenőre sem képesek teljes mértékben kihasználni a baromfifeldolgozó üzem teljes kapacitását. Ehhez a rimaszombati, losonci és nagykürtösi Járás broilerhizlalássial foglalkozó szövetkezeteinek és állami gazdaságainak is hozzá kell Járulniok. Ezen a szakaszon lényeges segítséget várhatnak a Tomášovcei Baromfifeldolgozó Üzemtől, amely az elmúlt napok folyamán Nagykürtösön üzembe helyezte egy 4000 tojót befogadó tojőcsarnokot. Ebben a tojócsarnokban több mint 400 ezer csibét keltetnek ki a szövetkezetek és állami gazdaságok számára. Ez a mennyiség nagy mértékben gazdagítja majd a dolgozók asztalát, mivel hizlalás után több mint 500 ezer kg baromfihúst adnak a közellátás céljaira. Az is dicséretet érdemel, hogy a tomášikovói üzem dolgozói új csemegével lepik meg a vásárlókat. A második negyedévben a nálunk kevésbé ismert füstölt csirkét adják a piacra, és néhány hét múlva megkezdik a tyúkleves gyártását. Ebből az év végéig 5 tonnát készítenek. A termelés fokozása érdekében a baromfi feldolgozása mellett fagylaltpor készítését vették tervbe. Ennek egészen biztosan nagy sikere lesz a fogyasztók körében, mivel a fagylalt készítése igen egyszerű és gyors feladat lesz, a fagylaltpor pedig hoszszabb ideig tárolható, csupán vízzel kell mixerben összekeverni s pár pillanat alatt kész a fagylalt. Fölöslegessé válik a fagylalt főzése és ismételt hűtése, mint a hagyományos fagylaltkészítés esetében. A fogyasztók a saját ízlésük szerint bármilyen ízű fagylaltot készíthetnek választásuk szerinti íz hozzáadásával. A fagylaltpor iránt már most is nagy az érdeklődés, mivel a Prágában megrendezett élelmiszeri cikkek degusztációján nem győzték eléggé dicsérni. A Tomášovcei Baromfifeldolgozó Üzem a fagylaltpor készítésével évente több mint 3 millió koronával fokozza bruttó termelését. Egy további új árucikkel, a palacsinta-porral elsősorban a dolgozó nőket kívánják megörvendeztetni. Ehhez is csupán a vizet kell hozzáadni és máris kész a sütésre váró palacsintatészta. A palacsintaport is már kipróbálták a prágai Koruna vendéglőben (automatában), ahol naponta több mint 30 ezer palacsintát készítenek és adnak el belőle. A tomášovcei üzem ezt a palacsinta-keveréket a nagyüzemi konyhák számára nagy csomagolásban, a háziasszonyok részére 250 grammos csomagokban hozza forgalomba. Természetesen ezzel az ú] készítménnyel Is lényegesen fokozzák az üzem össztermelését. Több más élelmiszeri cikk gyártását is tervbe vették, Jelenleg a technológiai kérdések megoldásával és az árak kérdésével foglalkoznak. Például baromfihúsból készített hurka és más csemege gyártását vették tervbe. Az új élelmiszeri cikkek gyártásának bevezetésén kívül számtalan intézkedést tettek a termelési költségek további csökkentése és a hulladék gazdaságosabb felhasználása érdekében. A baromfi feldolgozásával kapcsolatos hulladékokat (láb, bél és fel) egyszerűen elégetik, pedig kiváló fehérje tartalmú takarmányt készíthetnek belőlük, a sertések számára. Szakembereket küldtek tanulmányozás végett azokba a csehszlovák baromfifeldolgozó üzemekbe, ahol a hulladékok feldolgozása már folyamatban van. Április elején ők is hozzálátnak a hulladékok feldolgozásához és számításuk szerint évente 250 ezer koronával fokozzák az üzem Jövedelmét, ezen kívül a mezőgazdasági üzemeknek több mint 250 tonna Jó minőségű takarmányt adnak el. További takarmánymennyiséget nyernek a baromfiürülék és takarmányhulladék szárításával, mivel ezek az anyagok kb. 60 % fehérjét tartalmaznak. A szárított anyagot megőrlik és a marhák takarmányadagjának ízesítésére használják. Jaroslav DuSek, Rimaszombat ♦> »** **» *** *!♦ *!♦ »> ♦> ♦> «I* ♦> »!• ♦:« *:» ♦> •> •:« ♦> ♦> ♦> ♦> «> •> л ♦> •> ♦> •> •> •> ♦:« ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> «> ♦> *> ♦> ♦> ♦% л л л л л Л Л Л А Л Л Л Л Л Л Л Л А т^т ТфТ ТфТ ЖфТ Тф» ТфТ ТфТ ТфТ Тф’ ▼ф"Г ТфЖ ТфТ ТфТ ТфТ ТфТ ТфТ ту ktá Л Л А^А А^Д А^А . ♦ ♦ ♦ ♦ А^А А^А А^А А^А А^к А^А , Т^т ^фТ Т^т ТфТ Т^^ ТфТ Т^т А^к А^А А^А А^А Д^А А^А А^А д^к А^к . Képriport а Szovjetunióból Megszokott kép a Szovjetunió minden városának utcáin. A szódavíz és gyümölcslé-automaták minden városban megtalálhatók, és a nap bármely órájában pár kopejka bedobása után üdítő italt adnak a sznmjazóknak. Az automatákban hűtőszekrények vannak elhelyezve, úgyhogy az üdítő ital mindig friss, sosem melegszik fel. Ideje lenne már a mi városainkban is elhelyezni hasunió automatákat. Első képünk Volgográdban készült, mégpedig a hatalmas kenyérgyár udvarán. A rendkívüli nagy választékból csak néhányat láthatunk a gyár vezetőinek kezében. Köztük az igen kedvelt „kolkákat“. Ez amolyan füzérre fűzött perecféle. Az asszonyok kezében pedig a jól megsült tortatésztákat látjuk. Az egész Volga-mentén nagyon kedvelik a gyár igen jó minőségű termékeit. Nálunk még csak álmodozunk a szövetkezeti konzervgyárakról. A Szovjetunióban viszont számos kolhoznak van konzervgyára vagy borfeldolgozó üzeme. Képünkön a Zsdanov kolhoz konzerv-, gyümölcs-, valamint szőlőfeldolgozó üzemében különleges gyümölcsleveleket palackoznak. Kép és szöveg: Balia A peszticidek kérdőjelei A növényvédő vegyszerek — a kártékony rovarokat, baktériumokat, valamint a gyomokat pusztító vegyi készítmények és általában a fertőtlenítő szerek — ma a belterjes mezőgazdasági termelés egyik igen fontos tényezőjét képezik. Tehát a termelés hatékonyságának fokozását segítik. A peszticidek gyártása Jelenleg már a vegyipar egyik önálló és igen jelentős ágazatát képezi. A peszticidek választéka világviszonylatban olyan bő, hogy háromszorta Ihaladjameg a hazánkban alkalmazott ilyen vegyi anyagok számát. Üzemeink szempontjából, hazai adottságainkat figyelembe véve, körülbelül százfajta hatóanyag szükséges, melyek közül azonban egyeseket magunk nem tudunk előállítani. A növényvédő vegyszerek, peszticidek kikísérletezése, kifejlesztése nagyon igényes feladat, néha többmillió dollár költségráfordítást követel, míg eljutunk odáig, hogy e vegyi készítményt a gyakorlat alkalmazhatja. Ezért az Ilyen vegyszereket gyártó legnagyobb világcégek csupán egyes készítményeket gyártanak, a választék bizonyos felosztását valósították meg és a gyártásban szorosan együttműködnek. Hazai vegyiparunk a földműveseknek e gyártmányokkal szemben támasztott Igényeit a választékot tekintve 25 %-ra és a mennyiséget tekintve kb. 40 %-ra elégíti ki. Továbbra is számolnak azzal, hogy a választék 70 %-át és a szükséges mennyiség 40 %-át a kapitalista országokból, a fennmaradó választék 5 %-át és a menynyiség 20 %-át a szocialista országokból eredő behozatallal fedezzük. A mezőgazdaság számára szükséges vegyszerek termelésének fejlesztésébe az előzetes tervek szerint a következő tíz esztendőben, tehát 1980-ig hozzávetőlegesen 400 millió koronát szándékszunk befektetni. Olyan számok ezek, amelyek a problémák és kérdőjelek egész sorát keltik életre. Termelési irányzatunknak ugyanis a választék csökkentésére és a kapacitás növelésére kellene irányulnia, hogy mielőbb növelni tudjuk exportunkat, különösen a KGST országokba. Ugyanakkor kapcsolatot kellene keresni a peszticidek gyártásának kérdésében a szocialista országok ilyen üzemeivel. A peszticidek gyártása terén Jelentős fellendülés mutatkozik a Szovjetunióban, az NDK-ban és Lengyelországban. Tehát elsősorban ezekkel az országokkal együtt kellene lehetőséget keresni arra, hogy a legfontosabb nyugati vegyi gyáraktól egyes újabb szerek gyártási engedélyét vélhessük meg. E vegyi cégek azonban az együttműködés legfontosabb formájaként a saját költségükre épített üzemeket tartják, ami természetesen Jelenlegi adottságaink között komplikált helyzetet teremtene. Nagyjából ezek azok a problémák, amelyeket a szocialista országoknak közösen kellene megoldaniuk, ám belső problémáinkat helyettünk senki meg nem oldja. A pesztlcIJeket Jelenleg hazánkban a bratislavai J. Dimitrov vegyi üzem, valamint a neratovicei Spolana üzem gyártja. Hazai gyártmányaink ár-diszkriminációja a behozott peszticidekkel szemben igen nagy — mivel a behozott vegyszerek árkiegyenlitést élveznek, míg hazai gyártmányú vegyszereink ráfizetésesek, a gyártó üzemek képtelenek az egyszerű és bővített reprodukciókhoz szükséges anyagi eszközöket előteremteni. Tehát a termelés és a külkereskedelem e kérdésben egymással szemben áll és arra vár, hogy az Illetékes központi szerv kidolgozza majd az egységes elveket a behozatalt, kivitelt és a hazai árpolitikát illetően. Amint ezeket a problémákat a peszticidek gyártása terén tisztázzák, úgy felhasználásuk és alkalmazásuk a mezőgazdaságban egyszeribe hatékonnyá válhat. —u
