Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-04 / 14. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE A mezőgazdasági termelés emeléséért a szövetkezeti tagok szebb életéért! Hazánk felszabadulása 25. évfordulójának és Vladimír Iljlcs Lenin születése 100. évfordulójának évében az ország összes mezőgazdasági üzemeinek dolgozói minden igyekezetüket a termelésben eddig elért eredmények megszilárdítására és sikeres továbbfejlesztésére összpontosítják. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságának felhívására olyan milliós értékű kötelezettségvállalásokkal válaszolnak, amelyek a mezőgazdasági üzemek gazdasági megszilárdításával, a piaci árutermelés bővítésével hozzájárulnak a lakosság mezőgazdasági termékekkel való jobb ellátásához, a szövetkezeti parasztság életszínvonalának emeléséhez, egész népgazdaságunk teljes konszolidálásához. Hogyan fogadták a versenyfelhívást a parasztszövetség alapszervezetei, a földműves szövetkezetek dolgozói a rozsnyói járásban? Milyen konkrét formákban ölt testet a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak igyekezete, kezdeményezőkészsége? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a Rozsnyói Járási Termelési Igazgatóságon és a Parasztszövetség járási vezetőségén. — Járásunkban gazdag hagyományai és értékes eredményei vannak a szocialista munkaversenymozgalomnak. — Mondotta Ďurej Pavel elvtárs, a JMTI dolgozója és a parasztszövetség járási vezetőségének tagja. — A járási mezőgazdasági termelést Igazgatóság és a parasztszövetség járási vezetősége a napokban értékelte a hazánk felszabadulása 25. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaverseny első részét. Az elmúlt évi eredmények alapján az első helyet és a JMTI vándorzászlaját a honcei EFSZ nyerte el. Gazdasági és termelési eredményeivel alig maradt az első mögött a szilicei EFSZ, míg a harmadik helyet a goőovól földműves szövetkezet érdemelte ki. A versenymozgalom kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy a járás mezőgazdasági üzemeinek piaci árutermelése egyetlen év alatt 7 százalékkal emelkedett, ami több, mint 6 millió 900 ezer korona értékű árútöbbletet jelent az 1968. esztendő eredményeihez viszonyítva. — Milyen irányban halad a mozgalom az új esztendőben? — A járás földműves szövetkezetei, a parasztszövetség alapszervezetei tovább kívánják fejleszteni az eddig elért gazdasági és termelési eredményeket. A növénytermesztés terén az intenzifikációs tényezők érvényesítésével, a vetőmagok fajtáinak előnyösebb megválasztásával, az agrotechnika és főleg a tdpanyagellátás javításával, a növényvédelem továbbfejlesztésével biztosítják a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztését. Az állattenyésztés terén a piaci árútermelés bővítésével Járulnak hozzá a lakosság Jobb élelmiszerellátásához. A mezőgazdasági üzemek ökonómiai megszilárdítását olyan gazdasági Intézkedésekkel segítik elő, amelyek elsősorban a termelési költségek csökkentésére, a nyersjövedelem és a béralapok közti helyes arány biztosítására irányulnak. A szociális gondoskodás színvonalának emelésével, a munkafeltételek állandó javításával járulnak hozzá a szövetkezeti dolgozók jobb és szebb életének, a szocialista falu fejlesztésének biztosításához. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóság és a Szlovákiai Egységes Paresztszövetség Járási Bizottsága az 1970. évi termelési-pénzügyi tervek, valamint a földműves szövetkezetekből érkezett kollektív és egyéni felajánlások alapján kidolgozta és jóváhagyta a rozsnyói járás mezőgazdasági dolgozóinak kollektív kötelezettségvállalását. Megemlíthetne néhány konkrét adatot a közös kötelezettségvállalásból? — Felajánlásaink között szerepel a mezőgazdasági nyerstermelés 13,7 százalékkal és a piaci árútermelés 10,3 százalékkal való emelése, ami az előző évi termeléssel szemben 10 millió 750 ezer korona értékű terméktöbbletet jelent. Földműves szövetkezeteink a hazai piac jobb ellátását az 1969-ben eladott mennyiséghez viszonyítva 14 ezer 240 mázsával több burgonya, 1801 mázsával több | hús, 1 millió 280 literrel több tej és g 343 ezer darabbal több tojás kiterme- i lésével segítik elő. A növénytermesz- | tés szakaszán a gabonaneműek hek- I tárhozamát 6,8 százalékkal, a burgo- | nya hozamát 24,8 százalékkal és az évelő takarmányok átlagos hektárhozamát az előző évhez viszonyítva 20 százalékkal kívánják emelni. A mezőgazdasági termelés további fejlődését lényegesen befolyásolja a mezőgazdasági dolgozók korbeli öszszetételének javítása. E feladat teljesítése érdekében vállaltuk 292 fia- jj tál dolgozó megnyerését a földműves I szövetkezetek részére és további 37 íj szakközépiskolai-, illetve főiskolai végzettséggel rendelkező szakembert biztosítunk a mezőgazdasági üzemeknek. A munka- és életfeltételek javítása is hozzájárul a mezőgazdaságban dolgozók stabilizálásához. A földműves szövetkezetek gazdasági udvaraikban 1 millió 875 ezer korona beruházással összesen 8143 méternyi utat pormentesítenek, további 2 millió 300 ezer korona beruházással pedig öltözőket, mosdókat és más szociális berendezéseket építenek. A mezőgazdasági dolgozók jobb életfeltételeinek biztosítását segíti elő az a 14 lakásegység is, amelyet a földműves szövetkezetek ez év során 3 millió korona befektetéssel építenek fel. Járásunk mezőgazdasági üzemeinek dolgozói ezzel a kötelezettségvállalásukkal válaszoltak a CSKP KB és a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságának felhívására. Eddigi eredményeik arra engednek következtetni, hogy adott szavukat maradéktalanul betartják. A járási szerveknél szerzett tájékoztatás birtokában megtekintettük a rozsnyói Járás néhány földműves szövetkezetét, hogy felmérjük, mivel járulnak hozzá az egyes alapszervezetek az összjárási kötelezettségvállalás teljesítéséhez. Céljuk a tojástiozam növelése és a termelési költségek csökkentése Д Я • о га “S’s 5 d о £ о ■*£ ел X ja 'О \Д} аз < а и в ел •*-* '03 Сы 'Я аз тз . •£» fig чЗ ® = S — ~ N S Ä,S м Sül« я c S JU N 3 Si e < Ё S C Az elmúlt évben egy időben hiánycikk volt az élelmiszerüzletekben a tojás. A mezőgazdasági üzemek ezért jogai foglalkoznak fokozott gonddal a baromfitenyésztés és főleg a tojástermelés növelésének problémájával. A szlovákiai szövetkezetek 1970. évi szocialista munkaversenyének irányelvei ezen termelési ág értékelésének kritériumaként a tyúkonként! tojáshozam és az egy tojásra eső legalacsonyabb termelési költségek szintjét veszik alapul. Ebből a szempontból kiindulva foglalkozik a baromfitenyésztés továbbfejlesztésével a Gömörhorkai Egységes Földművesszövetkezet vezetősége. Érthető itt a szárnyasok felé irányuló fokozott figyelem, hisz a rozsnyói járás tojástermelésének 55 százaléka éppen a gömörhorkai EFSZ-ben összpontosul. — Ötezerötszáz férőhelyes tojóháza van a szövetkezetnek — mondja Kucserák Arpád, az EFSZ fiatal ökonómusa, akivel a felszabadulási emlékverseny ürügyén beszélgetek a szövetkezet gazdasági helyzetéről. — Sajnos, ez a költséges berendezés eddig nem volt teljesen kihasználva. Tavaly óta figyelemmel kísérjük a termelési költségek alakulását és az eredményekkel bizony nem lehetünk megelégedve. Egy darab tojás kitermelése 96 fillérbe került tavaly a szövetkezetnek, s a felvásárlási szervezettől csupán 90 fillért kaptunk érte. E tények megállapításával azonban nem zártuk le a tojóház ügyét. Már az elmúlt év őszén megtettük az első intézkedéseket a termelési és gazdasági eredmények javítására. Fiatal állományt állítottunk be a tojóházba és az 1970. év végére már újabb 5500 darab csirkét biztosítottunk a már sóik helyen bevált Chick-Nick fajtából. Ezzel biztosítva látjuk a tojóház teljes kihasználását és bízunk benne, hogy megfelelő takarmányozás mellett a tojáshozamot is sikerül az eddigi 160 darabos átlagról 200 fölé emelni. Az említett intézkedésekkel egyben biztosítani kívánjuk a termelési költségek csökkentését is. A tavalyi 96 fillérrel szemben idén már 86 fillérnyi termelési költséget számítunk egy-egy darab tojásra s távlatilag talán sikerül a költségeket 80 fillérre csökkenteni. Kucserák Árpád fiatal ökonómus, a Tornaijai Mezőgazdasági Középiskola neveltje. Lelkesedéssel végzi munkáját és ugyanilyen lelkesedéssel beszél a szövetkezet gazdasági eredményeiről. — Eddigi elemzéseink eredményei meggyőzően bizonyítják a szakosítás és a kooperáció előnyeit. Ezen az úton kívánunk haladni továbbra is. Az üzemen belüli szakosítás során bevezetett termelési ágak közül eddig a pulykahizlalás mutatkozik a legjövedelmezőbbnek. Tavaly például 800 ezer koronás forgalom mellett közel 400 ezer korona tiszta hasznot biztosított a közös kaszszába. A szövetkezet állattenyésztésének további számottevő része a tejtermelés és a borjúnevelés. Tavaly 100 tehéntől átlag 83 borjút választottunk el s idén ezt az eredményt még tovább kívánjuk javítani. Kötelezettséget vállaltunk, hogy a tavalyi 200 darabbal szemben idén 350 darab borjút adunk el. Figyelemreméltó a gömörhorkai EFSZ-nek a gazdaságosságra való törekvése s elismerést érdemelnek azok az eredmények, amelyek e törekvés valóraváltásában máris megmutatkoznak. Nehéz körülmények között születő kiemelkedő eredmények A Rozsnyói Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságon rámbízták, hogy ha a szövetkezeti dolgozók leleményességéről és kitartásáról akarok írni, feltétlenül nézzem meg a Kuntapolcai Egységes Földművesszövet keze tét. Most Businszky Elemér ökonómus társaságában ismerkedem az EFSZ munkájával, eredményeivel. — Kis szövetkezet vagyunk — mondja az ökonómus. — Mindössze 310 hektárnyi területen gazdálkodunk, ebből is csupán 155 hektár a szántóföld. Kavicsos, nehezen megmunkálható tálát, ami a leggondosabb munka rr-'”ntt is s-űkmarkúan adja a termést. De azért megélünk valahogy, három év óta hitel nélkül gazdálkodunk, sőt 506 ezer korona tartalékalappal és 170 ezer korona üzemfejlesztési alappal is rendelkezünk. — Miben látja az eredmények titkát? — Mikor a szövetkezet megalakult (1958-ban) az első években mindent termeltünk, de lényegében semmi sem sikerült. Pár évvel ezelőtt .áttértünk a termelés szakosítására. Fő termelési águnk a marhahústermelés. Tavaly már 82 dekás átlagos napi súlygyarapodást értünk el. Emellett 45 darab fejőstehenet is tartunk. A 2600 literen felüli átlagos fejéshozammal a járás 10 legjobb földműves zövetkezete közé tartozunk. Itt aztán szükség van minden leleményességre, ha eredményeket akarunk felmutatni. A rendkívül kedvezőtlen természeti teltételek mellett a munkaerőhiány okozza a legtöbb gondot. Van a faluban a magnezitinfiveknek egy nagy mvítómfiihelye, amely úgyszólván az összes fiatal férfi munkaerőt felszívja. A kuntapolcai EFSZ vezetői azonban sikerrel birkóznak meg ezekkel a nehézségekkel. Hazánk felszabad ulásának negyedszázados évfordulója velük együtt a tagságot is fokozott munkakedvre ösztönzi. Tavaly terven felül 40 mázsa marhahúst adtak a közellátásra és idén sem akarnak a múlt esztendő eredményei mögött maradni. Hogy biztosítva legyen az állattenyésztési termelés állandó fokozása, elsősorban a takarmányelap bővítésére és jobb kihasználására törekednek. Idén 340 ezer korona beruházással szénaszárítót és tárolót építenek. A munkakörnyezet javítására öltözőket építettek, amelyek mellett hideg és meleg vízzel is ellátott mosdókat rendeztek be. A szövetkezet sokoldalúan gondoskodik tagságáról. A magas fokú gépesítés a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is nagyban könnyíti a tagság munkáját. Okosan, leleményesen gazdálkodnak a kuntapolcai EFSZ dolgozói. Mi sem bizonyítja ezt Jobban, mint az évről-évre javuló gazdasági eredmények. Tavaly ez a kás kollektíva a nehéz körülmények között is minden mellék terme lés nélkül 353 ezer korona tiszta hasznot biztosított a mezőgazdasági termelésből. Mezőgazdasági földterületét tekintve a kisebb termelési egységek közé tartozik a Szilicei Egységes Földművesszövetkezet. Itt a természeti szépségekben oly gazdag fennsíkon a talaj- és más természeti adottságok Is szűk keretet szabnak a földműveseknek. A szilicei EFSZ az utóbbi évek során mégis a rozsnyói járás legjobb mezőgazdasági üzemei közé küzdötte fel magát. Ma már olyan szilárd gazdasági alappal rendelkezik, amely lehetővé teszi számára a piaci termelés, elsősorban az állattenyésztési termékek előállításának állandó, folyamatos bővítését. A szövetkezet a járási mezőgazdasági társulat által tavaly meghirdetett szocialista munkaversenyben a megtisztelő második helyet érte el. Hogy érdemes volt versenyezni, azt a terven felül előállított termékek mennyisége mellett a második helyezéssel járó tízezer korona jutalom is bizonyítja. A Szilicei Fennsík természeti feltételei az állattenyésztés számára nyújtanak leginkább megfelelő lehetőségeket. A szövetkezet vezetősége és szorgalmas tagsága pedig kezdeményezően használja ki ezeket az adottságokat. — Elsősorban a szarvasmarhatenyésztésre szakosítjuk a termelést, — világosít fel Várady elvtárs, az EFSZ elnöke. — Jelenleg 166 darabot számlál a tehénállományunk. Tavaly a tervezett 2400 literrel szemben sikerült 2676 liternyi átlagos fejéshozamot elérni. Terven felül közel 93 ezer liter tejet adtunk a közellátásra. A tejtermelés azonban csak egyik része a szilicei sikereknek. A szövetkezet törzsállományának egy részét nagyteljesítményű tenyészállatok képezik, amelyek az egész járás szarvasmarhaállományának feljavításához szolgálnak alapul. Eddig évente 25 darab tenyészüszőt és mintegy 15 darab tenyészbikát adtak el a velük kooperáló mezőgazdasági üzemeknek. A nagyszámú szarvasmarhaállomány persze jelentős takarmányalapot igényel. A fennsíkon pedig komoly gondot jelent, sok munkát igényel a szálas takarmányok termesztése. Az EFSZ mintegy 150 hektárnyi területen termel évelő takarmányokat. A lóherét-lucernát nagyrészt kézzel takarítják be, a dombokon nem igen érvényesülnek a gépek. A szilicei szövetkezeti dolgozóknak jellemvonásukká vált a mindig többre, jobbra való törekvés. Az állattenyésztés területén ezt a törekvésüket a termelési feltételek folyamatos korszerűsítésével valósítják meg. Az idén megkezdig egy négysoros, 208 férőhelyes tehénistálló építését. Az új Istállót a legkorszerűbb gépi berendezésekkel szerelik fel. Többek között silótornyokat is építenek mellé, amelyből a kiváló minőségű takarmánykeverék teljesen automatizált úton jut majd el az állatokhoz. Az építkezés befejezését 1972- re tervezik. Szilicén megértették és magukévá tették a CSKP KB és a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságának felhívását. A szövetkezet vezetősége és tagsága az összes helyi lehetőségeket felhasználva törekszik a mezőgaz-' dasági termelés emelésére, a szövetkezeti tagok szebb életének, a szocialista falu fejlesztésének biztosítására. A rozsnyói járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói összes tartalékait és lehetőségeiket felmérve csatlakoztak a hazánk felszabadulása 25. és V. I. Lenin születése 100. évfordulójának tiszteletére kibontakozott kötelezettségvállalási mozgalomba. A versenymozgalmat nem tekintik csupán egyszeri akciónak, hanem a mezőgazdasági termelés további fejlődését biztosító jól átgondolt és kitartó szorgalommal megvalósítandó mozgalomnak, amelynek sikerét kezdeményezően támogatják. Az oldal anyagát írta és összeállította: KOVÁCS ZOLTÄN f >