Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-04 / 14. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE A mezőgazdasági termelés emeléséért a szövetkezeti tagok szebb életéért! Hazánk felszabadulása 25. évfordu­lójának és Vladimír Iljlcs Lenin szü­letése 100. évfordulójának évében az ország összes mezőgazdasági üzemei­nek dolgozói minden igyekezetüket a termelésben eddig elért eredmények megszilárdítására és sikeres tovább­fejlesztésére összpontosítják. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának és a Szlovákiai Egy­séges Parasztszövetség Központi Bi­zottságának felhívására olyan milliós értékű kötelezettségvállalásokkal vá­laszolnak, amelyek a mezőgazdasági üzemek gazdasági megszilárdításával, a piaci árutermelés bővítésével hoz­zájárulnak a lakosság mezőgazdasági termékekkel való jobb ellátásához, a szövetkezeti parasztság életszínvona­lának emeléséhez, egész népgazdasá­gunk teljes konszolidálásához. Hogyan fogadták a versenyfelhí­vást a parasztszövetség alapszerveze­tei, a földműves szövetkezetek dolgo­zói a rozsnyói járásban? Milyen konkrét formákban ölt testet a mező­­gazdasági üzemek dolgozóinak igye­kezete, kezdeményezőkészsége? Ezek­re a kérdésekre kerestünk választ a Rozsnyói Járási Termelési Igazgató­ságon és a Parasztszövetség járási vezetőségén. — Járásunkban gazdag hagyomá­nyai és értékes eredményei vannak a szocialista munkaversenymozga­­lomnak. — Mondotta Ďurej Pavel elvtárs, a JMTI dolgozója és a pa­rasztszövetség járási vezetőségének tagja. — A járási mezőgazdasági ter­melést Igazgatóság és a parasztszö­vetség járási vezetősége a napokban értékelte a hazánk felszabadulása 25. évfordulójának tiszteletére kibon­takozott munkaverseny első részét. Az elmúlt évi eredmények alapján az első helyet és a JMTI vándorzászla­­ját a honcei EFSZ nyerte el. Gazda­sági és termelési eredményeivel alig maradt az első mögött a szilicei EFSZ, míg a harmadik helyet a go­­őovól földműves szövetkezet érde­melte ki. A versenymozgalom kétség­kívül hozzájárult ahhoz, hogy a já­rás mezőgazdasági üzemeinek piaci árutermelése egyetlen év alatt 7 szá­zalékkal emelkedett, ami több, mint 6 millió 900 ezer korona értékű árú­többletet jelent az 1968. esztendő eredményeihez viszonyítva. — Milyen irányban halad a moz­galom az új esztendőben? — A járás földműves szövetkeze­tei, a parasztszövetség alapszerveze­tei tovább kívánják fejleszteni az ed­dig elért gazdasági és termelési ered­ményeket. A növénytermesztés terén az intenzifikációs tényezők érvényesí­tésével, a vetőmagok fajtáinak elő­nyösebb megválasztásával, az agro­technika és főleg a tdpanyagellátás javításával, a növényvédelem tovább­fejlesztésével biztosítják a mezőgaz­dasági termelés továbbfejlesztését. Az állattenyésztés terén a piaci árú­­termelés bővítésével Járulnak hozzá a lakosság Jobb élelmiszerellátásá­hoz. A mezőgazdasági üzemek öko­nómiai megszilárdítását olyan gazda­sági Intézkedésekkel segítik elő, ame­lyek elsősorban a termelési költsé­gek csökkentésére, a nyersjövedelem és a béralapok közti helyes arány biztosítására irányulnak. A szociális gondoskodás színvonalának emelésé­vel, a munkafeltételek állandó javí­tásával járulnak hozzá a szövetkezeti dolgozók jobb és szebb életének, a szocialista falu fejlesztésének biztosí­tásához. A járási mezőgazdasági ter­melési igazgatóság és a Szlovákiai Egységes Paresztszövetség Járási Bi­zottsága az 1970. évi termelési-pénz­ügyi tervek, valamint a földműves szövetkezetekből érkezett kollektív és egyéni felajánlások alapján kidol­gozta és jóváhagyta a rozsnyói járás mezőgazdasági dolgozóinak kollektív kötelezettségvállalását. Megemlíthetne néhány konkrét adatot a közös kötelezettségvállalás­ból? — Felajánlásaink között szerepel a mezőgazdasági nyerstermelés 13,7 százalékkal és a piaci árútermelés 10,3 százalékkal való emelése, ami az előző évi termeléssel szemben 10 millió 750 ezer korona értékű ter­méktöbbletet jelent. Földműves szö­vetkezeteink a hazai piac jobb ellá­tását az 1969-ben eladott mennyiség­hez viszonyítva 14 ezer 240 mázsával több burgonya, 1801 mázsával több | hús, 1 millió 280 literrel több tej és g 343 ezer darabbal több tojás kiterme- i lésével segítik elő. A növénytermesz- | tés szakaszán a gabonaneműek hek- I tárhozamát 6,8 százalékkal, a burgo- | nya hozamát 24,8 százalékkal és az évelő takarmányok átlagos hektár­­hozamát az előző évhez viszonyítva 20 százalékkal kívánják emelni. A mezőgazdasági termelés további fej­lődését lényegesen befolyásolja a mezőgazdasági dolgozók korbeli ösz­­szetételének javítása. E feladat tel­jesítése érdekében vállaltuk 292 fia- jj tál dolgozó megnyerését a földműves I szövetkezetek részére és további 37 íj szakközépiskolai-, illetve főiskolai végzettséggel rendelkező szakembert biztosítunk a mezőgazdasági üzemek­nek. A munka- és életfeltételek javí­tása is hozzájárul a mezőgazdaság­ban dolgozók stabilizálásához. A föld­műves szövetkezetek gazdasági udva­raikban 1 millió 875 ezer korona be­ruházással összesen 8143 méternyi utat pormentesítenek, további 2 mil­lió 300 ezer korona beruházással pe­dig öltözőket, mosdókat és más szo­ciális berendezéseket építenek. A mezőgazdasági dolgozók jobb életfel­tételeinek biztosítását segíti elő az a 14 lakásegység is, amelyet a földmű­ves szövetkezetek ez év során 3 mil­lió korona befektetéssel építenek fel. Járásunk mezőgazdasági üzemeinek dolgozói ezzel a kötelezettségvállalá­sukkal válaszoltak a CSKP KB és a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságának felhívására. Eddigi eredményeik arra engednek következtetni, hogy adott szavukat maradéktalanul betartják. A járási szerveknél szerzett tájé­koztatás birtokában megtekintettük a rozsnyói Járás néhány földműves szövetkezetét, hogy felmérjük, mivel járulnak hozzá az egyes alapszerve­­zetek az összjárási kötelezettségvál­lalás teljesítéséhez. Céljuk a tojástiozam növelése és a termelési költségek csökkentése Д Я • о га “S’s 5 d о £ о ■*£ ел X ja 'О \Д} аз < а и в ел •*-* '03 Сы 'Я аз тз . •£» fig чЗ ® = S — ~ N S Ä,S м Sül« я c S JU N 3 Si e < Ё S C Az elmúlt évben egy időben hiánycikk volt az élelmi­szerüzletekben a tojás. A mezőgazdasági üzemek ezért jogai foglalkoznak fokozott gonddal a baromfitenyésztés és főleg a tojástermelés növelésének problémájával. A szlovákiai szövetkezetek 1970. évi szocialista mun­kaversenyének irányelvei ezen termelési ág értékelésé­nek kritériumaként a tyúkonként! tojáshozam és az egy tojásra eső legalacsonyabb termelési költségek szintjét veszik alapul. Ebből a szempontból kiindulva foglalko­zik a baromfitenyésztés továbbfejlesztésével a Gömör­­horkai Egységes Földművesszövetkezet vezetősége. Ért­hető itt a szárnyasok felé irányuló fokozott figyelem, hisz a rozsnyói járás tojástermelésének 55 százaléka éppen a gömörhorkai EFSZ-ben összpontosul. — Ötezerötszáz férőhelyes tojóháza van a szövetke­zetnek — mondja Kucserák Arpád, az EFSZ fiatal öko­­nómusa, akivel a felszabadulási emlékverseny ürügyén beszélgetek a szövetkezet gazdasági helyzetéről. — Saj­nos, ez a költséges berendezés eddig nem volt teljesen kihasználva. Tavaly óta figyelemmel kísérjük a terme­lési költségek alakulását és az eredményekkel bizony nem lehetünk megelégedve. Egy darab tojás kitermelése 96 fillérbe került tavaly a szövetkezetnek, s a felvásár­lási szervezettől csupán 90 fillért kaptunk érte. E té­nyek megállapításával azonban nem zártuk le a tojóház ügyét. Már az elmúlt év őszén megtettük az első intéz­kedéseket a termelési és gazdasági eredmények javítá­sára. Fiatal állományt állítottunk be a tojóházba és az 1970. év végére már újabb 5500 darab csirkét biztosí­tottunk a már sóik helyen bevált Chick-Nick fajtából. Ezzel biztosítva látjuk a tojóház teljes kihasználását és bízunk benne, hogy megfelelő takarmányozás mellett a tojáshozamot is sikerül az eddigi 160 darabos átlagról 200 fölé emelni. Az említett intézkedésekkel egyben biz­tosítani kívánjuk a termelési költségek csökkentését is. A tavalyi 96 fillérrel szemben idén már 86 fillérnyi ter­melési költséget számítunk egy-egy darab tojásra s táv­latilag talán sikerül a költségeket 80 fillérre csökken­teni. Kucserák Árpád fiatal ökonómus, a Tornaijai Mező­gazdasági Középiskola neveltje. Lelkesedéssel végzi mun­káját és ugyanilyen lelkesedéssel beszél a szövetkezet gazdasági eredményeiről. — Eddigi elemzéseink eredményei meggyőzően bizo­nyítják a szakosítás és a kooperáció előnyeit. Ezen az úton kívánunk haladni továbbra is. Az üzemen belüli szakosítás során bevezetett termelési ágak közül eddig a pulykahizlalás mutatkozik a legjövedelmezőbbnek. Tavaly például 800 ezer koronás forgalom mellett közel 400 ezer korona tiszta hasznot biztosított a közös kasz­­szába. A szövetkezet állattenyésztésének további számot­tevő része a tejtermelés és a borjúnevelés. Tavaly 100 tehéntől átlag 83 borjút választottunk el s idén ezt az eredményt még tovább kívánjuk javítani. Kötelezettséget vállaltunk, hogy a tavalyi 200 darabbal szemben idén 350 darab borjút adunk el. Figyelemreméltó a gömörhorkai EFSZ-nek a gazda­ságosságra való törekvése s elismerést érdemelnek azok az eredmények, amelyek e törekvés valóraváltásában máris megmutatkoznak. Nehéz körülmények között születő kiemelkedő eredmények A Rozsnyói Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságon rámbízták, hogy ha a szövetkezeti dolgozók lele­ményességéről és kitartásáról aka­rok írni, feltétlenül nézzem meg a Kuntapolcai Egységes Földműves­­szövet keze tét. Most Businszky Ele­mér ökonómus társaságában ismer­kedem az EFSZ munkájával, eredmé­nyeivel. — Kis szövetkezet vagyunk — mondja az ökonómus. — Mindössze 310 hektárnyi területen gazdálko­dunk, ebből is csupán 155 hektár a szántóföld. Kavicsos, nehezen meg­munkálható tálát, ami a leggondo­sabb munka rr-'”ntt is s-űkmarkúan adja a termést. De azért megélünk valahogy, három év óta hitel nélkül gazdálkodunk, sőt 506 ezer korona tartalékalappal és 170 ezer korona üzemfejlesztési alappal is rendelke­zünk. — Miben látja az eredmények tit­kát? — Mikor a szövetkezet megalakult (1958-ban) az első években mindent termeltünk, de lényegében semmi sem sikerült. Pár évvel ezelőtt .áttértünk a termelés szakosítására. Fő terme­lési águnk a marhahústermelés. Ta­valy már 82 dekás átlagos napi súly­­gyarapodást értünk el. Emellett 45 darab fejőstehenet is tartunk. A 2600 literen felüli átlagos fejéshozammal a járás 10 legjobb földműves zövet­­kezete közé tartozunk. Itt aztán szükség van minden leleményességre, ha eredményeket akarunk felmutatni. A rendkívül kedvezőtlen természeti teltételek mellett a munkaerőhiány okozza a legtöbb gondot. Van a falu­ban a magnezitinfiveknek egy nagy mvítómfiihelye, amely úgyszólván az összes fiatal férfi munkaerőt fel­szívja. A kuntapolcai EFSZ vezetői azon­ban sikerrel birkóznak meg ezekkel a nehézségekkel. Hazánk felszabad u­lásának negyedszázados évfordulója velük együtt a tagságot is fokozott munkakedvre ösztönzi. Tavaly terven felül 40 mázsa marhahúst adtak a közellátásra és idén sem akarnak a múlt esztendő eredményei mögött maradni. Hogy biztosítva legyen az állattenyésztési termelés állandó fo­kozása, elsősorban a takarmányelap bővítésére és jobb kihasználására törekednek. Idén 340 ezer korona be­ruházással szénaszárítót és tárolót építenek. A munkakörnyezet javítására öltö­zőket építettek, amelyek mellett hi­deg és meleg vízzel is ellátott mos­dókat rendeztek be. A szövetkezet sokoldalúan gondoskodik tagságáról. A magas fokú gépesítés a növényter­mesztésben és az állattenyésztésben is nagyban könnyíti a tagság munká­ját. Okosan, leleményesen gazdálkod­nak a kuntapolcai EFSZ dolgozói. Mi sem bizonyítja ezt Jobban, mint az évről-évre javuló gazdasági eredmé­nyek. Tavaly ez a kás kollektíva a nehéz körülmények között is minden mellék terme lés nélkül 353 ezer ko­rona tiszta hasznot biztosított a me­zőgazdasági termelésből. Mezőgazdasági földterületét te­kintve a kisebb termelési egysé­gek közé tartozik a Szilicei Egy­séges Földművesszövetkezet. Itt a természeti szépségekben oly gazdag fennsíkon a talaj- és más természeti adottságok Is szűk ke­retet szabnak a földműveseknek. A szilicei EFSZ az utóbbi évek során mégis a rozsnyói járás leg­jobb mezőgazdasági üzemei közé küzdötte fel magát. Ma már olyan szilárd gazdasági alappal rendel­kezik, amely lehetővé teszi számá­ra a piaci termelés, elsősorban az állattenyésztési termékek előállí­tásának állandó, folyamatos bőví­tését. A szövetkezet a járási me­zőgazdasági társulat által tavaly meghirdetett szocialista munka­versenyben a megtisztelő második helyet érte el. Hogy érdemes volt versenyezni, azt a terven felül előállított termékek mennyisége mellett a második helyezéssel járó tízezer korona jutalom is bizo­nyítja. A Szilicei Fennsík természeti feltételei az állattenyésztés szá­mára nyújtanak leginkább megfe­lelő lehetőségeket. A szövetkezet vezetősége és szorgalmas tagsága pedig kezdeményezően használja ki ezeket az adottságokat. — Elsősorban a szarvasmarha­­tenyésztésre szakosítjuk a terme­lést, — világosít fel Várady elv­társ, az EFSZ elnöke. — Jelenleg 166 darabot számlál a tehénállo­mányunk. Tavaly a tervezett 2400 literrel szemben sikerült 2676 li­ternyi átlagos fejéshozamot elérni. Terven felül közel 93 ezer liter tejet adtunk a közellátásra. A tejtermelés azonban csak egyik része a szilicei sikereknek. A szövetkezet törzsállományának egy részét nagyteljesítményű te­nyészállatok képezik, amelyek az egész járás szarvasmarhaállomá­nyának feljavításához szolgálnak alapul. Eddig évente 25 darab te­­nyészüszőt és mintegy 15 darab tenyészbikát adtak el a velük kooperáló mezőgazdasági üzemek­nek. A nagyszámú szarvasmarhaállo­mány persze jelentős takarmány­­alapot igényel. A fennsíkon pedig komoly gondot jelent, sok mun­kát igényel a szálas takarmányok termesztése. Az EFSZ mintegy 150 hektárnyi területen termel évelő takarmányokat. A lóherét-lucernát nagyrészt kézzel takarítják be, a dombokon nem igen érvényesül­nek a gépek. A szilicei szövetkezeti dolgozók­nak jellemvonásukká vált a min­dig többre, jobbra való törekvés. Az állattenyésztés területén ezt a törekvésüket a termelési feltéte­lek folyamatos korszerűsítésével valósítják meg. Az idén megkez­­dig egy négysoros, 208 férőhelyes tehénistálló építését. Az új Istállót a legkorszerűbb gépi berendezé­sekkel szerelik fel. Többek között silótornyokat is építenek mellé, amelyből a kiváló minőségű ta­karmánykeverék teljesen automa­tizált úton jut majd el az állatok­hoz. Az építkezés befejezését 1972- re tervezik. Szilicén megértették és magu­kévá tették a CSKP KB és a Szlo­vákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságának felhívását. A szövetkezet vezetősége és tag­sága az összes helyi lehetőségeket felhasználva törekszik a mezőgaz-' dasági termelés emelésére, a szö­vetkezeti tagok szebb életének, a szocialista falu fejlesztésének biz­tosítására. A rozsnyói járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói összes tartalékait és lehetőségeiket felmérve csatlakoztak a hazánk felszabadulása 25. és V. I. Lenin születése 100. évfordulójának tiszteletére kibontakozott köte­lezettségvállalási mozgalomba. A versenymozgalmat nem tekintik csupán egyszeri akciónak, hanem a mezőgazdasági termelés további fejlődését biztosító jól átgondolt és kitartó szorgalommal megvalósítandó mozgalom­nak, amelynek sikerét kezdeményezően támogatják. Az oldal anyagát írta és összeállította: KOVÁCS ZOLTÄN f >

Next

/
Thumbnails
Contents