Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-04 / 14. szám

A szövetkezet ú) szociális épülete, melyben a dolgozók minden korosztálya megtalálja a szórakozási lehetőséget Foto: -nki-Megtalálták a helyes utat

Kellemes meglepetésben részesültem, amikor Sellyén egy Járókelőt megállítva a szövetkezeti Iroda után tudakozódtam. — Ott van az üt másik oldalán, az az emeletes épület — mutatott a vél Iám felett az utca másik oldalára az ldós bácslka. Hittem Is, meg nem Is, de amikor a bejárathoz közeledtem és megláttam a szövetkezet clmtábláját, végre eloszlott minden kételyem. A kővetkező meglepetés akkor ért, amikor a szövetkezet kultúrfelelőse Hatvan István a szőnyeggel borított folyosóról bevezetett a „nagyteremébe, ahogy ők nevezik. Ügy éreztem magam, mint valami elsőrendű szállódéban. A falakon köröskörül festmények, vezetékes rádió és hangulatlámpák, a terem egyik felében párnázott székek kínáltak pihenőhelyet, a modem kis asztaloknál, a helyiség másik felében pedig négy „bllllárdasztar és négy sakkasztal sorakozott katonás rendben. A sarokban szerényen húzódott meg a „zenegép“.

— Amint látja, nem vagyunk szűkmarkúak, ha a dolgozókról van szó — mondta Hatvan elvtárs, és mosolyogva könyvelte el meglepetésemet.

Egy évvel ezelőtt a szövetkezet megalakításának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken adták át rendeltetésének ezt a szociális építményt, és azóta a szövetkezeti Ifjúság „kultúrpalotájává“ alakult át. A szövetkezeti ifjúsági klub itt tartja összejöveteleit, kulturális rendezvényeit, és Itt talál szórakozási lehetőséget a sakkozók és billiárdozók népes tábora is. •

Hatvan István bácsi egyébként tíz évig állt a szövetkezet élén, és most, nyugdíjba vonulása után, a kulturális tevékenység irányításának fonalát vette kezébe, mint hozzáértő kultúrmunkás. Hisz megalakulása óta aktív tagja a CSEMADOK helyi szervezetének. A szövetkezetben körülbelül 90—100 fiatal dolgozik és ezek aktívan bekapcsolódnak úgy a kulturális, mind a sporttevékenységbe. Az újjászervezés után a szövetkezeti ifjúsági klub tagjai rendes igazolványokkal lesznek ellátva, azok a fiatalok pedig, akik nem dolgoznak a szövetkezetben, de szeretnének bekapcsolódni a klubtevékenységbe, havonta 10 korona tagsági dijat fizetnek majd a terem és a berendezés használatáért. A klubtevékenység főleg az önképzőkörök működésére, színdarabok betanulására és a társadalmi nevelőmunkára alapozódik, de nem feledkeznek meg a szórakozási lehetőség megteremtéséről sem.

— Gondoltunk természetesen a sportrajongókra is — folytatta Hatvan elvtárs. — Jelentős támogatásban részesítjük a labdarúgókat és különböző versenyeket rendezünk a sakkozók részére. Fiataljaink minden feltételt megkapnak ahhoz, hogy elsősorban Jól szórakozzanak, kipihenjék a napi vagy heti munka fáradalmait, s végül, de nem utolsósorban, kellőképpen készüljenek fel a különböző versenyekre, amelyeken reméljük méltóan képviselik majd színeinket.

Milyen eredményeket érnek el a nevelő munkában? A fiatal dolgozók zöme képzett szakember, de azért nem idegenkednek az iskolázásokon való részvételtől sem, s a szövetkezet természetesen támogatja őket a további tapasztalatok megszerzésében. Számos tanulmányi kirándulást szerveznek és a Jövőre nézve rövid szakmai előadásokat terveznek, ahol főiskolai tanárok vagy más szakemberek mondanák el sokéves tapasztalataikat. Remélik, ezzel is sikerül megszerettetni a fiatalokkal olyan ágazatokat, mint a kertészet, gyümölcsészet és szőlészet. A szövetkezet ugyanis elég nagy gyümölcsössel és szőlővel rendelkezik, és ezért nagy szükség van a hozzáértő dolgozókra, s nemcsak a szaktudásra, de a munkakedvre és a szakma iránti érdeklődésre is. Sokkal Jobb teljesítmény várható egy olyan dolgozótól, aki őrömmel dolgozik egy bizonyos szakaszon, mint attól, aki azt mondja, „no, ez a szakmám, ezt kell csinálnom!“ Ezért nemcsak a dolgozók szaktudásának gyarapítására törekszenek, hanem szeretnék elérni, hogy minden dolgozó örömmel és lelkesedéssel végezze kötelességét.

SZÖVETSÉGI SZEMLE

Felkerestem a Galántal Járási Mezőgazdasági Társulás dolgozóját, Brezina József elvtársat, akivel elbeszélgettem a Járás területén folyó nevelő tevékenységről.

Eredményesnek mondható a Járás területén kifejtett nevelőmunka? Elegendő a szakember a mezőgazdasági üzemekben?

Járásunkban a közelmúltban eléggé elhanyagoltuk a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, de főleg a fiatal szakemberek nevelését. Ebben az évben azonban már olyan intézkedéseket foganatosítottunk, melyeknek értelmében behatóan foglalkozunk a mezőgazdasági dolgozók általános problémáinak megoldásával. Ami a szakkáderek helyzetét illeti, el kell mondanunk, hogy Járásunkban sok fiatal szakképzett munkaerő dolgozik. Túlnyomó részük a 2—3 éves mezőgazdasági mesteriskolákból és az érettségivel végződő szakközépiskolákból került ki, de van néhány főiskolával rendelkező szakemberünk is. A múlt évben 12 középiskolát és 4 mezőgazdasági főiskolát végzett növendéket helyeztünk el egyéves gyakorlati időre mezőgazdasági üzemeinkben. Sajnos, kevés a főiskolás és sok a középiskolás szakember. Évente 40— 50 szakközépiskolai növendék kéri elhelyezését, de mi, sajnos, nem tudunk mindannyiuk kérésének eleget tenni, mert a szövetkezetek és állami gazdaságok részéről igen kicsi az ezlrányú érdeklődés.

3jc Mi készteti ilyen állásfoglalásra a mezőgazdasági üzemeket? Talán nem kielégítő a mezőgazdasági középiskolákból kikerülő fiatal szakemberek tudása, felkészültsége?

— A szaktudással nincs baj. A nehézségek ott kezdődnek, hogy a végzős középiskolások 80 százaléka lány, és a sokéves tapasztalatok alapján a mezőgazdasági üzemek rájöttek arra a szomorú valóságra, hogy a lányok csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem képesek megállni a helyüket felelős posztok betöltésénél. Az idősebb generáció nem nagy hajlandóságot mutat arra, hogy egyenrangú partnernek tekintsen egy 17—18 éves fiatal lányt, sőt, némely esetben felettesének Ismerje el. Annak a néhány — felelős funkciót betöltő — női dolgozónak, akik Járásunk területén Jelenleg dolgoznak, hosszantartó, verítékes munkával kellett kivívniuk az emberek elismerését és megbecsülését.

з|с Van remény a jelenlegi áldatlan helyzet rövid időn belüli megoldására, s ha igen, úgy miben látja ennek lehetőségét?

— Sokat Javítana a helyzeten, ha a jövőben kedvezőbben alakulna a végzős növendékek arányszáma, és több főiskolás növendékre is volna szükség. A múlt évben elhelyezett négy főiskolással szemben az idén már 13-ra számítunk, akik Jelenleg a nyitnál főiskolán gyarapítják tudásukat és megígérték, hogy a Járás területén helyezkednek el. A lányoknak pedig egy tanácsot szeretnék adni: ha a mezőgazdaságban érvényesülni akarnak, akkor a munka idejére tegyék félre a műszempilláket, a hosszú, festett körmöket és a körömclpőket. Ne feledjék,, hogy amilyen a munka, olyan a fizetés, s ha elismerést, megbecsülést várnak az egyszerű dolgozók részéről, akor igyekezzenek megmutatni, hogy érdemesek is arra.

Egy fiatal

szakember

szemével

Nemrég az ábraháml szövetkezetben Jártam, ahol mindenki örömmel és lelkesedéssel beszélt az elért eredményekről. Engem azonban főleg a fiatal szakkáderek érvényesülési lehetőségeinek és a kulturális tevékenység támogatásának hogyanja érdekelt. Elbeszélgettem a szövetkezet fiatal könyvelőnőjével — Kopáőková Teréziával — aki elmondotta, hogy három évvel ezelőtt fejezte be tanulmányait egy mezőgazdasági műszaki középiskola ökonómiai tagozatán. Eleinte nehezen ment neki a munka, mert gyakran kellett változtatnia munkahelyét. Az egyik munkaszakaszon még meg sem „melegedett“ máris áthelyezték másikra, ö azonban nem rettent vissza a nehézségektől, és az idősebb szakmabeliek segítségével hamarosan kivívta a győzelmet. Most, a szövetkezet állatállományának nyilvántartását vezeti, és a számlázást Is rábízta a vezetőség.

— Az indulás bizony nem volt zökkenőmentes, de a segítség, amit a szövetkezet vezetőségétől és az idősebb dolgozóktól kaptam, új erőt adott munkámhoz. Ma már teljesen önállóan dolgozom, és nemrég a kultúrfelelős helyettesének Is megválasztottak. Azt hiszem, nyugodtan elmondhatom, hogy nálunk megvannak a feltételek az érvényesüléshez, csak ki kell azokat használnunk. Talán ennek is köszönhető, hogy szövetkezetünkben olyan sok fiatal szakember dolgozik.

— Engedje meg, hogy mint kultúrfelelősnek feltegyem a kérdést: milyen színvonalú a kultúrtevékenység a községben?

— Ez eléggé kényes kérdés, de megpróbálom röviden megmagyarázni a helyzetet. A község vezetői nagy gondot fordítottak a falu modernizálására és csinosítására. Kiépíttették a központi vízvezeték hálózatot, ú] világítótesteket helyeztettek el és megjavlttatták az utakat. Most pedig a gázvezetékek lefektetésére irányul a figyelem. így aztán valahogy háttérbe szorult a kulturális tevékenységről történő gondoskodás. Működik ugyan egy pár önképzőkör és egy fúvós zenekar a faluban, de ez édeskevés. Jól működő ifjúsági klubot alakított nemrég a Potraviny nemzeti vállalata, ahol részben a szövetkezeti ifjúság is szórakozásra talált.

— A kulturális tevékenység valahogy hanyatlóban van, s ez a jelenség azzal is magyarázható, hogy a régi kultűrház épülete már nem felel meg a mai követelményeknek, és Így nem nagyon vonzza a fiatalokat. A közeljövőben új kultúrházat kap a község, s akkor reméljük, hogy Javulás mutatkozik majd ezen a téren Is.

Felébredtek végre, peredi fiatalok?

A peredi szövetkezet vezetősége nagy gondot fordít a nevelő munkára és kedvező feltételeket biztosít a dolgozóknak ahhoz, hogy tovább gyarapítsák tudásukat. Nemrég fejeződött be például a traktorosok iskolázása, ahol főleg a munkabiztonsági intézkedések Jelentőségéről és a gyakorlatban történő átviteléről tartottak előadásokat. Nagy Jelentőséget tulajdonítottak a vezető dolgozók téli Iskolázásának is, melyet a járási szervek Pöstyénben tartottak.

Az üzemgazdásszal, Tóth Pál elvtárssal folytatott beszélgetésbe később bekapcsolódott a szövetkezet fiatal és csinos könyvelőnője, Horváth Teréz is. Magáról csupán annyit árult el, hogy egy évvel ezelőtt — amikor még Varga Tetéznek hívták, — érettségizett az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában. Azóta a szövetkezetben dolgozik, mint raktárkönyvelő. Szereti a Jó könyveket, szeret táncolni és a jó filmeket sem veti meg.

Amikor a kulturális tevékenység iránt érdeklődtem, mindkettőjük válasza azonos volt: egy vállrándítás, ami szerintem annyit Jelentett, hogy van ugyan kulturális tevékenység a községben, de nem nagyon lehet vele dicsekedni. Főleg a nemrég megalakult Arany János ifjúsági klub tagjai veszik ki részüket a kultúrmunkából. Teadélutánokat és író—olvasó találkozókat rendeznek, esztrádműsorokat, rövid Jeleneteket tanulnak be, amelyekkel aztán ünnepi összejöveteleken lépnek fel. Ez azonban szerintem kevés. Annak ellenére, hogy a szövetkezet nagy anyagi támogatást ajánlott fej a kulturális tevékenység fellendítésére, semmit sem változott a helyzet. Nincs sem színjátszó csoport, sem énekkar. Csupán egy zenekar fejt ki némi tevékenységet a szövetkezet és a' CSEMADOK közös pártfogása mellett.

Jól működik a községben a sportszervezet is. A szövetkezet nagy támogatásban részesíti őket, hisz a falu színeit képviselik és szeretnék, ha szép eredményeket érnének el. A múlt évben is 10 ezer koronával járultak hozzá kiadásaik fedezéséhez. A Jövőre nézve egy új stadion építését tervezik, hogy ezzel is elősegítsék a jó feltételek megteremtését.

A fentiekből Is kitűnik, hogy a szövetkezet valóban sokoldalú támogatásban részesíti a fiatalságot, de ennek ellenére sem megy minden úgy, ahogyan kellene. Ügy látszik, a fiatalok többéves téli álmukat alusszák. Ideje lenne már, ha legalább az idei hóolvadás után beköszöntene végre a „tavasz“ a peredi fiatalok körében is.

„Dolgozni

csak

pontosan, szépen..

„ ... ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes“ — olvastam a nagy magyar költö — József Attila — szavalt a vágtornócl szövetkezet elnökének, Angyal János mérnöknek az Irodájában, amikor nemrég ott jártam. Észrevette pillantásomat és mosolyogva magyarázta:

— Igen, a költő mondását választottuk Jelszavunknak. Jelentős támogatást nyújtunk a dolgozóknak és megteremtjük a kedvező feltételeket a Jő eredmények eléréséhez, tehát elvárjuk, hogy ezek az eredmények megvalósuljanak. Nem kérünk mást, csak azt, hogy becsületesen végezzék munkájukat.

Minden Jel arra mutat, hogy a dolgozók megértették ezt a Jelszót, hiszen az utóbbi négy év alatt megkétszereződtek a termelési eredmények, ami egy 810 hektáros szövetkezetnél szép eredmény, főleg ha tekintetbe vesszük, hogy a faluban működik egy sokkal nagyobb földterülettel rendelkező állami gazdaság Is. Ma már egy szülő sem Ijesztgeti a gyermekét azzal, hogy „ha nem fogsz tanulni, akkor elmehetsz a szövetkezetbe traktorosnak.“

Ahogy erősödött a szövetkezet, úgy Jöttek a szakemberek, akár a méhek a virágra. Ma már ott tartanak, hogy minden dolgozónak megvan a képesítése a saját szakaszára, sőt, túlnyomó részük két-háromféle képesítéssel Is rendelkezik. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a Járási Iskolázásokon mindig több dolgozóval képviseltetik magukat.

A nevelőmunkában kifejtett tevékenységen kívül a szövetkezet vezetői Jelentős segítséget nyújtanak a fiatalok kulturális és sporttevékenységéhez ts. Minden állandó dolgozónak egy napilapot Járat a szövetkezet, hetilapot pedig azok a családok kapnak, ahol két vagy több személy tevékenykedik állandó dolgozóként a szövetkezetben. Csinos kis könyvtárral rendelkezik a szövetkezet, ami szintén a dolgozók rendelkezésére áll. Itt természetesen többnyire csak szakkönyveket kölcsönözhetnek, de a falusi népkönyvtár a szépirodalom iránti igényeket Is teljes mértékben kielégíti. Rendelkezésre áll a mozíhelyíség és a kultűrház épülete is, az utóbbi azonban már nem igen felel meg a mai követelményeknek. A helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetőt tervbe vették két szociális építmény elkészítését. Itt kap helyet többek között az üzemi étkezde, napközt gyermekotthon, öltöző, zuhanyozó, kultúrhelylség és az Ifjúsági klub is, melynek szervezési munkálatai most folynak. Alakulóban van egy amatőr fényképész szakkör Is, amely a szövetkezet támogatásával vásárolta meg a foto-kamra teljes felszerelését.

Mire használják fel a kulturális alapnak Juttatott pénzösszeget? A már említett akciókon kívül minden évben kirándulásokat szerveznek, melyekre természetesen nem csak a Jelenlegi dolgozók, de a már nyugdíjba vonult tagok ts Jelentkezhetnek. A múlt években Angliában, Jugoszláviában, Magyarországon, Svájcban, Ausztriában, Bulgáriában és Romániában töltötték a megérdemelt pihenés kellemes napjait.

Amint látjuk, a vágtomőct szövetkezetben valóban jő úton halad a nevelőmunka. Bizonyítják ezt a szövetkezetben elért sikerek is, melyek közül talán csak azt szeretném megemlíteni, hogy a múlt évben egy dolgozó átlag keresete elérte a havi 2500 koronát. Ahol a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás, a szaktudás és a fegyelem párosul a munkakedvvel, ott aztán Igazán nem lehet ok panaszra, hisz az eredmények mindennél szebben beszélnek.

Az oldalt írta és összeállította:

KÁDEK GÄB0R