Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-04 / 14. szám

f SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiai Egységes Paraszíszövetség lómmá U szánk felszabadulásának tiszteletére, valamint V. I. Lenin szü­л letésének 100. évfordulójára számtalan kötelezettségvállalás születik szövetkezeteinkben. A kötelezettségválllalások több Irá­nyúak. Vannak olyan kötelezettségvállalások, amelyek a mostani termelési szint felemelésére Irányulnak. Ennél sokkal jelentősebbek áz olyan kötelezettségvállalások, amelyek új lehetőségeket tárnak fel ez árutermelés bővítésére. Már előző cikkünkben Is tárgyaltuk, hogy a szocialista munka­­versenyt új alapokra akarjuk fektetni. A kormány elképzelése sze-. rint a kötelezettségvállalások bekerülnek a termelési tervekbe és természetesen a távlati tervekbe Is, mint olyan tényezők, amelyek kötelezőek a szövetkezetek vezetőségei számára. Tehát új lehető­ségeket feltáró kötelezettségvállalás, nemcsak egyének vagy csopor­tok ügye, hanem az egész közönségé. Tehát nemcsak például az anyakocák gondozóitól függ az, hogy több lesz-e a malac, hanem a vezetőségtől Is, mert a gondozó munkája csakis akkor lehet gyü­mölcsöző, ha megfelelő takarmánykeveréket kap az állatok számára és a követelményeknek megfelelő őlban gondozhassa a sertéseiket, Illetve a malacokat. Az lnáml szövetkezetben például olyan törekvést láttam, hogy egyrészt emelik az elválasztott malacok számát, más­részt takarmányszalma fölöslegért olyan északibb szövetkezetből szereznek malacot, ahol hizlalásukra nincs elegendő szemestakar­mány. Ilymódon mindkét szövetkezet jól Jár és a végeredmény az, hogy emelkedik a sertéshústermelés. A hústermelést nagyban elősegítik a szövetkezetek kooperációi is. A rovlnkal agrokombínátban például négy EFSZ és egy állami gaz­daság tömörül. Ez az agrokomblnát évente 220 vagon sertéshúst ad majd a közellátásnak. A topolíanyl Járásban a mezőgazdasági üze­mek közös összefogással 2500 mázsa sertéshúst adnak terven felül a felszabadulás 25 évfordulója tiszteletére. Ha közelebbről megvizs­gáljuk ezt a vállalást, sok újdonságot fedezhetünk fel benne. Első pillanatban láthatjuk, hogy Igen megalapozott vállalásról van szó. A takarmánykeverő üzemek például vállalták, hogy a terven felüli húsmennyiség termeléséhez Jő minőségű és elegendő takarmány-Új lehetőségeket feltáró kötelezettségvállalások keveréket adnak. Garantálják a megfelelő súlygyarapodást, Illetve a húsmennylség termeléséhez a megfelelő súlygyarapodást, Illetve a malacelválasztást. A takarmánykeverő üzemek kezdeményezéséről más járásokból is kaptunk híreket. Elsősorban a topolőanyl járáshoz hasonlóan biztosítják a Jó minőségű keveréket és néhány Járásban ha a takarmánykeverő üzem hibájából megbetegednek az állatok, akkor a károsult üzem diétás vagy gyógyító takarmánykeverékeket kap az állatállomány számára. Nagy újdonság és minden mezőgazda­­sági üzem üdvözli azt a tényt, hogy a takarmánykeverő üzemek már ún. szerviz-szolgálatot is nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek, ami azt jelenti, hogy speciális csoportok tanácsokat adnak a takar­mányozás technológiáját Illetően, Illetve egy kísérleti állatcsoporton bemutatják, hogy megfelelő takarmánykeverékkel, helyes etetési technikával milyen csúcseredményeket lehet elérni. A takarmánykeverő üzemek kezdeményezése Igen nagy Jelentő­ségű. Számítások szerint a takarmánykeverékek helyes adagolása és természetesen a megfelelő gondozás is a sertéseknél naponta darabonként 10—25 grammos súlygyarapodást Is eredményezhet. De vegyünk csak kisebb eredményeket számításba. Ha a mostani sertés­­állománnyal naponta csak 5 dekával emelnénk a darabonkénti súly­­gyarapodást, akkor 16 ezer tonnával több húst termelhetnénk évente. Ha a tojástermelést tyúkonként 20 darabbal emelnénk, akkor az évi tojástermelés mintegy 36 millióval lenne több. Anyakocánként csak két darabbal kellene emelni a malacszaporulatot és ez a hizlaldák számára mintegy 250 ezer malacot eredményezne. Hozzá kell ten­nünk, hogy mind a hízósertések napi súlygyarapodásának emelésére, mind a tojástermelés emelésére, valamint a malacelválasztás foko­zására nagy lehetőségeink vannak. Hogy csíak a malacelválasztást említsük, még mindig vannak olyan szövetkezetek, ahol anyakocán­ként csak 12—14 malacot választanak el. Viszont egyre több olyan szövetkezet van, ahol az anyakocánként! malacelválasztás már 18— 20 darab. Egyre Jobban közeledik hazánk felszabadulásának negyedévszáza­dos ünnepsége, amire nagy lelkesedéssel készülnek szövetkezeti parasztjaink, hisz épp a szövetkezeti parasztoknak, a falunak adott talán a legtöbbet a felszabadulás. Negyed század alatt nagy utat tettünk meg a mezőgazdaságban Is, de még mindig nem használtuk fel a szocialista nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeiket. Maga a mezőgazdaság nagyüzemi szervezettsége olyan magas szintű, hogy már a nyugati államok Is megcsodálják, vagy megirigylik. Azonban a jól szervezett mezőgazdaság-adta termelési lehetőségek még nem mindenütt vannak kihasználva. Ezért keresnünk, kutatnunk kell az új lehetőségeket. Amint a példák Is bizonyítják, ha figyelembe vesz­­szük a lehetőségeket, ha felkaroljuk a dolgozók kezdeményezését, akkor mindig találunk valamilyen új formát, amivel lényegesen emelhetjük a termelést. Újabban a közös kooperációk Is nagy lehető­ségeket biztosítanak. Nemrég egy sajtókonferencián hallottam, hogy a mezőgazdasági termelés ma már nemcsak a mezőgazdaság ügye. Tényleg így van ez. A tanyi szövetkezet elnöke nemrég azt mon­dotta nekem, hogy főleg azért értek el alacsonyabb hektárhozamo­kat, mint a szilasiak, mert kevesebb műtrágyát fogyasztottak. Tehát hiába a jóindulat, a kezdeményezés, ha például a kémiai Ipar nem ad elég műtrágyát. Vagy hiába született olyan kötelezettségvállalás, hogy a tavaszi munkák idejét lerövidítik, ha nincs elég alkatrész, vagy traktor, esetleg más mezőgazdasági gép. A szövetkezet hiába veti papírra, hogy fokozza a sertéshús termelést, ha a takarmány­keverő ipar nem ad elég és jó minőségű abraktakarmányt. Viszont sikeres a kötelezettségvállalás, ha az Igyekezetei sokoldalúan támo­gatjuk, ha az már országos, egész társadalmi üggyé válik, és olyan tényekkel Is találkozunk, mint a topolőanyl, vagy más Járásban, ahol például a takarmánykeverő üzemek Is felelősséget éreznek azért, hogy a vállalt húsmennyiség necsak papíron maradjon. Jól esik, hogy most, a felszabadulási verseny, a kötelezettség­vállalások dandárjában már ojyan tényezőkkel is találkozunk, hogy az ipari üzemek is drukkolnak a mezőgazdasági üzemekért és tö­rődnek azzal, hogy a vállalások minden sora teljesüljön. Ilyen össz­társadalmi összefogás Illő a felszabadulási versenyhez, mert a nagy évfordulón csakis úgy ünnepelhetünk, elégedetten, tiszta számlával, ha mindannyian megálljuk a helyünket a ránk bízott munkaszaka­szon. A szocialista társadalomban épp a közösségért történik minden és épp ezért csak üdvözölhetjük, hogy a közösség törődik a kisebb csoportokkal, az egyényekkel, és így születnek meg a többé nem formális, Igazi szocialista kötelezettségvállalások. Balia József Előtérben a járási apparátusok aktivizálása Az Egységes Parasztszövetség Köz­ponti Bizottsága elnökségének ülésé­vel már foglalkoztunk, és megemlí­tettük, hogy napirenden szerepelt a szövetkezetek 20. évfordulójának meg­ünneplése, hazánk felszabadulása 25. évfordulójával kapcsolatos kitünteté­sek, valamint a mezőgazdasági öko­nómiai rendszerének új átszervezése a felvásárlási árak, valamint az 1971 —1975-ös évek távlati tervei a mező­­gazdasággal kapcsolatban, főleg a gépi eszközök Juttatása és az alkat­részellátás javítása. A befejező rész­ben az elnökség jóváhagyta a szövet­ség idei első félévi tervét. Az elnökségen Pavel Jonáš mérnök, az 'EPSZ KB elnöke foglalkozott az időszerű kérdésekkel és hosszan ele­mezte a járási apparátusok eddigi tevékenységét, valamint továbbfejlesz­tését. Tájékoztató jellegű beszédéből néhány jelentősebb gondolatot idé­zünk. Jonáš elvtárs hangsúlyozta, hogy az Egységes Parasztszövetség igyeke­zett kiküszöbölni a szövetkezeti moz­galomból azokat a hiányosságokat, amelyek fékezték a szövetkezetek to­vábbfejlődését. Abból az alapvető tényből kell kiindulni, hogy az EFSZ- ek társadalmi-gazdasági szervezetek, amelybe önkéntesen társulnak a föld­művesek, mégpedig a mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében, szo­cialista alapon, amely előfeltétele a földművesek életszínvonala emelésé­nek és a szövetkezeti mozgalomban a parasztság a szocialista társadalom szilárd része lett. A jelenlegi fejlődés azt mutatja, hogy a szövetkezeti mozgalom érde­kében az Egységes Parasztszövetség további tevékenységét a következő fel­adatokra kell összpontosítani: Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével tovább kell fejleszteni a szövetkezeti mozgalmat, mint a szo­cialista társadalom szilárd részét. Tagjait olyan öntudatosan kell vezet­ni, hogy azoknak önfeláldozó, igazi szocialista viszonya legyen a szocia­lista termeléshez, hazafias kötelessé­güknek lássák a társadalom mezőgaz­dasági termékekkel való ellátásét, állandóan törekedjenek a mezőgazda­­sági termékek mennyiségének foko­zására, fejlesszék az egyéni kezdemé­nyezést, kapcsolódjanak be a Szocia­lista munkaversenybe és minden tag vegyen részt az irányításban. Az internacionalizmus szellemében a Parasztszövetség tagjai szilárdítsák meg baráti kapcsolataikat a szovjet kolhoztagokkal és a többi szocialista országok szövetkezeti parasztságával. A szövetkezeti parasztság között politikai nevelő tevékenységet kell ki­fejteni és szervezni, meg kell szilár­dítani a munkás-paraszt szövetséget, küzdeni kell a szövetkezeti paraszt­ság társadalmi érvényesüléséért és el kell érni azt, hogy a szövetkezeti földművesek a Nemzeti Front kereté­ben egyre Jobban elkötelezzék magu­kat a politikai életbe. A szövetkezeti földműveseket úgy kell vezetni, hogy azok törődjenek a tömegpolitikai kér­désekkel is, valamint azt, hogy pénz­eszközeiket kulturális-társadalmi te­vékenységre is felhasználják. A szö­vetkezetek mint társadalmi szerveze­tek hathatósan segítsék azokat a kul­túr- és társadalmi szervezeteket, me­lyek a falvakban szak- és nevelő­munkát végeznek és ezzel elősegítik az egész község lakosságának politi­kai és szakfejlődését. A Parasztszö­vetség alapszervezeteinek népszerűsí­tenie kell a haladó munkamódszere­ket. Ehhez fel kell használni a szo­cialista országok szövetkezeti paraszt­ságának tapasztalatait is. A Jogvédelem terén az Egységes Parasztszövetségnek még aktívabb munkát kell kifejteni, hogy a mező­­gazdasági szövetkezeti jogi normák megfeleljenek a követelménynek, a fejlődésnek, főleg az adás-vételi kap­csolatok terén. Jonáš elvtárs még több olyan kér­dést fejtegetett, amit a Jövőben meg kell oldani és beszédén végigvonult az a gondolat, hogy az Egységes Pa­rasztszövetségnek a szociális és ér­dekvédelmi tevékenység, valamint a Jogi kérdések megoldása mellett akti­vizálni kell a szövetkezeti parasztsá­got, hogy mint a szövetkezeti paraszt­ság osztálya nemcsak a termelésben, hanem a politikai életben is mutassa meg helytállását. Röviden arról van szó, hogy a Parasztszövetség alap­­szervezetei kezükbe vegyék a falvak társadalmi és kulturális életének irá­nyítását is. Persze, ez nem jelenti azt, hogy beleavatkozzanak a tömeg­szervezetek életébe, hanem mint erős, ökonómiai egységek segítséget nyújt­sanak minden olyan politikai vagy társadalmi törekvésnek, mely az egész falu politikai és társadalmi felemel­kedését szolgálja. Amint az elnöksé­gen kiderült, nagyon is szükséges a szövetkezeti tagok politikai nevelése, mert nem elég csak a termelésben való részvétel. Ma már fejlett és poli­tikai világnézettel kialakult szövet­kezeti parasztságra van szükség. Még­pedig olyan parasztságra, amely Jelen­tésen belekapcsolódik a politikai élet­be. Ugyanis most, amikor újra felülbí­ráljuk a parasztság helytállásának kér­dését, kiderül, hogy a termelésben dolgozók igen csekély része dőlt be csak az antiszocialista politikának, azonban egyes értelmiségiek a mező­­gazdaságban is elfogadták és terjesz­tették az antiszocialista nézeteket. Viszont a termelésben dolgozók egy része, bár munkafeladatát teljesítet­te, és magában elítélte az antiszocia­lista megnyilvánulásokat, de a politi­kai porondon nem küzdött az anti­szocialista nézetek hordozói ellen. Tehát a jövőben el kell érni azt, hogy faluhelyen necsak egynéhány értelmi­ség sajátítsa ki a politikai tevékeny­séget, hanem ez az egész tagság ügye legyen. Most, amikor hangsúlyozzuk, hogy egyre jobban meg kell becsül­nünk azokat, akik a társadalom szá­mára Javakat termelnek, nem enged­hetjük meg, hogy épp azok, akik mindennapi munkájukkal ebben az esetben élelmiszert biztosítanak a la­kosság számára, kiszoruljanak a poli­tikai tevékenységből és helyettük olyan okoskodők határozzák meg a továbbfejlődést, akiknek semmi közük a termeléshez és már régen elszakad­tak a dolgozó néptől. Az ülésen élénk vita kerekedett az Egységes Parasztszövetség járási ap­parátusainak tevékenységéről. Egyes Járásokban már igen komoly tevé­kenységet fejtenek ki ezek az appará­tusok a járási mezőgazdasági társu­lások, és járási termelési igazgatósá­gok mellett, illetve azok együttműkö­désével. Azonban az új évben vala­hogy nem elég aktívak a járási bi­zottságok és Járási apparátusok. Bár az Egységes Parasztszövetség Közpon­ti Bizottsága apparátusának dolgozói minden járásba ellátogatnak, ennek ellenére nincs meg a kellő aktivitás. Viszont a másik oldalon ez azért van Így, mert az Egységes Parasztszövet­ség tevékenységének köre még min­dig nincs meghatározva. Valószínű, hogy a Jövőben ezen a téren komo­lyabb intézkedések történnek, és így a követelményeknek megfelelően aktivizálódhatnak a járási apparátu­sok is. Kétezerötszáz mázsa hús terven felül A topolőanyl járás földművesei tá­mogatva a párt konszolidációs törek­véseit, valamint V. I. Lenin születé­sének 10ü. évfordulója és hazánk fel­­szabadulása 25. évfordulója tisztele­tére olyan kötelezettségvállalásokat tettek, amelyek lényegesen hozzájá­rulnak a mezőgazdasági termelés emeléséhez. Többek között például a hústermelés tervét 2500 mázsával túlteljesítik, és ez a mennyiség annál is jelentősebb, mert mind sertéshús lesz. Nem akármilyen kötelezettség­vállalásról van szó. A lehető legrövi­debb időn belül segíteni akarják az ország húsellátását. Már az első fél­évben 1500 mázsa sertéshúst adnak a közellátásnak. A tojáseladás rend­szeres teljesítése mellett még 1 mil­lió 500 ezer darabot adnak szintén az első félévben. A múlt év hasonló időszakához képest 1 millió tojással többet termelnek. A tejeladás tervét 500 ezer literrel teljesítették. A járási szervek törődnek azzal, hogy a földművesek a nagyobb áru­termeléshez elegendő segítséget kap­janak. Törődnek azzal, hogy a terme­léshez megfelelő fajta takarmány­­keveréket kapjanak. A jobb minőségű takarmánykeverék készítésével és a mezőgazdasági üzemek rendszeres el­látásával elérik például, hogy a ser­tések napi súlygyarapodása a múlt évhez képest 3 dekával emelkedjék. A topolőanyi járás földműveseinek vállalása hazafias cselekedet, és a legkifejezőbb válasz pártunk felhí­vására és határozatára. Ezek az ön­tudatos földművesek tudatában van­nak annak, hogy becsületes munká­jukkal lényegesen hozzájárulnak ha­zánk gazdasági helyzetének megszi­lárdulásához és a konszolidációhoz. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium az Egy­séges Parasztszövetséggel kar­öltve egy hosszabb Időszakú szocialista munkeversenyt hir­det. A verseny a következő fel­adatokra Irányul: 1. A gazdasági udvarok út­jainak rendbehozatala és az egész gazdasági telepek kör­nyékének rendbehozása. 2. Szociális épületek létesí­tése, higiéniai berendezésekkel (fürdőszobák, zuhanyozók, mos­dók, ruhatárak, öblítős WC-k stb.J. 3. Munka- és védelmi ruhák Juttatása a dolgozóknak. Ebbe a versenybe minden mezőgazdaségl üzem benevez­het (tehát EFSZ-ek és állami gazdaságok Is), persze csak akikor, hogyha a már említett versenyfeltételeket előzőleg már nem valósították meg. A ver­senyt járásonként értékelik és Verseny a feltételek teljesítése alapján a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium minden év­ben minden járásban a legjobb mezőgazdasági üzemnek pénz­jutalmat ad. A kisebb Járások­ban esetleg kevesebb mezőgaz­dasági üzem kap díjat. A pénz­jutalmak a következők: 1. hely 30 000 Kés 2. hely 25 000 Kés 3. hely 20 000 Kés 4. hely 15 000 Kés 5. hely 10 000 Kés Ezeket a pénzösszegeket a mezőgazdasági üzemek szociá­lis és kultúrcélokra, valamint az egyének megjutalmazására Is fordíthatják. Azok a dolgo­zók, akik legtöbbet tettek az említett versenyfeltételeik meg­valósításáért, 3000 korona egyé­ni Jutalmat is kaphatnak. A versennyel kapcsolatban meg kell Jegyezni, hogy az eredményeket mindig az év vé­gén értékelik, és az 1. helye-Verseny j zést csak az az üzem érheti el, amely mind a három verseny­­feltételt teljesíti, de legrosz­­szabb esetben legalább két fel­tétel teljesítése szükséges az 1. díjhoz. A második díjat az az üzem kaphatja, amely az első két feltételből legalább egyet teljesít. A további besorolás az első és második feltétel teljesítésé­nek fokához irányul. Hogyha egy járásban véletlenül előfordul olyan eset, hogy több üzem teljesíti egyformán a verseny­­feltételeket, akkor a besorolás­nál figyelembe kell venni a ver­senyfeltételek komplex teljesí­tését. Az említett pénzjutalmakon kívül a minisztérium a verseny legjobb szervezőit Is megjutal­mazza. A legmagasabb jutalom­díj 10 ezer korona, egyének esetében pedig 3000 korona. A jutalomdíjakat a versenyszer-Verseny j vező kollektívák vagy egyének a konkrét eredmények után kapják. A verseny jelentőségét nem kell hangsúlyozni, hisz egyre jobban előtérbe kerül a föld­művelésben dolgozók munka­­körülményeinek megjavítása. A mezőgazdasági üzemek vezetői­nek meg kell érteni, hogy a munkakörülmények Javítása hozzájárul a jobb termelési eredmények eléréséhez az újra­termeléshez és a munkaerő sta­bilizálásához Is. A jobb munka­­körülmények, a munka kultú­rájának Javítása természetesen kedvezően hat ki a mezőgazda­sági dolgozók munkaképességé­re, illetve munkateljesítményére is. Az pedig minden üzem ér­deke, hogy Jó erőben lévő dol­gozói legyenek. A verseny fel akarja hívni a figyelmet arra, hogy az üzemek szociális és hi­giéniai berendezésének javítása állandó kötelesség. Az elkövetkező években a mi­nisztérium jelentős összegeket akar beruházni a mezőgazda­ságba. De a befektetések úgy fognak kellően kamatozni, hogyha a mezőgazdaságnak elég munkabíró és szakképzett dol­gozója lesz. Főleg a fiatalok toborzása a mezőgazdaságba követeli meg, hogy kedvezőbb munkafeltételeket biztosítsunk az üzemekben -od-

Next

/
Thumbnails
Contents