Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-28 / 13. szám

CSALÄDI KOR ним Őszinte beszéd a kenyérfogyasztásról Kenyeres nemzet vagyunk — sok kenyeret eszünk, pedig az az Igazság, bogy a sóik kenyér evése nem előnyös. Igazság Ide... Igazság oda... egyelőre így van. De nem tudom, J61 van-e így, mert Iha nem Is sántít, egy kicsit botladozik ez a ml sziklaszi­lárdnak tartott Igazságunk. A múlt héten egy kedves fiatal nagymama megkínált kocsonyával. Nagy bocsánetkérések között egy szelet kölcsönkenyeret tett melléje: „A mienk tegnap elfogyott. Ha nem sietne ennyire, fél őre múlva puha, házi süttetű, meleg kenyérrel tisztelhetném.“ Vigasztalni próbáltam, hogy ón a szikkadtat Is szeretem, amire déd­­nagyapa megszólalt: „Hát Jó Is az. Minél Jobban cslkorgott benne a kés, annál jobb ízűén falatozta az ember. Tudja, a régi öregek azt mondták, hogy az él legtovább, aki leghosszabban tartja a hármas igazságot: három­éves bort Iszik, háromnapos kenyeret eszik, és csak harmadnaponként ka­csint a menyecskékre.“ Elgondolkodtam. Honnét eredhet ez a gyakorlati tapasztalat? A szakem­berek megmagyarátzák: a meleg kenyér jobb Ízű, s ha kihűlt, ha kiszik­­kadt, ha egy-két napos, akkor egészségesebb. Az egészen friss nem mor­zsolódik, a gyomornedvek számára nehezebben hozzáférhető, nehezebben emészti még az egészséges is, hát még a beteg gyomrú! A kelés, sütés alatt a kenyérben a szénhidrát alkoholos erjedési folyamata széndioxidot és egyéb gázokat szabadít fel és apró hólyagocskáig a forró kenyér belé­ben még 24 óráig is megmaradnak. Ha a kenyér kihűl, megszűnik ez az ártalom. No de miért is hozom én ezt szóba? Azért, hogy kevesebb kenyeret együnk? Nem, nem! Ezt még Javasolni sem merem. Vagy azért, hogy ne együnk friss, forró, puha kenyeret? Nem. Egyszerűen csak azért, hogyha én hallottam, és tudom, akkor ol­vassák és tudják meg olvasóim is az igazságot. Tudják meg és gondolkod­janak. \ Furcsa az élet. Néha még a tanácsadó orvos-író is tanácstalanná válik, és azt szeretné, ha az olvasók önmaguknak tanácsolnának. Dr. Buga László Újdonságok a gyerekek asztalára A múlt évben megjelent a piacon a „Labužník“ nevű májkrémpástétom 120 grammos csomagolásban 4,40 ko­rona árban. Sok fogyasztó szerint ez a pástétom fzletesebb, mint a „Máj­ka“, mert nem tartalmaz 15 százalék őrölt bőrt, amit a „Májka“ előállítási receptje megenged. A „Labužník“ májkrémet a Közép-Szlovákiai Kon­zervgyárak losonci üzemi részlegében gyártják, mégpedig sertésmájból, va­lamint tejből készült ömlesztett sajt­ból, tojással, sárgarépával és hagy­mával Ízesítik. Már ebben az évben 240 tonna „Labužn!k“-ot gyártanak. A losonci konzervgyárban M. Barzik mérnök a múlt évben három húster­mékfélét kísérletezett ki. Ezek a ter­mékek sikeresen megállták a szak­­vizsgálatokat is. Figyelemre méltóak főleg a zöldségtermékek. A „Záhrad­ka“ nevű konzerv például öt válto­zatban készül, zöldségkeverékből, ne­gyedkilós csomagolásban. Az alap­anyag borsó, karfiol, csípős paprika, paprika- és uborkaszelet, valamint borsó és sárgarépakeverék. -V­A közmondás mifelénk azt tart­ja, hogy a házasság zsákbamacs­ka. Ha ezt nem is értjük szó sze­rint, annyi bizonyos, hogy a har­monikus házasélet, a Jó családi közösség kialakítása mindkét fé­len egyaránt múlik. Nagyon aján­lanám több hozzászólónak is: néz­„Tűrnöm kell áverést?" AZ ASSZONYON SOK МОНК zenek Jobban önmagukba az asz­­szonyolk akkor, amikor férjeiket hibáztatják a házasság elromlásá­ért. Nemcsak azok a házasságok romlanak el, ahol iszákos a férj. Ne csak bennük keressék a hibát. Meggyőződésem, hogy a nő meg­találja a férjéhez vezető utat — ezalatt természetesen nem azt ér­tem, hogy kússzon-másszon, meg­alázkodjon előtte, sőt ellenkezőleg — a legeltévedtebb férjet is Jó út­ra lehet téríteni. Ehhez persze a másik fél részéről is akarat, se­gítség és megértés kell. Apró dol­gokon is nagyon sok múlik. Az, hogy a munkából fáradtan haza­térő férjet mosollyal, jó szóval fogadja-e az asszony még akkor is, ha ő is hasonlóképpen fáradt, csak Jó, mert önmagának is szeb­bé teszi a pihenésben eltöltött órákat. Aki ezt nem tudja megten­ni, vagy mint nagyon sokszor megtörténik, éppen az asszonyok kacérkodnak másokkal, s ők kö­vetnek el házasságtörést, ne cso­dálkozzanak, ha olyan életük van, mint több hozzászóló Irta. Többen emlegették az egyenjo­gúságot, mondván, hogy az ma is csak papíron van meg. Én nem adok igazat ezeknek a hozzászó­lóknak. A hibát ott keresném, hogy nagyon sokan rosszul értelmezik, rosszul élnek vele, sokan pedig nem is képesek lépést tartani ez­zel a felfogással, nem nőttek bele. Ebből adódnak aztán a házastár­sak közötti összetűzések. D. A. Frottírpapucs A talpat úgy készítjük el, hogy j egy réteg frottír és egy réteg régi bőrmaradék, papucstalp, vastag filc­­: talp közé egy készen kapható talp­betét kerül. Végleges összevarráskor ' hagyjunk helyet a pántnak. A pántot duplán szabjuk ki frottírból, alapo­san dolgozzuk el a széleit, és mintás csíkot vagy apró hímzésdíszt varr­junk rá. Ezután dolgozzuk össze a talppal, a nyílásokba dugjuk be a végét, és szorosan, lehetőleg nylon­­szállal varrjuk el. (cs. cs.) Kakasos minta Ezt a bájos, keresztszemes mintát elsősorban gyermekruhácskák, köté­nyek, blúzok díszítésére, gyerekszo­bába párna, ágyhoz falvédő hímzé­sére tartjuk alkalmasnak. A minta felhasználásával nagyon mutatós, kedves — és most különösen divatba jött — faliképet készíthetünk maguknak; fehér kongré anyagra, fonállal, például égszínkék mezőben rozsdavörös kakast. Akik ügyesek, azok a szőnyegké­szítés technikájával nagyon szép fali­szőnyeget is komponálhatnak fekete alapra narancssárga kakassal. Ehhez természetesen erősebb, durvaszövésű, nagylyukú kongré szükséges és sző­nyegfonál. Az anyagra rárajzoljuk a mintát, utána meg könnyen behur­koljuk a színes mintát. ■Ш Hétköznapi ruha kislányoknak Télen és tavasszal egyaránt kényeb mes viselet kislányoknak a meleg, egyszínű szövetből készült ruha. A ruha elejét és a hátát egy-egy részből szabjuk, kicsit kifelé bővü­lőén, trapéz vonalúra. Elöl a zippzár helyén bevágjuk a szövetet s az elütő színű anyagból teszünk rá díszítő pántot. Ugyanilyen díszítést varrjunk a gallér sztélére és kézelőnek is elütő színű anyagot te­gyünk. Második modellünk kétrészes ru­hácska. Egyszínű szövetből készült a szoknya, s ezt egészíti ki a kockás anyagból varrt mellény. A szoknyát két részből szabjuk, erősen kifelé bővülőre. A mellényt díszíthetjük szegőzéssel, vagy rátett zsebet tegyünk az egyik oldalára. Vaníliás kifli 33 deka lisztet elmorzsolunk 25 deka margarinnal, adnnk hozzá 13 de­ka darált diót, 10 deka porcukrot és csipet sót. Alaposan összegyúrjuk, vékony rúddá sodorjuk, mintha krum­­plinúdlit készítenénk és ujjnyi dara­bokra vágjuk. Egy-egy ilyen kis da­rabot patkó formára hajlítnnk és sütőlemezre téve nagyon világosra (fehérre) sütjük. Azon forrón vaníliás porcukorba hempergetjük, de csak hidegen fogyasztjuk. Wott egyszer egy öreg földműves, ” akinek bár jó földje volt, de mivel segítség nélkül művelte, mindig sovány termést takarított be. Persze, azért hajnaltól napestig zokszó nél­kül túrta a földet. Panaszkodni csak akkor hatották, amikor a két fiáról beszélt. — Se a Péter, se a Pál fiam nem dolgozik egy percet sem — mondo­gatta szomorúan. — Mivel ikrek, olyan egyformák, mint két tojás, sok­szor magam sem tudom megkülön­böztetni őket. Így megesik, ha egyik­re rábízok egy munkát, az a másikra keni. Végül már én is megzaverodom. Ók a világ leglustább ikrei! Egyszer aztán az öreg földműves elszomorodott ebből az árnyékvilág­ból. Hanem mielőtt elment volna, az ágy mellé rendelte Pétert és Pált. Azt mondta nekik: — Most már magatokra hagylak. De mert mindig lusták voltatok, bőt azt egy szóval sem mondom, hogy dolgozzatok. Hanem valamiből mégis­csak meg kell élni. Igaz, fiaim? Na­hát, én rengeteg kincset hagytam rátok. — Hol van, édesapám? — kérdez­ték izgatottan egyszerre az ikrek. — Egy ásónyomnyira a föld felszí­nétől. Keressétek meg! — mondta az öreg, s aztán örökre búcsút in­tett. Ott maradt a világ két leglustábbja félig boldogan, félig szomorúan, mi­vel az öreg földműves egy szóval sem Jelölte meg a kincs helyét. Hát most hol keressék? Felássák az egész föl­det? Dehát nem töprengtek sokáig. Ásókat ragadtak és éjszakánként buz­gón lapátolták a földet. A reggel arra Járók mindig csodálkoztak: — Nini! Valaki műveli ezt a földet Is. Péter és Pál sokáig ásott. Már fel­forgatták egy ásónyomra majdnem az egész földet, de a kincset mégsem lel­ték meg. Egyszer aztán megszólalt Péter: — Hallod-e, testvér? Ásunk, ásunk, de kincs nincs. Ezt bizony nem talál­juk meg az idén. Erre Pál kezében is megállt az ásó. — Igazad van, hé! Vessünk el nyomban minden magot, mert ba ki­kopunk a kenyérből, a kincskeresés­hez sem marad erőnk. Másnap már vetettek, persze, a kincskeresésről nem mondtak le. Szép és Jó idő köszöntött a vetemé­­nyelkre, dúsan megnőtt minden. Mind­­hogy a földet a gazdag terméstől nem látták, hát a kincs után se kuta­tott a két testvér. így érkezett el aztán a betakarítás ideje. Földjükön ekkora búzaszem ter­mett, mint a bab, a bab akkorára nőtt, mint a krumpli, a krumpli úgy meghízott, mint a tök, a tök pedig szénaboglya nagyságúra kerekedett ki. Péter és Pál majd beleszakadt, annyi volt a behordani való. Még sze­rencse, hogy a kincskeresésben Jól megerősödtek. Amikor mindent beta­karítottak, megszólalt megint Péter: — Hallod-e, testvér! Keressük-e to­vább a kincset? — Alighanem már megtaláltuk — válaszolt Pál —, a mi terményünk lett az igazi kincs, mert ezt adta munkánk után a föld. Ettől kezdve sosem lustálkodtak többé. G. S. KAKAS MISKA Kakas Miska kukorékol, le-fel alá járkál. Bíztatja a tyúkanyókát, a tojás tojásnál: — Tojjál tojást, szépet, nagyot, hagy nyissák ki az ablakot. Az ablakot minden házban, gyönyörködni a tojásban. Egy szép tojást naponta, hagy viszem el a boltba. Várnak rá az Iskolások, gyárainkban a munkások. Tojást, tojást minél többet, teljesítsük a tervünket. WEPPERY LÄSZLÖ " 11 ! FUTÓVERSENY Aki nem tudná, annak elmondom, mi is az öttusa-verseny. Ez egy kü­lönleges, összetett sport, amely sok­oldalú felkészültséget követel a ver­senyzőktől, mivel ötféle sportágban kell kiváló teljesítményt nyújtaniuk. Ezek a sportágak a következők: úszás, pisztolylövés, lovaglás, párbaj­­tőrvívás és végül a terepfutás. Közü­lük talán éppen az utolsó, a terep­futás a legnehezebb. Nemcsak azért, mert a táv eléggé bosszú, az út he­gyen-völgyön, árkon-bokron vezet ke­resztül, hanem azért is, mert ugyan­csak kacskaringós. A versenyzőknek alaposan oda kell figyelniük, nehogy letérjenek a kijelölt útvonalról. Aki pályát téveszt, azt kizárják a ver­senyből, és hiába volt addig ő a leg­jobb, elveszíti a versenyt. Ábránkon egy futóverseny térképét láthatjátok. A kanyargó utak mentén egy-egy betűt találtok. A „Ra]t“-tól induljatok el és úgy „fussatok“ vé­gig a pályán, hogy az érintett betű­ket összeolvasva egy értelmes szót kapjatok megfejtésül. Aki pedig már beért a célba és kipihente magát, gyorsan mondja meg, hogy hívják az öttusasport leghíresebb magyar ver­senyzőjét, akinek éppen a futás a legerősebb oldala. VÍZSZINTES: 1. Június 29-én ünne­peljük névnapját. 5. Keresztül. 6. Háziállat. 8. Növény, főzete üdítő ital. 11. Tyúklakás. 13. Földet tűr. 14. Férfinév. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 1. ikerneve. 2. Ilyen lap is van. 3. Tova. 4. Jókai személyneve (ford.). 7. Több pápa által felvett név. 9. Eszköz. 10. Csapadék. 12. Nem fel. 13. Ázsia ele­je. Beküldendő- a vízszintes 1., 14., a függőleges 1., 4. és 7. számú sorok megfejtése. S/A'Jao FDinvtflvES 11

Next

/
Thumbnails
Contents