Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-03 / 1. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE Ahol a melléküzemág segít a mezőgazdasági termelés fellendítésében A községbe érve érdeklődöm, melyik Irányban találnám a szövetkezet Irodáját. Eligazítanak, majd kis keresgélés után az útihoz közel takaros emeletes épületet pillantok meg. Nézem Jobbról, nézem balról, s végül beljebb merészkedem. Az elnököt, az agronómust, a zootechníkust és az ökonómust keresem. Azaz keresném, ha ott lennének, de egyiket sem leltem. A gazdasági udvarban Kreha Pál gépesítővei találkoztam. Együtt tértünk vissza az tpületbe, hogy elbeszélgessünk a sdvetkezet fejlődéséről és a Jövőbei elképzelésekről. Elmondta, hogy a éberhardl szövetkezet 700 Ihektr mezőgazdasági területen gazdálkdlk 8 a növénytermesztési munkából a gépesített csoport derekasan kiveszi a részét. A gazdaság úgy mdezkedett be, hogy a növénytermelési munkálatokat a lehető legnagyob mértékben gépesíthesse, s olyt alapot teremtsen, hogy az embert a nagyváros szomszédságában, íilőfalujukben találják meg a meghetést. Közben megéeztk Völgyfy Vladimír ökonómus , aki helytelenítette, hogy a közeinkben egyes újságok munkatársai táidták azokat a szövetkezeteket, ailyek melléküzemági termeléssel Is glalkoznak. A hiba abban volt, he a támadásban a cikkek szerzői Jalánosítottak, vagyis nem azokat »rholták, akik megérdemelték vol! Érthetően azok a szövetkezetek, nelyek a melléküzemági termet becsületes szándékkal folytat, sértve érezték magukat. Így v ez Éberhardon Is. Kézzelfogható bnyítékok vannak a szövetkezet blrában, hogy a melléküzemági bélésből származó tiszta Jövedelm éppen a főüzemág, vagyis a :őgazdaságl termelés korszerűsítse, a szociális helyzet és a munMtételek Javítására fordítják. Saját beruhá alapból 1 millió 300 ezer koror költséggel felépítették a szövetet székiházát. Korszerűen berenett mosdó, öltöző és konyha Is az épületben. Az emberek munktán megtisztálkodva, átöltözve térhettek haza otthonukba. Ebben az épületben tartják az évzáró közgyűléseket és más öszszejöveteleket Is. A székház alatt kapott helyet a borospince, mert a szövetkezet szőlészettel Is foglalkozik. Kissé távolabb, a gazdasági udvar egyik sarkában korszerű, száz vagon gabonát befogadó automatizált magtárt építenek szárító és tisztító berendezéssel. Elképzelés szerint Éberhardon tisztítják és szükség esetén szárítják majd a környező gazdaságok gabonáját Is. A magtárt 3 millió 100 ezer koronás költséggel, s mintegy 600 ezer koronás állami támogatással építik, tehát az összeg nagyobbik részét a szövetkezet saját pénzeszközeiből, vagyis a melléküzemági termelés Jövedelméből adja. Eddig körülbelül 800 ezer koronát költöttek a munkálatokra. Nagy előnye a szövetkezetnek, hogy a munkát saját épftőcsoportjával végezteti. Az építés felügyelője pedig Machán Miklós, a Járási meliorációs szövetkezet alkalmazottja, aki ugyancsak éberhardl lakos, s mindent elkövet az építést határidők betartása érdekében. Saját munkacsoport közreműködésével az építkezés lényegesen olcsóbb, mintha valamelyik vállalattal végeztetnék. Szintén a melléküzemági termelésből származó tekintélyes haszon teszi lehetővé egy hatlakásos emeletes ház felépítését Is. Ezzel azt akarják elérni, hogy a szövetkezeti dolgozó családja ugyanolyan feltételek mellett éljen, mnlt a városi polgár. A szövetkezet kötelességének tartja, hogy így Is gondoskodjon tagjairól. Ez azonban még nem minden. A gazdaság korszerűsítésében nem állhatnak meg félúton. Még csak a jövő zenéje, de már beszélgetnek a további elképzelésekről, vagyis arról, hogy építenek egy 350 szarvasmarha hizlalására alkalmas gépesített lstállőcsoportot Is. Egy olyan korszerű hizlalda építését tervezik, melyben három dolgozó elegendő lesz az említett marhaállomány gondozására, etetésére. Az építést 1971-ben kezdik, ha továbbra Is módjukban lesz, vagyis ha felsőbb rendelkezésre nem kell majd beszüntetniük a melléküzemági termelést, ahonnan a nagyszabású építkezésre elő kellene teremteniük a három és fél miliő koronát. Ha a mezőgazdasági termelésből származó bevétel alakulását nézzük, azt láthatjuk, hogy míg Éberhardon 1960-ban 3 millió, ezzel szemben 1969-ben már több mint 5 millió 200 ezer koronás bevétellel zárták az évet, s ehhez éppen a melléküzemági termelésből származó vagyis a mezőgazdasági termelésre fordított nagy összegek segítették hozzá a szövetkezetei. A melléküzemági termelés tette lehetővé a korszerű talajművelő eszközök és más nélkülözhetetlen gépek megvásárlását, és olyan műhely berendezését, ahol önköltségi áron maguk javíthatják a meghibásodott gépeket. Nagy gondot fordítanak a talaj termőképességének Javítására Is. A gazdaságot vetőmagtermesztésre specializálták. Ugyanakkor takarmányokból teljesen önellátók lettek. Hereféléket például évente 100—120 hektáron termesztenek. Látogatásom alkalmával 520 hlzémarhe volt a szövetkezet Istállóiban. Nem könnyű a hlzlalnlvalő alapanyag beszerzése. Elhatározták, hogy 550 kilón felüli állatokat adnak levágásra, mert kisebb létszámmal kell teljesíteniük a 16 vagon marhahús eladását. Kisegítésképpen 200 mázsa sertéshúst Is termelt a szövetkezet, mert azt tartja, hogy csak az a Jó gazda, aki tartalékokkal Is rendelkezik. így ugyanis nem érheti őket kellemetlen meglepetés. Bátran állíthatjuk, hogy az éberhardl szövetkezet okosan gazdálkodik. Közel van a főváros, így természetesen kertészete Is van. Az általuk termelt áruval eléegedettek a felvásárlók. Azonban Bratlslavában, a központi piacon saját üzletük Is van. Ott értékesítik a terményfölösleget. Nyáron naponta friss árut szállítanak az üzletbe, tgy az elárusítóhely előtt mindig sokan várják, hogy vásárolhassanak. Télen pedig zellert, sárgarépát, petrezselymet és káposztát árusítanak és így elégítik ki a fogyasztók Igényeit. Hoksza István A teriiszövetkezetek érdekvédelmi szövetségei Magyarországon TERÜLETI SZÖVIjEK A törvény értegn. a mezőgazdasági termelőskezetek azon előnyök éndekébetielyeket a feladatok összehang> saját érdekeik képviselete ^kölcsönös segítség biztosit — ttesen, taggyűlésük határozata in — területi szövetséget alakíth A szövetség logl,ály. A szövetség tái>ni szervezet, amely a szövetkezfrezeíése alatt működik. Célja a ékezetek érdekelnek a védelmi^ olyan feladatok teljesítése, ekkel a társult szövetkezetek ezák. A szövetkezetek 'thatnak területi szövetségeketogyén belül gazdasági érdektek szerint, vagy megyei méret^ szövetség alapszabályait a szöktek kongresszusán elfogadott5Zabálymln ták figyelembevétel, küldöttek ülése fogadja el és :yei végrehajtó bizottság hagys. д területi szövetségek feörét — a társult szävetkeze^tvänaimai alapján — a küldő ttfljgse határozza meg. De mstja bizonyos feladatokkal tö törvényerejű rendelet vagy ínyrendelet Is. A területi szövetségrvei; a küldöttgyűlés, az tg és az ellenőrző bizottság. A,tgyűlést és az elnökséget muth támogatja az elnök, ennel,iiétében az alelnökök, illetve T. д területi szövetséget az, és az alelnökök képviselik. Ь,ь szerve a társult szövetkeképviselőlből álló küldöttgyC összes szerveket titkos szavaz^älasztják. A szövetség összesgeit a tagszövetkezetek fede: alapszabályokban lefektetett és elosztás szerint. Ezekb-,zzäjg. rulásokból és saját bibQl a szövetség társadalmi altétesíthot A szövetség felett,eietet az illetékes megye véj bizottsága gyakorolja, at%a e tanács kiadásait a szövetkezetek fedezik az alapszabályokban megállapított forma és kulcs szerint. A tanács feletti ellenőrzést a kormány gyakorolja. A MEZÖGAZDASÄGI TEMELÖSZÖVETKEZETEK KONGRESSZUSA A szövetkezetek legalább négyévenként kongresszust tartanak, amelyen megvizsgálják a szövetkezetek helyzetét és а ТОТ tevékenységét. A kongresszus megvitatja a szövetkezeti mozgalom alapvető kérdéseit a gazdálkodással kapcsolatban, Javaslatokat tesz az állami és társadalmi szerveknek, a szövetkezeteknek és területi szövetségeknek, megválasztja az országos tanácsot és kitűzi tevékenységének irányvonalát, jóváhagyja а ТОТ alapszabályait, a területi szövetségek minta-alapszabályait, megtárgyalja а ТОТ Jelentését és értékeli tevékenységét. Ebből a rövid áttekintésből is kitűnik, hogy a magyarországi földmflvesszövetkezetek társadalmi szervezete nem valamiféle fölérendelt szerve a szövetkezeteknek, hanem mind a területi szövetségek, mlndpedlg а ТОТ a küldöttek által tolmácsolt utasítások szerint működik. A területi szövetségek sincsenek a TOT-nek alárendelve. A területi szövetségek tevékenységében az önkéntességnek kell érvényesülnie. A területi szövetségeknek és a TOT-nak nincs Irányító funkciója a szövetkezetekkel szemben, így az Irányításban nem kerülhet sor kettóségre. Ha a magyarországi szervezetet összehasonlítjuk a ml szövetségünkkel, önkéntelenül felvetődik a gondolat, hogy még konkrétebben kellene realizálni a szövetkezeti dolgozók kívánalmait, amelyet az EFSZ-ek VII. kongresszusán fogalmaztak meg: a szövetkezeteknek és tagjaiknak saját szervezetre van szükségük érdekeik védelmére. Judr. Mibal Surdlak Szövetkezeti törvény Magyarországon A törvény kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az a tag. akt megszegi tagsági kötelezettségeit, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a tagsággal összeférhetetlen. A fegyelmi eljárás jogát a vezetőség és az annak tagjaiból kinevezett bizottság gyakorolja. Ezt a Jogot gyakorolhatja a munkaszakasz felettes vezetője Is, az alapszabályokban meghatározott Jogköre alapján. A vezetőséggel, az ellenőrző bizottság tagjaival és a választott vezető dolgozókkal szemben ez a jog a taggyűlést illeti. A fegyelmi büntetések a következők: a) írásbeli megróvás. b! némely előny megvonása, c) a klegésztlő részesedés csökkentése, d) alacsonyabb funkcióba való lefokozás, Illetve visszahívás a funkcióból, e) kizárás. A következmények bizonyos idő múlva törölhetek, ha az Illető közben nem kapott ú] fegyelmi büntetést. ANYAGI FELELŐSSÉG A kötelezettségek elmulasztása következtében keletkezett kárt a tag köteles megtéríteni. Természetesen a tényleges kárt. A hanyagságért térftendő kártérítés összege elérheti az előző évi tagrészesedés összegének 50 százalékát. A hanyagság folytán bűnösen okozott kárért a tag az ugyanazon a szakaszon dolgozó tag 3 havi részesedésének arányában felelős. A kór teljes összegét köteles megfizetni, ha azt tudatosan okozta. A kór nagyságát úgy állapítják meg, hogy az elősegítse a közös vagyon védelmét, nevelő hatással legyen arra, aki azt elkövette és fedezze a kár értékét. A kárt mindenek előtt pénzben kell megtéríteni, Indokolt esetekben természetbenlekben, vagy az eredeti állapotba való visszaállítással. Ha vezető dolgozó okozza a kárt, ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a tagoknál. Ha azonban a vezető dolgozó a kárt a szabályok be nem tartásával okozta, vagy azzal, hogy nem adott ki szükséges rendelkezést, akkor kéthavi részesedésének összegével felel, amelyet az előző év átlagából számítanak ki. Külön rendezi a törvény azoknak a dolgozóknak az anyagi felelősségét, akik a szövetkezet vagyonával gazdálkodnak és kimondja, hogy az a tag, aki Jegyzék vagy nyugta szerint vett át vagyontárgyakat azzal, hogy azokkal elszámol, vagy visszaadja, vagy akinek Ilyen tárgyak állandó felügyeletére vannak bízva és azokat használja, vagy huzamosan gondozza, továbbá azok, akikre pénzt, értékpapírt vagy értéktárgyakat bíztak, abban ez esetben, ha ezek a tárgyak elvesznek, vétkességre való tekintet nélkül felelősek a kárért annak teljes értékével. A vagyon gondozójának felelőssége megszűnik) ha bebizonyítja, hogy a hiány külső okok következtében keletkezett, amelyeket nem lehetett eltávolítani. A raktárakban vagy a lerakatokban dolgozók felelősek azokért a hiányokért, amelyek a vagyont lnventárból származnak a munkabér átlagos részének összegével, s ezt a hasonló ihunkabelyen dolgozók átlagos évi bérének alapján számítanak ki. A raktárnok, akt átvett vagyont tárgyakat kezel és ellenőriz, a hiányzó tárgyért annak teljes értékével felel. A SZÖVETKEZET FELELŐSSÉGE A szövetkezet köteles megtéríteni az olyan kárt, amelyet a tagnak Jogellenes eljárással okozott tagsági viszonyával kapcsolatban. Ha a szövetkezet a háztájival kapcsolatban szegi meg kötelezettségét, a kárt elsősorban természetbenlekben köteles megtéríteni. Meg kell térítenie a kárt a szövetkezetnek — ha nem is bűnös — a tag hozzátartozójának halála vagy testi épségében történt károsodása esetén, ha ez a károsodás, tagsági kötelezettségből eredó, a szövetkezet vezetése és felügyelete alatt végzett munkából eredt. A kártérítésre vonatkozólag a törvény kimondja, hogy a tagot, aki a kárt okozta, a vezetőség vonja felelősségre, a vezető dolgozót pedig a taggyűlés. A tényállás megállapítása érdekében a tagot meg kell hallgatni. A VITÄS ÜGYEK MEGOLDÁSA A szövetkezet és a tagok közötti vitás ügyekben, a tagságból eredó Jogokkal és kötelességekkel kapcsolatban a Jogi előírásokban és az alapszabályokban foglalt Jogkőrelosztás szerint a szövetkezet szervei döntenek. A tagságból eredó viták rendezésére vonatkozó előírásokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a vita a szövetkezet és a családtag között keletkezik a végzett munkával kapcsolatban és abban az esetben Is, ha Ilyen esetben a tagság megszűnésére kerül a sor. A tagsággal kapcsolatos fegyelmi ügyekben hozott döntés ellen fellebeznl lehet. A bizottság elsőfokú döntése ellen a bírósághoz vagy a járási mezőgazdasági bizottsághoz fordulhatnak. Per esetén a Járást bíróság dönt. A szövetkezetek és más szervek közti perekben az Ilyen ügyekre vonatkozó Jogi előírások az Irányadók. Állami felügyelet Az állam felügyel arra, hogy a szövetkezet a Jogi előírások szerint tevékenykedjék. Ezt a felügyeletet az állam a földművelésügyi miniszter útján gyakorolja, valamint a mezőgazdasági tanácsok révén. A SZÖVETKEZET EGYESÜLÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE Két vagy több szövetkezet az erre a célra összehívott taggyűlésen a titkosan leadott szavazatok kétharmados többségével elhatározhatja. hogy ú] szövetkezetben egyesül. Kétharmados többség elhatározhatja, hogy egy szövetkezet több kisebb szövetkezetre osztódjék. A szövetkezet megszűnik, ha a) a taggyűlés az összes tagok szavazataival ezt elhatározza és ha ehhez hozzájárul az a szerv is, amely a szövetkezetei engedélyezte; b) ha a szövetkezettől megvonják a működési Jogot; c) ha más szövetkezettel egyesül, vagy több szövetkezetre osztódik. A felszámolást a felszámoló bizottság vezeti. A tagokkal el kell számolni azon előríások szerint, melyek a szövetkezet megszűnésére vonatkoznak. A Magyar Népköztársaság e törvényének életbe léptetése nagymértékben elősegítette a mezőgazdaság Irányításának magasabb színvonalát és biztosította további rendszeres fejlődését. JUDr. Michal fiurdiak У Jogkörében érvénytelenítheti a küldöttgyűlés és az elnökség azon határozatait, amelyek a törvényekkel és a rendeletekkel ellentétben vannak. A területi szövetség a küldöttek gyűlésének kétharmados többségének szavazataival kimondhatja megszűnését. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS TANÄCSA A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (továbbiakban csak ТОТ) centrális képviseleti szerv, amelyet a szövetkezetek kongresszusán választanak meg. A tanács Jogi személy és a kongresszus irányvonala és alapszabályai szellemében működik. Tevékenységéről be kell számolnia a kongresszusnak. А ТОТ alapszabályait a szövetkezetek kongresszusa fogadja el és a kormány hagyja jóvá. Kötelező határozatokat csak saját szervei: az elnökség, a bizottságok és az adminisztráció részére hozhat. Az Illetékes miniszter, az állami jogkörrel felruházott szerv köteles állást foglalni a központi tanács • minden olyan határozatához, amely valamilyen jogi kérdés vagy előírás megváltoztatását célozza a szövetkezeteket Illetően. Ha a miniszter nem fogadja el a határozatot, vagy : csak részben helyesli, a központi ta: nács kérheti ennek a kormány elé • való terjesztését, amit a miniszter i nem akadályozhat meg. A tsz-ek ■ gazdálkodását, azok szövetkezéseit : és társadalmi szervezeteit érintő ml■ niszterl rendeleteket csak а ТОТ ■ jóváhagyása, illetve álláspontjának i meghallgatása után lehet kiadni. Ha • а ТОТ olyan ügyet tárgyal, amely i valamely minisztérium tevékenysé• gét Illeti, meg kell hívnia az llleté- i kés miniszter képvilőjét. А ТОТ szervei: az elnökség és az i ellenőrző bizottság. Az elnököt, az • alelnököt és a főtitkárt titkos szavat zással választják, majd bizottságo• kát és adminisztrációt alakítanak, i elsősorban ellenőrző bizottságot A
