Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-28 / 13. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE Merész vállalások a nagykürtösi járásban A KEZDETI LÉPÉSEK UTÄN BÄTOR TERVEK ф SZA­­KOSÍTJÄK A TERMELÉST ф FELDOLGOZÖIPAR KELLE­NE Q MÁR TAVALY IS VÁLASZOLTAK A FELHÍVÁSRA: 5 MILLIÓ 592 EZER KORONA ÉRTÉKŰ ÁLLATTENYÉSZ­TÉSI TERMÉKKEL ADTAK TÖBBET A DOLGOZOK ASZ­TALÁRA ф AZ IDEI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ÖSSZÉRTÉKE 16 MILLIÓ 248 EZER 69П KORONA ф A MUNKAKULTÜRA MEGJAVÍTÄSÄRA IS GONDOLNAK ® ■yiielőtt a nagykürtöst Járásban értékelnénk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának 1969. szeptember 29-én köz­zétett felhívását, amelyet a szövetke­zetek és állami gazdaságok számára a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága dolgozott ki konkrét for­mában, Ismerkedjünk meg közelebb­ről ezen ú] járás mezőgazdasági ter­melésével, eredményeivel és problé­máival. A nagykürtöst Járás megalakítását 1968-ban kényszerítette íkl a gazda­sági és társadalmi szükségszerűség, ahol jelenleg 48 föld mfi vessző vetke­zet és egy állami gazdaság működik. Amikor országszerte problémákkal, gondokkal küzdöttünk, bizony nem volt könnyű az új Járás Indulása. Komoly erőfeszítés kellett ahhoz, hogy a kezdeti nehézségeiket sikere­sen oldják meg a Járás Irányitól. A járásban nagyon fontos feladat á mezőgazdaság fejlesztése. Talán a legsürgősebb ezen a téren az Ipoly szabályozásának meggyorsítása, mert a rendszeresen Ismétlődő tavaszi ára­dások nagy területeken elértéktele­­nítlk a takarmányt, ami bizony gátol­ja az álattenyésztés hasznosságának fokozását. Akad még több probléma is, amely sürgős megoldásra vár. Nagy szükség volna például egy tej­üzemre, vágóhídra, baromfifeldolgozó üzemre, esetleg egy konzervgyárra, és nem utolsósorban egy borüzemre, mert a gyümölcs- és szőlőtermesztés­nek a Járásban kedvező feltételei vannak. A szövetkezetek és állami gazdaságok már mintegy 400 hektár szőlőt művelnek, de a távlati tervek szerint a szőlőterület meghaladja majd a 2000 hektárt Is. A nagykürtösi Járásnak erősen me­zőgazdasági Jellege van, mert a dol­gozók több mint 60 százaléka a me­zőgazdasági üzemekben, főleg az EFSZ-ekben tevékenykedik. A föld­­művesszövetkezetek 41 ezer 432 hek­tár mezőgazdasági földterületen, eb­ből több mint 25 ezer hektár szán­tón, gazdálkodnak. Örömmel állapít­hatjuk meg, hogy a sok probléma el­lenére évről-évre Javulnak a szövet­kezetek gazdasági eredményei, és egyre szilárdabbak a közös gazdasá­gok. A termelés szakosítása itt is ked­vezően érezteti hatását. A mezőgaz­dasági termelés koncentrálása és sza­kosítása, valamint az Integrációs üzemközi kapcsolatok széleskörű ki­bontakozása nagyban elősegítheti a termelés, és főleg a gazdaságosság további fokozását. A távlati tervek és elképzelések szerint a meglevő szö­vetkezetekből 29 egyesített közös gazdaságot szerveznek, amelyek átla­gosan körülbelül 1533 hektár mező­­gazdasági földterületen gazdálkodnak majd. Ezek alapján a szarvasmarha­tenyésztés szakosítása a következő­képpen alakul. Huszonnégy szövetke­zetben tejtermeléssel, hétben üszőne­veléssel foglalkoznak majd, öt-öt kö­zös gazdaságot pedig borjúnevelésre és szarvasmarha-hizlalásra szakosíta­nak. A sertéshús-termelés lényegében a nagycsalomljal nagyhlzlaldában (5000 férőhelyes) és egy hasonló, még nagyobb kapacitású nagyhlzlal­dában, a baromfitenyésztés Ipoly­­nyéken, Nyénvén és Zomborban össz­pontosul majd. Amint látjuk, a tervek megvalósí­tása nagy lehetőségeket ígér a me­zőgazdasági termelés fejlesztéséhez. A közös fáradozás nem hiábavaló, hiszen már az elmúlt évben Jelentős kötelezettségvállalással reagáltak a Jánás földművesei a CSKP KB felhívá­sára, amelynek az a lényege, hogy mindenki a saját munkaszakaszán olyan Intézkedéseket tesz, amelyek elősegítik a népgazdaság egészséges fejlődését. A mezőgazdasági piaci termelésben a lehető legmagasabb szint elérésével, a piaci árutermelés mennyiségének szüntelen fokozásával azon kell fáradozni, hogy élelmiszer­­ellátásban teljes mértékben kielégít­sük a lakosság igényeit. Tavaly a járás földművesei szép sikerket értek el a kötelezettségvál­lalások teljesítésében. Terven felül 2243 mázsa marhahúst. 432 mázsa baromfihúst, 351 mázsa juhhúst, 367 200 darab tojást és 733 ezer liter tejet juttattak a dolgozók asztalára. A felsorolt termékek értéke 5 millió 592 ezer 200 korona. A mezőgazda­sági üzemek ezenkívül terven felül 3 millió 234 ezer korona gyapjút ér­tékesítettek. Az életkörülmények, a munkakul­túra és környezet megjavítása érde­kében 4800 méter utat (az EFSZ-elk gazdasági telepein|, 2 szociális épü­letet és 6 lakást építettek, amelyek összértéke 3 millió 96 ezer korona. Az 1969-es év kötelezettségvállalá­sainak együttes értéke összesen 11 millió 922 ezer 200 korona, ami a Járás mezőgazdasági dolgozói odaadó, fáradságos munkájának ékes bizonyí­téka. Az idén még értékesebb kötele­zettségvállalással, a szocialista ver­seny sokrétű kibontakozásával akar­ják köszönteni hazánk felszabadulá­sának 25. és V. I. Lenin születésé­nek 100. évfordulóját. A termelés irá­nyítói és a mezőgazdasági dolgozók azon fáradoznak, hogy a termelés minden szakaszán teljesítsék a ki­tűzött feladatokat és a piaci áruter­melést. A földművesek vállalták, hogy az 1969-es évihez viszonyítva az idén 14,5 százalékkal növelik a mezőgaz­dasági nyerstermelést, ami pénzben kifejezve 37 millió 338 ezer korona. A növénytermesztésben a nyerster­melés 12,1 százalékkal (15 millió 887 ezer korona), az állattenyésztésben pedig 17,1 százalékkal (21 millió 451000 korona) emelkedik a nyerster­melés. A mezőgazdasági piaci ter­melésben szintén Jelentős, 12,9 szá­zalékos (24 millió 579 ezer korona) növekedéssel számolnak. Ebből a nö­vénytermesztést 11 millió 179 ezer korona, az állattenyésztést pedig 13 millió 400 ezer korona illeti. A tervezett feladatokon kívül a já­nás földművesszövetkezetei az idén 535 mázsa sertéshússal, 1977 mázsa marhahússal, 1465 mázsa baromfi­hússal, 283 000 liter tejjel és többezer tojással juttatnak többet a lakosság­nak. Ezenkívül terven felül még 300 mázsa gabonával, 15 ezer 570 mázsa cukorrépával és 2250 mázsa burgo­nyával szeretnék a tervet túlteljesí­teni. Az állattenyésztésben 37 darab tehénnel és 67 darab anyasertéssel emelik az állatállományt. A szövetkezeti tagok szebb életéért és a munkakultúra fejlesztése érde­kében a gazdasági telepeken és ud­varokban mintegy 4300 méter utat építenek, 2000 darab munkaruhát és védőeszközt vásárolnak, 32 szociális épület berendezésére kerül sor és 40 család részére épül lakás. A felsorolt befektetések értéke 9 millió 839 ezer korona. Mielőtt terepszemlére Indulnánk, hogy a legilletékesebbekkel, a szö­vetkezeteik vezetőivel elbeszélgessünk a kötelezettségvállalások teljesítésé­nek lehetőségéről, megemlítjük, hogy a szocialista munkaverseny vállalá­sainak összértéke 16 millió 248 ezer 690 korona. Nos, lássuk a terveket és elképzeléseket, hol, hogyan akar­ják teljesíteni az ígéretet, amelyek a Jelentős évfordulók tiszteletére születtek. K a j t o r P á I Vállalások röviden NAGYCSALOMIJÄN Balogh Gábor könyvelő és Pataki Károly zootechnikus ismertette szövetkezetük kötelezettségvál­lalását, amely 65 mázsa marhahús, 15 ezer liter tej, 200 mázsa burgonya és 2500 mázsa cukorrépa terven felüli eladását tartalmazza. Az állatállományt 20 darab szarvasmarhával (ebből 5 db tehén), 5 darab kocával és 45 darab hízósertéssel bővítik. Továbbá a szövetkezet 45 dolgozója, akik bekapcsolódtak a szocialista munka­­versenybe, 50 ezer koronával akarja csökkenteni az anyagi költségeket. A szövetkezet fiatal zootechnikusa, aki 1988-ban ke­rült a szövetkezetbe, reméli, hogy a nagycsalomjaiak adott szavukat betartják. A vállalás teljesítéséhez meg­vannak az előfeltételek. A hízómarháknál tavaly például 1,15 kg-os súlygyarapodást értek el és az idén sem akarnak lemaradni. Marhahúsból 115 mázsával járulnak hozzá az élelmiszerellátáshoz. Tejből 400 ezer liter érté­kesítésére kötöttek szerződést, de ezt a nagy évfor­dulók tiszteletére 15 ezerrel túlteliesítik. Tavaly tehe­nenként 2430 litert fejtek, de az idén már 2750 litert szeretnének elérni. NYÉNYÉN nemcsak a termelés szakaszán, hanem a tagság munka­­körülményeinek megiavítása érdekében is Jelentős in­tézkedések történnek. Nem csők László, a szövet­kezet elnöke a kötelezettségvállalásokról röviden ennyit mondott: szövetkezetünk az élelmiszerellátás megjaví­tásához terven felül 100 ezer darab tojással és 23 ezer liter tej]«! Járul hozzá. Ezenkívül a tervezettnél 1300 mázsa cukorrépával és 100 kg gyapjúval termelünk töb­bet. A kultüráltabb munkakörnyezet megteremtése érde­kében a traktorosoknak, feiőgulyásoknek és a szőlészeti csoportnak szociális épületet öltözőt rendezünk be, ezenkívül 25 600 korona értékben munkaruhát vásáro­lunk. к KISCSALOMIJÄN cukorrépából 1560 mázsával termelnek többet, tejből 30 ezer literrel, tojásból pedig 5000 darabbal Juttatnak többet a dolgozók asztalára. Balyo Sámuel elnök véleménye szerint minden feltétel megvan a vállalás sikeres teljesítéséhez. Tavaly 555 mázsa cukorrépát termeltek hektáronként, így nem okozhat különösebb gondot az idén sem 20 hektáron elérni a tervezett 450 mázsás átlagtermést. Járási méretben a tejtermelésükre sem lehet panasz­kodni, hiszen a tavalyi 2848 literes tejhozamot az idén 3100 literre akarják növelni. Az év első két hónapjában 57 ezer litert értékesítettek, ami 11 ezer literrel több, mint az elmúlt év hasonló időszakéban. Az állattenyész­tés dolgozóinak 5000 korona értékben munkaruhát vá­sárolnak. A JÄRÄS TÖBBI szövetkezetében is értékes vállalások születtek. A balo­­giak, bussaiak és az ipolyhidvégiek 50—50 mázsa, a ko­vácsiak 40 mázsa, a kürtösiek 100 mázsa marhahúst, a kőkeszi egyesített EFSZ 279 mázsa marhahúst és 53 má­zsa sertéshúst, a zsélyiek 50—50 mázsa marha- és ser­téshúst, a terbegeciek 80, illetve 20 mázsát, a nagyzel­­lőiek pedig 50 mázsa sertéshúst értékesítenek terven felül. Sorolhatnánk még tovább a kötelezettségvállalá­sokat, de talán ízelítőül ennyi is elég. Értékesek a vál­lalások a növénytermesztésben is, amit szakszerű agro­technikával, megfelelő tápanyagellátással és jó növény­­ápolással váltanak valóra. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy a járás szövetkezeteiben egyre javul a munkaszervezés, és a korszerű termelési technológia széleskörű alkalmazása következtében a sikerek sem maradnak el. —k. p.— A tagok szebb életéért Böngészgetem az Ipolynyéki EFSZ kötelezettségvállalásait. Látom, hogy keresik-kutatják a többtermelés lehetőségeit, mégpedig nemcsak száraz számokkal, hanem oly módon is, hogy a tagakat jobb munkakörülmények megteremtésével serkentik a többtermelésre. A kötelezettségválalás szerint az első félévben újabb hat szociális helyiséget adnak át rendeltetésének és így összesen II zuhanyozóval és öltözővel ellátott szociális helyiségük lesz. Grenyo György ökonómussal hosszan elbeszélgettünk a jobb munka­körülmények megteremtésének feltételeiről és több olyan tényezőről, amely hozzájárul a tagok kezdeményező-képességének kibontakoztatásához ós a munkafegyelem megszilárdulásához. Megszoktam már, hogy Grenyo elvtárs mindig valami újdonsággal mu­tatkozik be. A fejlődés érdekében olyan javaslatokat tesz, ami hozzájárul a közös gazdaság fejlesztéséhez. Most azt hallom tőle például, hogy a ta­goknak hűségpénzt fizettek. A szövetkezet vezetősége abból indult ki, hogy valamikor az alapitótagok nem kapták meg az elvégzett munka teljes el­lenértékét. Ezt akarják pótolni, mégpedig oly módon, hogy aki 15 évet dol­gozott le a szövetkezetben az 5000, aki pedig több mint 18 évet, az 8000 koronát kapott és kap a jövőben is. A hűségpénz nemcsak az idősebb ta­gokra vonatkozik, hanem minden évben a ledolgozott évek szerint, tehát aki 15 vagy 18 évet dolgozott már a szövetkezetben megkapja az említett összeget. Az ipolynyéki szövetkezet kötelezettségvállalása olyan tételeket is tartal­maz, amelyek a jobb munkakörülmények megteremtésével több munkára serkentenek. Az ilyen intézkedések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a múlt évben 1 millió 200 ezer koronával túlteljesítették a tiszta bevétel ter­vét, és az 1400 hektáros földterületről 23 millió korona bevételt értek el. Nagy dolog ez, ha figyelembe vesszük, hogy az ipolynyéki szövetkezet igen mostoha körülmények között gazdálkodik, s csak jelentős befektetéssel érhetnek el megfelelő termelési eredményeket. Grenyo György azt Is el­árulta, hogy tavaly az előző évhez képest a béralap félmillió koronával emelkedett. Ez bizony igen jelentős összeg, és megmutatja a termelés emel­kedését is, mert a bérezést szigorúan a termelési eredmények szintjéhez kötik. Persze, nem véletlen, hogy az ipolynyéki szövetkezetben sokoldalúan segítik az embereket. Az ökonómus, amikor megemlítettem, hogy honnan vették a gondolatot hűségpénz fizetésére, röviden csak ennyit mondott: „Adhatunk tagjainknak, mert van miből. Ma már olyan pénzügyi alappal rendelkezünk, amely biztosítja a tagok rendszeres díjazását és sokoldalú segytségét.“ Tehát Ipolynyéken egyre többet tehetnek a tagok szebb éle­téért. (balia) CSÁBI JELSZÓ: Jól dolgozni - jől élni A Szlovákiai Egységes Parasztszflvetség Központi Bizottságának szocia­lista munkeverseny felhívása élénk visszhangra talált a csábi földműves­­szövetkezetben is. Hazánk felszabadításának 25., valamint V. I. Lenin szü­letése 100. évfordulójának tiszteletére a helyi adottságokhoz képest Jelen­tős kötelezettségvállalások születtek. A szövetkezet ökonómusa, Pajer József tájékoztatott arról, hogy terven felül 60 mázsa marhahússal és 10 ezer liter tejjel járulnak hozzá a lakos­ság Jobb élelmiszer-ellátásához. Celeng Ferenccel, a közös agronómusával a növénytermesztésben fel­ajánlott vállalásokról-váltottam néhány szót. Árpából egy mázsával akarják túlteljesíteni a tervet, amely hektáronként 26 mázsát irányoz elő. Nem nagy vállalás, de a csábi talajviszonyok kö­zött ez már Jó eredménynek számít. Az elmúlt évben hektáronként 26 má­zsás árpetermést takarítottak be. Idén 203 hektáron termesztenek majd, de csak a Dvoran fajtát, mert ez bizonyult a helyi adottságok között a legmegfelelőbbnek. A kötelezettségvállalás megvalósítását az agronómus röviden így foglalta össze: — Mindenekelőtt szakszerű agrotechnikával Igyekszünk a növény fejlő­déséhez a legjobb feltételeket megteremteni. A megfelelő tápanyagellá­­tásre Is gondolunk és hektáronként 214 kg tiszta hatóanyagnak megfelelő műtrágyát használunk fel. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy vállalásunkkal méltón hozzájárulhassunk a két Jelentős évforduló meg­­tiszteléséhez. Akkor lennék igazán boldog — fejezte be nyilatkozatát az agronómus — ha a szerény vállalást nem egy, hanem több mázsával túl­szárnyalhatnánk. Ez év februárjában egyesült a csábi és a keszthócl szövetkezet, s 1600 hektár mezőgazdasági földterületen, ebből 1160 hektár szántón gazdálkod­nak, ezt Zatyko Ferenctől, a közös elnökétől tudtam meg. A további beszélgetés során fény derült arra, hogy az egyesítés egy kis hátrányt jelent a csábiaknak, mert a keszíhócl részlegen alacsonyabb a termelés színvonala, hiszen ott jelenleg csak négy liter a napi tejelékeny­­ség, Csábon viszont 8,2 litert értek el. A szövetkezet az első két hónapban több mint 60 ezer liter tejet értéke­sített a felvásárló üzemnél. Az Idei terv 500 ezer liter tej kitermelését irányozza elő, de mint már megjegyeztük, ezt 10 ezerrel még túlteljesítik. A húseladást is sikeresen oldják meg, hiszen a szarvasmarhahlzlalásban 99 dekagrammos súlygyarapodásról beszélhetnek. Az évi tervben 960 má­zsa hús értékesítése szerepelt. A sertéshizlalásban 52 dekagrammos a napi súlygyarapodás, ami Jó előfeltétele annak, hogy a 920 mázsa sertéshúsel­­adásl tervet maradéktalanul teljesítsék. A Jövőben szakositfák az állattenyésztést. Csábon a Jelenlegi 150 darab tehénállományt 200-ra emelik, de Keszlhócon a Jövőben Is megmarad a 100 darab tehén. Céljuk, hogy a tavalyi 2400 literes évi tejhozamot az Idén legalább 50 literrel növeljék. A szakosítás keretén belül Keszlhócon tör­ténik majd a sertések előhizlalása, Csábon pedig az 500 férőhelyes nagy­­hizlaldában a hústermelés további szakasza. A szarvasmarhahlzlalásban 100 darabnál a szintetikus etetés bevezetését tervezik, hogy ezen a téren is még Jobb eredményeket érjenek el. Az állattenyésztésben kitűzött feladatok teljesítéséhez megvan minden előfeltétel, mert Jó takarmányalappal és példamutató állatgondozókkal rendelkezik a szövetkezet. Az állattenyésztést Barián József, a közös zoo­­technikusa nagy szakértelemmel irányítja, és eddigi munkáját az elismerés hangján értékelte a szövetkezet vezetősége. Nemcsak a termelés szakaszán, hanem szociális téren, a munkakultúra megjavítása érdekében is értékes felajánlások láttak napvilágot. A gépja­vítóik részére szociális épületet — öltözőt — építenek 15 ezer korona ér­tékben. Mivel a községnek még nincs kultúrháza, a szövetkezet saját esz­közeiből 250 ezer korona értékű — társadalmi tevékenységre megfelelő — tanácstermet épít, kisebb szociális és irodahelyiséggel kiegészítve, amelyet a tervek szerint további épületegységekkel bővítenék majd. —K.— \

Next

/
Thumbnails
Contents