Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-21 / 12. szám
Földművesek jogi tanácsadója Szövetkezeti parasztok és társadalombiztosítás (3) 20. Mikor nincs joga táppénzre az EFSZ munkaképtelen tagjának? Nincs Joga táppénzre: a) ha szándékosan Idézte elé munkaképtelenségét, hogy így Jusson táppénzhez: b) Iha verekedés következtében vált munkaképtelenné; c) ha a munkaképtelenség Ittas állapot közvetlen következménye; d) Iha egy évet meghaladó szabadságvesztéssel büntethető bűntény elkövetése közben vált munkaképtelenné. 21. KI kaphatja a táppénzt a szövetkezeti tag helyett? Az előző kérdésben és feleletekben említett esetekben a szövetkezeti tag helyett annak legközelebbi hozzátartozói kaphatják a szövetkezeti tagnak Járó táppénz 75 százalékáig terjedő összeget. Legközelebbi hozzátartozók: a szövetkezeti tag felesége (vagy férje) és iskolaköteles gyermekei, vagy pedig 26 éves korukig azok a gyermekei, akik további tanulmányaikat folytatva, Illetve szakképzésben részesülve rendszeresen készülnek Jövőbeni életpályájukra, esetleg betegség vagy szellemi fogyatékosság következtében maradandóan munkaképtelenek. 22. Jogosultak-e táppénzre azok a dolgozó nyugdíjasok is, akik öregségi nyugdijat, rokkantsági Járadékot vagy kivételes személyi nyugdijat kapnak? Azok a dolgozó nyugdíjasok, akik nyugdijukon (Járadékukon) kívül munkadljet is kapnak, csak akkor jogosultak táppénzre, ha munkaképtelenségük kezdetének napja előtt legalább 3 hónapig dolgoztak a földművesszövetkezetben. A táppénzt azonban • összesen csak 60 munkanapra kaphatják, éspedig attól függetlenül, hogy az éven belüli munkaképtelenség csupán egyszeri (hosszabb) volt, vagy többször megismétlődött. Az említett Időbeli korlátozás nem vonatkozik azokra a dolgozó nyugdíjasokra, akiknek munkaképtelenségét üzemi baleset vagy foglalkozási betegség okozta. 23. Minek alapján számítják ki a táppénz összegét? A kiszámítás alapja a szövetkezeti tag napi átlagkeresete (de legfeljebb napi 100 korona), beleértve a munkadíj részeként kapott természetbenlek értékét Is. A napi átlagkereset kiszámításának alapja pedig az a pénzbeli és természetbeni jövedelem, amelyet a szövetkezeti tag a munkaképtelenségének vagy a számára elrendelt vesztegzárnak első napját megelőző 12 naptári hónap alatt elért. 24. Hogyan számítják ki a munkadfj egy napi átlagát? Ogy, hogy a szövetkezeti tagnak a mérvadó időben elért, beszámítható Jövedelme összegét felkerekítik (a filléreket koronákká), majd ezt az öszszeget az említett idő munkanapjainak számával osztják. E napok számából levonják azoknak a munkanapoknak a számát, amelyeken a szövetkezeti tagnak táppénz vagy beteg családtagjának ápolása idejére pénzbeli segély járt, vagy pedig a szövetkezet női tagja gyermekágyi, illetve szülési segélyt kapott. Leszámítják azokat a napokat is, amelyeknek tartamára meghosszabbították a szövetkezet női tagjának szülési szabadságát, nemkülönben azokat az igazoltan elmulasztót munkanapokat, amelyekért a szövetkezeti tag nem kaphat munkadíjat. A munkanapok így megállapított számához hozzászámítják még azokat a napokat is, amelyeket a szövetkezet tagja az említett mérvadó idő végétől a táppénz kifizetésére vonatkozó Jogosultság kezdetéig Indokolatlanul elmulasztott. 23. Ml tekinthető ■ napi átlagkereset kiszámítása alapjául szolgáló jövedelemnek? A napi átlagkereset kiszámításának alapjául szolgáló tételek a következők: — Az alapdljek, beleértve a szövetkezeti tag részesedését az általa elért termelési eredményekben. A részesedés öszszegét az adott termék felvásárlási árának megfelelően állapítják meg. — A szövetkezet üzemviteli eszközeiből a munkedí] részeként kifizetett prémiumok (folyamatos és végleges prémiumok), továbbá az Állami Társadalombiztosítási Hivatal által engedélyezett összegek erejéig kifizetett egyéb prémiumok. Illetékes helyen úgy döntöttek, hogy beszámítható tételek a szövetkezet tagjának a tej, a gabona, a cukorrépa s a elkérte terméstöbblete eléréséért kifizetett prémiumok Is. — A szövetkezeti vagy állami pénzforrásból Juttatott kiegyenlítő hozzájárulások. — A szövetkezeti munkadíj részeként Juttatott természetbenlek értéke. — A nemzeti bizottság által a nemzeti bizottság képviselőjének Jutalmazás elmén kifizetett összegek. A munkadl] részeként. Juttatott természetbenlek értékét átalányban, éspedig minden naptári évre 1500 koronában állapítják meg. 28. Mennyi a táppénz? — A táppénz a munkaképtelenség Idejének elsó 3 munkanapjára a napi munkadíj átlagának 50 százaléka — ha a szövetkezeti tag egy évnél rövldebb Ideig dolgozott, 80 százaléka — ha 1—5 évig dolgozott, 65 százaléka — ha 5—10 évig dolgozott, 70 százaléka — ha 10 évnél hosszabb Ideig dolgozott a szövetkezetben. A táppénz a munkaképtelenség Idejének további munkanapjaira a napi munkadíj átlagának 60 százaléka — ha a szövetkezeti tag egy évnél rövldebb Ideig dolgozott, 70 százaléka — ha 1—5 évig dolgozott, 80 százaléka — ha 5—10 évig dolgozott, 90 százaléka — ha 10 évnél hosszabb ideig dolgozott a szövetkezetben. 27. Mennyi a táppénz üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség esetén? Az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség (nemkülönben a vesztegzár) miatt bekövetkezett munakékptelenség Idejének első 3 napjára ugyanannyi táppénz Jár, mintamenynyit egyébként a munkaképtelenség háromnál több napjáért fizetnek. Eszerint, aki a szövetkezetben egy évnél rövldebb Ideig dolgozott, átlagos napi munkadíjának 60 százalékát, aki 1—5 évig dolgozott 70 százalékát, aki 5—10 évig dolgozott 80 százalékát és aki 10 évnél hosszabb ideig dolgozott 90 százalékát kapja táppénz elmén. (Folytatjuk.) Felhívás A Safárikovo-i (Tornaijai) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatósága közli a nyilvánossággal, hogy az 1970-71-es Iskolai évben az alábbi képzési formákban nyit első osztályokat: 1. Két osztályt a négyéves ökonómiai szakon (jelentkezhetnek a IX-évee középiskolát sikeresen elvégzett fiatalok Szlovákia minden részéből). 2. Egy osztályt az ökonómiai szakon (nadstavbové őtúdlum — továbbképző, szakosító tagozat). Ide jelentkezhetnek a valamilyen általános iskolán (SVŠ) sikeresen leérettségizett fiatalok Szlovákia minden részéből. A képzési idő két év. 3. Távtanuló osztályt, illetve osztályokat az olyan mezőgazdaségi dolgozók számára, akik munka mellett szeretnének szakképzettséget szerezni. A képzési Idő 8 év. jelentkezhetnek azok, akik a IX-éves középiskolát elvégezték és legalább hároméves mezőgazdasági gyakorlattal rendelkeznek. Az érdeklődőknek az Iskola igazgatósága szívesen ad falviíégosltást. Cím: Stredná poľnohospodárska ikola — Šafárikovo, okr. Rim. Sobota. Szabadság az EFSZ-ben TÖBB OLVASÓNK KÉRDEZI, hogy milyen előírások szabályozzák az EFSZ-ekben a fizetett szabadság megadását és • szabadság mennyiségét? jár-e fizetett szabadság a szövetkezetben dolgoző, már nyugdíjas tagoknak, ha Igen, milyen feltételek mellett és milyen terjedelemben? A Munka Törvénykönyv 1970. Január 1-én hatályba lépett módosítása egyelőre a szabadság kérdésében még nem tett azonossági Jelet az alkalmazotti viszonyban dolgozók (beleértve az egyéb Ipari termelő szövetkezetek tagjait Is) és az egész EFSZ tagjai közé. Az-EFSZ-ben dolgozók közül tehát a Munka Törvénykönyv értelmében csak azoknak van törvényes szabadsiáglgényülc, akik az EFSZ-szel alkalmazotti viszonyban vannak. Az Ilyen dolgozókra teljes mértékben vonatkozik a Munka Törvénykönyvnek a szabadságról széló fejezete, beleértve az 1970. Január 1-ével érvényes módosításokat Is. A szabadságra vonatkozóan a leglényegesebb a munkatörvénykönyv módosító rendelkezései közül az a rendelkezés, hogy a szabadság időtartamára mértékadó ledolgozott évekbe most már kivétel nélkül be kell számítani a mezőgazdasági szektorban Is a dolgozó 18. életéve betöltésétől minden munkaviszonyt, szövetkezeti tagságot, EFSZ-tagságl viszonyt és munkatevékenységet. Természetesen továbbra is be kell számítani a törvény által elismert pótidőket: az eredményesen végzett szak- és főiskolai tanulmányokat, a katonai szolgálat Idejét, azt az időt, amíg az anya gyermekéről annak hároméves koráig gondoskodott, amíg a dolgozó az ápolásra szoruló rokkant családi hozzátartozóról gondoskodott, ha az ilyen rokkant személyt nem lehetett intézetben elhelyezni, továbbá be kell számítani azt az időt, amíg a dolgozó elhelyezkedés előtti kisegítést élvezett. A szabadság Időtartama egyébként nem változott, az alap-szabadság két hét, öt beszámítható év után három hét, 15 beszámítható év után 4 hét. A 18 évnél fiatalabbaknak, az 50 évnél Idősebbeknek ha nincs hosszabb szabadságra igényük, 3 hét Jár. A Munka Törvénykönyv a különböző munkaidő-beosztások miatt (a szabad szombatok stb.J új rendelkezésként kimondja, hogy ha a dolgozó szabadságát több részletben veszi ki (nem egész hetekben), anynyt munkanapot meríthet, mint amennyit merítene abban az esetben, ha szabadságát egy huzamban venné ki. . Az alkalmazottak esetében tovább Is érvényben van az a rendelkezés, hogy a munkaviszony kezdetén minden új munkahelyen csak 5 hénapt munkaviszony és legalább 75 munkanap ledolgozása esetében keletkezik igény szabadságra, a további években a legalább 75 munkanap ledolgozása szükséges a szabadság-igény keletkezéséhez. ÚJ rendelkezés, hogy munkahely-változtatás esetében a két munkaadó beleegyezhet abba, hogy a alkalmazott szabadságát egészben, vagy részben az ú] munkahelyén kapja még akkor Is, ha egyébként ú] munkahelyén még nem keletkezett volna arra igénye. A munkabér-megtérítés kérdését a két munkaadó szabályozza egymás között. Az EFSZ-ek zöme alapszabályában, munkarendjében, vagy más kötelező határozatában a szövetkezet viszonyainak megfelelően szabályozza a szabadság-igény kérdését. Módjukban van a szabadság-igényt a Munka Törvénykönyvvel azonos módon szabályozni (főként azokban az esetekben, ahol a dolgozó egész éven át fejt ki folyamatos munkatevékenységet), vagy ehhez hasonló módon. Tehát az EFSZ-ek esetében a szabadság-igényt a tagokra és a nem tagsági viszonyban, de egyébként nem alkalmazotti viszonyban levó dolgozókra vonatkozóan az EFSZ említett szabályai szerint kell elbírálni. Az állandó munkaviszonyban tovább dolgozó nyugdíjasokat — ha alkalmazotti viszonyban dolgoznak — a többi dolgozóval egyenlő módon Illeti meg a szabadság. Az Ideiglenes (ldány vagy kampány, Illetve ún. brigádmunkák) munkaviszonyban dolgozóknak a Munka Törvénykönyv végrehajtási rendeleté Tt 66/1905 18. paragrafusa szerint minden ledolgozott 25 nap után munkabérmegtérítés Jár a szabadság egy tizenketted részéért, amely megillette volna, ha szabadságát állandó munkaviszony esetében meríthette volna. Ez a rendelkezés vonatkozik az alkalmazotti viszonyban brigádmunkát végzó nyugdíjasokra Is. Az EFSZ nyugdíjasok szabadságigényelt a szövetkezet említett szabályzatai szerint kell elbírálni. A nyugdíjazással a szövetkezeti tag nem szűnt meg a szövetkezet tagja lenni, tehát szabadságlgényét nem lehet minden további nélkül a Munka Törvénykönyv alapján megítélni. Valószínű, hogy a szövetkezetek zöme a szabadságlgényeket előbb vagy utóbb a Munka Törvénykönyv rendelkezéseivel azonosan fogja szabályozni, Illetőleg lehetséges, hogy a készülő üj EFSZ törvény fog erre vonatkozóan valamiféle rendelkezést tartalmazni. Dr. Földes József ve, amelynek jelzőlámpája azonnal kigyullad, amint kontaktust adunk, de kialszik, ha a motor működni kezd. Üres Járatnál ez a lámpa egyáltalán nem ég. A Jelenséget az alternátomak azzal a tulajdonságával magyarázhatjuk, hogy elegendő mennyiségű, nagyfeszültségű áramot ad viszonylag kis fordulatszámmal Is. Ha viszont az A jelzőlámpa szokatlanul viselkedik 10 . < 11 I ] V (•. s 1970. március 21. A tapasztalt vezetők egyhamar kiismerik Járművük Jelzőberendaz t, de ha utána másik kocsira térnek at, hajlamosak arra, hogy az előbbi jelzőlámpák tulajdonságai alapján ellenőrizzék az új kocsi viselkedését is. Ha például megszokták, hogy üres járatnál a Jelzőlámpa kigyullad, és abban a pillanatban kialszik, ha egy kicsit emelkedik a fordulatszám, egészen zavarba jönnek, ha az új kocsi lámpái másként viselkednek. Figyelembe kell venni például, hogy egyes újabb kocsikban már alternátor — váltóáramú generátor van beépítalternátor jelzőlámpája magasabb fordulatnál kigyullad, akkor arra akar figyelmeztetni bennünket, hogy valami nincs rendben a töltőberendezéssel vagy magával az altemátorrel. A nagyobb köbtartalmú, nagyobb sűrítésű és fordulatszámú motorok jelzőlámpája egyenetlenül működik üresjáratnál. A vezető más kocsikon szerzett beidegződés alapján úgy akarja beállítani az üres járatot, hogy a dinamó Jelzőlámpája szakadatlanul égjen, pedig ilyenkor a motor egyenletes Járását kell biztosítani, mé,g valamivel magasbb fordulatszámmal is. Az üres Járatot úgy kell beállítani, hogy a motor ne álljon le még akkor sem, ha nem melegedett fel eléggé. Ilyenkor a Jelzőlámpa ég, de kialszik, ha a motor hőmérséklete a kellő fokra emelkedett. Magasabb fordulatszámnál normálisnak kell tekintenünk azt, ha a Jelzőlámpa kialszik. Akár elternátorról, akár klasszikus dinamóról van szó, a Jelzőlámpának azonnal ki kell gyulladnia, ha kontaktust adunk. A szabály alól csak akkor van kivétel, ha a generátor munkáját külön műszer, empérmérő ellenőrzi. Ilyenkor különben nem is építenek be Jelzőlámpát. Sajnos, a gyárak csak a nagy kocsikat szerelik fel ampérmérővel. Ön mii ködő sebességváltó sorozatban Az amerikai Ford tervbe vette, hogy a Japán Nissan Motors és Toyo Kogyo céggel karöltve Japánban automata sebességváltó gyárat létesít. A. hatm.lltó dolláros alaptőke felét a Ford adja. A tervek szerint a gyár 1971 áprilisában kezdi el a rendes termelést. Az üzemet Yostwaráben, a Nissan gyár közelében építik fel. Az első évben havi tízezer sebességváltót fog előállítani. Az autó mászóképessége Hegymászó-képességről is szoktunk beszélni, amikor az autók emelkedő legyözésl készsége a téma. Természetesen nem mindig hegyi utaknál érdekesek csak a százalékos mutatészámok, hiszen gyakran az a lényeg, hogy egy rövid garázsfelhajtóval birkózzék meg kocsink. Ra|zunk azt mutatja, hogy hátramenetben, Illetve a négy előremeneti fokozatban milyen emelkedőkre Juthat fel egy modern építésű kocsi, természetesen száraz utat feltételezve.
