Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-21 / 12. szám
KORUNK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A SZABAD FÖLDMŰVES GAZDASÁGI SZEMINÁRIUMA A «zoc la lista társadalomban a. munka szerveré* l«g” fontosabb feladata az, hogy a működő gazdasági törvények követelményeinek megfelelően, melyek a társadalmi közösség termelőerőinek állandó növekedését kívánják meg, fokozza a munka termelékenységét. A munkaszervezés csakis ezekkel a feltételekkel fog hatást gyakorolni azoknak a követelményeknek a megvalósításéra, melyek a szocializmus alapvető törvényeinek az egyik alapját képezik. Az emberi munka megkönnyítése, a munkaidő csökkentése Is kísérletek arra, hogy megnöveljék a munka termelékenységét, mégpedig azért, hogy Így biztosítsák a munkások Jólétének növekedését; ezek azok az alapvető elvek, melyeken a munkaszervezésnek a szocializmusban nyugodnia kell, mégpedig arra törekedve, hogy amennyire csak lehetséges, mindezeket közvetlenül a gyakorlatban Is alkalmazzák. Mindebből következik, hogy a munkaszervezés alapvető feladata a legjobb munkamódszereknek kutatása és alkalmazása azzal a céllal, hogy a termelés valamennyi tényezőjének összehangolt működése révén maximális teljesítményt tegyen lehetővé a legkevesebb ráfordítással. A tudományos munkaszervezés létrehozása megkívánja a vállalat újratermelésében uralkodó objektív törvényszerűségek tökéletes ismeretét, különösen a kölcsönös kapcsolatok összehangolása érdekében. Igen hasznos tehát a munka korszerű szervezése fogalmának pontosabb meghatározása és magyarázata, mivel valójában ez olyan fontos probléme, melynek nem tulajdonítanak mindig teljes Jelentőséget. A szocialista szektorhoz tartozó mezőgazdaságban nagy változások tanúi és aktív résztvevői vagyunk. A műszaki-technikai fejlődés az érvényesülés útján van és bizonyos technológiai eljárásokat és gyártási folyamatokat márts teljességgel ural. Igen költséges gépek kerülnek bevetésre, melyek teljesítménye többszörösen felülmúlja a korábbiakét. Ezek a gépek azonban csak a munka korszerű szervezése mellett nyújthatnak meg felelelő eredményeket. A termelőerők fejlődése lehetővé teszi a munkaszervezés további tökéletesítését, az esetek többségében nálunk mégis ugyanúgy dolgoznak, mint azelőtt. Ez az oka sokat, különféle szubjektív tényezőket stb. Mindenesetre annak, aki valamely termelési programot előkészít, mindezzel számot kell vetnie és ha ezek az esetek bekövetkeznek, rendszeresen a lehetséges megoldások elemzése alapján kall akkor Intézkednie. Ennek érdekében attól, aki a termelés felügyeletével és a munka szervezésével meg van bízva, megkövetelik, hogy — Időben kezdeményezze a megfelelő munkamódszereket, és az alkalmas eljárások végrehajtását olymódon, hogy előre meghatározza mindazon munkaeszközöknek a hatását, melyeket Igény be vesznek; — tanulmányozza a megfelelő eljárások klvltelezésésének döntő részleteit, a evégből bontsa azokat alapvető elemekre; — derítse fel, és elemezze mindazokat a tényezőket, melyek a munka elvégzésének Időtartamát befolyásolják; — találjon alkalmas és megfelelő megoldásokat a munkaszervezésben, és a különféle munkaeszközök összhangzó egymásba Illeszkedéséhez mind mennyiség, mind teljesítőképességük tekintetében. Ennek érdekében figyelemmel kell lenni e különféle munkaeszközök alkalmazása révén felmerülő kiadásokra és az elérhető hatásokra; — abban az esetben, ha e használatot eljárás nem volna kielégítő, újat kell bevezetni és azt átültetni e gyakorlatba; — az ú] eljárást szünet nélkül tanulmányozni kell, figyelmesen követni és szükséghez képest átalakítani újra, egészen addig a pillanatig, mikor addig a felismerésig elérkezünk, hogy további tökéletesítés már nem lehetséges (a ez az, ami a gyakorlatban szinte soha nem fordul elő, mert az ember mindig megtalálja az ésszerűsítések valamilyen lehetséges módjait). Ha a munka vizsgálatából ée az Idő felméréséből nyert adatokra ezeket az alapvető módszereket alkalmazzuk, akkor nem csupán a cselekvés folyamata deríthető fel az üzemelő tevékenység végrehajtása során, hanem azok a különféle tartalékok Is, melyeket ez magában rajt és meg lehet találni a módszert e tartalékok aktivizálására és arra, hogy azokból hasznot merítsünk. A munkaszervezés jelentősége a korszerű mezőgazdasági termelésben annak, hogy a Jelzett berendezések valóságos teljesítménye mélyen ez alatt a szint alatt marad, amelyet el kellene érnie. Világos, hogy a munkaeszközök Ilyen kihasználása nem hozza meg az üzemeknek ezt a Jövedelmet, melynek realizáláséra lehetőséget nyújtanak. A termelés minden egyes eljárásának ésszerű (racionális) megszervezése az az alap, melyre a korszerű tudományos munkaszervezésnek építenie kell. Az egyedileg megszervezett eljárások összessége eredményezi ugyanis, e munkaszervezés műszaki és tudományos színvonalát. Az egyenként sorravett különböző eljárások megszervezésén keresztül lehet megítélni az egész termelés szervezését, mind a szóbanlévő gazdasági termelőegység, mind pedig az egész üzem keretében. Következésképpen ennek fel kell ölelnie minden tevékenységet és minden folyamatot, kezdetétől egészen a végső kivitelezésig. A különféle munkaeszközök hatásfoka szorosan összefügg működésük megszervezésének formájával, ami végsőfokon az elért eredménynek a mennyiségében nyilvánul meg, mégpedig különböző mutató- és viszonyszámokban, — Jövedelem, gazdaságosság, Jövedelmezőség és munkatermelékenység — fejezhető ki. Ebben az összefüggésben a munkaszervezés, a vállalat és a termelés Jő szervezőinek a kezében, befolyást gyakorol valamennyi termelőeszköz gazdasági felhasználására, nevezetesen: — a kézi munkára, — a termelési folyamatokban alkalmazott eszközökre, — az élőmunka és a munkaeszközök egyesülése révén létrejött dolgokra. Talán felesleges is említeni, hogy a gépesítés és automatizálás alkalmazása a munka ú] megoszlását, az együttműködés magasabb színvonalát, a dolgozók általános és szakmai képzését, megfelelő munkaifegyelmet, a végzett munkán és az elért eredményeken alapuló Jövedelemelosztást kíván meg. Engels mondotta ezzel kapcsolatban: „Az embernek a munka és a termelés olyan szervezetével kell rendelkeznie, hogy egyfelől a saját részét a termelőmunkából egyetlen egyén se hárítsa ét másra, másfelől» hogy a termelőmunka ne lehessen a szolgávátevés eszköze, hanem váljék ez ember felszabadításának olyan eszközévé, mely mindenegyes egyén számára tegye lehetővé valamennyi testi és szellemi képességének tökéletesítését, s azok olyan gyakorlati a kalmazását, melynek révén a munka többé nem teher, hanem öröm lesz“. Azok a segédeszközök, amelyek tájékoztatásul szolgálhatnak a szervezéshez, annak a szükségletek szerinti alkalmazását szolgálják, mindenekelőtt a munkára vonatkozó kutatások. Ezek a kutatások két, egymással szorosan összefüggő részből tevődnek össze: 1. A munkamódszerek elemzése. 2. A munkaidő-tanulmány. Mindkettőnek ugyanez a feladata és ugyanaz a céí|a: az emberi tényezők és az anyagok ésszerű felhasználása valamely megbatározott termelés során. A munka vizsgálata egy adott folyamat valamennyi elszigetelt elemének, vagy minden egyes szakaszának egyenkénti elemzéséből tevődik össze. Nem szorítkozik csupán valamely adott művelet végrehajtásához felhasznált Idő tartamának a meghatározására, hanem mindazon részleteknek a tanulmányozását Is felöleli, melyek a műveletben szerepet Játszanak. Mindennek lehetővé kell tennie a legjobb és a legésszerűbb munkamódszerek alkalmazását annak érdekében, hogy a munka a legkevesebb fizikai erő ráfordításával, a legkisebb erőfeszítéssel és a termékegységre Jutó Idő csökkentésével bonvolódhassék le. Ném kell külön hangsúlyozni, hogy mindez közvetlen hatást gyakorol a munka termelékenységének realizálására. A mezőgazdasági termelés bizonytalan voltának leggyakrabban alapiául szolgáló okok közül érdeme* külön kiemelni a kedvezőtlen időjárást, a berendezéseket (munkaeszközöket) ért különböző károkat és rongált-Ismeretes, hogy a munka elvégzésének a módja befolyásolja a munkás hatékonyságát. Ez az oka annak, hogy a munkára vonatkozó kutatást egyik leglényegesebb feladata valamely adott művelet elvégzéséhez a leghatékonyabb módszereknek a megtalálása. Szemléltetés kedvéért Idézzünk egy konkrét példát. A korszerű munkaszervezés bevezetése lehetetlen a konkrét munkára központosított kutatás nélkül. Ilymódon előfordulhat, hogy valamely szervezet, miután Időmérő és Időábrázoló kutatásokat végzett, 'megállapítja, hogy traktorállominyának 30 %-a felesleges. Ezen felül megállapítja azt is, hogy még a cukorrépa vetése rendes körülmények között 10—12 napig tart, ez velőjében 5 napra csökkenthető. A kukorica esetében az Ilyen Időmegtakarítás lehetősége még nagyobb és az Is sikerülhet, hogy csökkentsék a halmozódás Időtartamát, munkacsúcsok Idején. Mindezt annak a révén tudták megvalósítani, hogy kétműszakos munkaidő-beosztást vezettek be, ahol a két műszak hét őrá után váltotta egymást. Ebből következik, hogy a munkaeszközök működési ideje megnövekedett, a dolgozók munkaideje viszont csökkent. Ugyanakkor a különféle munkaeszközök terfliet-teljesltménye emelkedett és a változatlan költségek aránya csökkent. Célszerű Itt különösen hangsúlyozni azt, hogy ennek következtében ritkábbá váltak a demorallzálődásl esetek csakúgy, mint a munkaeszközök Idejét múlt üzemelési technikáját tükröző esetek Is. Talán ez utóbbi hatás a legnagyobb Jelentőségű, ha figyelembe vesszük azt a gyorsaságot, mellyel a mezőgazdasági termelésben az újítások bevezetésre kerülnek. A munkaszervezés fontosséga egyre növekedik annak következtében, hogy az utóbbi években a mezőgazdaságban Igen költséges és nagyteljesítményű gépek alkalmazását vezették be. Ezen felül e gépek munkáját egyéb, hasonló kapacitású gépek munkájával Is összhangba kell hozni. Zsákoló típusú amtő-cséplőgép alkalmazása esetén a szállításokat az aratőgép munkájától függetlenül lehet lebonyolítani, s Így az nem szenved megszakításokat. Mindamellett, haiaz aratő-cséplőgép csak szemtartállyal van felszerelve, akkor mihelyt ez megtelik, a munka megszakad, ha nem áll megfelelő mennyiségű szállítóeszköz rendelkezésre. Hasonló a helyzet olyan más terményeknél — répa, burgonya, kukorica stb. — amelyeket tartályos betakarltőgépekkel takarítanak be. Jegyezzük még meg, hogy ezekben az esetekben a rendeltetési (tároló) helyek — silók, cukorgyárak stb. — feldolgozó képességét is szigorúan a rendelkezésre álló szállítókapacitáshoz kell méretezni. Figyelembe véve, hogy az utóbbi években a mezőgazdaság nagyon Intenziven folyamodik Igen magas teljesítményű munkaeszközökhöz, a munkaszervezés problémája sokkal parancsolőbb módon merül fel. Mondhatnók, hogy az anyagi termelőerők fejlődése az alkalmazott munka struktúrájának a megváltozását feltételezi, s ugyanakkor a munkatermelékenység sebesebb növekedését Is. A gépek, motorok és ez automatizálás (kibernetika) egyre növekvó alkalmazása a mezőgazdasági termelésben lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság területén is más energiaforrásokkal helyettesítsék a dolgozók Izomerőkifejtését, melyeknek várt hatékonyságát csakis a munka korszerű szervezésének a segítségével lehet elérni. Mindebből az következik, hogy a Jelenlegi időszakban, melyet az egyre újabb munkaeszközök dinamikus alkalmazása Jellemez, a munkaszervezésnek egyre nagyobb kedését is. A gépek, motorok és az automatizálás (kl- és nagyobb felelősséget kell vállalnia. Hogy Idáig eljussunk, és ezt elérhessük, a világ különböző népei közötti nemzetközi együttműködés teljes mértékben nélkülözhetetlen. Az e területen végzett kísérleteknek mindenki számára hasznosíthatóknak kell lennlök. (Agroinform) Következik: Mezőgazdasági vállalatok társulásai Csehszlovákiában. Bíztató és figyelmeztető jelenségek Kelet-Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben Közismert dolog, hogy Kelet-Szlovákia mezőgazdasági termelését országos viszonylatban még a közelmúltban is a gyengébb termelési és gazdasági eredmények Jellemezték. Az Immár három éve bevezetett ÚJ Irányítási rendszer Intézkedései bizonyos értelemben kedvezően hatottak azonban a termelés fejlesztésére, a termelési struktúra a gabonatermesztés és az állattenyésztés fejlesztésének az Irányába tolódott el, ami a hektárhozamok és a hasznosság jelentős növekedése mellett megerősítette a vállalatok gazdasági helyzetét. Az egyes termelési ágazatok eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk például, hogy a növénytermesztésben az 1989-es év rekorderedményeket hozott. A gabonafélék átlagos hektárhozama 27,9 mázsa volt, ami elsősorban a Jól megválasztott fajtáknak köszönhető. Búzából például a vetésterület 72 százalékán Mlronovszkáját termesztettek, amelyik 28,3 mázsát adott átlagosan hektáronként, a Bezosztája a vetésterület 9,5 %-fin 31,2 q átlagos hozamot eredményezett. A búzatermesztésben kimagasló eredmények születtek a kassal Járásban (32,8 q), a nagymihályl Járásban (30,3 q) és a tőketerebesl Járásban (30 q). Egyébként a volt Kelet-Szlovákiai Kerületbe tartozó 12 Járás búza vetésterületéből (85 ezer 733 hektár) 60 százalék a hárem Járás területére esik. A búzatermesztésben a legjobb eredményeket a következő vállalatok érték el: Járás vállalat termőterület hektárhozame Kassa EFSZ Péder 110 45,9 EFSZ Mlgléc 150 44,1 EFSZ Szína 441 42,2 ÄG Valaliky 837 42,0 Tőketerebee EFSZ Zétény 41 47,0 EFSZ Vojüloe 43 42,7 EFSZ Zbehfiov 45 40,2 Negymlhály EFSZ Les tóm Ír 200 40,1 EFSZ Stropkov 147 39,1 EFSZ Rakove« 280 38,2 A múlt évi árpatermosztásban a Dvoran, a Diamant ás a Jantár fajták domináltak, de a hegyvidékeken beváltak a Valtický és az Ekonőm fajták Is. A Dvoran a vetésterület 21 százalékán 31,4 q átlagos hektárhozamot adott. A kerületi átlag az árpa hektárhozamáből 28,4 q volt. A legjobb eredményeket Járások szerint a következő vál lelátóikban érték el: Járás vállalat termőterület hektárhozame Kassa EFSZ Saoe 195 43,8 EFSZ Cella 107 48,2 EFSZ Perény 405 41,5 ÄG Valaliky 654 40,8 Pop rád EFSZ MenguSovce 21 45,4 EFSZ V. Slavkov 14 46,2 ÄG Poprad 81 42,8 Tőketerebes EFSZ Hardlcsa 158 45,7 EFSZ Zétény 75 39,S Persze, Igazságtalanok lennénk, ha az elsők mellett nem mutatnánk rá a hátul kullogőkra Is. A kerület legrosszabb hektárhozamai a homonnal, a svidnlkl és a Stará Lubovfía-l Járásokban voltak. Ezekben a Járásokban még sok a hiányosság a növények tápanyagellátása terén. A talajmeszezés tervét Is csak 50 százalékra teljesítették. Hasonló helyzet alakult ki a*Vltehum adagolásában Is. A gabonafélék eredményes termesztése mellett Jelentős mértékben lemaradt azonban a burgonyatermesztés. A burgonya vetésterülete még a kimondottan burgonya termeszt 6 Járásokban Is lecsökkent. Ennek következtében 1969-ben kerületi méretben csak a szántóterület 3 százalékán termesztettünk burgonyát. Szövetkezeteinkben ez utőbbl évben erősen megnövekedett a nem mezőgazdasági termelésből származó bevétel, melyben egyes Járásaink elérték ez országos rekordot. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, az előzetes számítások szerint kerületünkben 1 hektár redukált földterületre 3 ezer 280 korona melléküzemági bevétel esik, amíg a szlovákiai átlag 2200 korona. Kerületünk nagyon sok szövetkezetében a melléktermelésből főtermelés lett. Kirívó példa erre a Stará Lubovňa-1 Járás, ahol a növénytermesztés piaci termelése úgyszólván teljesen megrekedt, viszont a melléktermelési ágazatokból a szövetkezeteknek 1969-ben 72 mllllő korona bevételük volt (1 ha redukált földterületre 11 ezer 420 korona). Hasonló, de nem ennyire elriasztó a helyzet a homonnal, a poprádl, az eperjesi és a stropkovl Járásokban, ahol a melléküzemekből származó bevétel a szövetkezeti Jövedelem 52 százalékát képezi. Nem kell tehát csodálkozni azokon az Intézkedéseken, amelyeket a kormány a túlságosan elburjánzott melléktermelések redukálása érdekében hozott. Ami az állattenyésztést Illeti, az állatállomány létszámbeli csökkenése mellett emelkedett a hasznosság. 1969 utolsó negyedében sikerült elérni kerületi átlagban a 2500 literes tejhozamot és a 14,5 darabos évi malacelválasztásl átlagot. Az egy tyúkra eső évi tojáshozam tavaly 175 darab voltj mtg 1968-ban csak 126,3 darab. Az állattenyésztés eredményeit vizsgálva örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kerület elsőként alakult főldművesszövetkezetet elsők a termelésben Is. Az alapállomány feltöltése érdekében már az elmúlt év második felében Is történtek Intézkedések. A tőketerebeslek 817 üszőt vásároltak más kerületekből, a kassaiak pedig 500 darabot. Ebben a két Járásban a hízómarha napi súlygyarapodása elérte a 900 grammos átlagot. A sertésállomány gyors feljavítása érdekében 6600 darab átmeneti anyakocát állítottunk be. A hízósertések napi súlygyarapodásában Is a tőketerebesl és a kassal Járás halad az élen. A hegyaljai és a hegyvidéki földek Jobb kihasználása érdekében a múlt év folyamán 11975 darab Juhval növeltük a kerületi állatállományt. Az elmondottakat összegezve kelet-szlovákiai szövetkezeteink az elmúlt három év alatt komoly fejlődésen mentek keresztül, gazdaságilag Is megszilárdultak, megteremtették a további sikeres fejlődés előfeltételeit. Kertész Pál, Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának dolgozója.
