Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-21 / 12. szám

*---------------------------------------------------------- SZÖVETSÉGI SZEMLE —------------------------------------------------------­A kettős évforduló tiszteletére В Helyzetjelentés Terebesről H A kötelezettségvállalások előtérben В Munkaerőhiány Nagyksposon В Épül az új kon­zervgyár H Égető probléma: pótalkatrészhiány В Támogatják á nyugdíjasokat В A zétényi Telemix üzem В Nehézségek az ■—IMIH Hill Will —II IIHIIWB— JBIWIII— IJJHJIUIIIIfclWWIWJIiWUUriifl—1—Ч1,И111И. Il II JH.III Ilii I ■■ Úttörőben В Kerek negyed évszázad telt el az­óta, hogy a dicső szovjet hadsereg megszüntette hazánkban a „szeges­­csizmás“ németek uralmát és elhozta a szabadságot az agyongyötört ország népének, s ezzel megnyitotta az utat, mely egy szebb és boldogabb jövő felé vezet. Most, amikor Itt állunk a nagy évforduló küszöbén, még na­gyobb szorgalom­mal teljesítjük munkafeladatain­kat, hogy ezzel Is bebizonyítsuk, hogy az eszme örökké él, és minden erőn­ket latba vetjük a boldogabb jövő megteremtése érdeké­ben. Figyelmünk azonban nemcsak a tervteljesítésekre irányul. Országszer­te milliós értékű kötelezettségvállalá­sok százai-ezrei látnak napvilágot, mintegy válaszul a CSKP KB, vala­mint Szlovákia Egységes Parasztszö­vetségének versenyfelhívására, mely a „Mezőgazdasági termelés emelé­séért, a szövetkezeti tagok szebb éle­téért és a szocialista falu fejleszté­séért“ Jelszón alapszik. Mezőgazda­sági üzemeink között most újraéledt a versenyzési kedv és fokozott szor­galommal folyik a munka. A minap ellátogattunk egy kelet­­szlovákiai járásba, hogy megtudjuk, hogyan áll az 6 szénájuk ezen a té­ren. A Terebesi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságának vezetőjét azonban nem találtuk meg — szolgá­lati úton volt — s így Duő Rudolf elvtárs tájékoztatott bennünket a tényállásokról. Tőle tudtuk meg, hogy az elmúlt évben a szocialista kötelezettségvál­lalások járási méretben 27 millió 039 ezer 886 koronás értéket tettek ki. A vállalások főleg az eladási tervek túlteljesítésére, a munkatermelékeny­ség emelésére és az önköltség csök­kentésére irányultak. — A legjobb eredményeket elérők közül hadd említsek meg legalább egy párat — kezdte beszámolóját Duő elvtárs. — A szentesi szövetkezet' például 82 mázsa sertéshúst adott el terven felül, a nagykövesdi pedig 72 mázsával lépte túl a tervezett mennyi­séget. A tejbeadás terén a legsikere­sebb a zétényi szövetkezet volt, mely­nek dolgozói 134 ezer liter tejjel ad­tak többet a társadalomnak, mint ahogy azt eredetileg tervezték. így értük el, hogy az eredeti tervekkel szemben járásunk 635 mázsa sertés­húst, 7936 mázsa marhahúst, 1 millió 774 ezer 990 liter tejet adhatott a közellátásnak terven felül. — A központi Irányelvekben nagy hangsúlyt fektetnek az eddtgt állat­állomány létszámának emelésére Is. Milyen eredményekkel dicsekedhet­nek ezen a téren? — Mezőgazdasági üzemeink megér­tették ezen irányelvek jelentőségét és hasznosságát, s már az elmúlt évben megtették az első lépéseket. Tavaly a szarvasmarhaállomány létszámát 1076 darabbal — ebből 186 a fejős­tehén —, az anyasertések számát 460- nal, a hízósertések számát pedig 3979 darabbal emeltük járásunkban. — A felszabadulás 25. és V. I. Le­nin születésének 100. évfordulója al­kalmából a CSKP KB felhívása nyo­mán a SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma és Szlovákia Egységes Parasztszövetségének Köz­ponti Bizottsága versenyt hirdetett a mezőgazdasági üzemek között. Hogyan reagáltak erre az eseményre a járás mezőgazdászai? — Mezőgazdasági üzemeink azon­nal bekapcsolódtak a versenybe. El­sők között Jelentkeztek a nagykapo­­siak, akikkel közösen dolgoztuk ki a járási irányelveket. A mai napig 48 mezőgazdasági üzem nyújtotta be kö­telezettségvállalásait és már csak na­pok kérdése, hogy a többiek is hírt adjanak magukról. — Milyen értéket tesz ki a kötele­zettségvállalás járási méretben? fa SZABAD FÖLDMŰVES 1970. március 21. — Ezt még sajnos nem tudom meg­mondani, mivel az adatok csak most kerültek összegezés és feldolgozás alá. Igyekszünk, ahogy az erőnkből kite­lik, hogy minél hamarább elvégezzük ezeket az összegezést munkálatokat. A felajánlásokról összefoglalóként csak annyit, hogy fő értékét a tervek túlteljesítése képezi, de szövetkezete­­seink nem feledkeztek meg a munka­­környezet javításáról, a szociális in­tézkedésekről, a falu és a szövetke­zeti udvar csinosításáról, a munka­termelékenység emeléséről, valamint az önköltség csökkentéséről sem. Munkaerőhiány Nagykaposon Az 1765 hektáros szövetkezet a ]á­­jás legjobbjai közé tartozik, amit az is igazol, hogy az egy hektár mező­­gazdasági földterületre eső 3—4 ezer koronás befektetés mellett 8—9 ezer korona a bruttó termelés értéke. Az eredmények igen biztatóak, de ennek ellenére sok a gond a munkaerőhiány megoldásában. Az átlagos havi kere­set 1400 korona körül mozog, mégis úgy néz ki a dolog, hogy pár év múl­va nem lesz aki dolgozzon a földe­ken. A szövetkezet üzemgazdásza — Böszörményt Gyula — elismerően nyilatkozott a tavalyi eredményekről, s pár sző után már az idei tervekről beszélgettünk. — A tavalyihoz mérten lényegesen megemeltük terveinket — mondotta többek között Böszörményi elvtárs. — Elsőként kapcsolódtunk be a meghir­detett szocialista munkaversenybe és a Járási szervekkel karöltve dolgoztuk ki az irányszámokat Járásunk terüle­tére. A kettős évforduló tiszteletére tett kötelezettségvállalásaink értéke 587 700 korona. Vállaltuk, hogy az idén többek között 70 mázsa húst, 20 ezer liter tejet és 700 mázsa cukor­répát adunk a közellátásnak terven felül. — Megvannak a feltételek ahhoz, hogy ezek a tervek valóra váljanak? — Minden feltételt biztosítunk an­nak érdekében, hogy valóra is váltsuk terveinket. Csökkenteni fogjuk a rá­fordításokat, emelni a munka terme­lékenységét, javítani a termények mi­nőségét és végül, de nem utolsósor­ban igyekszünk dolgozóink számára jó munkafeltételeket biztosítani. A szociális épületben zuhanyozó és öltö­ző áll a dolgozók rendelkezésére, hogy a napi munka után tisztán térhesse­nek haza otthonaikba. Nagy gondot fordítunk a munkabiztonság emelésé­re, és betartására is. A dolgozók to­vábbi 150 ezer korona értékű brigád­munka elvégzésére tettek ígéretet, amivel a gazdasági udvart és a szo­ciális épületet kívánják rendbehozni, és karbantartani. — És a munkaerőhiány nem lesz kihatással az eredményekre? — Ezen a téren úgy igyekszünk segíteni magunkon, hogy sokkal na­gyobb mértékben fogjuk alkalmazni a vegyszeres gyomirtást, hogy a sze­zonmunkák idején ne forduljon elő munkaerőhiány. — Van még egy problémánk, mely­nek megoldása nagy veszteségtől mentené meg a szövetkezetei. Mi ugyanis 22 hektáros gyümölcsössel rendelkezünk és nagy gondot okoz a termékek értékesítése. A megoldást a már három éve épülő terebesi „Fru­­kona“ konzervgyártól várjuk, amely az elhúzódó építkezési munkálatok végett csak az idén kezdi meg műkö­dését, több mint ezer vagonos kapa­citással. A teljes üzemelés idején már 14—15 ezer tonna lesz az évi teljesít­ménye és 17 féle gvümölcs- és zöld­ségkonzerv előállításával számolnak. Gondolom, hogy így talán sikerül az eddig uralkodó kényes helyzetet meg­oldani. — Mióta áttértünk a szilárd Jutal­mazásra, azóta a fiatalok is valahogy másként kezdenek gondolkozni a fa­luban, és reméljük nem lesz hiány ezen a téren sem, — jegyzi meg Krafnyák Mihály, a pártszervezet el­nöke. — Támogatjuk minden kulturá­lis vagy sportmegmozdulásukat s úgy gondolom, hogy már nincs messze az az idő, amikor egyenrangú partnerei leszünk a környék ipari üzemeinek, s aztán már nem fogják „elszippan­tani“ tőlünk a fiatalokat, és akkor talán végleg sikerül megoldani a mun­­karőhiányt szövetkezetünkben. Épül a röptér, de... Cslcseren éppen egy kisebb méretű „kerekasztal“ értekezlet folyt az üzemgazdász irodájában, amikor ajtót nyitottunk. A vezető dolgozók a ta­vaszi munkákra való felkészülést ér­tékelték. — A tavaszi munkák elvégzéséhez teljesen fel vagyunk készülve... — mondta Majoros fózsef agronómus. — Még a múlt év folyamán biztosítottuk a szükséges vetőmagvakat és műtrá­gyaféleségeket. Most már csak az Időjáráson múlik, hogy mikor indít­hatjuk el gépeinket a munkálatok el­végzésére. — Ez az érem egyik oldala, de vajon hogy fest a másik? Milyen álla­potban vannak a mezőgazdasági gé­pek? — Hát igen. Most az elevenünkre tapintott, de azért mégsem olyan fe­kete az ördög, mint amilyenre festik — veszi át nevetve a szót Hornyák Sándor üzemgazdász. — Nagy hang­súlyt fektettünk a gépek rendbehozá­sára, hisz köztudomású dolog, hogy nélkülük tehetetlenek volnánk. Né­hány esetben azonban szinte megold­hatatlan problémaként tornyosult előttünk a hiányzó pótalkatrészek be­szerzésének gondja. Most már gépeink 95 százaléka készen áll a tavaszi rajt­ra, ami azt bizonyítja, hogy nem ül­tünk ölhetett kezekkel a nehézségek láttán. A csicseri szövetkezet az elmúlt év­ben 874 ezer koronával Járult hozzá az állami méretű felajánlások értéké­hez. összesen ezer mázsa búzát, 1383 mázsa árpát, 30 mázsa heremagot és 5304 mázsa cukorrépát adtak terven felül az államnak. Az állati termékek terén viszont 121 mázsa sertéshússal és 7916 liter tejjel lépték túl az ere­deti terveiket. — Az idei felajánlások értéke ösz­­szesen 337 ezer korona. Ezen érték fő részét a jelenlegi állatállomány számbeli emelése és az eladási tervek lényeges emelése teszi ki, de nem feledkeztünk el egyéb munkálatokról sem. Az eddigi eredmények alapián bízunk abban, hogy ígéretünket valóra is váltjuk — fejezi be az üzemgaz­dász. — Van itt azonban egy égető pont is — teszi hozzá az agronómus. — A járási felvásárló üzemmel és az Agrolet vezetőivel való kölcsönös megegyezés alapján, három közeli me­zőgazdasági üzemmel karöltve, egy röppálya építésébe kezdtünk. Most, amikor már a hangárok is készen vannak és lassan közeledik a műtrá­gyázások főszezonja, a felvásárló üzem kijelentette, hogy nem tudja biztosítani a szükséges műtrágya­mennyiségnek a röptérlg történő szál­lítását és azt Javasolták, hogy hagyjuk abba az építkezést, vagy fuvarozzuk oda a műtrágyákat saját szállító esz­közeinken, Iha akarjuk. Még nem szü­letett meg a közös döntés, de azt hi­szem, kár volna a sokezres beruhá­zásért. Vagy talán csak mi, mezőgaz­dasági termelőüzemek vagyunk kö­telesek betartani a szerződésbe fog­lalt szabályokat? Akkor mit ér a szer­ződés, Iha nem vagyunk egyenrangú partnerek? A takarmányok szempontjából ön­ellátó a szövetkezet. Ez érthető is, hiszen a szemesek jő hozamai mel­lett a nagy kiterjedésű rétek és lege­lők is hozzájárulnak a takarmány­­alap biztosításához. A közös 2088 hektáros területéből csupán 1047 a szántóterület, a fennmaradó részt vi­szont legelők és rétek, valamint vize­nyős, lápos területek képezik. A szö­vetkezet 239 tagja tudatában van a nehézségeknek, és az 1557 koronás átlagos havi keresettel lényegében meg van elégedve. Ez persze nem jelenti azt, hogy most már meg lehet állni, mondogatták többen is, amikor elbeszélgettünk a szövetkezet csino­san elrendezett gazdasági udvarán. — Nem is fogunk megállni ezen a szinten — mondja búcsúzóul Hornyák elvtárs —, sőt azon igyekszünk, hogy mindig több és jobb legyen, mint egy-két évvel ezelőtt. De nemcsak a dolgozókról gondoskodunk, hanem gondolunk a kiöregedett tagokra is. Az alacsony nyugdíjakat 500—600 ko­ronára egészítjük ki, azonkívül bizo­nyos mennyiségű természetbeni jut­tatásról is gondoskodni fogunk. Hadd élvezzék ők is annak a „fának“ a gyümölcsét, amit még az ő szorgos kezük dédelgetett, míg termővé vált. Örömök és gondok Zétényben Zétény a járás azon községei közé tartozik, ahol az első szövetkezetek alakultak meg. Az 1959-ben megala­kult közös gazdaság 181 dolgozója ma 1400 hektáron gazdálkodik és eredményei alapján a járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. Búzából például 40,75, árpából 39,5, zabból 43,5 és cukorrépából pedig 482 má­zsás átlaghozamot érteik el egy hek­tárról. Nem maradnak el az állatte­nyésztés terén sem. Az átlagos napi súlygyarapodás a hízómarháknál 1,14, a sertéseknél viszont 0,58 kg. Az egy anyára eső elválasztott malacok szá­ma 17,2 darab volt az elmúlt évben. — A múlt évi felajánlások pozití­van értékelhetők, de az Idén már a tervezéssel is bajok vannak — Jegyzi meg Bohács János agronómus. — A felvásárló üzem még ezidáig nem volt hajlandó aláírni a szerződéseket, s így nem tudunk számolni semmiféle fel­ajánlással. — A Járási szervek sürgetnek, hogy tegyük meg bejelentésünket, hogy részt kívánunk-e venni a meghirde­tett versenyben vagy sem, de sajnos, nem tudunk eleget tenni kérésüknek, ha rövidesen nem jön létre a meg­egyezés a felvásárló üzemmel köten­dő szerződések dolgában — folytatja a felvetett gondolatot Szakszony Gyula, a szövetkezet üzemgazdásza. A szövetkezet raktárából egyelőre nagyobb mennyiségű kálium és nitro­gén tartalmú műtrágya hiányzik, de az előzetes szerződések alapján re­mélik, hogy rövidesen megkapják a hiányzó mennyiséget. — Ml a véleménye a tagság hely­zetéről a szövetkezetben? — teszem fel a kérdést Vészeli Rudolf 48 éves szerelőmunkásnak, amikor összetalál­koztunk a gazdaság udvarán. — Azt hiszem, nálunk nem panasz­kodhat egy dolgozó sem. Munkaerő­ben nincs hiány és nem kell senkinek más helyett dolgozni, hiszen az átla­gos életkor 30—35 év körül mozog, és mindenki megteszi a magáét. Azt hiszem nem is csoda, ha aztán egy dolgozó átlagkeresete eléri a havi 2200—2400 koronát, beleszámítva a természetbenieket is. — Es a nyugdíjasok, a kiöregedett tagok? Azokra gondolnak néha? —- Rájuk is gondolunk. Az idei év­zárón is három mázsa gabonát, két mázsa burgonyát és némi anyagi tá­mogatást kaptak az arra legjobban rászorulók. Itt különbséget tettünk nyugdíjas és nyugdíjas között, figye­lembe véve a szociális helyzetüket és a ledolgozott évek számát. Persze így nézeteltérésekre került sor. Reméljük, erre felfigyel a szövetkezet vezetősé­ge és a jövőben más megoldást vá­laszt majd a hasonló esetek elkérü­­lése érdekében. Meglepett ez a válasz, s elhatároz­tam, végére járok a dolgoknak. A szö­vetkezet vezetői azonban igazolták az elhangzott szavakat, s egyben meg­ígérték, hogy a jövőben igyekezni fognak megoldani ezt az áldatlan helyzetet. A szövetkezet egyébként hathatós anyagi támogatást nyújt a fiatalok kulturális és sporttevékenységéhez is, viszont a fiatalok részéről kevés az aktivitás, a kezdeményező készség. A szövetkezet távlati terveiben a különböző beruházási és újjáépítési munkálatokon kívül szerepel többek között egy hídroglőbusz felállítása, és egy Telemix üzem létesítése is. A létesítendő üzem — melynek épí­téséhez négy szövetkezet járul hozzá — a szopósok részére fogja előkészí­teni a tejet. Jubilál az „Úttörő“ Úttörő néven ismeretes a kisgére­­siek és perbenyíkiek 1960-ban egyesí­tett 1951 hektáros szövetkezete. Közel tízéves közös gazdálkodás ideje alatt az eredmények majd 70 százalékkal javultak. Nem is csoda tehát, ha a dolgozók elégedettek helyzetükkel. A szocialista munkaverseny keretén be­lül a múlt évben 50 mázsa marhahúst, 45 mázsa sertéshúst és 10 ezer liter tejet adtak el terven felül, összesen 158 ezer korona értékben. Az idén is bekapcsolódtak a versenybe. Kötele­zettséget vállaltak, hogy az idei eladá­sokat jelentősen a tavalyi tervtelje­sítés fölé emelik. így például tervbe vették, hogy az idén 350 unázsa ser­téshússal, 100 mázsa marhahússal és 80 ezer liter tejjel, valamint 10 mázsa gyapjúval adnak többet a közellátás­nak, mint az elmúlt gazdasági év folyamán. Takarmányozási téren nincs semmi­féle fennakadás, mert a szövetkezet önellátó a különböző takarmányféle­­ségekből. A helyzeten csak Javít az a TGSZ-06 típusú nagykapacitású szá­rító, melyet két további szövetkezettel közösen létesítettek több mint három millió korona beruházással. Miklós Endre üzemgazdász a szá­mok embere, s ezt azonnal be is bizo­nyltja. Pár pillanat alatt kimutatások halmaza fekszik előttünk. — Az utóbbi évek folyamán sike­rült magunkat felverekedni a legjob­bak közé a járásban, — kezdi beszá­molóját. — Míg 1960-ban az egy hek­tárra eső mezőgazdasági nyersterme­lés értéke alig érte el az 5000 koro­nát, addig ma már 9000 koronával számolunk. Szakembereink hozzáérté­sét igazolja az is, hogy szép eredmé­nyeket érünk el a termelés terén. Vegyük csak például az állattenyész­tést. Az átlagos napi súlyszaporulat a sertéseknél 0,55 kg, a hízómarhák­nál pedig 1,13 kg körül mozog. Az elválasztott malacok száma 14 darab egy anyakocára számítva. — Vannak azonban nehézségek is — teszi hozzá a közben megérkező szövetkeztél elnök, Berta János. — Csak példaként említem meg, hogy a 70 cm-es sortávolsággal működő ve­tőgépekhez nem tudunk beszerezni megfelelő sarabológépeket, hogy a sorközökből legalább 60 cm-t meg tudjunk velük művelni. A szövetkezeti tagság átlagos kere­sete 1564 korona, ami a járási viszo­nyoknak megfelelő eredménynek szá­mít. Jól működik a szövetkezeti Ifjú­sági klub, a színjátszó csoport és a ' sportolók is kitesznek magukért, ami talán annak is köszönhető, hogy a szövetkezet mindenben segítségére siet a fiataloknak. A nyugdíjasok sem panaszkodhatnak, hiszen 15 ár földet, 2 mázsa gabonát és bizonyos anyagi támogatást kapnak a gazdaságtól, melynek egykor alapítói voltak. A fia­talok nem feledkeznek el róluk, és ahol csak lehet, igyekeznek megérez­tetni velük azt a hálát és megbecsü­lést, mely mindegyikük szívében ott lobog. ★ Bágyadt napfényben fürdött a vi­dék, amikor átléptük a járás határát, de a lassan barnulő szántóföldek fe­lől, már a közelgő tavasz illata ára­dozott. A tavaszváró természetben gyönyörködtem, s közben azokra a szorgoekezű emberekre gondoltam, akik talán éppen akkor tették meg az utolsó simításokat a gondosan rendbehozott gépeken, vagy éppen akkor tették helyére az utolsó zsák vetőmagot, műtrágyát és gyomirtó­­szert, melyre a közeljövőben szüksé­gük lesz, hogy lerakhassák egy talán jobb és gazdagabb esztendő alapjait, melytől terveik, vágyaik és kötele­zettségvállalások megvalósulását vár­ják. Mikor ottjártam és az eredmények, valamint a tavaszi munkákra való fel­készülés felől érdeklődtem, egy régi magyar közmondással — ki mint vet, úgy arat — válaszoltak. Én most Madách szavaival üzenem: „Ember küzdj és bízva bízzál!“ Az oldalt Irta és összeállította: Kádek Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents