Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-14 / 11. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE

AHOGY MA DOLGOZUNK

I—------------------------------------Mottó:

„A mezőgazdasági termelés emeléséért, a szövetkezeti tagok szebb életéért és a szocialista falu fejlesztéséért.“

(A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség versenyfelhívásának jelszava.)

Mint ismeretes a CSKP KB múlt év szeptemberében felhívással fordult az ország népéhez, kezdeményezésükkel olyan intézkedéseket tegyenek, hogy a népgazdaság egészségesen fejlődhessen. Ezt a felhívást konkretizálta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága.

A felhívás lényege az volt, hogy a szövetkezetek tagjai minden erejükkel arra törekedjenek, hogy idén sikeresen teljesítsék a tervben lefektetett termelési feladataikat. Ezzel kapcsolatban a Központi Bizottság össz-szlovákiai versenyt hagyott jóvá, a tervek teljesítése, illetve túlszárnyalása érdekében. A legjobb eredményeket elérő szövetkezetek között pénzjutalmakat, értékes tárgyi ajándékokat és elismerő okleveleket osztanak majd ki.

A versenyfelhívás nagy visszhangra talált földműveseink körében. Ezt példázza az a nagy aktivitás, amelyet a dunaszerdahelyi járás szövetkezeteiben tapasztaltunk. Az alábbiakban az említett témakörből adunk ízelítőt olvasóinknak.

Szinte hétről hétre más tő), másmilyen vidék mezőgazdasági üzemeiben fordul meg a magunkfajta toll forgató. Egy-egy ilyen terepjáró út sok lehetőséget nyújt egész sor vezető, tisztségviselő, szövetkezeti tag megismerésére. No meg számos véleménycserére, gazdaság-szemlélésre is mód nyílik.

Nos, mit mutatnak ezek a szemlék, beszélgetések?

Tény, az utóbbi évek sok újat hoztak falveink életébe. Ezek részletezésére itt nem térünk ki. Egynéhány dolgot azonban mégsem mellőzhetünk.

örvendetes dolog, hogy csaknem minden közepes nagyságú szövetkezetben van már mérnök, a nagyobb gazdaságokról nem is beszélve. A technikusoknak pedig se szeri, se száma. Elmondható, van már szakembergárdája mezőgazdaságunknak. Csak jusson is szóhoz .. .1

Ügy tűnik, jócskán megfogyatkozott a gyönge szövetkezetek száma. Járásonként alig akad kettő, három. S ha jobban körülnézünk ezek „házatáján“, kifürkésszük a „kulisszatitkokat“, kiviláglik. Jobbára a vezetésben van a hiba, ami azután kiJhet az egyébként dolgos tagságra. Az ilyen szövetkezetekben általában keveset törődnek a tagság nevelésével, vagy teljesen elhanyagolják azt. Rendszeres tájékoztatásával is adósak maradnak. Hiába a sok jó elképzelés, ötlet, hasznos kezdeményezés, ha nem Jut el az illetékesek füléig, vagy Iha el is jut, nincs aki meghallgassa. S ilyenformán nem is realizálódhat... Márpedig ott a fejlődés nyitja, ahol szabadon csaponghat az emberek fantáziája, napfényre juthat a tagok tehetsége. Ezt a jó tulajdonságot elsorvasztani, semmibe venni bűn.

Ha szemfüles a tagság, Igen sokat segíthet a rejtett tartalékok felkutatásában, s az efféle lehetőségeknek a közös javára való maximális kihasználásában. Alighanem a dunaszerdahelyl járásban tesznek e téren a legtöbbet, amit azután termelési eredményeik is igazolnak.

Oj ÉLETEN — 01 SZEMLELET

Sikeres évzárást követő vigalomra hívtak meg az új életiek. Am nem vigadoztunk. Néhány pohár bort ugyan elkortyolgattunk, de közben beszélgettünk. Bankó István ökonőmus többek között elmondotta, hogy már átolvasgatta a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága által kibocsátott, s a Szabad Földműves ez évi 7. számában ts megjelent irányelveket, amelyek a szlovákiai szövetkezetek 1970. évi szocialista munkaversenyére vonatkoznak.

— Mi, a Csehszlovák—Mongol Barátság Szövetkezet tagjai is méltóképpen akarjuk megünnepelni a Szovjet Hadsereg általi felszabadulásunk 25., valamint Lenin születésének 100. évfordulóját. Benevezünk az országos verseny-mozgalomba.

Nem markolnak sokat. De. .. amit vállalnak, teljesíteni akarják.

— Kilencven vagon cukorrépával és hat vagon hússal adunk többet. Ez kis híján egymillió korona értéket képvisel.

Természetesen mindez a három évi átlaghoz viszonyítva. S van-e rá biztosíték, hogy szavukat megtartják?

— Elegendő takarmány áll rendelkezésre — válaszol nyugodtan az ökonőmus.

— És malac? — kockáztatom meg a kérdést.

— Még eladásra is jut. Tavaly például 600 darabot a tagok

vásároltak meg, 700-at meg a községen kívül értékesítettünk.

Majd arról beszél Ruman mérnök, hogy a hizlalás! időszakot öt hónapra rövidítették. Azáltal, (hogy a hízósertések annyi takarmányt kapnak, amennyit megesznek. A lehető legkevesebbet mozgatják a hízóállományt. E célra egy kihasználatlan tojópavilont alakítanak át, s a hizlalást gépesítik. A takarmányozás zsákos módszerét mellőzik, s a szabadesés elvén alapuló etetési módszert alkalmazzák. Ezáltal évente 50 ezer koronával csökkentik majd az önköltséget.

Ami a cukorrépát illeti? Hektáronként félszáz mázsával lépik túl a három év hozamátlagát. Ehhez is megteremtik az előfeltételeket. A szakszerű talajlazítás, tápanyagellátás, a

ÚGY

hektáronkénti növényegyedek számának betartása és az öntözőberendezésük maximális kihasználása mind olyan tényező, amely hozzájárulhat a kitűzött feladatok valóra váltásához.

BÁTRABBAN SOMORJÄN

Lehet, kissé vulgárisán hangzik: versenyezni érdemes! Erről a múlt évi tapasztalatok is megyőzhették a somorjai szövetkezet tagjait. Ugyanis a kertészetben dolgozók nem kevesebb, mint 10 ezer korona prémiumban részesültek. Ez annyit jelent, hogy munkaegységenként két koronával kaptak többet. Tehát a saját pénztárcájukba is több jutott, no meg a közös gazdaság is hasznát látta.

r

ejtsünk néhány szót a tisztségviselőkkel. Szerencsénkre még munkahelyén találtuk Kalmár János elvtársat, a szövetkezet Munkaérdemrenddel kitüntetett elnökét, Pongrácz László mérnök-ökonómust és Gálft'y Gyula agronómust. Együtt voltak tehát a legilletékesebbek, akik a közös gondját, baját vállukon viselik, és felelősségük tudatában irányítják, szervezik a gazdálkodás menetét.

Ogy gondolom a szövetkezetei nem kell külön bemutatnom, hiszen Csallóköz, helyesebben a dunaszerdahelyi járás legjobbjai közé tartozik. Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén kimagasló eredményekkel dicsekedhetnek. Tavaly például területük minden hektára után 410 kg húst értékesítettek. Ez nem mindennapi teljesítmény. Idén 88 vagon hús eladását tervezik. Ebből 34 vagon sertés, 20 vagon szarvasmarha, 30 vagon pedig baromfi. A tavalyihoz mérten hektáronként tíz kilóval növelik a hús eladását. Részleteiben 100 mázsa marhahús, 200 kg sertéshús és 500 mázsa baromfihús, továbbá 50 ezer liter tej terven felüli kitermelésével számolnak, melyeknek értéke mintegy egy millió 283 ezer korona. Am a növénytermesztők is hallatták szavukat, összesen 372 ezer korona értékű terményt adnak terven felül népgazdaságunknak.

E nagymennyiségű élelmiszer előállítására kötelezettséget is vállalt a szövetkezet. Kitűzött céljukat jobb munkaszervezéssel és a szocialista munkaverseny életrehívásával szeretnék elérni.

Kalmár János elnöknek jó viszonya van a munkaversenyhez, hiszen azelőtt ez is hozzájárult jelenlegi eredményeik eléréséhez. A reális alapokon nyugvó csoport- és egyéni verseny a termelés hajtómotorja, az állandóan felfelé ívelő terméshozamok záloga volt. Ennek első- és másodsorban is az egyén látta hasznát, hiszen fizetése a kitermelt javaktól függött, s emellett a többtermelésből eredő bevételből — amely a közös pénztárába került — év végén a ledolgozott munkaegység szerint újra részesedett. Az elmondottak alapELÜNK HOLNAP!

Éppen ezért üdvös lenne, ha a tagok a termelés más ágazataiban is élnének a kínálkozó lehetőségekkel.

— Globálisan már megtárgyalta a vezetőség — mondotta Fehér Károly elnök, Mészáros György ökonómus és Kun István mérnök-zootechnikus —, mostmár a javaslat részletes kidolgozásán és a tagság elé terjesztésén a sor. Ha a tagság megérti a többtermelés szükségességét, ami szinte magától értetődő követelmény, akkor nem lesz hiba.

Vajon ki ne örülne annak, hogy a vállalás teljesítésével több mint 80 ezer koronával lesz gazdagabb a szövetkezet. Azonban ahhoz, hogy ez a szép summa pénz a közös pénztárába kerüljön, 40 ezer literrel több tejet kell kifejni a fejőknek, 50 mázsa sertéshússal, ugyancsak 50 mázsa marhahússal és 150 mázsa csirkehússal kell többet termelni az előirányzottnál az állatgondozóknak. Ezt szakszerűbb takarmányozással, még lelkiismeretesebb munkával el is érhetik.

A növénytermesztőknek, traktorosoknak, gépkezelőknek is gondosabban kell munkájukat végezni, hogy a 345 hektárnyi búza átlagosan 3 mázsával nagyobb termést adjon. Ez összesen mintegy 10 vagon terméstöbblet. Árpából a 150 hektáron átlag egy mázsával kell túlszárnyalni a hektárhozamtervet, kukoricából 7, silókukoricából pedig 26 mázsával.

Mindebből kirajzolódik, mennyire harmonikus együttműködés szükséges a növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszán dolgozó tagok között. Ha a növénytermesztők nem termelnek elegendő jó minőségű takarmányt, akkor jócskán megnehezítik az állattenyésztők dolgát.

A szocialista munkaverseny hatóereje a többtermelésre elképzelhetetlen egyéni verseny nélkül. Ha a vállalt kötelezettségekből eredő feladatokat minden tag jól ismeri, s tudja, neki mennyivel kell hozzájárulnia, törekszik is annak megvalósítására. Például az anyasertésgondozóknak összesen 100 malaccal kell többet elválasztaniuk. Ha ezt egyénekre osztják kitűnik, hogy nem is nagy ördöngösség az egész.

Ha valamennyi termelési ágazatban csak egy kicsit jobban serénykednek a szokottnál, ez szövetkezeti méretben Igen jelentősen hozzájárulhat az állattenyésztés és a növénytermesztés, valamint az egész évi gazdálkodás sikerességéhez. Ezáltal saját egyéni jövedelmük is a vártnál több lesz.

A CSÁKÁNYIAK SEM TÉTLENKEDNEK

A Parasztszövetség csákányi alapszervezetének tagjai ugyancsak kitesznek magukért Bár Igen mostoha talajviszonyok között gazdálkodnak — szántójuknak mintegy fele kavicsos, égevén yes terület —, mégis a lehető legnagyobb hektárhozamok elérését tűzték maguk elé. Például búzából a három évi termésátlaguk hektáronként 38 mázsa volt, s kukoricából pedig 42 mázsa, morzsoltan számítva.

Igen jól kihasználják a felsőcsallóközi öntözőrendszer nyújtotta lehetőségeket. Máskülönben bizony a természet kénye-kedvének kitéve, a járás leggyöngébb szövetkezete lehetne a csákányi.

— Az öntözéses gazdklodásban a járás tíz legjobb szövetkezete közé tartoztunk a múlt évben — újságolja Tóth Béla ökonómus. S hozzá teszt: — Az idén sem szeretnénk lemaradni. Mi is benevezünk az országos versenybe. Vállaljuk, hogy mintegy 10 százalékkal emeljük a nyerstermelést, Lenin születésének 100., és felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére.

Ez a mindössze félezer hektáros szövetkezet a múlt évben Is közel öt és fél millió korona bevételt könyvelt el, vagyis félmillió koronával többet a tervezettnél. Annak ellenére, hogy gazdasági épületeik már nagyon elavultak, nem felelnek meg a jelen kor követelményeinek, a tehenészet dolgozói, valamint a baromfigondozók ilyen körülmények között is jól helytálltak: ez előirányzott mennyiségnél 36 ezer literrel több tejet és 68 ezerrel több tojást termeltek ki. Az idén is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vállalt feladataikat példásan túlteljesítsék.

KÖZÖS ÜGY

Az esti órákban érkeztünk a dióspatonyi szövetkezet irodájába, hogy az évi tervek megvalósításának hogyanjáról

ján tehát a szövetkezeti tagok részéről nincs akadálya a munkaversenynek, a kötelezettségvállalásnak, de ennek teljesítése sok mindentől függ. Elsősorban a mezőgazdasági üzemek fő partnerétől, a gép- és vegyipartól.

Gálffy agronómus konkrét példákkal támasztja alá az elnök fejtegetéseit. Hiszen mindenki előtt világos, hogy a nagyobb hektárhozamokhoz több tápanyag, a tejhozam és a súlygyarapodás növeléséhez pedig elegendő jó minőségű takarmány szükséges. Ha nem adjuk meg a földnek a kívánt tápanyagot, az állatnak a kellő takarmányadagot, sem a kötelezettségvállalásnak, sem a munkaversenynek nem lesz szilárd alapja. Például a vegyipar, illetve a járási felvásárló üzem az 1969-es évre adós maradt 400 mázsa (tiszta tápanyagban) káli tartalmú műtrágyával. Nem csoda, hogy ez megváltoztatta az előre elkészített terveket. Nagy gondot okozott, hogy a föld a várt hektárhozamnak megfelelő menynyiségű és megfelelő fajtájú ipari trágyát kapjon. Semmiképpen sem várható az ötven mázsás hozam búzából, ha a növény számára csak 30—40 mázsára szóló tápanyagot adunk. A kálisó egy részét például a szövetkezet ősszel a mélyszántással egyidőben akarta a talajba juttatni a cukorrépa és árpa alá. Késve is, nagyon hasznos lenne, ha megérkezne, bár a műtrágya késéséből eredő hiányosság sok esetben semmivel sem pótolható.

Általános és nehezen orvosolható panasz a gépalkatrészhiány. Évek óta beszélünk róla, s javulás ezen a téren mégsem tapasztalható. Alig akad szövetkezet az országban, ahol ne okozna fennakadást a gépek javításánál. Továbbá a hazai vetőgépek, talajművelő eszközök és számos egyéb szerszám sem állja meg a helyét a termelésben. Mindez nemcsak boszszantja a földműveseket, de határozottan fékezi a termelés növelésére irányuló igyekezetüket.

A szövetkezetek számára nagyon hasznos lenne, ha a Parasztszövetség segítene az említett hiányosságok eltávolításában, mert ezzel határozottan segítene, részesévé válna a nagyobb eredmények elérésének.

Az elmondottakból világosan látható, hogy a mezőgazdasági üzem kötelezettségvállalása, a termelés növelését szolgáló munkaverseny közös ügy. Csak akkor éri el nemes küldetését, ha gép- és vegyiparunk is mindent megtesz annak érdekében, hogy kevesebb legyen a panasz, illetve mezőgazdasági dolgozóink Időben kézhezkupják azokat a kellékeket, amellyel a hektárhozamok, valamint az állati termékek állandó fokozását biztosítani tudják.

Mindamellett a dióspatonymk addig sem ülnek ölbetett kézzel, hanem az adott lehetőségekből kiindulva megtették a szükséges intézkedéseket. A termelés összes szakaszán dolgozó csoportok, egyének megtárgyalják a szocialista munkaverseny feltételeit, s ennek megfelelően hozzálátnak megnövekedett feladataik teljesítéséhez.

A fentiekben néhány szövetkezet dolgozóinak, vezetőinek törekvéseit mutattuk be az idei esztendő termelési és pénzügyi tervének maradéktalan teljesítése érdekében. Äm a dunaszerdahelyi járás többi szövetkezete is felkészült arra a nemes versenyre, amelyet a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség meghirdetett. Bár jelenleg még csak az állattenyésztés vonalán versenyezhetnek egymással az emberek, ám rövidesen a földeken is megindul a harc a magasabb hektárhozamokért, a lakosság jobb ellátásáért.

Az oldalt írta és szerkesztette:

Sándor Gábor, Nádszegi Kovács István