Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-14 / 11. szám
KORUNK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A SZABAD FÖLDMŰVES GAZDASÁGI SZEMINÁRIUMA Mezőgazdasági vállalatok társulásai Magyarországon A Magyar Népköztársaság termelőszövetkezeteinek többségében kialakultak már a feltételek a források összpontosításához, az egyes termelési ágazatok közös fejlesztéséhez, a beruházási feladatok teljesítéséhez, szolgáltatások nyújtásához, a termékek magasabb szintű forgalmazásához, a vállalatok kooperációja által. A kooperáció lehetővé teszi az olyan feladatok teljesítését is, amelyekhez az egyes vállalatokon belül hiányoznak a szükséges anyagi-teOhnikai és személyi feltételek. Az eddigiek folyamán Magyarországon a mezőgazdasági vállalatok együttműködésében (három kooperációs forma alakult ki. Éspedig: — az egyszerű gazdasági együttműködés, — a közös vállalkozás, — a szövetkezetközi vállalat. Az együttműködés formáját a célnak megfelelően maguk a partnerek választják meg. Mindhárom kooperációs formában részt vehetnek más szocialista szervezetek ts. Mind a három forma bevált Magyarországon, mint a termelés koncentrálásának jelentős eszköze. Az egyszerű gazdasági együttműködés Az egyszerű gazdasági együttműködés alapja az együttműködési szerződés, mely nem igényel különálló szervezési formát, nem képez jogi személyt. A szerződés meghatározza a gazdasági tevékenység azon területét, melyben a szerződő felek együttműködnek, tartalmazza konkrét kötelezettségeiket és részesedésük módozatait az elért gazdasági eredményekben. Az egyszerű gazdasági együttműködés célja azoknak a gazdasági előnyöknek a biztosítása, melyek több vállalat közös együttműködése következtében jönnek létre, ilyen például a koordinált termelési programok közös kidolgozása, az egyes fejlesztési feladatok közös erővel történő végrehajtása. közDnntosftott megrendelések beszerzése és a feladatok elosztása a szerződő felek között stb. A közös vállalkozás A közös vállalkozás szorosabb és elmélyültebb együttműködési formát jelent, mint az egyszerű gazdasági együttműködés. Itt már különleges jogi személyről van szó, amelyik rendszerint — néhány specifikus esettől eltekintve — belső szervezési formáját és külső megnyilvánulását tekintve szövetkezetét képez. Szervezésében és tevékenységében a mezőgazdasági szövetkezetek alapelvei érvényesülnek, a különbség csupán az, hogy önállóságát korlátozza a tagvállalatokkal kapcsolatban fennálló függőségi viszony. A közös vállalkozás feltételeit a mezőgazdasági termelőszövetkezetek taggyűlései hagyták jóvá, ezek döntenek a szervezési formáról, a tevékenységi irányzatokról, a költségek és a nyereség elosztásáról, a szervezeti felépítésről a kölcsönös logokról és kötelességekről. A közös vállalkozás létrehozásához nem szükséges különleges állami jóváhagyás. elkerülhetetlenül szüksé ges azonban a termelőszövetkezetek jegyzékében való regisztráltatás. A szüvelkezetközi vállalat Szövetkezetközi vállalatot csak mezőgazdasági szövetkezetek hozhatnak létre. A létrehozás után azonban egyéb szocialista szervezetek is bekapcsolódhatnak tevékenységébe. Alapjában véve önálló közös vállalatot képez Tevékenységénen versenytársa lehet más vállalatoknak, különösen a raktározás, az ipari feldolgozás, valamint a termékek értékesítése területén, fontos szerepe van a közellátásban és export feladatokat is vállalhat. Szövetkezetközi vállalatok jöhetnek létre tenyészállatok előállítása céljából, hizlalás céljából, építkezési, különböző javítási, szállítási és egyéb feladatok céljából. Vállalatközi társulások ás vállalatok a Magyar Népköztársaságban Magyarországon a vállalatközi társulások és vállalatok három elhatárolható csoportját különböztethetjük meg. Éspedig: — a mezőgazdasági vállalatok építkezési társulásait, — mezőgazdasági termelést folytató társulásokat, — nem mezőgazdasági jellegű termelést folytató társulásokat. A mezőgazdasági vállalatok épftkezési társulásai Magyarországon az 1968-as év végén 91 mezőgazdasági építkezési társulás működött. Az építkezési és szerelési munkák együttes értéke 1 év alatt 5 milliárd forintot tesz ki. Az építkezési és szerelési munkák 80 százaléka új termelési kapacitások létesítését képezi, valamint a meglévő épületek korszerűsítését és bővítését. Jelentős munkát végeznek a lakásépítkezésben is, az 1968-as évben például az építkezési társulások 778 lakásegységet készítettek el. Az építkezési társulások munkájára a takarékosság jellemző. Az 1968-as évben elvégzett építkezési munkák költségvetési értéke 1053 millió forintot tett ki, a ténylegesen ráfordított költségek értéke azonban csak 884 millió forint volt. Ebből az épftkezési anyagokra 57,8 °/o, munkabérekre 28,1 °/o, egyéb költségekre 14,1 % jutott. A gazdasági eredmény 194 millió forint volt, melyből 25 millió forint forgalmi adót leszámítva 124 millió forint volt a nyereség. A nyereség 46 °/o-át a fejlesztési alapba, 13 %-át a tartalékalapba, 5 %-át a szociális és kulturális alapba, 12 %-át egyéb alapokba sorolták, a megmaradt 24 %-ot pedig elosztották a tagszövetkezetek között. A mezőgazdasági építkezési társulások állóeszközeinek együttes értéke az 1968-as év végén 119,5 millió forint volt. Az állóeszközök értékének minden 100 forintja 840 forint termelési értéket eredményezett, ami 86 százalékkal magasabb effektívltást jelent az állami építkezési vállalatokban elértnél. A 91 építkezési társulásban 1968-ban 10 075 személy volt alkalmazva, ebből 8683 volt a munkás, 609 volt a technikai személyzet, 521 pedig az adminisztratív munkaerők száma. Az egy dolgozóra eső termelés értéke 100 000 forint volt, egy dolgozó havi átlagkeresete pedig 2087 forint. Mezőgazdasági termelést folytató társulások 1968-ban 48 mezőgazdasági termelést folytató társulás működött Magyarországon, ebből 4 naposcsibetermeléssel, 12 vágóbaromfi és tojástermeléssel, 11 sertéstenyésztéssel és hizlalással, 3 zöldségtermeléssel, 1 gyógynövénytermeléssel, 4 szőlészettel és gyümölcsészettel, 5 legeltetési állattenyésztéssel, 2 erdőgazdasággal, 6 pedig különböző egyéb termelési ágazattal foglalkozott. A mezőgazdasági termelést folytató társulások az 1968-as évben 325 millió forint nyereséget álítottak elő, ebből 259 millió az alaptermelésre, 66 millió pedig melléküzemági termelésre esik. A termelési költségek megoszlása ugyanebben az évben a következő volt: anyagi költségek 59 %, munkaköltségek 24 %, leírások 4 %, egyéb költségek 13 %. A társulásokban 1968-ban 3690 személy dolgozott, ezek közül 1340 volt a szövetkezeti tag, 2350 pedig alkalmazott személy volt. Nem mezőgazdasági termelést folytató társulások A magyar Népköztársaságban 1968- ban 53 nem mezőgazdasági Jellegű termelést folytató szövetkezetközi társulás működött, ebből 16 gépgyártással, 4 szállítóeszköz gyártással, 4 mezőgazdasági termékek Ipari feldolgozásával, 3 víz- és erdőgazdasággal, 1 szállítással, 16 felvásárlással és raktározással, 3 a mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatásokkal, 2 üdültetéssel, 4 pedig egyéb ipari termeléssel foglalkozott. A gazdasági mechanizmus reformja új feltételeket teremtett a mezőgazdasági termékek értékesítésében is. A régi kötött értékesítési módokkal szemben a mezőgazdasági termelők ma szabadon választhatják meg termékeik felvásárló partnerét. Lehetségessé vált a fogyasztóval való közvetlen kapcsolat megteremtése Is. Mindez együtt csökkenti az értékesítéssel járó költségeket, növeli a vállalatok jövedelmét, és a lakosság ellátásának a színvonalát. Ugyanakkor ez a lehetőség a vállalatok szoros együttműködését követelt meg, amelyek közös értékesítési központokat hoznak létre, melyek gondoskodnak a termékek forgalmazásáról úgy az egyes vállalatok között, mint a fogyasztók Irányában. A fejlődés folyamán a termékeket értékesítő társulásoknak két típusa alakult ki. — Mezőgazdasági Irodák, — Értékesítő társulások. Terménykereskedelmi mezőgazdasági irodák A terménykereskedelmi mezőgazdasági irodák elsősorban a termékek eladását közvetítik százalékos részesedés fejében. Emellett ellátják a tagvállalatokat a termeléshez szükséges anyagokkal, gépekkel, vetőmaggal, tenyészállatokkal, különböző szolgáltatásokat nyújtanak, úgymint szakmai tanácsadást, felülvizsgálást a vásárlásoknál és az értékesítéseknél stb. A legnagyobb mezőgazdasági iroda Budapesten működik Az irodának 410 alkalmazottja van és mintegy 1000 mezőgazdasági termelőszövetkezet tartozik a körzetébe. 1968-ban ez az iroda 1 milliárd forint értékű terményforgalmat bonyolított le, 7,6 millió forint bevételhez Jutott, amiből 1,9 millió forint volt a nyereség. A kitermelt nyereség felét az iroda elosztotta a tagvállalatok között, felét pedig saját alapjainak a feltöltésére fordította. Az utóbbi időben ez az iroda mezőgazdasági termékek exportálásával Is foglalkozik. Értékesítő társulások önálló közös vállalatokról van sző, amelyek saját számlájukra felvásárolják a mezőgazdasági vállalatok termékeit és azokat a megfelelő kezelés után értékesítik. Saját elárusító helyekkel rendelkeznek, tagjaiknak különböző szolgáltatásokat is nyújtanak, főleg az anyagellátás terén. E vállalatok tevékenysége fokozatosan kiterjed a termékek feldolgozására is. Külön értékesítő társulásként működik az állami gazdaságok értékesítő Irodája. 1968-ban ez az Iroda közvetítette az állami gazdaságok piaci termelésének 35 %-át a különböző felvásárló szervek és a fogyasztók felé. Az Iroda általában csak mint árukőzvetítő működik, saját számlájára csak a szőlőt vásárolja fel. Tevékenysége elsősorban az igényesebb kezelést kívánó termékek gyors és szakszerű értékesítése, mint amilyenek a szőlő, a gyümölcs, a zöldségfélék, a vetőmagvak és az ültetőanyagok, takarmánylisztek, hízóállatok stb. 1968-ban az állami gazdaságok ezen az Irodán keresztül 3,8 milliárd forint értékű terméket értékesítettek, ebből 1,3 milliárd ment exportra. Az értékesítő irodának ebből a tevékenységből 8,9 millió forint nyeresége volt. (Ekon. poTnohosp.) Következik: A munkaszervezés jelentősége a korszerű mezőgazdasági termelésben. A nagy teljesítményű traktoroké a jövő Az utóbbi években a mezőgazdaságilag fejlett államokban fokozatosan emelik a mezőgazdasági gépek számát, és igyekeznek növelni azok munkeszélességét is. Ebből kifolyólag sokkal erősebb vontatóészközökre, traktorokra van szükségünk. De éppen ezért nagy gondot kell fordítanunk a nagyobb lóerőteljesítménnyel rendelkező traktorok gyártására. Ezt bizonyítja a múlt évi Nový Sad-1 SAJAM 1969. évi nemzetközi nagyvásár is, ahol a világ élvonalbeli vállalatai mint a Ford, Massey Ferguson, Johon Deere, David Brown, Steyer, International Harvester, vagy a SAME vállalatai is csupán 100 LE meghaladó teljesítményű traktorokat állítottak ki. Nem véletlen ez, hiszen ma már egyre gyakrabban találkozunk 100—200 LE traktorokkal, melyeknek nagy a vonóhorogteljesítményük, s ezáltal lehetővé teszik a nagy munkaszélességgel rendelkező mezőgazdasági gépek nagyobb munkasebességgel történő vontatását. Szántásnál ez a vontatási sebesség elérheti a 7—8 kilométert is és így lehetséges a munkagép teljesítményét az óránkénti egy hektár fölé emelni. Csehszlovákiában ma a szántás 85—90 százalékát lánctalpas traktorok végzik, melyeknek a munka közbeni haladási sebessége nem lépi túl a 3—4 kilométeres gyorsaságot, teljesítményük pedig csupán 0,3—0,4 hektár között mozog. Ezért aztán érthető, hogy az USA, a Szovjetunió, az NSZK és Dánia rohamosan emeli a nagy teljesítményű traktorok gyártását. Ha hazánkban megvizsgáljuk az egyes mezőgazdasági munkafolyamatokat az erőszükségletük szerint, akkor rájövünk, hogy gépparkunk, de főleg az erőgépeink százalékos összetétele nem megfelelő. A jövőben nagy gondot kell fordítanunk ennek az aránytalanságnak a kiküszöbölésére. Hazánkban a traktorparkok összetételét a közeljövőre nézve úgy tervezik, hogy azok 98 százalékát a kerekes traktorok képezzék, és a lánctalpas traktorokra csupán a felmaradó 2 százalék jusson. A lánctalpas traktorok már jóformán elavultnak mondhatók, azonkívül nagyon sok ráfordítást követel az üzemeltetésük és karbantartásuk Is és ezzel szemben csakis idénymunkák elvégzésénél tudjuk igénybe venni a segítségüket. A jövőben tehát a munkálatok túlnyomó részét a kerekes traktorok fogják végezni. Ezeknél az alaptípus képviselője a 80 LE gép lesz, mely előreláthatólag a kerekes erőgépek 65 százalékát képviseli. A lánctalpas traktorokat pedig csak a vizenyősebb területeken, az erdészetben és a meliorációs munkálatoknál fogják alkalmazni. Nálunk még nincsenek használatban ezek a nagyobb erőkifejtésre alkalmas traktorok, de már sok helyen összehasonlították a különböző típusú és gyártmányú erőgépeket, mint például a szovjet gyártmányú DT—54 és —75, a csehszlovák Crystal Z—8011, az NDK-beli ZT—300 és a MNK D4K-B jelzésű traktorok teljesítőképességét és arra a következtetésre jutottak, hogy a nem túl nedves talajban a kerekes traktorok nagyon jó munkát végeztek. Jó teljesítményt nyújtott például a magyar gyártmányú Dutra, amely az FE—4 ekével dolgozott. Ezeknek az ekéknek ugyanis sokkal kisebb a talajjal szemben kifejtett ellenállásuk és könnyebben mozognak a talajban, ami csökkenti a vonóerő szükségletet. A nagyobb teljesítményű traktorok használatba vétele természetesen magával vonja a mostani technológiai folyamatokon történő változtatásokat is. de azt hiszen megéri a fáradságot, ha tudatában vagyunk annak, hogy ezekkel az intézkedésekkel a növénytermesztésben dolgozó munkások munkatermelékenységét 30 százalékkal is emelni tudjuk a mostanihoz viszonyítva. Csirke József, Rimaszécs Ésszerűen - meggondoltan Érsekújvárban a még építés alatt álló meliorációs szövetkezet gazdái a friss gondok mellett már távlati célkitűzéseket is tartogatnak a betévedt újságfró részére. Rafajlovié Gyula igazgató elvtárssal folytatott beszélgetésem is ezt igazolta. A meliorációs szövetkezet tulajdonképpen a mai formájában a mezőgazdasági épftövállalatnak 1969. július 1-én a szövetkezetbe történő részleges deiimitálásával kapta meg új, lényegesen kiszélesített profilját. Ezt megelőzőleg talajjavftási és Öntözőberendezéseket készített, valamint lecsapolásokat végzett, továbbá tanácsadóként működött, s végül, de nem utolsósorban gyümölcsösök és szőlők telepítésénél segített a mezőgazdasági üzemeknek. A társulás folytán kibővült munkaprogram távlati célkitűzését úgy is fogalmazhatnám, hogy a mezőgazdasági beruházások valamennyi fajtáját ezentúl egy helyről fogják irányítani, és kivitelezni. Az új feladatok sikeres megoldásához feltétlenül szükséges a korszerű gépekkel felszerelt építőcsoportok, valamint a saját segédtermelési részlegek megszervezése. Az említett építkezéseket vállalati forma helyett most már önsegélyes építkezés formájában kell megoldani, mégpedig nem költségvetési áron, hanem a saját költségekre épített díjszabás mellett. Vajon miért kellett ehhez a döntő lépéshez folyamodnia az állami építőiparnak, közel két évtizedes segítsége után? Egyszerűen azért, mert az már korábban is mostohagyerekként kezelte a mezőgazdaságot, napjainkban pedig a kapacitások hiánya és a feltornyosult feladatok miatt kénytelen volt hátat fordítani a mezőgazdaságnak. Vajon milyen anyagi felkészültséggel tekint a szövetkezet az igényes feladatok elvégzése elé? Elsősorban saját alapeszközeire támaszkodik, a továbbiakban azonban szükséges az állami segítség. Az érsekújvári termelési központ kiépítéséhez már meg is kapták az 1 millió 350 ezer korona értékű támogatást. — Adottságainknak és a szükségletnek megfelelően az építkezések új központját Érsekújvárott építjük ki, a hagyományos talajjavító és ezzel összefüggő egyéb munkálatok központját pedig Párkányban fejlesztjük tovább, ahol a GTÄ és MFEV felszabaduló épületeiben Uzenirészlegeket létesítünk. Az érsekújvári központ mellett saját tervezési osztályt létesítünk, ahol az egész járás részére elkészítjük a tervdokumentációkat. Az építkezéseknél nélkülözhetetlen termelési részlegek megszervezésével elejét vesszük a különböző szerelő vállalatokkal történő végtelenségig tartó huzavonáknak. A mezőgazdasági társulás előrelátását igazolja az a tény is, hogy a Renokov cég kiképzett részünkre 20 ipari tanulót, akik már fél év múlva sorainkat fogják erősíteni. Számolunk azzal is, hogy a felnőtt ipari munkások toborzásánál is sikerrel járunk — mondotta többek között Rafajlovič elvtárs. — A párkányi termelési központnál a talajjavító munkálatok mellett nagyobb mértékben szorgalmazzuk a már bevált ágazatokat, mint a szőlőoszlopok, kerítések, talajkockák gyártását, mivel az ilyen irányú szükségletünket eddig csak 50 százalékra fedezi a termelés, pedig termékeink iránt érdeklődést tanúsítottak a magyarországi mezőgazdasági üzemek is. Az új vállalkozásnak az 1970. évre kitűzött feladatai meghaladják a 39 milliós értéket. Ezenkívül a járás területén az egységes földmüvesszövetkezetek 27 millió korona értékű önsegélyes építkezéseihez is mi biztosítjuk a szükséges műszaki és technikai anyagokat. Persze az építkezések többletgondja sem vonhatja el figyelmünket az olyan elsődleges feladattól, mint a termőföld szüntelen gyarapítása és minőségének lényeges javítása. Szlovákiában csak az elmúlt évtized alatt 145 ezer hektárnyi szántóföldet vettek el a mezőgazdaságtól különböző építkezésekre, a meglevő területnek pedig 40 százaléka konkrét talajjavításra szorul. Járásunkban a Duna és a Garam folyók térségében 12 millió korona ráfordítással 800 hektárnyi terület várja az ilyen beavatkozást. — Jelenlegi nehézségek ellenére már a távlati tervekkel is foglalkozunk. Az elavult állatférőhelyeket a gazdaságos és korszerű termelés érdekében nagykapacitású gépesített termelő csarnokokkal kell helyettesíteni. Az első célkitűzésünk egy automatizált sertéshizlalda megvalósítása, melynek tervezésénél és kivitelezésénél figyelembe vesszük a magyarországi üzemek eddigi tapasztalatait is. Távlati terveinkben szerepel még különböző célépületek, gyümölcstárolúk és szárítóberendezések kivitelezése is. Reméljük, hogy ez a vállalkozás meghozza majd a várt eredményeket. Lejegyezte: Gábris József, Érsekújvár
