Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-14 / 11. szám
Jobb félni... A mezőgazdasági termelés korszerűsítése, gépesítése követkéz tében megnövekedett a balesetveszély, ezért ennek megelőzésére a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Szövetkezeteinkben manapság a munkakultúra és a balesetelhárítás kérdése egyre jobban előtérbe kerül. A különböző munkaszakaszokon egy percre sem szabad lebecsülni a munkabiztonság rendszabályait, mert azok mellőzése vagy csak felületes betartása súlyos következményekkel végződhet. Komáromban a járási Mezőgazdasági Társulás balesetelhárítási és tűzvédelmi szakelőadója, Hanzsér Zoltán tájékoztatott a balesetmegelőzés érdekében kifejtett tevékenységükről. — Az elmúlt évben 572 balesetről kaptam jelentést. Természetesen ez a szám magába foglalja az egész egyszerű, kisebb sérüléseket Is. Járásunkban 54 mezőgazdasági üzemet tartunk nyilván, ebből 48 EFSZ, 'három ÄG, és eg-egy GTÄ, meliorációs szövetkezet és mezőgazdasági építkezési vállalat. — Tavaly hány üzemből jelentettek balesetet? — összesen 50 mezőgazdasági üzemben volt klsebb-nagyobb baleset. Ebből kettő tragikusan végződött. Ifjúságfalván előzetes iskoláztatás nélkül áthelyeztek egy 45 éves dolgozót a négykorongos fűrészhez, ahol munka közben a munkabiztonsági óvintézkedések mellőzése következtében halálos sérülést szenvedett. A baleset itt főleg gondatlanságból történt. Dunamocson a véletlen játszott közre, amikor egy 38 éves többgyermekes családapa a takarmánykazalről a hőréteg eltávolítása közben véletlenül lecsúszott, s a pótkocsiba esett. Sérüléseibe belehalt. Amint láthatjuk, az elővigyázatlanság és felelőtlenség, de gyakran a véletlen következtében adódnak tragikus balesetek, amelyekből súlyos erkölcsi és anyagi kár származik. Sokszor pénzben nehéz felmérni az így keletkezett károkat, hiszen a családapát nem lehet pótolni. Tavaly a balesetek a komáromi járás mezőgazdasági üzemeiben 18 431 munkanap kiesést idéztek elő. — Hol volt a legtöbb baleset és mely üzemek a balesetmegelőzésben az élenjárók? — Bátorkeszln volt a legtöbb, ahol 38 baleset történt, de nem súlyosak. A legkevesebb csupán egy baleset, a következő szövetkezetekben volt: Bogya, Gadóc, Karva, Pat és Štúrova. — Ha az idő engedi, lassan megkezdődnek a tavaszi munkák. Az első negyedévben is történnek balesetek? — örvendetes jelenség, hogy tavaly az első félévben kevés balesetről kaptunk jelentést (az első negyedév balesetmentes volt!) Egyet azonban megemlítek: Gútán lucernakazalozás közben egy dolgozó a T—172-es rakodógép munkájának figyelésekor hátnalépett és leesett a kazalról. A terménybetakarítási munkálatoknál a szalmaprés hidraulikája, a gabonakombájn szemtárolója okozott sérüléseket. — Hogyan kerülhetik el és előzhetik meg a balesetet? — Ennek egy módja van, éspedig a munkabiztonsági óvintézkedések következetes betartása, mert általában ezek mellőzése okozza a balesetek 80 százalékát. Ez pedig úgy számolható fel, ha a dolgozók saját munkaszakaszukon részletesen ismerik az óvintézkedéseket, amit a szövetkezet vezetői ellenőriznek és a felmerült hiányosságokat eltávolítják. Ahhoz természetesen, hogy a vezető dolgozók ellenőrizhessenek és figyelmeztethessenek, elsősorban nekik kell gazdag ismeretekkel rendelkezniük. A komáromi járásban a balesetmegelőzésre nagy gondot fordítanak. Már négy évvel ezelőtt bevezették a vezetők és a mezőgazdasági dolgozók széleskörű iskoláztatását. A balesetmegelőző iskolázásokon a szövetkezetek, állami gazdaságok és a meliorációs szövetkezet vezető dolgozóin kívül részt vesznek a járási mezőgazdasági társulás szakosztályainak vezetői is. Valóban nem lehet lebecsülni a mezőgazdaság nagymértékű gépesítése következtében a balesetveszélyt. Ezen a téren példás munkát végeznek a komáromi járásban. Ezt tanúsítja Hanzsér Zoltánnal folytatott beszélgetésünk is, mert a közmondás is azt tartja: „Jobb félni, mint megijedni!“ . • K. P. Nemcsak rajtunk múlik Otthonában találkoztam SZŰRI ZOLTÁNNÁL, a madari szövetkezet mechanizátorával. A balesetmegelőzésről és az ezzel összefüggő problémákról beszélgettünk. Megtudtam tőle, hogy szövetkezetükben tavaly komolyabb baleset nem fordult elő. Egyébként a különböző munkaszakaszok vezetői évenként kioktatják a dolgozókat a munkabiztonsági óvintézkedések betartásáról. Az oktatásról jegyzőkönyvet készítenek, s ezt a résztvevők aláírják, ami azt jelenti, hogy a dolgozók megismerkedtek a munkabiztonsági előírásokkal, tehát felelősek azok betartásáért. Szűri Zoltán, aki 12 éves korától mindig jó példával jár elő a munkában, jelenlegi beosztásában is példásan végzi kötelességét. Arra figyelmezteti a dolgozókat, hogy a balesetveszélyt nem szabad lebecsülni. A mechanizátor 1954-től 59-ig az ógyallai GTÄ-n mint brigádvezelő, majd ezt követően egy évig elnökösködött a szövetkezetben, a Galántai Gépészeti Mzsteriskola elvégzése után pedig mint főgépesítő tevékenykedik a szövetkezetben. Tavaly a Kiváló Dolgozó kitüntetést kapia fáradságos és példás munkája elismeréséül. A szövetkezet gépparkját négy DT—54-es és egy DT—75-ös lánctalpas. 27 kerekes traktor, három gabonakombájn és egyéb mezőgazdasági gép képezi. Bizony szükség van itt a jó szervezésre, hogy minden munkát agrotechnikai határidőn belül, balesetmentesen végezzenek el. A főgépesítő a két brigádvezetövel együtt mindent elkövet a termelés fokozása és a baleset megelőzés érdekében. Évente iskolázást szerveznek a munkák megkezdése előtt, és ehhez hathatós segítséget kapnak Hanzsér Zoltántól, a Komáromi járási Mezőgazdasági Társulás balesetelhárítási és tűzvédelmi szakelőadójától. A gépesílelt brigádban elég sok fiatal dolgozik. Az átlagos életkor 25—30 év között van. Tavaly négy fiatal szerezte meg a traktorvezetési jugositványt. Madáron törődnek a munkabiztonsági rendszabályok betartásával. Ez nem utolsósorban Sóki Lajosnak, a szövetkezet elnökének is az érdeme, aki szervezi az iskoláztatásokat, a csoportgyűléseken pedig előadásukat tart. — A tőlünk telhetőt megtesszük — mondja búcsúzóul Szűri Zoltán, — de nagyon sok esetben nem rajtunk múlik, hogy a gépek és a traktorok üzemképesek e, mert a hiányos alkatrészellátás következtében nagyon sok a javítás, ami részben okozza a balesetveszélyt is. Ez az állapot figyelmeztet és még nagyobb óvatosságra inti a traktorosokat, gépkezelőket és a szövetkezetek irányítóit. SZÖVETSÉGI SZEMLE Ha Virten jár az ember, nem kerülheti el a figyelmét egy modern, befejezés előtt álló egyemeletes épület. Nem kellett sokat kérdezősködni, s megtudtuk, hogy ez lesz majd az új iskola A régi földszintes Alma Mater ugyanis már olyan állapotban van, hogy igencsak ráfér a nyugdíj. A korszerű „sulit“, mely mellé egy bölcsőde és óvoda is tartozik majd, áprilisban fogiák kolaudálni. Az is-Ikola felépítéséhez, mely terven kívüli akció volt, a szövetkezet 300 ezer koronával járul hozzá, ezenkívül mindennemű munkát is biztosított. De ezt már a szövetkezet elnökétől és alelnökétől, Bielik Gyulától és Polgár Dénestől tudtuk meg, akikhez Időközben betértünk egy kis tereferére. Noha csak néhány nappal látogatásunk élőt tartották a virtiek az évzáró gyűlést, ezúttal a szokástól eltérően nem az elmúlt esztendőben elért eredmények iránt érdeklődtünk, hanem elsősorban a szociális helyzet, a munkakultúra, az emberről való Az új iskola • MINDEN ÉVBEN KIRÁNDULÁSOK • MÉLTÁNYOLJÁK AZ ASSZONYOK MUNKÁJÁT • SZÉP AJÁNDÉKKAL BÜCSÜZTAK AZ ÖREGEKTŐL • ÜJ ISKOLA, BOROZD, STRAND gondoskodás, üdültetés, gyógykezelés érdekelt bennünket. — Nálunk már természetessé vált, hogy a tagok évente különböző kirándulásokon vesznek részt. Az elmúlt esztendőben is három nagyobb szabású utunk volt. Jártunk Magyarországon, Bécsben és a Tátrában. Autóbuszunkat az Idén is kihasználjuk. Az utazások ugyanis hagyományossá váltak és ha elmaradnának, dolgozóink ugyancsak furcsállták. A kirándulások körül tehát nincsen baj, a gyógykezelési kvótánk azonban meglehetősen alacsony. Évente csak két-három dolgozónk kap beutalást, és ez nagyon kevés. — Háromszáztíz szövetkezeti tagunk között sok az asszony, akik ugyancsak jő munkát végeznek, ezért évente kétszer — az aratási ünnepélyen és Nőnapkor — külön kiemeljük munkájukat, és megjutalmazzuk őket. Mindegyik női dolgozónknak 450 — 500 korona értékű teszilanyagot veszünk. Ezenkívül természetesen virággal is kedveskedünk nekik. Most, március 8-án is vacsorát, majd táncmulatságot rendezünk tiszteletükre. Természetesen a kiadásokat a szövetkezeti fizeti. Ezen kívül igyekszünk asszonyaink számára megteremteni az optimális lehetőségeket. Bölcsődénk a faluban már négy évvel ezelőtt alakult, akkor, mikor egyre több asszony kapcsolódott a munkába. Legkisebb lakóink az öreg iskolából hamarosan az újba költöznek, ahol saját óvónő-gárdánk felügyelete mellett töltik el a nap egy részét. Az udvaron egy külön elkerített hely lesz homokozóval, 'hintákkal stb., úgy hogy a dolgozó anyukáknak napközben igazán nem lesz gondjuk csemetéikre. Az egész iskola körülötti rész parkosítva lesz. A falu szépítésére is kidolgoztunk egy tervet. — A szolgáltatási hálózat kibővítéséről sem feledkeztünk meg. Két millió 800 ezer korona befektetéssel a Jednotával karöltve még az idén hozzákezdünk egy korszerű vegyeskereskedés és kultúrház építéséhez, melyet már a jövő évben át szeretnénk adni rendeltetésének. Az épület földszinti részében lesz az üzlethálózat (hentesáru, vendéglő), az emeleten pedig egy 280 férőhelyes terem, klubhelyiség könyvtárral, egy vendégszoba, irodahelyiség, ezenkívül a mellékhelyiségek. — A munkakultúrát is igyekszünk évről évre javítani. Az utak karbantartásán kívül a közelmúltban felépítettünk a majorban egy helyiséget, ahol átöltözhetnek és zuhanyozhatnak dolgozóink. Beszélgetés közben a nyugdíjasokra is szó terelődött. Bielik Gyula elmondotta, hogy a múlttal szemben ezen a téren is lényegesen javult a helyzet, hiszen mióta rendezték ezt a kérdést, a legalacsonyabb nyugdíj náluk 600 koronára emelkedett. — A pénzen kívül két mázsa gabonát is kapnak volt dolgozóink, és csúcsmunka idején még sokan be-bejárnak segíteni, amit természetesen ugyancsak megfizetünk. Most, az évzáró gyűlésen is elbúcsúztunk néhány idős dolgozónktól. Azonkívül, hogy megköszöntük sokévi fáradságos munkájukat, a férfiakat egy-egy órával, az asszonyokat pedig aranyozott kávékészlet felszereléssel ajándékoztuk meg. Persze, az öreg nyugdíjasok nálunk is kevesebbet kapnak, mint azok, akik most vonulnak nyugalomba, és ez nem igazságos, hiszen ők többet és nehezebb körülmények között dolgoztak, mint mi most. De ezen sajnos, mi nem segíthetünk. A tatarozás alatt álló virtl kastélyt is megtekintettük, mely, ha a munkálatok befejeződnek, ugyancsak büszkesége lesz a községnek. A pincehelyiségben épített igen hangulatos borozót — melyet többek között néhány régi, a helyszínen feltárt avar sírban talált fegyver is díszít — sok nagyvárosban is irigyelnék. A jó virti borocska, pikáns ízű kolbász és a kandallóban lobogó tűz bizonyára messzi környékről is csalogatja majd a vendégeket. A kastély és a tőle nem messze fekvő ismert halászcsárda között a közelmúltban felépült még valami, amivel ugyancsak kevés község dicsekedhet. Nem tudom, kinek a fejében született az ötlet, de igencsak jó gondolat volt fölépíteni az 50X35 méteres úszómedencét. A strand felépítésének bizonyára nemcsak a „bennszülöttek" veszik majd hasznát a kánikula idején, de az itt nyaraló vendégek is. Bielik Gyula ugyanis még azt is elárulta, hogy nyáron a szövetkezet szobákat is kiad majd az érdeklődőknek. Tervük ugyanis az, hogy a medencébe a környék gyógyvizét vezetik majd be, és ha ez az elképzelés sikerül, úgy bizonyára nagyon is szükség lesz a kiadó szobákra. ORDÖDY VILMOS Czövetkezeteinkben 20 éves * fennállásuk óta sok minden megváltozott. Ha kezünkbe kerülnek az első években elért eredmények, terméshozamok, azok a maiakhoz viszonyítva szinte nevetségesek. De nemcsak az eredmények és ezzel együtt természetesen az életszínvonal is növekedett évről évre, de a munkakultúra, a munkabiztonság, az emberről való gondoskodás is egyre magasabb szintre került. Szövetkezeteinkben napról napra több a mérnök és a szakképzett fiatal. A keresetek sem lebecsülendők. A kultúra és a szórakozási lehetőségek is egyre javulnak. A mezőgazdasági dolgozónak már nem ismeretlen fogalom a szabadság sem, mely a legtöbb esetben nem is akármilyen. Sok helyen külföldi nyaralásokkal jutalmazzák a legjobbakat. A nyugdíjasok helyzete is összehasonlíthatatlanul jobb, mint évekkel ezelőtt. Komáromban a termelési igazgatóságon Mituch Jozef fel és Tóth Tiborral beszélgettünk, milyen is e téren a helyzet az ő járásukban, hányán járnak üdülésekre, gyógykezelésekre stb. MItuch és Tóth elvtársek elmondották, hogy a múlt évben 460 dolgozó vett részt jutalomüdülésen az Agroturiston keresztül. Ebből 120-an külföldön, leginkább Bulgáriában, Romániában, Jugoszláviában, az NDK-ban Sokoldalú gondoskodás és Magyarországon töltötték a megérdemelt pihenőt. Néhány vezető görög-, francia- és olaszországi tanulmányúton is részt vett. — Az idén még több szövetkezeti tag utazhat külföldre és ismerheti meg majd hazánk szépségeit. Tervünkben többek között egy egyiptomi út is szerepel. Több hazai nyaralás gyógykezeléssel van egybekötve. A gyógykezeléseket tagjaink az orvosi bizonyítvány alapján kapják. A szövetkezeti dolgozók gyermekeiről sem feledkeztünk meg. Űk évenként a pionírtáborban töltik a vakáció egy részét. Az idén a „magyar tengerre“ készülnek. A jelentkezőíveket már szét is küldtük az egyes szövetkezetekbe. Az utazási költségek jelentős részét a Parasztszövetség fizeti. A hazai utaknál az árak 50, a külföldieknél pedig 20 százalékát téríti. Az említett utakon kívül természetesen még maguk a szövetkezetek is rendeznek hazai és külföldi kirándulásokat. — Járásunkban a szociális helyiségek kiépítésére, korszerűsítésére is nagy gondot fordítanak. A nyugdíjasokról, pártalapító tagjainkról sem feledkezünk meg. A legalacsonyabb nyugdíjhatár járásunkban 500 korona, ezen kívül — a szövetkezet gazdasági eredményeitől függően — természetbeni juttatásban is részesülnek az öregek. oy.-kp-
