Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-07 / 10. szám
Tulipán, tulipán, neked nyílik Anyukám... Pöttömnyi emberkék csücsülnek a picinyke padokban. Kik is ők? A szüntelenül megújuló ELET legszebb „virágát“. A lenszöke fiúgyerek — a kisdedóvó legifjabb lakója — alig több három évesnél. Viszont a legidősebb copfos, rózsaszínmasnis öt esztendős múlhatott. Elnézem őket. Duzzadnak az egészségtől. Illemtudóak, értelmesek. Szemlélgetés, trécselés közben kósza gondolataim gyeplőjét megmarkolva rádöbbenek: hiszen a XXL század embereihez van szerencsém! Ezek még hozzávetőleg fiatalon, életük delén lépik át a századfordulót .., ★ No de maradjunk csak a jelen talaján. Egykori paraszt-portán vagyunk. Az udvar még kissé rendezetlen. Annál katonásább rendben sorakoznak az előszobában a cipellők, meleg csizmácskák... Ez év nyarán lesz tíz esztendős a felsöpatonyi „Vörös Csillag" szövetkezet kisdedóvója. E közös gazdaság vezetői már egy évtizeddel ezelőtt felismerték: a dolgozó kisgyermekes anyák gondján-baján úgy enyhíthetnek, ha gyermekeik neveléséről intézményesen gondoskodnak. Es egyhamar cseledektek is. Azóta a gyermekek gondviselését két tagú személyzetre bízzák a szülők, hogy egész napon át nyugodtan dolgozhassanak. Az óvodavezetőnő, S idő Ilona egyet-mást elmond. Míg őt az állam fizeti, helyettesét, Varga Margitot viszont a szövetkezet jutalmazza. — Mennyi a teljes létszám? — A teljes létszám ebben az évjáratban huszonkettő. Jelen esetben csak tizenhárom, ami ritkán fordul elő. — S fizetnek-e a szülők valamiféle költséget? — Semmit nem fizetnek. Teljesen ingyenes a gondozás. A szövetkezet a kiadásokat a szociális és kulturális alapból fedezi. Évente mintegy ötven-hatvanezer koronát költ erre a célra. — Es a szülők mindannyian szövetkezeti tagok? — Nem mondhatnám. Csak mintegy fele az. A másik fele az iparban dolgozik. De a feleségek sokszor segítenek a szövetkezetnek. Főleg akkor, ha szabadságolások vannak. Ilyenkor, vagy csúcsmunkák idején jól jön a segítség... Helyettese, Varga Margit óvónő meg arról beszél, mennyire lelkes támogatói a szülők a kulturális rendezvények előkészítésének. — Még a műsor előkészítésekor is segédkeznek a szülők. Természetesen, a kultúrházat is megtöltik. Gyerekeikkel együtt izgulnak, lelkesednek, ha színpadra lépnek. Ezért mindenképpen nyilvános dicséret jár a felsöpatonyi szülőknek. E jó példa serkentse más községek, falvak gyermekes anyáit hasonló tettekre. Az anyukák ünnepére készülődés lázában leptük meg a csécsényi óvoda kicsi lakóit. Farkas Boriska eldicsekedte, hogy édesapja a pozsonyi Kovosmalt-ban fürdőkádákat csinál. Ozsvald Irénke meg arról beszélt, hogy édesapja állatgondozó a szövetkezet lőgéri telepén, édesanyja pedig fejőnő. — S öcsikédet hogy hívják, Irénke?? — Józsikának — S mit csinál Józsika? — Sokat aluszik. Meg sírni is tud. A pletykálkodást Brunzvig Ildikó folytatja. Elújságolja, hogy az ő édesanyja szintén fejőnő és jelenleg anyasági szabadságon van, édesapja pedig a Nové Košariská-i betonelemgyárban dol-9°Versszavalók is akadnak. Sárközi Elemér barnaképű, sötéthajú gyerkőc illedelmesen meghajol, s bátor hangon szavalja Dénes György: Margaréta virág ■.. című versét. Hamis pózolás és hiba nélkül. Majd Ozsvald Ildikó és Surányi Herminka lép a porondra. Együtt harsogják csillogó szemmel, átszellemültem „Tulipán, tulipán, Neked nyílik Anyukám ... (kovács) ★ Kis óvodások ás ьь«з1оП;. gondviselőik SZÖVETSÉGI SZEMLE -------------------------------------------------------„Olyan nincs“ A legfelsőbb fórum, a taggyűlés vitatja a közös gazdaság eredményeit, hiányosságait. A felszólalók nem fukarkodnak a bírálattal, pedig a királyfia karosai szövetkezetben elég magas a termelés szintje, hisz gabonából átlagosan 42 mázsát értek el hektáronként. Az anyakocánként! malacsaaporult meghaladja a 17 darabot, az évi tejhozam pedig tehenenként több mint 3000 liter. Az eredményes gazdálkodásról tanúskodik az a tény is, hogy a pénzügyi bevételi tervet túlteljesítették és a tagság keresete is eléggé magas. Egyszóval aki itt igyekszik, szépen kereshet. A bírálatok sem azért hangzottak el, hogy talán a lejtőn megy lefelé a szövetkezet, hanem azért, hogy a jövőben még eredményesebben haladhassanak előre. Többen felvetették, hogy drága a termelés, tehát jobb munkafeltételekkel, ésszerűbb termeléssel csökkenteni kellene az önköltséget. Év közben erre valószínűleg sor is kerül. Sőt, más olyan intézkedésekre is, amelyek hozzájárulnak a többterme léshez. Általában jó munkát végzett a legfelsőbb fórum, de épp a határozati javaslat megszavazásakor kapott meg egy olyan dolog, amiről szólni kell. Összesen csak nyolc asszony nyújtotta fel a kezét. Tévedés ne essék, nem azért, mert a királyfiakarcsai asszonyok tartózkodtak volna a szavazástól, hanem azért, mert egyszerűen nem ültek többen a taggyűlésen a teremben. Nyomban megjegyzést tettem Erdős Gabriellának, a szövetkezet könyvelőnőjének, hogy talán ebben a szövetkezetben nem dolgoznak asszonyok? Azt hittem, mentegetődző választ ad, de megerősítette, hogy csak ennyi asszony dolgozik állandóan a szövetkezetben, a többiek az idénymunkákban segítenek valamit, de a közös dolgaihoz vajmi keveset szólnak hozzá. Ezért Királyfiakarcsán a taggyűlések olyanok, mintha a férfiak gyülekezetei lennének. Ezek után jogosan ágált bennem a kérdés, vajon itt még mindig „az asszony maradjon a főzőkanál mellett“ elmélet uralkodik? Persze, nem ítéltem mindjárt. Elbeszélgettem a szövetkezet vezetőivel, a tagokkal. De feltevésemet Boráros Imre, a pártszervezet elnöke még jobban aláhúzta. Érdeklődtem tőle, hogy hány asszony van a szövetkezet vezetőségében? Először iám nézett, elcsodálkozott, aztán felkiáltott: „Olyan nincs, kérem! Aszszony a vezetőségben? Nálunk ilyesmi nem létezik!“ De a pártszervezetnek sincs női tagja. Egyszerűen az asszonyokat nem vonják be a falu politikai és társadalmi életébe. Valahogy talán saját hibájuk miatt is kívül rekedtek, s nem vesznek részt a kormányzásban. Aztán szót váltottunk a nyolc „árva“ asszonnyal is. Csűrték-csavarták a dolgot, nem igen törekedtek, hogy szót, teret kapjanak. Évente egyszer, a Nőknapján találkoznak az asszonyok, ezért hálásan gondolnak a vezetőségre, mert olyankor virágot és tárgyi ajándékot kapnak. De tovább semmi... Megy minden a régi úton. Két nyugdíjas asszonnyal is elbeszélgettem, Wurcel Annával és Wurcel Margittal. A baromfitenyésztésben dolgoztak rendszeresen. Volt keresetükkel nem Igen dicsekednek. Szerintük többet is kaphattak volna. Hogy bizonyítja az a tény Is, hogy csak 490 korona nyugdíjat kapnak havonta. Hát ez bizony nem sok. Ezért szeretnének még dolgozni, de a szövetkezet nem biztosít munkalehetőséget. Tény, hogy munkalehetőség asszonyok száméra egyre kevesebb ebben a szövetkezetben, mert a múlt évben még a kertészet is megszűnt. Királyfiakarcsán tehát az asszonyok nem igen jutnak szóhoz, kevesen látogatják a taggyűléseket és a közös rendezvényeket. Talán azt tartják, hogy döntsön a férfinép, hisz az végzi a munka nehezét. Nem egészen ' helyes gondolkodás ez, mert kell hogy ez asszonyok, bár sokkal elfoglaltabbak az otthon rendbetartása miatt, mint a férfiak, aktívabban vegyék ki részüket a társadalmi életből. Remélhetőleg ebben az igen eredményesen gazdálkodó szövetkezetben a jövőben jóval nagyobb szót kapnak az asszonyok. Balia József Férfiak a nőkről Ügy adódott, hogy Szőgyénben járva a nagy szövetkezeti család néhány férfitagjával elbeszélgethettem, így Nőnap-közeiben ml másról eshetett volna szó, mint a szövetkezetben dolgozó asszonyok és lányok munkájáról, vagyis arról, hogy a férfiak miként vélekednek a nőkről. Fazekas János elvtárs, a szőgyéni Barátság Szövetkezet alelnöke többek közt elmondta, hogy a két részlegen mintegy 235 nő derekasan kiveszi részét a munkából. A tehenészetben és a kocáknál a dolgozók 99 százaléka nő. Mindnyájan példásan teljesítik feladatukat. Jónás Eszter és Fekete Ilona a múlt évben például 20,7, Nágel Gizella pedig 21,3 malacot választott el kocánként. Természetesen a fejőnők is kitűnő eredménnyel dicsekedhetnek. Barna Magdolna 3423, Simonka Mária pedig 2611 liter tejet fejt tehenenként. A borjúnevelésben Halász Ilona volt a legjobb, 0,80 kg-os egyedenkénti súlygyarapodással. Ha már az állattenyésztésben dolgozó nők eredményeit méltatom, megkérdeztem Bottyán Boldizsárt, a baromfifarm csoportvezetőjét, elégedett-e a farmon dolgozó asszonyuk és lányok munkájával. Elmondta, hogy mintegy 50 nő dolgozik a felügyelete alatt. S alapjában véve nekik köszönhető, hogy a kacsakeltetésben nagyon jó eredményt értek el. Tavaly például a keltetőgépekbe rakott minden száz tojásból 82, vagyis összesen 94 ezer naposkacsapipét keltettek. Ebben az esztendőben 160 ezer pipe keltetését tervezik. Hasonlóképpen bevált a baromfihizlalás is. Körülbelül 3 millió 800 ezer korona évi bevételt értek el, idén pedig 6 millió 875 ezer korona jövedelemmel számolnak. Külön kell említenem ,hogy a baromfitelepen az éjjeli szolgálatot is nők tartják. A férfiak arról is számot adtak, hogy a 44 hektáros kertészetet is nagyrészt nők művelik. Ezen a munkaszakaszon mintegy 60-an serénykednek, tehát a dolgozóknak 90 százaléka itt is nő. Ez a munkacsoport több mint 1 millió 600 ezer korona hasznot hozott az egyesített szövetkezetnek. Jónás Ferenc, a szövetkezet vincellérje szintén dicsérően beszélt a nők munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a 32 hektárnyi szőlőben rendszerint 60—70 nőt és 10 nyugdíjas férfit foglalkoztatnak. A nők közül 15-öt kénytelenek voltak betanítani a legbonyolultabb munkákra, mint pl. a metszésre. Ha már a férfiak ilyen sok jót mondtak a nőkről, s ha ténylegesen ilyen komoly értékeket termelnek a közös gazdaság boldogulására, arra is választ kellene keresnem, hogy milyen előnyökben, milyen megbecsülésben részesítik a szövetkezet nőtagjait. A kérdésre Pék László, a Parasztszövetség alapszervezete szövetkezeti klubjának vezetője azt válaszolta, hogy a dolgozó nők kisgyermekeit (mintegy 130 gyereket) a napközis óvodába adhatják, ahol teljes ellátásban részesítik őket. A legjobbak legjobbjait pedig az Olomoucban megrendezett FLORA néven ismert kertészeti kiállításra vitték jutalomképpen. Tény, hogy a tehenészetben és a kocafialtatóban dolgozó nők évente nem kevesebb, mivf 365 napot dolgoznak, ami természetesen mások számára is példamutató. A szövetkezetben a Nőnap alkalmából gazdag kulturális programmal egybekötött ünnepi estet rendeznek, s minden egyes rendszeresen dolgozó nőnek könyvet és cserepes virágot nyújtanak majd át a megbecsülés jeleként Ez az ajándék nem nagy, de ha szívből adják, az lesz a nők számára a legnagyobb érték. Hoksza István Újabb barátsági szövetkezet A múlt évben 26 mezőgazdasági üzem viselte a „Csehszlovák—Szovjet Barátság Szövetkezete“ nevet. Idén újabb szövetkezetek veszik fel a megtisztelő titulust, ezek közé tartozik a madari EFSZ is. A madari szövetkezet még 1949-ben alakult, és 1952-ben lett egészkőzségivé. Ma már 2000 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. A gazdaság szarvasmarha hizlalásra, nevelésre és sertéshizlalásra szakosított, de jelentős helyet kap a baromfi- és juhtenyésztés is. A növénytermesztésben főleg a gabona neműek, technikai növények, a zöldség és a szőlészet kap helyet. Az utóbbi években az EFSZ jelentős sikereket ért el. Lényegesen emelkedett például az állatállomány száma, és a hasznosság is fokozódott. A munkaegységek értéke már 27 koronára emelkedett. A falu társadalmi élete is fellendülőben van. Egyre fokozódik a politikai és kulturális tevékenység. Ebből a munkából lényegesen kiveszi részét a Csehszlovák—Szovjet Barátság 80 tagú helyi szervezete ts. A helyi pártszervezet és a tömegszervezetek olyan jó tömegpolitikai munkát fejtenek ki, hogy az elmúlt zavaros időszakban az augusztusi események idején sem került sor szélsőséges megnyilvánulásokra, sőt, 1968 augusztusában a helyi pártszervezet, valamint a szövetkezet a Varsói Szerződés katonáival kapcsolatot teremtett, akikkel együtt biztosították a politikai és nevelőmunkát, valamint a termelési feladatokat. A későbbi időszakban ez a közös munka még jobban elmélyült, és egyre jobban érlelődött a gondolat, hogy a szövetkezet felvegye a Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet. Február első hetében erre sor is került. A jeles ünnepségen részt vettek a Csehszlovák—Szovjet Barátság Szervezet Központi Bizottságának képviselői, köztük Dénes Ferenc, valamint a Szovjetunió bratislavai konzulátusának képviselői, továbbá a hazánk területén ideiglenesen tartózkodó szovjet katonák küldöttsége és a szomszédos magyarországi komáromi megyei pártküldöttség. J. Martanaviő
