Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-28 / 9. szám

CSALÁDI KÖR BARÁTSÁGRÓL Nem engedem, hogy ezzel a gye­rekkel barátkozzl Meg ne lássalak még egyszer vele! Miért nem barát­kozol Inkább a Kovács Pistivel? ö nagyon jól tanul, Illedelmes, segí­tene is a tanulásban. Hányszor és hányszor hangzanak el ehhez hasonló mondatok szülők szájéból vagy dühö­sen, vagy rábeszélő, oktató hangon. S az a jobbik eseti, amikor a szülő másik barátot ajánl gyermekének, mert úgy gondolja, hogy valamilyen szempontból nem megfelelő a fia ba­rátja. A másik — a rosszabbik eset az, amikor kereken eltiltják a barát­­kozástól, mondván — nekem sem volt soha barátom, neked minek — Jót úgyse tanulhatsz tőlel Az olyan felnőtt, akinek nincs ba­rátja, baráti köre — nagyon magá­nyos —, hát még a gyermek?! A ma­gányos gyermek rengeteg kedves él­ményt mulaszt el, gyermekkora sivár, fanyar, gátlásos, túlzottan zárkózott, vidámság nélküli felnőtt válik belőle. Úttörő foglalkozásokon, kirándulás, klubdélután alkalmával mindenki na­gyon jól érzi magát — kivéve azt a gyermeket, aki társtalan. Legtöbbször el sem jön, de ha mégis eljön, nem játszik, nem táncol, nem megy baran­golni, hanem rosszkedvűen gubbaszt, teteti, hogy olvas, vagy azt, hogy nem szeret táncolni stb., — de köz­ben rosszul érzi magát. Órák alatt, szünetekben, úttörő­­programok során sok közös élmény­ben van részük, s a legtöbb gyermek osztálytársai közül választ magának barátot, s aztán a legtisztább, legha­­tárbzottabb fogalmuk a helyes ba­rátságról van. A pubertás korig leg­több esetben ez csak felszínes paj­tásság, ami adódhat abból, hogy egy házban, egy utcában laknak, vagy a szülők állnak baráti kapcsolatban egymással. Eddig a korig legtöbbször meg is lehet szabni, hogy kivel ba­rátkozzon a gyermek, mert sokkal több Időt tölt szülői felügyelet alatt, vagy a szülő társaságában, de 11—12 éves kortól már önállóan választ ma­gának barátot, s a szülői szempontok nem érvényesülnek. A „klasszikus“ Játékokból már kinőttek a pubertás korban, a legtöbb gyermek valami lránt szenvedélyesen kezd érdeklőd­ni. Egyesületben sportol, barkácsol, vagy egyszerűen csak órákon keresz­tül a téren rúgja a focit, lelkesen jár­ja az erdőt, hegyeket, állandóan ol­vas, vagy gyűjtő mániába esik — bogarat, lepkét, követ, bélyeget gyűjt —, avagy savakkal vagy elektromos árammal „kísérletezik“. Ekkor —, e szenvedélyek egyike köti össze a gyermekeket — ilyen alapon jönnek létre a barátságok. Tehát a közös érdeklődési kör az alapja a kialakuló baráti kapcsola­toknak. Sok szülő az ilyen alapon álló ba­rátságot is ellenzi, mert úgy érzi — és legtöbbször okkal —, hogy keve­sebb időt szentel gyermeke a tanu­lásra, mint amennyi szükséges, s Ilyenkor hangzanak el a bevezetőben elmondottak. Lehet, hogy Kovács Pisti segítene neki a tanulásban, de nem szeret fo­cizni vagy barangolni. Ez a jó, a megnyugtató eset. De mi az oka annak, ha a gyermeknek „rossz barátja“ van? Nem a fent em­lített alapon barátkozik a gyermek?! Pubertáskori jelenségként különbö­ző gátlások, kisebbségi érzések ala­kulhatnak ki, és nagyon sok szülő nem veszi ezt észre, vagy nem tulaj­donit ezeknek jelentőséget. Azt látja csak, hogy gyermeke úgynevezett „rossz társaságba“ keveredik, s meg­döbben azon, miért pont az osztály vagy az iskola hírhedt magatartású tanulójával barátkozik. Jól érzi ma­gát annak társaságában, felveszi rossz szokásait, cigarettázni kezd, abba­hagyja eddigi kedvelt szórakozásait stb. Tanácstalanok vagyunk, s a til­tás, fenyegetés eszközéhez folyama­­dunk. Egy percig se higgyük azt, hogy ez eredményhez vezet — mert a gyermek legfeljebb hazudni fog. Minden ilyen esetben az okot kell megtalálnunk — miért ilyen gyere kekkel barátkozik? Biztosan tudjuk, hogy nincs közös érdeklődési körük, s nála esetleg idősebb is. Az ilyen hirtelen változásnak a gyermekben történt változások az okai — az előbb említett pubertás­kori Jelenségek. Minden esetben meg kell találnunk a gátlások, kisebbségi érzések okait, csak így tudjuk meg­akadályozni a rossz barátságot, s an­nak minden következményeit. A másik fő oka lelhet a helytelen baráti társaság választásának az, ha a gyermek nem áll korának megfe­lelő erkölcsi szinten. Nincs helyes ítélőképessége, könnyen befolyásol­ható, gyenge jellemű. Az ilyen esetekben sem vezet ered­ményre a kategorikus tiltás — azo­kat a módszereket, körülményeket kell megszüntetnünk (vagy hatásukat csökkenteni), amelyek a gyermeket ilyenné alakították. Gyenge jellem­mel, könnyen befolyásolhatónak nem születik egy egészséges gyermek sem. Körülményei, nevelése teszi ilyenné. (Az elmondottak rendezett anyagi, családi körülményeket feltételeznek.) A pubertáskorig is szükséges a játszótárs, de ebben a korban szinte „életszükséglet“ a gyermek számára a barát. S mivel nagy a kölcsönhatás — nem lehetünk közömbösek e téren, hogy gyermekünknek milyen barátja van. Csíkminta A tlszavidéki keresztszemes hímzés­minták összegyűjtője, Kocsisné, Szir­mai Fóris Mária, jelenleg a Délszláv Szövetség és a Művelődésügyi Minisz­térium nemzetiségi osztályának pat­­ronálásával, a Dráva menti délszláv népművészet kézimunkákon, haszná­lati tárgyakon fellelhető formakin­cseit gyűjti .össze. A gazdagon díszí­tett, tömött mintázatú ünnepi ingvál­­lakról, úgynevezett rukávékról, a pompás, sűrűn csíkozott abroszokról, térítőkről, keresztkendőkről, lepedő­szélekről stb., amelyekbe e vidék lá­nyai, asszonyai Is alkotó fantáziával szőtték, hímezték bele az erdők-me­­zők virágait, madarait, gyümölcseit, már több mint 40 mintát rajzolt pa­pírra. A fehér vásznon itt jellegzete­sen, főként piros és fekete, vagy tiszta fekete színnel jelennek meg a népi művészet gazdag motívumai. Az összegyűjtött minták valószínű már jövőre könyvben is megjelennek. Mu­tatóban most egy szép dél-somogyi horvát csíkmintát közlünk. Mezőgazdasági munkaruhák Ma már a mezőgazdaságban dolgo­zó lányok, asszonyok sem a régi, ko­pott, ócska ruháikat hordják a mun­kába a teljes szétfoszlésig és elsza­kadásig. Ez egyrészt esztétikailag sem felel meg már a számukra, más­részt gyakran nem is célszerűek a munkában, nem nyújtanak védelmet az időjárás ellen. A szabadban dolgozó nők részére az olyan munkaruha a legmegfele­lőbb, amelyben könnyen mozognak, az időjáráshoz igazodva könnyebben, vagy melegebben tudnak öltözni, amellett olcsók, jól moshatók, köny­­nyen tisztán tarthatók, vasalhatók. Anyagban a nyári munkákhoz legcél­szerűbb a karton vagy a könnyű, szeliős, műszálas (nem nylon) anyag­ból készült ruha. Az első rajzon látható kötényrnha, két nagy zsebbel, megfelelő lépésbő­séggel nagy melegben önmagában is könnyű, szeliős viselet. Az időjárás­nak megfelelően mnsóhlúzt, pamut­­plóvert is viselhetünk alá. Az egye­nes szabású rnhákat, — mint ahogy a rajzon is látható — helyes, ha de­rékban gumiházba futó öv fogja ösz­­sze. mert ha a ruha elöl, derékban eláll, nem tudnak benne olyan jól hajolni, guggolni. A másik ruha, illetve kötényszok­nya, amely fiatal lányoknak különö­sen csinos és praktikus viselet, elöl felszabott, derékra simuló mellrésszel készült, vállpántos megoldással. Blúz­zal vagy nagy melegben, amikor már egyébként is kellően lebarnulhatunk, s nem kell félni úgy a napégéstől, mert a bőrünk kellően megedződött, blúz nélkül is hordható. Fiatal nőknek ajánljuk még a ceig vászonbál készült ún. farmernadrá­got, nagy melegben dolgozva a rövid sortot, melvet kiegészíthetnek egy rövid kabátkával, vagy lumberjack­­kel. A nap tűző heve ellen csinos és egészséges viselet a világos, három­szögletű kendő, amelvre elöl egy zöld nanellenznt evősítönk fel. Az ellen­zőt, amelv kapható áruházakban, snnvtboltnkban, egyenlegen álszur­­káljiik egv vastagabb tűvel, s utána a szúrások mentén bnz-ávarjuk a kendőhöz. Ez a napsütéstől a szemet is jól védi. Lehet a kendőt a rajzon látható gumíhefüzéssel, gombbal rög­zíteni úgy, hogy hátul a nyakat is vértje, de egyszerűm meg is köthet­jük. SCHIFFER KLÄRA Egy idős ember hétköznapjai A hetven felé ballag, vagy az ts lehet, hogy már túl van rajta. Gyermekkoromtól ismerem, de ak­kor nem volt annyira kényelmes, mint ma. Igen. Kényelmes. Nem az idő vasfoga tette azzá, a beteg­sége. Egy vasárnapi napon történt. Este megetette az állatokat, s mint aki jól végezte dolgát, rá akart gyújtani kedvelt cigarettá­jára. Amint a gyufát el akarta fújni, egyszerre elsötétült körülöt­te minden. Először azt gondolta, a villany. Tévedett. Keserűen kel­lett megértenie, hogy a gyufa lángja megégeti az ujját, s 0 nem látja azt. Nyögve ült le a kis fejöszékre. Fáradt szomorúsággal érezte, egy világ dőlt össze. Az a világ — a szemevilága volt. Fájdalmas való­ság. Ö, aki soha nem használt szem­üveget. Ö, aki az újságokból nem­csak a nagy, nyomtatott betűket tudta elolvasni, most itt ül a kis fejöszéken és nem tudja, merre induljon haza. Körülötte minden sötét, minden, minden ... Késő este az éjjeliőr talált rá. Aludt. Álmodott. Virágos réten kó­szált. Mezei virágokat kötött egy csokorba, azt vitte kedvese szüle­tésnapjára. Kaszát élesített és nem vágta be az ujját. Cigarettára gyújtott és nem égette meg a ke­zét. Az éjjeliőr viszont csak any­agit látott, arcáról csorog a verej­ték. De az is meglehet, hogy azok keserű, sós ízű könnyek voltak. Olyan keserű könnyek, amikor az ember a legparányibb reménytől ts elesik. Felesége s a rokonok azonban belekapaszkodtak a legparányibb reménybe ts. Az orvosok sem néz­ték tétlenül. Operáció után, ope­ráció következett. Még is egy évet, háromszázhatvanöt napot váratott magára. De megérte! AZ idős bácsi végre visszanyerte szemevilágát. Talán többet annál. Az élet zajlá­­sát, szépségét és örömét. Azóta órákig tud sétálni az új betonúton, amit más idős ember tíz perc alatt könnyen megjár. Minden nap megteszi ezt az utat. Mikor körútjáról m.egtér, átböngé­szi az újságokat. Örömmel olvassa a nagy, nyomtatott betűket. A ki­csikkel már nem bír. Közben nem cigarettára, pipára gyújt. így telnek hétköznapjai egy idős embernek, aki hálás az orvostudo­mánynak. még akkor is, ha arról senkinek sem beszél. Illik - nem illik?--------------­Hogyan illik, illetve nem illik viselkedni nyilvános szórakozóhelyen, ét­teremben, vendéglőben, táncos vagy társasösszejövetelen? Sokan bizony az idevonatkozó legelemibb illemszabályokkal sincsenek tisztában. A legfontosabbak egyike, hogy szerényen és feltűnés nélkül viselkedjünk. Kerüljük a feltűnő, hangos beszédet és nevetést, ami természetesen nem zárja ki a jókedvet, de másokat zavarhatunk vele a kellemes szórakozás­ban. Nemcsak viselkedésünkkel kelthetünk azonban feltűnést, hanem az öltözködésünkkel is. Nappali, sport, vagy sportos öltözetben éjjeli szóna­­' kozóhelyen, táncos összejövetelen nem illik megjelenni. A túl kihívó, fel­tűnő öltözködést a nők is kerüljék. Férfiaknál az egyszerű sima, sötét ruha, a fehér ing, nyakkendő úgymond kötelező. Étterembe, vendéglőbe, ha nő és férfi együtt megy, mindig a férfi lép bs elsőnek, s azonnal leveszi a kalapját. Először lesegíti a nő kabátját, az­után teszi le a magáét. Az asztalnál először a nő foglal helyet, s csak azután a férfi. Ha nincs szabad asztal, s olyan asztalnál kívánunk helyet foglalni, ahol már ülnek, udvariasan kérdezzük meg: helyet foglalhatunk-e. Ha már részben foglalt asztalhoz ülünk, az ott levő társaságnak nem kötelező a bemutatkozás. Távozáskor barátságos fejbiccentéssel búcsúzunk. Férfinek nem illik ma­gánosán ülő nő asztalához leülni. Nyilvános helyiségben senkire se tegyünk megjegyzéseket. A szomszé­dok beszélgetéseire ne figyeljünk. Ujjunkkal senkire se mutogassunk. Má­sok jelenlétében hozzátartozóinkkal ne vitázzunk, ne panaszkodjunk a családtagjainkra. Ne felejtsük el, hogy viselkedésünkkel mindig jó Ízlé­sünknek és műveltségünknek adjuk jelét. К. M. vímmm (UKRÁN MESE) ggyszer a madarász madarakat " akart fogni. Az erdő szélén szét­húzta hálóját s egy közeli bokor mö­gé rejtőzött. Vállalkozása eredményes volt. Rövid idő alatt sok varjú, ve­réb, galamb s más madár került há­lójába. — Azért kerülünk a hálóba, mert becsapódtunk — zúgták egyértelműen. — Gondolkozzunk el azon, hogyan szabadulhatnánk ki. Ha mindnyájan azon leszünk, talán sikerül is. Gondolkoztak, gondolkoztak. Az iz­galmas csendet egy varjú törte meg: — Rájöttem, rájöttem — kezdte lel­kesedve. — Egyszerre terjesszük szét szárnyainkat, s próbáljunk röpülni, talán sikerül a hálót is felemelni. Közös vállalkozásuk sikeres volt. A hálóval együtt a magasba emelked­tek. A madarász csodálkozva futott a „repülő háló“ után, pillanatnyi riadal­ma hamar elszállt. — Hálómba sokféle madár került — gondolta, — rövidesen úgyis össze­vesznek ... s a hálót leeresztik a földre. Ügy is történt. A madarak egysége rövidesen megszakadt. Összevesztek. A varjúk kezdték a vitát. — Mi visszük az egész hálót. Ha olyan lusták lennénk, mint ti... a háló már régen leesett volna a föld­re. Meghallották ezt a galambok s nagy haragra gerjedtek: — Elég, varjúk, elégi — turbékol­­ták. — Miért dicséritek magatokat? Hiszen ml visszük a nehezét. A többi madár is bekapcsolódott a vitába. Nagy veszekedés támadt. Meg­szűnt az összmunka. Egyikük sem igyekezett... s a háló a madarakkal együtt lassan a földre ereszkedett. Nevetve szaladt oda a madarász, s a veszekedő maradókat kalitkába zárta. (Ford.: Budai Ernő] J N L s E R 1 :*з A E 12' ŕ E N и A В Z T 0 0 N u 1 A O 7 S L 7. D D К M M L L A A L 0 1 N E 5 1 / E 7, К Z L В A R L LÓUGRÁSBAN A hat megszámozott négyzetben egy-egy keresztnevet rejtettünk el. Olvassátok először össze a betűket lóugrásban, akkor megkapjátok a ne­veket, majd a nevek kezdőbetűit olvassátok össze, egy magyar fizikus (1800—1895) vezetéknevét kapjátok megfejtésül. Amerikai autó márkák Mai rejtvényünkben négy világhírű autó-márka nevét rejtettük el a víz­szintes 1., a függőleges 8., 9. és 11. számú sorokban. VÍZSZINTES: 6. Sír. 7. Móka. 8. Francia névelő (LA). 10. Földet ás. 12. Szlovákiai magyar képes hetilap. 13. Paripa. 14. Pici ikerszava. 15. Lágy fém. 17. A jószívű teszi. 18. Az oxi­gén jele. 19. Olasz névelő (IL). FÜGGŐLEGES: 2. Menyasszony. 3. Római ötszázegy. 4. Folyadék. 5. Visszaáll I 16. Ismeretlen adakozó névjele. 17. Rangjelző szócska. NUSZBAUM LÁSZLÓ: Magyar gyerek, német gyerek Szeretnék játszani veled összefogózva játszanánk És testvéreknek látszanánk. A Karl-lal és a Tomival, Ivánnal és a Johnnyval. Játszanánk mindenféle jót, Az „erre csörög a d!ót“-t. És hívnánk Pault, a franciát, A kínait, az indiánt. Nagy trombitával bősz zenészt, És kis mérleggel gyógyszerészt. A világ minden gyermekét, És Játszanánk sokféleképp. összefogózva játszanánk És testvéreknek látszanánk.

Next

/
Thumbnails
Contents