Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-28 / 9. szám

u/ши o s Jóváhagyták a vétségekről szóló törvényt dosítás azon alapszik, hogy a vétsé­gekről szélé törvény 16. paragrafus hatálytalanítja a helyi népbíróságok­­ról szélé Tt 38/1961 sz. törvényt és a nemzeti bizottságoknak a szocialista rendfenntartással kapcsolatos felada­tairól szélé Tt 60/1961 számú tör­vénynek 5.—33,—41. §-ait. A hibázásnak minősített, de külö­nösen a visszaeső bűnösöket terhelő ilyen cselekmények, tehát az én. sú­lyosabb esetek elbírálása során szer­zett tapasztalatok ugyanis azt bizo­nyítják, hogy a nemzeti bizottságok vagy a helyi népbírőságok által foga­natosított megtorló intézkedések nem voltak eléggé hathatósak. A vétségek­ről szélé új törvény értelmében egy­séges bírósági eljárási szabályok vo­natkoznak egyrészt a Tt 60/1961 és 38'1965 sz. törvények alapján 1969. XII. 31-ig megtorló hibázásokra, más­részt a Tt 99/1969 sz. törvényerejű intézkedés alapján ugyancsak az em­lített időpontig megtorolható kihágá­sokra, továbbá azokra a cselekmé­nyekre, amelyek az adott gazdasági helyzetben a társadalom szempontjá­ból veszélyesnek minősíthetők, tehát bűnvádi eljárást igényelnek. E rövid cikkben nem adhatunk mindenre kiterjedő magyarázatot az új büntetőjogi előirásokról. Csupán az a célunk, hogy felhívjuk a nemzeti bizottsági dolgozók figyelmét a vét­ségekről szélé új törvényre, valamint azokra a problémákra, amelyek a közrend fenntartásáról gondoskodó bizottságok tevékenységében e tör­vény érvényesítése során előfordul­hatnak. kozik, akik eddig még nem tudták az övét beszerezni, mivel az üzletekben nem tudják a keresletet kielégíteni. Ez a tény megnehezíti a rendőrség ellenőrző munkáját. Április 1-e után 0 őrnagy elvtárs, mit mutat a köz­lekedési balesetek múlt évi mérlege? — Sajnos, nem sok jót. Tavaly Szlo­vákia országútjain 14 387 forgalmi baleset adódott, ami az előző évekhez viszonyítva 24,9 százalékos növeke­dést jelent. Az anyagi kár 80 millió 732 ezer korona, vagyis 23 millió ko­ronával több, mint 1968-ban. A közúti balesetek száma Szlovákia fővárosá­ban 1968-hoz viszonyítva 66, a zsolnai járásban 42 és a Žiar nad Hronom-i járásban 34,8 százalékkal növekedett, ezzel szemben a Banská Bystrica-i já­rásban 22, a Cadcaiban pedig három százalékkal csökkent. 0 Megemlítené a forgalmi balese­tek főbb okait? — Első helyen van a gyorshajtás (3837), utána az előnyszabály be nem tartása (2070), és harmadik helyen az alkohol (1699) áll. A helytelen előzés 1156, a nem motoros jármüvek s a gyalogosok 2120, egyéb okból 3097 közlekedési baleset történt. A leg­több karambol péntekre, szombatra és hétfőre esik. • Bár az alkohol okozta balesetek a sorrendben a harmadik helyet fog­lalják el, ennek ellenére úgy gondo­lom mégsem lebecsülendő ... — Ez így igaz. Az alkohol — bár a harmadik helyre került — külön figyelmet érdemel. Az egykori kelet­szlovákiai kerületben az összbalese­­tek 14,9, a közép-szlovákiaiban 14,1, és a nyugat-szlovákiaiban 8,9 százalé­kát éppen az alkohol okozta. Ez az arány egyes járásokban még szembe­tűnőbb. A Stará Lubovňa-i járásban például a karambolok 32, a kassaiban 26, a dunaszerdahelyiben 25,1, a Ban­ská Bystrica-iban 21,6, a losonciban 19,9 és a komáromiban 19,6 százaléka írható az alkoholfogyasztás számlájá­ra. A közbiztonsági szervek ellenőrzé­seik során Szlovákiában 12 ezer 213 gépkocsivezetőnél állapították meg szeszesitalok fogyasztását, 4964-től bevonták, 1136-tól pedig megvonták a hajtási jogosítványt. A közbiztonság éppen ezért az elkövetkező időszak­ban szigorúbban kíván fellépni a gyorshajtókkal és az ittas gépkocsi­­vezetőkkel szemben. 0 Hány emberéletet követeltek a mült év közlekedést balesetei? — A múlt évi szomorú statisztikát még betetőzi az a tény, hogy az emlí­tett közlekedési balesetek 746 ember­életet (kilenccel kevesebbet, mint 1968-ban) követeltek, 9250-en pedig megsebesültek. A legtöbb halálos ki­menetelű baleset a Bratislava-környé­­ki járásban (47), Szlovákia fővárosá­HOSOKRE EMLÉKEZÜNK Most, hogy közeledik hazánk felszabadulásának negyedszá­zados évfordulója, nem feledkezhetünk meg azokról az ese­ményekről, melyek a nagy évfordulóra emlékeztetnek ben­nünket. Emlékezetembe az vésődött be kitörölhetetlenül, amikor 1945 februárjában kis falunk — Ebed — felszabadult és talál­koztam az első szovjet katonával. A Duna felől jöttek, szá­nalmasan- vizesek és sárosak voltak. Ahogy házunk előtt vonultak el, édesanyám pogácsával kínálta őket, de ők a fá­radtságtól és kimerültségtől nem tudtak az evés gondolatával foglalkozni. Fáradtan, de kedvesen mosolyogtak anyámra, né­­hányan megsimogatták az arcomat, aztán tovább mentek. Űzték a fasisztákat, mert elhogy most is emlékszem, a Duna túlsó partján nagy dübörgéssel, zajjal vonultak vissza a né­met harckocsik. Az az éjszaka aztán szörnyű volt. Az ellen­­támadás még egy utolsó próbálkozás volt a fasiszta haderők részéről. Azt hittük, hogy elpusztul a falu. Aztán egy-két nap múlva már szovjet harckocsik és katyu­­sák jöttek. Véget vetettek a borzalmakkal teli napoknak. Átéltük! Tizennégy éves vézna és mindig éhes kislány vol­tam. Édesanyánk sokat küszködött velünk, mert édesapánk is valahol a háborúban harcolt. Soha nem láttuk viszont többé. Aztán jött a tavasz, az igazi boldog tavasz, mely a békét je­lentette. Gyönyörű május, amely annyi embernek meghozta a szabadságot. Örök hálával és szeretettel gondolunk azokra a hősökre, kiknek nevét erenybetűkkel írtuk be emlékeze­tünkbe, s akiknek az életünket köszönhetjük. Ha az emberi humanizmus jegyében akarjuk hálánkat ki­fejezni, akkor csak azt mondhatjuk, hogy áldottak a hősök, mert ők meghaltak, hogy mi élhessünk. Száraz Lászlóné DICSEKVÉS NÉLKÜL Az elmúlt évben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium közösen az Állami Meliorációs Központtal, versenyt hirdetett az öntözést biztosító Öntözőrendszerek Igazgatósága vállalatai között. Az első helyen — a kiértékelés szerint — a vágsellyei Nagyterületű öntözőrendszer végzett. Dicsekvés nélkül is elmondhatjuk, hogy valóban teljesítette küldetését a csapadékhiány idején, mert a hektárhozamok emelése mel­lett a termények minősége is jobb lett. A vágsellyei Nagy­területű Öntözőrendszer tíz ezer hektár terület öntözését biz­tosítja. A vizet a Vágból egy hajón elhelyezett szívóberendezés által az öntözőcsatornába nyomja és az automatikusan működő zsilipek közreműködésével a víz eljut a szivattyútelepekre. A szivattyútelepen levő szivattyús gépcsoport a földben stabi­lan elhelyezett csövekbe nyomja a vizet, ahonnan a felszíni csővezetékek és szórófejek alkalmazásával eső formájában jut a szomjas növényekhez. Az üzem minden dolgozója azon iparkodik, hogy szaktudá­sával, ügyességével és odaadó munkájával minél jobban elő­segítse az öntözőberendezés maximális kihasználását. Reméljük, a jövőben is arra fognak törekedni a vágsellyei Nagyterületű öntözőrendszer dolgozói, hogy segítségük révén az állami gazdaságok és a szövetkezetek minél többet és job­bat tudjanak termelni. Szarka Árpád, Vágsellye AHOL KÉTSZER NYERTEK A 400 hektáros karvai szövetkezet 1963-ban szakosította állattenyésztését a tejtermelésre. Persze az akkor már szilárd alapokon nyugvó EFSZ-nek még elég dolga akadt, míg az állományt megtisztították a beteg tehenektől. Ma viszont már egészséges és nagy tejelékenységű elapcsordával rendelkez­nek. A türelmes, szakavatott munkán kívül vajon a sikernek van-e forrása is? Igen! Ugyanis a karvaiak egy Dolný Kubín melletti szövetkezettel kölcsönös szerződés értelmében növen­dékállataikat tartósan hegyi legelőn, illetve „kvártélyon“ tart­ják. Ezt a gyakorlatban úgy értsük, hogy a továbbtenyésztésre alkalmas üszőket 5—7 hónapos korukban elszállítják a hegyi körzetbe, ahonnan csak mér mint előhási üszők kerülnek vissza. Az akció eredménye, hogy állandóan remek erőnlétű, egészséges anyaggal tölthetik fel a hazai állományt. Minthogy a selejtet itthon sem tűrik, ezért a tehenek tejelékenysége az évi 3400 litert is eléri. Ezek szerint az állomány részére a takarmányok termelésé­nél lényegesen kisebb területet vesznek igénybe. Ez különben a homokos talajon elég sok gondot is okoz és eredményessé­gét az időjárás is befolyásolja. A gondos számítás azt igazol­ja, hogy a csereakcióval más előny is jár. Ugyanis az így, valamint a kertészet területének csökkentésével nyert föld­területen már korábban a szőlészetre fektettek nagyobb súlyt. Hogy a talaj adottságainak ez az elgondolás mennyire felel meg, azt igazolta az elmúlt esztendő eredménye. A 46 hektár­ról betakarított szőlő termésének értéke 681 ezer koronával meghaladta az előirányzott bevételi tervet. G. J. A Karvai Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőket, hogy az 1970/7i-es tanévre 1970. szeptember 1-től az alábbiakban felsorolt szakokra felveszi (3 éves tanoneviszonyba) azokat a fiúkat és lányokat, akik 1970. szeptember 1-ig a 9-éves iskolát sikeresen elvégezték. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, gyümölcskertészet) 3. Kovács szak (hegesztő, lakatos) 4. Bognár szak (asztalos, kádár) A tanulók az iskola diákotthonában étkeznek és nyernek elhelyezést. A szakgyakorlatokat az iskola műhelyeiben és a tangazdaságban végzik. Érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az iskola és a tangazdaság igaz­gatóságán. KRAVANY NAD DUNAJOM, okres Komárno ban (45) és a trnavai járásban (38) történt. 0 Nem lehetne-e a közlekedési sza­bályokat gyermekkorban tanítani, és így bizonyára kevesebb szabálysértés fordulna elő. Ml erről az ön vélemé­nye? — Több országban már a gyerme­keket is oktatják a közúti forgalom szabályaira. Közrendészeti parkot épí­tenek részükre, űtjelzőtáblákkal és szemaforokkal ellátva. A gyerekek kerékpáron, lábbal hajtható autókkal közlekednek, persze tapasztalt peda­gógus és rendőr felügyelete alatt. Szlovákiában valahogy ennek a neve­lési formának nem tulajdonítanak kellő jelentőséget, jóllehet tapaszta­latszerzésre csak Brnóba kellene el­utazni. Ha az ember gyerekkorában megtanulja a közlekedési szabályo­kat, bizonyára felnőtt korában; ami­kor a volánhoz ül, akkor sem hagyja figyelmen kívül az útmqnti jelzőtáb­lákat. 0 Végezetül még egy utolsó kér­dés. Mióta kötelező a biztonsági öv használat? — Bár a két nemzeti minisztérium a határidőt április 1-íg meghosszabbí­totta, a biztonsági öv használata — abban a gépkocsiban, amelyben már fel van szerelve — kötelező, mégpe­dig nemcsak a gépkocsivezetőnek, hanem a vezető mellett ülő útitárs­nak is, abban az esetben, ha nem lakott területen haladnak. A határidő meghosszabbítása csak azokra vonat­szigorúan megbírságoljuk mindazo­kat, akik a 139/1968-as rendeletnek nem tesznek eleget. A biztonsági övék használata tehát — az említett eset­ben — már ma is kötelező. N. J. 1970. január 1-én hatályba lépett a vétségekről szóló Tt 150/1969 számú törvény, amelyet a büntetőjogi elő­írások, illetve a büntetőtörvény és a büntető perrendtartás módosításával kapcsolatban hagytak jóvá. Az említett előírások módosítását elsősorban az állam föderatív átszer­vezésével összefüggő — az alkot­mányról szóló törvényben is lerögzí­tett — változások tették szükségessé. Ennek megfelelően módosították és kiegészítették az alkotmány 8. feje­zetét. További módosításokra az ál­lampolgárok fokozott jogvédelmének és a közrend következetesebb fenn­tartásának érdekében került sor. Ebből kifolyólag 1970. január 1-től nem szerepel a társadalomra nézve veszélyes cselekmények kategóriájá­ban az a cselekedet, amelyet hibázás­nak neveztek. Az új büntetőjogi előírások értel­mében három ilyen — tehát a társa­dalom szempontjából veszélyes — cselekedetet kell megkülönböztet­nünk. Ezek a következők: 0 kihágás, 0 vétség, 0 bűncselekmény. A társadalomra nézve veszélyes cselekedetek sorában legkevésbé ve­szélyesek a kihágások, amelyeknek elkövetői ellen ezentúl is az illetékes nemzeti bizottság lép fel az eddig érvényes előírások tehát a Tt 60/1961 sz. törvény értelmében. Azokat az egyéneket, akik vétséget vagy bűncselekményt követnek el, az illetékes bíróság vonja felelősségre. Ez a körülmény is hangsúlyozza, hogy az utóbb említett cselekedetek foko­zott mértékben veszélyeztetik a tár­sadalmat. Ami a vétségeket illeti, ezt az álláspontot tükrözik a rájuk vo­natkozó megtorló intézkedések is, amelyek lényegében azonosak a bün­tetőtörvényben feltüntetett megtorló intézkedésekkel. Ezzel kapcsolatban ismét említést kell tennünk a vétségekről szóló tör­vényről, melynek 15. paragrafusa az 1969. december 31-e előtt elkövetett — hibázásnak minősített — cselek­ményekre vonatkozik. Az említett pa­ragrafus értelmében a nemzeti bizott­ságok illetékesek az ilyen törvénybe ütköző cselekedeteknek az előbb érvé­nyes előírásokhoz igazoló megvitatá­sára s elbírálására, valamint az adott ügyek végérvényes elintézésére. Nyil­vánvaló tehát, hogy a nemzeti bizott­ságok erre 1969. XII. 31 után is jogo­sultak. Ha pedig 1969. XII. 31 után elköve­tett, de még hibázásnak minősített cselekményekről van szó, és a köz­rend fenntartásáról gondoskodó bi­zottságok a szóban forgó esetekben már jogorvoslattal éltek, úgy az emlí­tett bizottságok kötelesek, hogy az ezekre a cselekményekre vonatkozó ügyiratokat közvetlen elintézés céljá­ból az illetékes ügyészséghez továb­bítsák. A közrend fenntartásáról gondosko­dó bizottságoknak főleg azért kell majd a vétségekről szóló törvény ér­telmében eljárniuk, mert ez a tör­vény már nem tesz említést arról, hogy a nemzeti bizottságok illetéke­sek a hibázásnak minősített cselek­ményekkel összefüggő ügyek elinté­zésére, ezenkívül nem veszi számítás­ba a helyi népbíróságokat. Ez a mó-Hosszú szürke sáv az út... világszerte tért hódít a motorizmus, fgy van ez hazánkban is. Ez v nem is lenne baj, hiszen hozzátartozik a fejlődéshez. Sajnos, az autók számának növekedésével párhuzamosan a közlekedési balesetek száma is növekedik. Egyrészt azért, mert az úthálózat fejlesztése lassú és elégtelen, másrészt a gépkocsivezetők sem tartják be a közlekedési szabályokat. Hogy a karambolok mú It évi mérlege milyen volt, az ezzel összefüggő kérdésekre Augustin )á nol rendőrőrnagytól, a szlovákiai rendőr-főkapitányság közlekedési főo sztályának dolgozójától kértünk vá­laszt.

Next

/
Thumbnails
Contents