Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-28 / 9. szám
u/ши o s Jóváhagyták a vétségekről szóló törvényt dosítás azon alapszik, hogy a vétségekről szélé törvény 16. paragrafus hatálytalanítja a helyi népbíróságokról szélé Tt 38/1961 sz. törvényt és a nemzeti bizottságoknak a szocialista rendfenntartással kapcsolatos feladatairól szélé Tt 60/1961 számú törvénynek 5.—33,—41. §-ait. A hibázásnak minősített, de különösen a visszaeső bűnösöket terhelő ilyen cselekmények, tehát az én. súlyosabb esetek elbírálása során szerzett tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a nemzeti bizottságok vagy a helyi népbírőságok által foganatosított megtorló intézkedések nem voltak eléggé hathatósak. A vétségekről szélé új törvény értelmében egységes bírósági eljárási szabályok vonatkoznak egyrészt a Tt 60/1961 és 38'1965 sz. törvények alapján 1969. XII. 31-ig megtorló hibázásokra, másrészt a Tt 99/1969 sz. törvényerejű intézkedés alapján ugyancsak az említett időpontig megtorolható kihágásokra, továbbá azokra a cselekményekre, amelyek az adott gazdasági helyzetben a társadalom szempontjából veszélyesnek minősíthetők, tehát bűnvádi eljárást igényelnek. E rövid cikkben nem adhatunk mindenre kiterjedő magyarázatot az új büntetőjogi előirásokról. Csupán az a célunk, hogy felhívjuk a nemzeti bizottsági dolgozók figyelmét a vétségekről szélé új törvényre, valamint azokra a problémákra, amelyek a közrend fenntartásáról gondoskodó bizottságok tevékenységében e törvény érvényesítése során előfordulhatnak. kozik, akik eddig még nem tudták az övét beszerezni, mivel az üzletekben nem tudják a keresletet kielégíteni. Ez a tény megnehezíti a rendőrség ellenőrző munkáját. Április 1-e után 0 őrnagy elvtárs, mit mutat a közlekedési balesetek múlt évi mérlege? — Sajnos, nem sok jót. Tavaly Szlovákia országútjain 14 387 forgalmi baleset adódott, ami az előző évekhez viszonyítva 24,9 százalékos növekedést jelent. Az anyagi kár 80 millió 732 ezer korona, vagyis 23 millió koronával több, mint 1968-ban. A közúti balesetek száma Szlovákia fővárosában 1968-hoz viszonyítva 66, a zsolnai járásban 42 és a Žiar nad Hronom-i járásban 34,8 százalékkal növekedett, ezzel szemben a Banská Bystrica-i járásban 22, a Cadcaiban pedig három százalékkal csökkent. 0 Megemlítené a forgalmi balesetek főbb okait? — Első helyen van a gyorshajtás (3837), utána az előnyszabály be nem tartása (2070), és harmadik helyen az alkohol (1699) áll. A helytelen előzés 1156, a nem motoros jármüvek s a gyalogosok 2120, egyéb okból 3097 közlekedési baleset történt. A legtöbb karambol péntekre, szombatra és hétfőre esik. • Bár az alkohol okozta balesetek a sorrendben a harmadik helyet foglalják el, ennek ellenére úgy gondolom mégsem lebecsülendő ... — Ez így igaz. Az alkohol — bár a harmadik helyre került — külön figyelmet érdemel. Az egykori keletszlovákiai kerületben az összbalesetek 14,9, a közép-szlovákiaiban 14,1, és a nyugat-szlovákiaiban 8,9 százalékát éppen az alkohol okozta. Ez az arány egyes járásokban még szembetűnőbb. A Stará Lubovňa-i járásban például a karambolok 32, a kassaiban 26, a dunaszerdahelyiben 25,1, a Banská Bystrica-iban 21,6, a losonciban 19,9 és a komáromiban 19,6 százaléka írható az alkoholfogyasztás számlájára. A közbiztonsági szervek ellenőrzéseik során Szlovákiában 12 ezer 213 gépkocsivezetőnél állapították meg szeszesitalok fogyasztását, 4964-től bevonták, 1136-tól pedig megvonták a hajtási jogosítványt. A közbiztonság éppen ezért az elkövetkező időszakban szigorúbban kíván fellépni a gyorshajtókkal és az ittas gépkocsivezetőkkel szemben. 0 Hány emberéletet követeltek a mült év közlekedést balesetei? — A múlt évi szomorú statisztikát még betetőzi az a tény, hogy az említett közlekedési balesetek 746 emberéletet (kilenccel kevesebbet, mint 1968-ban) követeltek, 9250-en pedig megsebesültek. A legtöbb halálos kimenetelű baleset a Bratislava-környéki járásban (47), Szlovákia fővárosáHOSOKRE EMLÉKEZÜNK Most, hogy közeledik hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója, nem feledkezhetünk meg azokról az eseményekről, melyek a nagy évfordulóra emlékeztetnek bennünket. Emlékezetembe az vésődött be kitörölhetetlenül, amikor 1945 februárjában kis falunk — Ebed — felszabadult és találkoztam az első szovjet katonával. A Duna felől jöttek, szánalmasan- vizesek és sárosak voltak. Ahogy házunk előtt vonultak el, édesanyám pogácsával kínálta őket, de ők a fáradtságtól és kimerültségtől nem tudtak az evés gondolatával foglalkozni. Fáradtan, de kedvesen mosolyogtak anyámra, néhányan megsimogatták az arcomat, aztán tovább mentek. Űzték a fasisztákat, mert elhogy most is emlékszem, a Duna túlsó partján nagy dübörgéssel, zajjal vonultak vissza a német harckocsik. Az az éjszaka aztán szörnyű volt. Az ellentámadás még egy utolsó próbálkozás volt a fasiszta haderők részéről. Azt hittük, hogy elpusztul a falu. Aztán egy-két nap múlva már szovjet harckocsik és katyusák jöttek. Véget vetettek a borzalmakkal teli napoknak. Átéltük! Tizennégy éves vézna és mindig éhes kislány voltam. Édesanyánk sokat küszködött velünk, mert édesapánk is valahol a háborúban harcolt. Soha nem láttuk viszont többé. Aztán jött a tavasz, az igazi boldog tavasz, mely a békét jelentette. Gyönyörű május, amely annyi embernek meghozta a szabadságot. Örök hálával és szeretettel gondolunk azokra a hősökre, kiknek nevét erenybetűkkel írtuk be emlékezetünkbe, s akiknek az életünket köszönhetjük. Ha az emberi humanizmus jegyében akarjuk hálánkat kifejezni, akkor csak azt mondhatjuk, hogy áldottak a hősök, mert ők meghaltak, hogy mi élhessünk. Száraz Lászlóné DICSEKVÉS NÉLKÜL Az elmúlt évben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közösen az Állami Meliorációs Központtal, versenyt hirdetett az öntözést biztosító Öntözőrendszerek Igazgatósága vállalatai között. Az első helyen — a kiértékelés szerint — a vágsellyei Nagyterületű öntözőrendszer végzett. Dicsekvés nélkül is elmondhatjuk, hogy valóban teljesítette küldetését a csapadékhiány idején, mert a hektárhozamok emelése mellett a termények minősége is jobb lett. A vágsellyei Nagyterületű Öntözőrendszer tíz ezer hektár terület öntözését biztosítja. A vizet a Vágból egy hajón elhelyezett szívóberendezés által az öntözőcsatornába nyomja és az automatikusan működő zsilipek közreműködésével a víz eljut a szivattyútelepekre. A szivattyútelepen levő szivattyús gépcsoport a földben stabilan elhelyezett csövekbe nyomja a vizet, ahonnan a felszíni csővezetékek és szórófejek alkalmazásával eső formájában jut a szomjas növényekhez. Az üzem minden dolgozója azon iparkodik, hogy szaktudásával, ügyességével és odaadó munkájával minél jobban elősegítse az öntözőberendezés maximális kihasználását. Reméljük, a jövőben is arra fognak törekedni a vágsellyei Nagyterületű öntözőrendszer dolgozói, hogy segítségük révén az állami gazdaságok és a szövetkezetek minél többet és jobbat tudjanak termelni. Szarka Árpád, Vágsellye AHOL KÉTSZER NYERTEK A 400 hektáros karvai szövetkezet 1963-ban szakosította állattenyésztését a tejtermelésre. Persze az akkor már szilárd alapokon nyugvó EFSZ-nek még elég dolga akadt, míg az állományt megtisztították a beteg tehenektől. Ma viszont már egészséges és nagy tejelékenységű elapcsordával rendelkeznek. A türelmes, szakavatott munkán kívül vajon a sikernek van-e forrása is? Igen! Ugyanis a karvaiak egy Dolný Kubín melletti szövetkezettel kölcsönös szerződés értelmében növendékállataikat tartósan hegyi legelőn, illetve „kvártélyon“ tartják. Ezt a gyakorlatban úgy értsük, hogy a továbbtenyésztésre alkalmas üszőket 5—7 hónapos korukban elszállítják a hegyi körzetbe, ahonnan csak mér mint előhási üszők kerülnek vissza. Az akció eredménye, hogy állandóan remek erőnlétű, egészséges anyaggal tölthetik fel a hazai állományt. Minthogy a selejtet itthon sem tűrik, ezért a tehenek tejelékenysége az évi 3400 litert is eléri. Ezek szerint az állomány részére a takarmányok termelésénél lényegesen kisebb területet vesznek igénybe. Ez különben a homokos talajon elég sok gondot is okoz és eredményességét az időjárás is befolyásolja. A gondos számítás azt igazolja, hogy a csereakcióval más előny is jár. Ugyanis az így, valamint a kertészet területének csökkentésével nyert földterületen már korábban a szőlészetre fektettek nagyobb súlyt. Hogy a talaj adottságainak ez az elgondolás mennyire felel meg, azt igazolta az elmúlt esztendő eredménye. A 46 hektárról betakarított szőlő termésének értéke 681 ezer koronával meghaladta az előirányzott bevételi tervet. G. J. A Karvai Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőket, hogy az 1970/7i-es tanévre 1970. szeptember 1-től az alábbiakban felsorolt szakokra felveszi (3 éves tanoneviszonyba) azokat a fiúkat és lányokat, akik 1970. szeptember 1-ig a 9-éves iskolát sikeresen elvégezték. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, gyümölcskertészet) 3. Kovács szak (hegesztő, lakatos) 4. Bognár szak (asztalos, kádár) A tanulók az iskola diákotthonában étkeznek és nyernek elhelyezést. A szakgyakorlatokat az iskola műhelyeiben és a tangazdaságban végzik. Érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az iskola és a tangazdaság igazgatóságán. KRAVANY NAD DUNAJOM, okres Komárno ban (45) és a trnavai járásban (38) történt. 0 Nem lehetne-e a közlekedési szabályokat gyermekkorban tanítani, és így bizonyára kevesebb szabálysértés fordulna elő. Ml erről az ön véleménye? — Több országban már a gyermekeket is oktatják a közúti forgalom szabályaira. Közrendészeti parkot építenek részükre, űtjelzőtáblákkal és szemaforokkal ellátva. A gyerekek kerékpáron, lábbal hajtható autókkal közlekednek, persze tapasztalt pedagógus és rendőr felügyelete alatt. Szlovákiában valahogy ennek a nevelési formának nem tulajdonítanak kellő jelentőséget, jóllehet tapasztalatszerzésre csak Brnóba kellene elutazni. Ha az ember gyerekkorában megtanulja a közlekedési szabályokat, bizonyára felnőtt korában; amikor a volánhoz ül, akkor sem hagyja figyelmen kívül az útmqnti jelzőtáblákat. 0 Végezetül még egy utolsó kérdés. Mióta kötelező a biztonsági öv használat? — Bár a két nemzeti minisztérium a határidőt április 1-íg meghosszabbította, a biztonsági öv használata — abban a gépkocsiban, amelyben már fel van szerelve — kötelező, mégpedig nemcsak a gépkocsivezetőnek, hanem a vezető mellett ülő útitársnak is, abban az esetben, ha nem lakott területen haladnak. A határidő meghosszabbítása csak azokra vonatszigorúan megbírságoljuk mindazokat, akik a 139/1968-as rendeletnek nem tesznek eleget. A biztonsági övék használata tehát — az említett esetben — már ma is kötelező. N. J. 1970. január 1-én hatályba lépett a vétségekről szóló Tt 150/1969 számú törvény, amelyet a büntetőjogi előírások, illetve a büntetőtörvény és a büntető perrendtartás módosításával kapcsolatban hagytak jóvá. Az említett előírások módosítását elsősorban az állam föderatív átszervezésével összefüggő — az alkotmányról szóló törvényben is lerögzített — változások tették szükségessé. Ennek megfelelően módosították és kiegészítették az alkotmány 8. fejezetét. További módosításokra az állampolgárok fokozott jogvédelmének és a közrend következetesebb fenntartásának érdekében került sor. Ebből kifolyólag 1970. január 1-től nem szerepel a társadalomra nézve veszélyes cselekmények kategóriájában az a cselekedet, amelyet hibázásnak neveztek. Az új büntetőjogi előírások értelmében három ilyen — tehát a társadalom szempontjából veszélyes — cselekedetet kell megkülönböztetnünk. Ezek a következők: 0 kihágás, 0 vétség, 0 bűncselekmény. A társadalomra nézve veszélyes cselekedetek sorában legkevésbé veszélyesek a kihágások, amelyeknek elkövetői ellen ezentúl is az illetékes nemzeti bizottság lép fel az eddig érvényes előírások tehát a Tt 60/1961 sz. törvény értelmében. Azokat az egyéneket, akik vétséget vagy bűncselekményt követnek el, az illetékes bíróság vonja felelősségre. Ez a körülmény is hangsúlyozza, hogy az utóbb említett cselekedetek fokozott mértékben veszélyeztetik a társadalmat. Ami a vétségeket illeti, ezt az álláspontot tükrözik a rájuk vonatkozó megtorló intézkedések is, amelyek lényegében azonosak a büntetőtörvényben feltüntetett megtorló intézkedésekkel. Ezzel kapcsolatban ismét említést kell tennünk a vétségekről szóló törvényről, melynek 15. paragrafusa az 1969. december 31-e előtt elkövetett — hibázásnak minősített — cselekményekre vonatkozik. Az említett paragrafus értelmében a nemzeti bizottságok illetékesek az ilyen törvénybe ütköző cselekedeteknek az előbb érvényes előírásokhoz igazoló megvitatására s elbírálására, valamint az adott ügyek végérvényes elintézésére. Nyilvánvaló tehát, hogy a nemzeti bizottságok erre 1969. XII. 31 után is jogosultak. Ha pedig 1969. XII. 31 után elkövetett, de még hibázásnak minősített cselekményekről van szó, és a közrend fenntartásáról gondoskodó bizottságok a szóban forgó esetekben már jogorvoslattal éltek, úgy az említett bizottságok kötelesek, hogy az ezekre a cselekményekre vonatkozó ügyiratokat közvetlen elintézés céljából az illetékes ügyészséghez továbbítsák. A közrend fenntartásáról gondoskodó bizottságoknak főleg azért kell majd a vétségekről szóló törvény értelmében eljárniuk, mert ez a törvény már nem tesz említést arról, hogy a nemzeti bizottságok illetékesek a hibázásnak minősített cselekményekkel összefüggő ügyek elintézésére, ezenkívül nem veszi számításba a helyi népbíróságokat. Ez a mó-Hosszú szürke sáv az út... világszerte tért hódít a motorizmus, fgy van ez hazánkban is. Ez v nem is lenne baj, hiszen hozzátartozik a fejlődéshez. Sajnos, az autók számának növekedésével párhuzamosan a közlekedési balesetek száma is növekedik. Egyrészt azért, mert az úthálózat fejlesztése lassú és elégtelen, másrészt a gépkocsivezetők sem tartják be a közlekedési szabályokat. Hogy a karambolok mú It évi mérlege milyen volt, az ezzel összefüggő kérdésekre Augustin )á nol rendőrőrnagytól, a szlovákiai rendőr-főkapitányság közlekedési főo sztályának dolgozójától kértünk választ.
