Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-28 / 9. szám
Lapunk tartalmából: 2. oldal: Az eszmei egység és a párt akciőegysége Irta: Dr. Gustáv Hoisák 3. oldal: Adás-vételi kapcsolatok a mezőgazdaságban 7. oldal: Mezőgazdasági társulások a Szovjetunióban A Szabad Földműves gazdasági szemináriuma 13. oldal: A pályaválasztásról Tóth Dezső Írása Bratislava, 1970. február 28. Ara 1,— KCs XXI. évfolyam, 9. szám. ..........1111 .................. m Mindenki teljesítse i kötelességét Sok szó esett már a mezőgazdaság Jelentőségéről a népgazdaságban elfoglalt helyét illetően. Sokszor hangoztattuk, hogy a mezőgazdasági termelés képezi földünkön az emberi élet alapját. Eddig még senki sem vonta kétségbe ezt az igazságot, és mégis akadnak egyesek, sőt gyakran felelős beosztású személyek, akik lebecsülik a mezőgazdasági termelést, nem értékelik eléggé azt a tényt, amit mezőgazdaságunk az emberek táplálásában és öltöztetésében jelent. Érezhettük ennek a helytelen felfogásnak a következményeit a múltban, és érezzük ma is. Gyakran emlegetjük, hogy hazánk fejlett ipari állam. Ez igaz is. Ha azonban a mezőgazdaság ipari termékekkel való ellátását vesszük figyelembe, például a traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel, műtrágyákkal és egyéb anyagokkal való ellátást, ugyancsak csóválgathatjuk a fejünket, mert a mezőgazdasági termelők sem elég traktort, sem vetőgépeket, de pótalkatrészeket sem kapnak, tehát valami nincs rendben ezen a téren. önkéntelenül is felmerül a kérdés, kit lehet felelősségre vonni ezért a nem kívánatos állapotért? Nyíltan meg kell mondanunk, hogy ezek még a múlt hibái, 1968 januárja előtti hibák, melyeket ellenségeink és az általuk félrevezetett emberek ügyesen ki tudtak használni, hogy az ipar, a közbiztonság és az államapparátus bomlasztása után a mezőgazdaságot vegyék célba, annak ellenére* hogy ez nem volt könnyű feladat. Tudatában voltak annak, hogy a mezőgazdaság a politikai tevékenység fontos területét képezi, ezért elsősorban fontos politikai funkciókba akarták magukat befészkelni. Bár az elmúlt két évben a mezőgazdaságban viszonylag nyugodt volt a helyzet, a szocialista-ellenes erők tevékenységét mégsem szabad lebecsülnünk ezen a szakaszon. Itt is elsősorban a kommunista párt és a szocialista rendszer ellen irányult a fő támadás. A történelmi igazsággal és a tényekkel ellentétben a szocialista változások, a mezőgazdaság szocialista átépítésének 20 évét úgy emlegették, hogy a sötétség korszakát, mint a mezőgazdaságon elkövetett sorozatos sérelmek korszakát, mint a párt mezőgazdasági politikájának egyre mélyülő kudarcát. A tömegtájékoztatási eszközökben szándékosan csak a negativ Jelenségekkel foglalkoztak, miközben egyes kapitalista országok példáját hangoztatták, elhallgatva más kapitalista országok, például Olaszország, Spanyolország, Portugália stb. példáját, ahol a mezőgazdasági termelés alacsonyabb színvonalon áll, mint nálunk. A tények azonban másról beszélnek. Ha például a jelenlegi hektárhozamokat az 5—7 évvel ezelőtti hozamokhoz hasonlítjuk, akkor járásunk területén például körülbelül 15 mázsás emelkedést mutathatunk ki gabonafélékből. Kedvező feltételek alakultak ki a tak^rmánytermelésben is, e tekintetben mezőgazdasági vállalataink döntő többsége már önellátó, ez azt jelenti, hogy a soron következő időben fokozhatjuk az állattenyésztési termelés gazdaságosságát, más szóval kialakultak a feltételek a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű fejlesztése számára. Nehéz feladat lett volna ellenségeink számára a mezőgazdasági termelés szétzüllesztése abban az időben, amikor az nőtt és erősödött, s vele együtt emelkedett a mezőgazdasági dolgozók életszínvonala Is. Erről tanúskodnak azok az eredmények is, amelyeket az elmúlt évben járásunk területén elértünk. Mezőgazdasági bruttó termelésünket száz százalékon felül teljesítettük, ami 45 millió 76 ezer koronát jelent terven fölött. Ez az eredmény a szövetkezetek szilárdulását is visszatükrözi. Megemlítendő, hogy az eredmények elsősorban az olyan szakosított szövetkezeteknek köszönhetők, mint amilyen a „Felszabadulás 20. évfordulója EFSZ“ Surányban, ahol az egy hektárra eső bruttó mezőgazdasági termelést 1969-ben 507 koronával növelték, a bruttó jövedelmet pedig 311 koronával lépték túl. Ezeket az eredményeket csak a termelés növelésével érhették el. A szemeskukorica hektárhozama például 66 q volt, a búza hektárhozama 49 q, az árpa hektárhozama pedig 46 q. Az évi fejési átlag a teheneknél elérte a 3300 litert, és még sorolhatnánk tovább az eredményeket. Hiba lenne azonban, ha csak a pozitív eredményeket látnánk, és nem vennénk észre a termelés árnyoldalait, melyekből azonban járásunk területén a jó eredményekhez viszonyítva lényegesen kevesebb van. Néhány szövetkezet esetében stagnálást, illetve visszaesést tapasztalhattunk a megelőző év eredményeihez viszonyítva. Ide sorolhatjuk a kisújfalusi és a kürti szövetkezetét, ahol a rossz munkaszervezés, a vezetők engedékenysége, a terv teljesítése iránti közömbösség és a Jutalmazásban előforduló rendetlenség ráfizetéses gazdálkodáshoz vezetett. Az említett szövetkezeteken kívül a járási átlaghoz viszonyítva rossz gazdasági eredmények születtek még a pavlovái, a pozbai és a hurbanovcei szövetkezetben. Ha a legjobban és a legrosszabbul gazdálkodó szövetkezeteket — azonos talaj és éghajlati feltételek mellett — összehasonlítjuk. nagy különbséget állapíthatunk meg, amit azonban semmiféle objektív ok nem igazol, egyedül szubjektív okokra vezethető vissza. Ha tehát mindnyájan teljesíteni fogjuk kötelességünket „fent is és lent is“, nem jöhetnek létre olyan ingadozások a termelési eredményekben, mint amilyenek az említett szövetkezetek esetében volt tapasztalható az elmúlt év folyamán. Egyúttal pedig lényegesen kisebb támadási felületet nyújthatnánk a rendszerünket támadó ellenséges propaganda számára. Fontos feladatot tölthetnének be ezen a téren a pártszervezetek és a gazdasági szervek, melyek idejében felelősségre vonhatnák azokat, akik már évek óta elhanyagolják feladataikat, akik közömbösek a hibákkal izemben — ne szólj szám, nem fáj fejem — a hibák azonban továbbra is tornyosulnak, a helyzet pedig rosszabbodik. Be kell látnunk végre, hogy az ilven esetek tűrhetetlenek, hogy a kötelességét mindenkinek teljesítenie kell, különben ugyanolyan fejetlenségbe és anarchiába jutunk, mint amilyennek az elmúlt két év folyamán tanúi lehettünk. HUDEC PAVOL mérnök, az SZLKP Érsekújvári JB titkára Vitathatatlan, hogy a népi fogyasztási szövetkezet sokat épített az elmúlt évtizedben, jelentősen kiszélesítette a kereskedelmi kapcsolatát. A dunaszerdahelyi járás, hasonlóan, mint a mezőgazdasági termelésben, a JEDNOTA oldalán is élenjáró. Az elmúlt napokban Nagymegyeren adtak át rendeltetésének egy korszerű üzletházat, amely kényelmes vásárlási lehetőséget, jelent mind a helybeli, mind a környékbeli falvak lakóinak. — tt— Szőgyéni találkozó Március 15-én lesz húsz éve annak, hogy a Szabad Földműves első példányai eljutottak Dél-Szlovákie földműveseinek asztalára. A jelentős évforduló alkalmából a szerkesztőség egy ünnepségsorozatot tervez, amely a szőgyéni olvasó-találkozóval vette kezdetét. Nem a véletlen műve, hogy először Szőgyénben beszélgettek el az olvasók lapunk szerkesztőivel, hiszen a Barátság nevet viselő egyesített szövetkezetben 570 előfizetője van a Szabad Földművesnek. Azok, akiknek az elmúlt két évtized alatt szivükhöz nőtt lapunk, eljöttek az olvasó találkozóra is, hogy véleményt mondjanak munkánkról, amely az újság tartalmában és színvonalában vagy az esetleges hiányosságokban nyilvánult meg. Fazekas János a közös alelnöke nyitotta meg a találkozót és üdvözölte a jelenlevőket. Ezt követően lapunk főszerkesztője, Pathó Károly elvtárs szólott az olvasókhoz, a szövetkezet dolgozóihoz. Bevezetőjében visszapillantott a múltba és felidézte a szövetkezetek megalakulásának körülményeit, a szövetkezeti mozgalom kezdetét, amikor leraktuk a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság alapjait. Bizony húsz évvel ezelőtt nem ment minden simán. A kezdet nehéz volt, mert általában az emberek féltek az újtól és talán kevesen hitték volna, hogy a földműves mainkája sokkal könnyebb, élete pedig emberségesebb is lehet. Ami két évtizeddel ezelőtt talán még szinte álom volt, ez ma már valóság és bátran állíthatjuk, hogy a szövetkezeti mozgalom meghozta gyümölcsét. Erről tanúskodnak a földművesek életszínvonala és a falvak arculata is. Napjainkban már senki sem vonja kétségbe a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, mert mindenki előtt világos, hogy a falu népének boldogulása a mezőgazdasági termelés korszerűsítésétől függ. Nagy szükség volt húsz évvel ezelőtt az erkölcsi támogatásra, az írott szóra, az újságra. Ezt a küldetést igyekezett betölteni lapunk 1950. március 15-e óta, amikor első alkalommal látott napvilágot a szlovákiai magyar földművesek lapja. Lapunk kezdettől fogva a szocialista mezőgazdaság fejlődését szolgálja, valamint a falu és a földművesek érdekeit képviseli. Bátran népszerűsítette a haladó szövetkezeti gondolatot, hathatósan támogatta úttörőit, akiknek a kezdeti problémák sokaságával kellett megblzkózniuk, hogy a merész tervek megvalósuljanak. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a Szabad Földműves az elmúlt húsz év alatt küldetését teljesítette, mert messzemenően népszerűsítette a haladó munkamódszereket, az . új termelési technológiát a növénytermesztésben és az állattenyésztés különböző munkaszakaszain. Lapunk hasznos szaktanácsaival sok esetben nagy segítséget nyújtott a szövetkezeteknek. Számos példával bizonyíthatnánk a lapunkon keresztül népszerűsített haladó termelési módszerek hatásának kedvező eredményeit. Hogy csak néhányat említsek: az egyedi takarmányozás gazdaságossága a szarvasmarha-tenyésztésben és általában a legújabb etetési-takarmányozási módszerek az állattenyésztésben. A növénytermesztésben példáotl a gabonatermesztés növelése érdekében népszerűsítettük a magashozamú szovjet búzafajtákat és azok szakszerű agrotechnikáját. Az eredmények ismertek, hiszen napjainkban búzából már nem ritkaság a 40—45 mázsás hektárhozam sem. Élesen bíráltuk hasábjainkon azokat az üzemeket, amelyek jogtalanul igyekeztek megkárosítani a szövetkezeteket. A kritika sok esetben segített a földművesek érdekeit megvédeni. A Szabad Földművesben megjelent írások hűen tükrözik a szerkesztőség kollektívájának elvhűségét a szocializmushoz, mely az egyedüli Járható út hazánkban a nemzetek és a nemzetiségek számára. Dél-Szlovákia parasztsága az elmúlt másfél évben nem ingott meg és úgy érezzük, hogy velük együtt mi is helyt álltunk, felvettük a harcot a ezocializmus ellenségeivel! AZ OLVASOK SZEMÉVEL Pathó elvtárs beszámolója után hasznos vita alakult ki, amely számunkra nagyon tanulságos volt. Az egyik szövetkezeti dolgozó „A takarékpénztár újdonságai a lakosság érdekelt szolgálják“ címmel megjelent cikkünkhöz kért felvilágosítást. A szövetkezet elnöke Slebák Jozef mérnök, CSc. igen pozitívan értékelte lapunkat, amely számunkra örvendetes jelenség. A jövőre vonatkozóan azt tanácsolja, hogy szükséges külön rovatban bemutatni a legjobb szövetkezetek eredményeit, termelési módszereit, amely nagyon hasznos lehet számos közös gazdaságnak. A barti részleg dolgozóinak nevében Bréda József megköszönte a sok hasznos tanácsot és segítséget. Hiányolta a szakmellékleteket, a jövőben pedig többet szeretne olvasni lapunk hasábjain a vegyszerekről és a növényvédelemről. Többen is hozzászóltak a háztáji körül kialakult vitához. Sikerült megállapodni abban, hogy ez a kérdés az EFSZ-ek mintaelepszebályzata és a házirend alapján igazságosan van elbírálva. A fiatalok problémáiról Konterman László a József Attila Ifjúsági Kloib elnöke beszélt. Kifogásolta, hogy kezdetben nagyon kevés támogatást kaptak. A bírálatra az EFSZ alelnöke megígérte, hogy a fiatalok tevékenységét a jövőben hathatóan fogja támogatni a közös vezetősége. Befejezésül elmondhatjuk, hogy a szőgyéni olvasó-találkozó hasznos volt, amely még tovább bővítheti az újság és az olvasók jó kapcsolatait. A megrendezésre kerülő további olvasó-levelező találkozóknak is az a céljuk, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, megismerjük olvasóink kívánságát, tanácsainkkal segítségükre legyünk, a pihenés óráiban pedig kellemes szórakozást nyújtsunk földműveseinknek. KAJTOR PÄL
