Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-21 / 8. szám

CSALÁDI KÖR BIZTOS, HOGY IGAZA VAN? Rosszul felelt a gyermek. Valami rendetlenség adó­dott elé, ő volt a hibás: Íntét kapott. Mindennapi ese­tek ezek, Így zajlik az Iskolai élet. Az elégtelen felelet, a magatartáslntő bekerül az ellenőrző könyvbeps a kő­vetkező őrára alá kell Íratni. Ez persze a kellemetlenebb aktus. Szülői dorgatőrlum, „lelki fröccs“ Jár érte — ha egyáltalán eljut odáig a dolog. Mert Jön a gyermek magyarázata, (önkéntelenül Karinthyra kell gondolnunk, a bizonyítványét magyarázó dláktfpusra.) Mert mindenki hibás lehet, csak egyetlen személy ár­tatlan: maga a tanuló. Ö nem tehet semmiről, 6 Igazán készült, 6 minden holmijára vigyáz, 6 elkerül minden diákveszekedést!... Mert... s következnek a véget nem érő magyarázatok, „hogy rosszkedvű volt a tanár, mindenki beszedett, aki csak felelt, Jó volt a házi fel­adat, csak éppen a tizedes vesszőt tette rossz helyre, ő rendesen Indult hazafelé, amikor elgáncsolták, az utcán, és ugye, ezt csak nem hagyhatta, különben Is, ez az első eset, hogy... és folyik a mentegetőzés, a ma­gyarázkodás, mindenki hibás volt, mindenki rossz volt, csak éppen 6 nemi Az Ilyen mentegetőzések, magyarázgatások még alap­jában véve ártatlanok. Ám gyakran előfordul, hogy a gyermek ügy állítja be az Iskolai kudarcot, a rossz fe­leletet, hogy őrá „pikkel“ a tanár, ha ügy felelt ő Is, ha nem Jobban, mint egy másik tanuló az osztályban, de annak Jelest Irt be a tanár, míg neki — aki sokkal Jobban tudta azt a kérdéses anyagot — elégtelent ad­tak. Még súlyosabbá válik a helyzet és a beállítás, hogyha úgy adja elő otthon ,a gyermek a történteket, hogy ha­tározott elfogultság Indokolja a gyengébb Jegyet, vagy az lntő-rővót. A kellő érzelmi aláfestéssel előadott gyer­meki sztrolt természetesen készpénznek veszik, a Jogos dorgálás vagy egyéb büntetés helyett következnek az Iskola, az osztályfőnök, a tanárok tekintélyét aktívan romboló megjegyzések, a Jogos büntetés helyett a min­dent megbocsátó vállveregetés. S végső sorban eljutunk a legrosszabbhoz, az Iskola, a tanári Igazságosság kétségbevonásához, a tekintély végzetes és végleges lerombolásához, s ezek következ­ményeként: a tanári fogadóórára való feldúlt lelkiálla­potban történő berohanáshoz, esetleg egyenesen az Igazgatói Irodában „megvalósítható“ panasztevéshez. Természetesen, előbb-utóbb tisztázódik az ügy, kide­rül, hogy a szülőt a gyermek tévesen „tájékoztatta“, következik valamiféle elnézésért elmormogott bocsánat­­kérés Is, majd otthon a gyermek felelősségre vonása. Mit tegyünk hát? Mindenesetre hallgassuk meg gyermekünket Is, mit mond ő, mivel magyarázza Intőjét, elégtelenjét? A szü­lőnek rendelkeznie kell olymérvű ember-, vagy talán helyesebben gyermekismerettel, hogy megítélje, Itt mel­lébeszélés folyik, vagy pedig valóban valami felhábo­rító méltánytalanság érte gyermekét? Am mielőtt még bármilyen aktív lépésre szánja el magát: beszéljen a gyermek tanárjával1 (akitől a rossz jegyet kapta), vagy az osztályfőnökkel (aki viszont a magatartáslntőt vagy rovót mérte ki), és tisztázza a kérdést' történt é valami Igazságtalanság, vagy pedig tényleg logos az az elég­telen, tényleg Indokolt az az'Intő vagy rovó? Mindenesetre hallgassuk meg a másik felet Is, s alap­állásunk csak az lehet: a nevelő Jót akar, a szülő he­lyett Intézkedik, tanárnak, s szülőnek egy a célja — embert nevelni a gyermekből. Dr. P. P. LAN PAERN YOK Az állőlámpa ernyőjének vázát acéldrótból forrasztjuk, a kész vázat pedig rafflával fonjuk be. A mennye­zetlámpához egy terebélyes és egy csőszerű lámpeemyőt készítsünk. Ezt a két ernyőt aztán színes műanyag­­huzalokkal a rajzon látható módszer­rel összefogjuk. A falllámpa ernyő­je papírból, hajtogatással készül. Az ernyő kerületének megfelelő hosszú­ságú papírcsíkot először harmoniká­ra hajtogatjuk, utána pedig Jobbról Is és balról Is átlósan, de ez a haj­togatási szélesség kétszerese az el­sőnek. Az így előkészített anyagot azután a kívánt formára alakítjuk. A húsok tárolása és felhasználása A frissen vágott hús elkészítve rágós, kemény, kevésbé jóízű, s mivel nagy a víztartalma, sütés-főzés közben jobban össze is zsugorodik. A vágás után 2—3 napig hűtőszekrényben vagy hideg helyen, pincében tartott hús olyan érési folyamaton megy keresztül, miáltal porhanyósabb, izletesebb, hamarabb elkészíthető és kiadósabb lesz, mint a frissen vágott és felhasz­nált hús. A baromfihús is porhanyósabb, izletesebb lesz, ha az elkészítés előtt legalább egy nappal megtisztítjuk. Finomabb lesz a baromfi húsa akkor is, ha pár órán át hideg vizben áztatjuk és forró vfzbe mártva csak azután kopasztjuk meg. A húsok tárolására különösen meleg időben nagyon vigyázzunk. Ha nincs hűtőszekrényünk, nyáron ecetes ruhába göngyölve, faszénpor közé he­lyezve jarthatjuk el a húst hűvös helyen 1—2 napig A romlott húst kü­lönben könnyen felismerhetjük a felületén keletkező csúszós, ragadós, kellemetlen szagú nedvről, a zöldes elszíneződésről. A bomlásnak Indult hús ujjunkkal benyomva nem rugalmas. Az Ilyen hús elfogyasztása tllós, mert veszedelmes mérgező anyagokat tartalmaz A húsokat sütés-főzés előtt nem szabad sokáig vizben áztatni, mert sok értékes tápanyag oldódik ki belőlük, s a hús kemény lesz. A húsokat is alaposan, de gyorsan mossuk át. Ha a hús öreg, kemények a rostjai, elké­szítés előtt egy pár csepp ecettel dörzsöljük be, s úgy hagyjuk állni leg­alább félóráig. Az ecet szétroncsolja a kemény rostokat. A vadas húsok páclevébe is azért teszünk ecetet. A szeletekre vágott, hártyáitól megtisz­tított húsok kemény rostjait húskalapáccsal puhíthatjuk, de túl vékonyra ne verjük, mert sütés közben könnyen kiszáradnak. Szövetruhák Mindkét szövetruha egyszínű anyagból készül. Hetven vagy nyolc­van széles anyagból kétszer vegyük a ruha hosszát, s kétszer az ujja hosszát. Első modellünk élénk színű szö­vetből készül. Ajánlott szín a ruhá­hoz zöld, élénk Illa. piros, narancs­­sárga. A ruha elejét és hátát két-két részből szabjuk. A nyakkivágásnál színére steppeljük az anyagot s kéz­zel szegjük vissza, miután vissza­fordítottuk az anyagot. Ujja ragián szabású, a ruha érdekessége és dí­sze: a derékvonal felett egy-két centivel húzódó széles letűzés. Elütő színű sállal egészítjük ki a ruhát. Második modellünk világos anyag­ból készül, ajánlott szín hozzá: vilá­gossárga, szürke, halványkék. Elejét és hátát egy részből szab­juk. Zsebpatníval s széles övvel dí­szítsük a ruhát. ЩШЩШЩ Éli egyszer egy pék Olyan hosszú bajusza volt. hogy amíg az egyik szárát megpödörte, kisült egy ke monce lángns. El Is nevezték harcsa­­bajszú péknek ízletes süteményeket sütött Ropogós zsemlét, karcsú k1f liket, sokllkú lángost, rácsos pere cet Lakodalomkor meg olyan ku! csosokat, hogy kőt gyermek is alig tudta felemelni. Büszke Is volt a pék a tudomá nyára. Büszkeségében állandóan né zegette, pödörgette a bajuszát. Bár ezt ne tette volna! Ugyanis a falu bírójának Is hatal­mas bajusza volt. Már pedig, ahogy a szólásmondás hirdeti: két dudás nem fér meg egy csárdábanl Bosszankodott a bíró, hogy az em berek többet beszélnek a pék baju száról, mint az övéről. Egyik nap magához hivatta a péket és Igv szólt hozzá: — Ide hallgass, te pék. Le kell vágnod a bajuszodat mert azt be széli к a népek hogy beleér 'a tész­tába Ha pedig így van. semmikép pen sem gusztusos dolog Elsápadt a pék olyan fehér lett mint a lángostészta. — Megkövetem, bíró uram — kezdte csöndesen —, nagyon vigyá zok én arra, hogy semmi kifogás ne legyen. Nem hinném, hogy ez a vári Igaz volna. Ugyanis a bajuszomat mindig eltűröm a fülem mögé.. Kf vánjon hát bíró uram valami mást szíves örömest megteszem de a ba juszom az olyan nekem, mint a. és maidopm elpltyeregte m.agát két ségbeesésében. Látta a bíró a pék szomorúságát, és bár keményszívű ember volt, de maga Is elérzékenyült a hirtelen bá naton. Eképp enyhített a szigorú pa rancson: —Hát figyelj Ide. Most az egyszer megkegyelmezek. Ha teljesíted a ki vánságomat, marad a ba|usz! Felcsillant a szeme a péknek és a lángostészta-arc hirtelen ropogós pirosra változott az örömtől. — Süss nekem olyan kiflit, ame lyiknek a két vége ehetetlenl Elcsodálkozott a pék a különös kí­vánságon, hiszen az emberek, de fő­leg a gyerekek ép­pen a ropogós kif­­lívégeket szeretik igazán. Ha csak az az ára a bajusz­nak, ám legyen. Egyik reggel meg­jelent a, pék a bí­rónál egy karcsú, szép kiflivel. Bele­harapott a bíró, de azonnyomban ki­fordult a kiflivég a szájából. Olyan arcot vágott, mint­ha fogát húzták volna. A másik vé­gébe Is beleharapott, attól meg olyan­ná vált az ábrázata, mintha savanyú uborkába harapott volna — Eszes vagy, te pék, hallod e? — szól a bíró Marad a bajuszod! Ugyanis a harcsaha|szú pék a kifli mindkét végét sóból mintázta. Már pedig azt mindenki tudja hogy a sót megenni lehetetlen. Azóta a pék még ' büszkébben pö­­dörgeti a bajuszát. Nem hiszitek? Nézzetek be a pékmííheb hatalmas üvegablakán. Kopré jázsef RAKJÁTOK ÖSSZE rrtB Már régen elmúlt a téli szünidő Sokkal kevesebb időtök marad játék ra, szórakozásra, de az időben elké szített házi feladat után azt hiszem marad annyi idő, különösen a kicsik­nek, mert a rejtvény most az 6 ked­vükért készült —, hogy a rejtvényt összerakjátok. A kisebb pajtásoknak, tudom, rengeteg régi és ó| építőkoc­kájuk van. így aztán nem lesz nehéz megoldani a feladatot. Rejtvényünk egy szépen felépített bástyát ábrázol. Csak most egy ki­csit szanaszét van rakva, de remé­lem, ti megtaláljátok a részek meg­felelő helyét. PORSZÍVÓ Olyan mint egy kis elefánt, Igaz, lába nincsen — s két füléből egy maradt meg — az sem fején, de a hátán terpeszkedik bölcsen. Ormányával nem trombitál, és vizet sem fröcsköl — nem fog nyakon, ha bosszantod, de ha anyu bekapcsolja, sziszegni kezd rögtön. Megeszi mind a szemetet, felszívja a gyomra — ormányával beszimatol minden zugba, s tiszta lesz о szoba és a konyha. A kis Rábt nem érti hogy anyu miért mérges — ha faragcsál, papírt nyirkát, sarat hoz be a cipőjén, azt mondja, hogy: „Rémest“ Mit enne az elefántja — egész btztos sírna — ha otthon nem lenne szemét, lefogyna ő az éhségtől, nagy lenne a kínja. v / Ezért aztán úgy csinálta, ha anyu nincs otthon, — mindenfelé szemetelget, s elefántját megeteti — szegény ne koplaljon! Nagy Olivér Mikor forduljunk orvoshoz? Igen elterjedt vélemény, hogy a be­tegség valamilyen formában jelent­kezik, valamilyen panaszt okoz. „Ha nincs panaszom, minek forduljak or­voshoz.“ Tény, hogy a betegségnek sokszor vannak tünetei, amit a beteg megérez (szubjektív panasz) és van­nak jelel, amiket az orvos észlel (ob­jektív tünetek). Az életben azokban ez nem Ilyen egyszerű. Sok esetet Ismerünk, amikor a szerveset már beteg, meg Is vannak az objektív fe­lei, de hiányoznak a szubjektív pa­naszok. A megforditottja is előfordul, a beteg panaszkodik, és a vizsgála­tokkal nem állapítható meg az oka, az objektiv jelek esetleg csak hosz­­szabb megfigyelések ntán Ismerhetők fel. Napjainkban a betegségek kőzfll első helyen állnak az érrendszeri bántalmak. Ezek kialakulásában el­sősorban szerepet játszik a magas vérnyomás. Ennek oka az esetek többségében ma is ismeretlen. Ha olvasóink közül valaki felüt valami­lyen belgyógyászati tankönyvet, akkor a vérnyomás-emelkedés számos tüne­tét találja benne. Ilyenek e fejfájás, szédülés, feszültség, nyugtalanság, zsibbadásérzés, szivtájl fájdalom és még sorolhatnánk tovább is. A való­ság az, hogy a tünetek későiek, nem is specifikusak, és sok esetben a ma­gas vérnyomásnak tünete nincs. Ogy is mondjuk, hogy a bántalom néma. Minthogy ez a betegség már a serdü­lőkorban is jelentkezhet, kellő időben való felismerése érdekében Indokolt­nak tartjuk, hogy teljesen panasz­mentes ember is évenként jelentkez­zék orvosi vizsgálatra. Az érrendszer sokáig ellenáll a magas vérnyomás okozta terhelésnek, de előbb-utóbb kialakul az életfontos szervek erei­nek elmeszesedése. Az utolsó 15 év­ben olyan szerek birtokába jutottunk, melyekkel a vérnyomást hatásosan le tudjuk szállítani, sőt, az esetek egy részében műtéti eljárással végleg meg tudjnk gyógyítani. Sajnos, betegeink kézbentartása nem könnyű. Sok esetben előfordul a gyógyszer rendetlen szedése, indo­kolatlan elhagyása is. A rendszeres ellenőrzés, gondozás elengedhetetlen. A magas vérnyomás leszállításában az érelmeszesedés kialakulásának egyik rizikó faktorát kapcsoljuk ki, ami feltétlenül az élet meghosszab­bodásával jár. Dr. F. J. VÍZSZINTES: 1. A fenti szlovák író ismert művének cfmét rejtettük el, folytatva a függőleges 11. sorban. 6. Keresztül. 7. Tiszta németül (reln), 8. Bő 9. Mindenféle ócskaság. 10. Sportág. 11. Spion. 12. Személyes névmás. 13. Fedd. 14. jegyzem. 16. Becézett nagymama. 17. Női név. 19. Dísz. 20. Becézett Ilona. FÜGGŐLEGES: 1. Akadály. 2. Asta­tine vegyjele. 3. Menyasszonyom. 4. összeadást jelző szócska. 5. Római ezeregy. 8. Atom nagyobbik része. 9. Férfinév. 10. Folyó a Dunántúlon. 12. Három több szláv nyelvben. 14. Fohász. 15. Éle. 16. Kronométer. 18. Nem halt meg. Beküldendő a vízszentes 1. és a függőleges 11. számú sorok meg­fejtése. 1970. február 21.

Next

/
Thumbnails
Contents