Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-21 / 8. szám

KORUNK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A SZABAD FÖLDMŰVES GAZDASÁGI SZEMINÁRIUMA ORVOSSÁG HELYETT KERTI MUNKÁT Az ember táplálkozása a jövő században „A mezőgazdaság előtt az a feladat áll, hogy tél évszázadon belül — ami­kor Is az emberiség létszáma előre­láthatóan megkétszereződik — az élelmiszertermelést legalábbis meg­háromszorozza. Sőt, elfogadhatóbbak azok a becslések, amelyek szerint termelését meg kell négyszerez­nie ..." — állapítja meg az Egyesült Nemzetek Szövetsége mellett működő Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szer­vezet, a Food and Agricultural Orga­nisation (rövidítve: FAO), amelynek 1967-ben hazánk Is tagja lett. Egy másik becslés Mansholttól, az Európai Közös Piac mezőgazdasági szakértőjétől származik, aki azt tart­ja, hogy a világ lakosságának meg­felelő ellátásához az ezredfordulóig a kenyérgabonatermést meg kell dup­lázni, az állati termékek előállítását pedig meg kell tízszerezni. De vajon lelhetséges-e néhány év­tizeden belül megháromszorozni, megnégyszerezni vagy tízszerezni az élelmiszer-termelést? Zsavarov szov­jet akadémikus számításai szerint, ha a szárazföldek felét a ma Ismert ag­rotechnikával meg tudnánk művelni, 50 milliárd ember számára termelhet­nénk elegendő élelmiszert. Ha pedig az óceánokat is be tudnánk vonni a termelésbe, nágyszerannyl élelmiszert állíthatna elő az emberiség. Vajon milyen tartalékokat kell mozgósítani, milyen új eszközöket, módszereket latbevetni az akkori — vagyis tulaj­donképpen a napjainkban az Iskola­padokból az életbe lépő — mezőgaz­dasági szakembereknek, hogy ezt a hatalmas feladatot teljesíteni tudják? Mert teljesíteni fogják, azt bizo­nyosra vehetjük. Segíti őket ebben a társadalom minden rétege, a világ összes tudományos és technikai fel­­készültségével. Most éppen ez utóbbit szeretnénk vizsgálni. Milyen tudomá­nyos és technikai vívmányok állanak néhány évtized múltán a mezőgazda­sági termelés rendelkezésére, amivel e nagy feladatokat meg kell és meg lehet oldani? Mt lesz a fejlődés útja és milyen a színvonala, milyen lesz a mezőgazdaság1 termelés formája, összetétele, módszere a századforduló táján? Hogyan él, hogyan dolgozik a jövő agronőmusa, mik a kilátásai és esélyei? Ahhoz, hogy a realitás talaján ma­radhassunk, abbéi kell kiindulni: mit és mennyit fogyaszt a jövő század emberisége. Azután nézzük meg, hogy mindezt miképpen milyen eszközök­kel tudják majd megteremteni, és a jövő fejlődéséből mennyit láthat, ér­zékelhet napjainkban a kortárs. Azaz: melyek azok a technikai vívmányok, tudományos eredmények, amelyek képesek lesznek a jelenlegi termelés­nek a kívánt volumenű megváltozta­tására. Azt ugyanis tudomásul kell venni, hogy erre a nagy feladatra már ma fel kell készülni. Hiszen ez első­sorban a most munkába állő új ge­neráció feladata leszl Nemcsak ná­lunk, hanem mindenütt az egész Föl­dön. És ha körülnézünk egy kicsit a világban, láthatjuk, hogy nem tétle­nek az emberek. Se szeri, se száma azoknak az új eljárásoknak, szinte ámulatba ejtő új felfedezéseknek, amelyek a jövő mezőgazdaság terme­lési módszereit mutatják. Lehet, hogy egyelőre csak parányi méretekben, laboratóriumokban, vagy egyetlen kí­sérleti üzemben — de léteznek és terebélyesednek. Ha semmi mást, csak ezeket a már ma Is létező és termelésre alkalmas­nak ítélt fejlett technológiai eljárá­sokat tudnánk valamennyi mezőgaz­dasági üzemre kiterjesztve általános­sá tenni, az élelmiszertermelés volu­mene hatalmas méretekben lenne fokozható. Ha csak azt el tudnánk érni, hogy a mai legjobb üzemi szín­vonal jelenthetné a termelést átla­got, lényegesen jobban élhetne min­denki. De vegyük sorjába, ismerjük meg előbb magát a feladatot, amelyet meg kell oldani. Ahol nem segít a tudo­mány és technika, hívjuk segítségül a fantáziát. Ügyelve persze arra, hogy azért mindkét lábbal a föjdön marad­junk. Mit és mennyit eszik a jövő század embere ? Vajon mit eszik a XXI. század em­bere? Ügy is kérdezhetnénk: hogyan táplálkoznak az emberek a következő évezred elején. Aki fantasztikus re­gényeket olvasott, bizonyára emlék­szik arra, hogy az írói képzelet mi­lyen megoldásokat sejtet. Vagy tálán nem is sejtet, hanem úgy is mond­hatnánk: mllyén megoldásoktól fél. Ki ne olvasott volna olyan fantasz­tikus regényt, amelyben a dolguk után siető emberek egy pillanatra megállnak, zsebükből tablettás do­bozt vesznek elő, és egy-két tabletta gyors lenyelésével egész napi élelmi­szer-szükségletüket fedezik. Kissé korszerűbb ennek az a változata, hogy tubusban előregyártott, valami­féle uniformizált ízű táplálékot fo­gyaszt az emberiség. Hovatovább úgy tűnik azok elfőtt, akik jártasak a fan­tasztikus regények birodalmában, hogy a jövő emberének táplálkozása elsősorban, vagy talán kizárólag a tápanyagszükséglet kielégítésére szo­rítkozik és eleve lemond a gasztronó­mia, vagyis a szakácsmflvészet, az ét­kezési kultúra örömeiről. Vajon va­lóban így lesz-e? Ahhoz tehát, hogy a jövő emberé­nek táplálkozását, étkezési szokásait, elfogyasztott táplálékát megvizsgál­juk, a fantázia mellett szakismeret Is szükséges. Nos, kíséreljük meg nyomon követni a század-, illetve ez­redfordulóra várható táplálkozást. A XXI. század embere napi táplál­kozását gyümölcslével vagy friss gyü­mölccsel kezdi. Reggelije bőséges. Talán leginkább az ún. „angolos reg­gelihez“ hasonlít. Ebben kevés ke­nyér, viszonylag sok hús, tojás és sok táplálékdús egyéb étel is szere­pel. Ezt követően egy-két csésze te­jet, kávét vagy teát iszik, és némi édesség elfogyasztása után megkezdi napi munkáját. Napközben aránylag keveset eszik. Fő tápláléka munka közben a vitamindús és iőfzíí gyü­mölcs vagy gyürnöli'skészttmény és a tej. A tej valószínűleg sokkal nagyobb szerepet Játszik majd a jövő évszá­zad emberének életében. Ezt a válto­zást minden bizonnyal elősegíti majd az Is, hogy — amint egyes világvá­rosokban máris látni lehet — az utca­sarkokon elektromos árammal műkö­dő tejhütőautomaták állanak. Ezek­ből a járókelő megszerezheti a nap bármely szakaszában üdítő Italát, a tejet vagy tejkészítményt. A tejet nem csupán eredeti formájában hoz­zák forgalomba. Egyre Inkább és egyre több szó esik külföldön is, ha­zánkban is a különböző gyümölcs­ízekkel ízesített tejkészítményekről, amelyek egyúttal bizonyos üdítő, élénkítő adalék anyagokat Is tartal­maznak. Hasonlé keverékekben kínál­ják a tejsevébél vagy fölözött tejből készített üdítő italokat. Az ebéd a mai szemmel nézve alighanem sze­gényesnek tűnik. Viszonylag kevés folyadékot tartalmaz és ez Inkább gyümölcslé, mint leves. Ennek a fo­lyadéknak kell „előkészítenie“ a gyomrot, az emésztőrendszert e „tar­talmasabb“ táplálék befogadására. Eszerint a folyadék után a könnyű, száraz hús, kevés zsiradék és sok saláta, sok zöldség következik. Fő­leg olyan saláta- és zöldségféle, amely bőven tartalmaz vitamint, és amelynek étrendi hatása is kitűnő. Az étrendi hatás Igen fontos: a fizi­kai munka csökkenése gyakran bél­pangásra, emésztési zavarokra teszt hajlamossá a szervezetet! Ezért az ebéd üdítő itallal, feltétlenül gyü­mölccsel, esetleg könnyű tésztával, illetőleg feketekávéval fejeződik be. Délután Ismét csak gyümölcs és te], illetve tejtermék, vagy könnyű üdítő Ital kerül az asztalra, majd este ko­rai vacsorával zárul az étkezések sora. A vacsora hideg húsukból, is­mét salátafélékből és gyümölcsből áll. Ami pedig a mennyiséget illeti: manapság alighanem éhen marad­nánk tőle ... Tekintsünk most el attól, hogy jövő századbeli utódunk elképzelt étkezé­sét részletesebben megvizsgáljuk. In­kább hasonlítsuk össze azzal, amit manapság fogyasztunk. Ml Is a kü­lönbség? A Jövő század emberének élelmében lényegesen több a hús, a tojás, a tejtermék, jóval több a zöld­ség és a gyümölcs. Körülbelül tehát ugyanaz a különbség, mint amivel a mi élelmezésünk tér el az 50 vagy akár csak 25 évvel ezelőttitől. Ak­kortájt, különösen a nehéz fizikai munkát végző emberek lényegesen több kenyeret, burgonyát, és ha ép­pen futotta a keresetükből, több zsírt, szalonnát fogyasztottak; húst azonban alig. (A szegényparasztok még a baromfit Is eladták!) Általá­ban — aki telhette — zsírosabban főzött. A mainál Jóval kevesebb zöld­séget, gyümölcsöt ettek. Természete­sen nagy volt a különbség a kispénzű napszámos, a munkás és a Jobb anya­gi körülmények között élő tisztviselő vagy polgár élelmezése között — nem Is beszélve az uralkodó osztály tagjairól, akiknél az eszem-lszom néha a dőzsölésig fajulti S ezzel kapcsolatban hadd szóljunk valamjt az Italokról. Valószínű, hogy megmaradnak az üdítő szörpök, szén­savas ásványvizek mellett a jövőben is az enyhén alkoholos italok: a könnyű sörök, borok és pezsgők, a vitaminnal dúsított, erjesztett, ízesí­tett gyümölcslevek, nemkülönben a már emlegetett folyékony tejtermé­kek roppant választéka — legalábbis a tendencia erre utal. A tömény, ége­tett szeszek és pálinkák fogyasztása minden valószínűség szerint szükebb térre korlátozódik a Jövőben. Ha megfigyelhetnénk a XXI. század táplálkozó emberét, feltűnne, hogy sokkal Jobb minőségű, a fogyasztásra nagyobb mértékben előkészített élel­miszerekkel él. Emberünk háztartá­sában a burgonya eredeti formájában, tehát ahogyan a mezőgazdasági üzem­ből kikerül, már szinte Ismeretlen. Nemcsak hámozott burgonyát vásá­rol, hanem ott található kamrájában a szárított burgonya, a burgonyape­­hely, sőt a liofilizált, tehát sajátos módszerrel kiszárítva tartósított bur­gonyapüré, amelyet kevés meleg víz­zel elkeverve nyomban fogyaszthat. Húsadagját Is előkészítve vásárolja, szeletelve; pontos választék és pon­tos súlyhatárok szerint. Egyre több kész, fagyasztásra alkalmas ételt fo­gyaszt és viszonylag sok konzervet. E konzervek minősége persze a leg­jobb háziasszony készítményeivel Is vetekszik. Miben mérhető tehát még a válto­zás? Abban, hogy mind ritkább lesz a sütés-főzés, vagyis a háztartásban a konyha szerepe egyre szűkül. (Tel­jesen megszűnni talán sohase . fog, mert az emberek ízlése nem egysége­síthető, és szinte végtelen választékot Igényeli J A Jövő század emberének konyhája már alig-alig hasonlít mai elődjére. Abból a konyhából már az élelmiszer előkészítésével kapcsolatos termelési Jellegű tevékenység szinte teljesen eltűnik. Nemcsak azért lesz más, mint a mai konyhák, mert automati­zált, mert villamosított, mert beépí­tett, mert szebb, mert tisztább, mert hlglénlkusabb, hanem azért Is, mert az ételek villámgyors elkészítésére és feltálalására készül. A modem ember táplálkozása te­hát annyiban is különbözik a régebbi nemzedéktől, hogy egyre inkább fo­gyasztásra előkészített félkész étele­ket vásárol. Éppen ezért egyre keve­sebb munkája van a főzéssel. Szinte Jó elképzelni, hogy a háztartásban minden, ma nehéznek látszó vagy kellemetlen munka kiküszöbölődik. A mosogatás, törölgetés helyett a háziasszony vagy a családtagok „oko­sabb“ dolgokkal foglalkoznak, hiszen ez idő tájt feltehetően csak egyszer használatos (és utána eldobható) műanyag étkészletet vesznek igénybe. Többet pihennek, többet olvasnak, többet sportolnak, Jobban dolgoznak, többet termelnek. Természetes, hogy a jövő század emberének Is meg kell termelnie azt, amit enni akar. Mit jelent ez a me­zőgazdaság szempontjából? Először Is azt — amint az eddigiekből már lát­ható —, hogy a jövő század embere egészségesen akar táplálkozni, Jobb minőségű. korszerűbb összetételű, jobban előkészített táplálékot akar fagyasztani. És tegyük mindjárt hoz­zá: a társadalmi haladás — elsősor­ban a szocializmus térhódítása — a jövőben minden bizonnyal megszün­teti azokat a korlátokat, amelyek m^ embermilliókat tartanak távol a he­lyes táplálkozástól, sőt egyenesen koplalásra kárhoztatnak. (Következik: Mezőgazdaságok társu­lásai a Szovjetunióban.) NYUGAT-NÉMETORSZÄGI TANULSÁGOK (6.) Érdekes módon fejtette ki Dr. B rudke M. a Bad Kreuznach-1 Max-Planck Mezőgazdasági Munka- és Gépesítési Intézet tudományos dolgozója a nyugat-németországi mezőgazdasági üzemek helyzetét és fejlődési irányzatát. Elterjedt például az a gyakorlat, hogy két-három­­száz mezőgazdasági üzem kisegítő társulást alakít. Rendszerint három­négy gazda vesz közösen egy mezőgazdasági gépet. A társuláson belül azután felkínálják szolgálataikat ezzel a géppel történő munkák elvég­zésére. Egy másik csoport más gépet, például egy növénypermetező felszerelést vásárol, és az aki a gépet kezelni szokta, permetezési mun­kákat végez, amelyeket bizonyos Jegyzékbe foglalt árak alapján szám­láznak. Ez a társulásos alapon működő rendszer nagyon sok követőre talált. A rendszernek olyan módozata Is van, hogy a kérdéses munkát neon végzik el a gép tulajdonosai, hanem a gépet kölcsönadják, bizo­nyos fizetség ellenében. így a fizetésnek Is két médja van, ez vagy az elvégzett munka hektárterjedelmén alapszik, vagy pedig órabért szá­mítanak. Ilyen módon a kis földterülettel rendelkező földtulajdonosok is hozzájutnak különféle gépekhez anélkül, hogy azokat megvásárolnék. Eléggé szigorú előírások érvényesek az elvégzett munka minőségével kapcsolatban. Ilyen társulások alakulását az állam támogatja és a kü­lönféle gépek vásárlásánál, de a mezőgazdasági szükségletek vételénél Is pénzbeli segítséget nyújt. Nyugat-Németorsaágban másfélmillió mezőgazdasági üzemet tartanak nyilván. Az üzemek nagysága állandóan változik, miközben az alap­irányzat az, hogy a kettőtől tíz hektár területtel rendelkező üzemek száma fokozatosan csökken, míg az ötven hektár fölöttieké gyarapodik. A legutóbbi áttekintés szerint a 0,5—2 hektáros mezőgazdasági üzemek az ország mezőgazdasági területének 27 %-ét foglalják el, a 2—5 hek­táros üzemek a 21 %-át, az 5—10 hektáros üzemek 19 %-át, a 10—20 hektáros üzemek 20 °/o-át, a 20— 50 hektáros üzemek pedig 10 %-át A mezőgazdasági terület 2 %-án 50—100 hektáros üzemek működnek, míg 1 %-nyl mezőgazdasági területet vesznek Igénybe a 100 hektáron felüli mezőgazdasági üzemek. Helyi szokások szerint kisüzemként tart­ják nyilván az öt hektárig terjedő mezőgazdasági üzemeket, míg öttől ötven hektár terjedelemig az üzemeket családi üzemeknek nevezik, az ötven hektárnál nagyobb területű üzemeket pedig bérmunka üzemeknek hívják. Érdekes megfigyelni, hogy 1945-től kezdődően 490 000 mezőgazdasági üzem olvadt bele nagyobb egységekbe, amiből 60 000 az úgynevezett családi üzemek részévé vált.-A mezőgazdasági üzemekben dolgozó nők és férfiak arányszáma a kisebb nagyságrendű üzemekben a nók számbeli túlsúlyában, míg a ' nagyobb üzemekben a férfiak túlsúlyában nyilvánul meg, ami a nagyobb méretű gépesítéssel Is összefüggésben áll. így például a 2—5 hektáros üzemekben 75 %-ban nők, s mindössze 25 %-ban dolgoznak férfiak. Az ötven hektáron felüli üzemekben viszont a férfiak arányszáma 87 %, a nőké viszont már .csak 33 %. Nyugat-Németország összlakosságának száma 58 millió 587 ezer. Eb­ből a dolgozók száma 26 millió 892 ezer, s ebből a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban együttvéve a lakosság 8 %-a dolgozik. A gyáripar­ban és a kézműves Iparban a lakosság mintegy 43,1 %-a tevékenykedik. A kereskedelmi és közlekedési munkaszakaszon a lakosság 13,5 %-a munkálkodik, a fennmaradó 35,4 % pedig szabad foglalkozású, vagy a közszolgálatban dolgozik. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyének egyharmada csakis ezt a foglalkozást fizi, további agyharmad részük més népgazdasági ágaza­tokban is tevékenykednek. Hozzávetőleg ugyancsak egyharmad részben a dolgozók főfoglalkozása máz, és csak szabad idejükben segédkeznek s mezőgazdaságban. Ami a mezőgazdaságban dolgozók keresetét illeti, ez aránylag szeré­nyebb, mert ez Iparban kétszer, sőt háromszor ennyit Is keresnek ugyenezon idő elett a munkások. Dr. Brudke M. megfigyeléseket vég­zett számos családnál, a ezek közül néhány példát hozott fel a bevé­telek alakulásáról. Első példa: Egy harmincéves lakatosnak 1,18 hektáros kertje van. A terület fele gyümölcsös, másik felén pedig spárgatermesztés folyik. A spárga legtöbb munkát májusban és Júniusban ad, míg a gyümölcsös augusztusban, amikor a gyümölcsszedés Ideje van. A tulajdonosnak sokmlndenben segítségére van hét gyereke Is, például az áru minőségi osztályokba sorolásánál, a válogatásnál. A férfi mint lakatos havonta 1000 márkát keres és szabad Idejében segédkezik a kerti munkák el­végzésében. Felesége a háztartásban dolgozik és egész szabad Idejét a kertben, valamint az áru értékesítésével tölti. Van egy DKW kis teher­kocsijuk és egy Karavan típusú személy-, valamint áruszállításra egy­aránt alkalmas személykocsijuk. Az árut legtöbb esetben az asszony szállítja az eladás helyére. Tagságot vállaltak egy kereskedelmi szövet­kezetben, így az áru 90 %-át ennek a szövetkezetnek adják át. A ker­­tésíetből évente 4000 márka Jövedelmük van. Egy nyugat-német márka értéke hozzávetőleg hét korona negyven fillér, a turista kurzus szerint jelenleg két fillér hljján tíz korona. Második példa: Részleges munkaviszonyban dolgozik egy Illető egy Impregnáló gyárban, akinek 3,84 hektárnyi mezőgazdasági terület van a tulajdonéban. Ezen a területen szőlőtermesztéssel és gyümölcstermesz­téssel foglalkozik, miközben a nagyobb rikmkákat másokkal végezteti el. Kisebb mezőgazdasági, Illetve kertmegmunkál6 gépiéi vannak, ame­lyeket használt állapotban vásárolt, megjavított és az aránylag kisebb időtartamú üzemelésre állított be. Csúcsmunkák Idején a család tagjai és a rokonok segédkeznek. A gyárban évente 6000 márkát keres, míg a mezőgazdasági termények eladásából befolyó Jövedelme évi 10 000 márka körüli. Harmadik példa: Az iparban dolgozik egy Illető, akinek 1,86 hektár­nyi mezőgazdasági terület van egyéni tulajdonában. Ezen a területen takarmány- és szőlőtermesztéssel foglalkozik, a gazdasági udvarban pedig családtagjai, főleg felesége közreműködésével fejősteheneket tart. A mellékfoglalkozásként szabad Időben végzett mezőgazdasági tevékenységből évi 4000 márka a jövedelme, az lpiarban pedig évente 12 000 márkát keres. Negyedik példa: Egy tanárnak 1,5 hektárnyi a gyümölcsöse, ahová az előadások után kijár, mert ez nem háztáji kert. Nemrégiben kicse­rélte a faállomány nagy részét, mivel az állam aránylag magas szub­venciót nyújt mindazoknak, akiit a gyümölcsösükben levő el nem Ismert minőségű termést adó fákat kivágják, és ezeket újonnan elismert, leg­kiválóbb minőségű gyümölcsöt nyújtó fajták telepítésével helyettesítik. Személyautójával a fák között vezető műúton közlekedik, amit nemrég csináltatott és mindig azon hely közvetlen közelében parkol, ahol a fákkal munkája akad. Bármilyen munkát végez a kertben, mindent pontosan nyilvántart és a munka időtartamát a megánál hordott stop­perórával méri. Az egyes munkálatokat igyekszik a lehető legnagyobb mértékben az általánosan beszerezhető eszközök Igénybevételével gé­pesíteni. Megfigyeléseit tanulmánynak Is lehetne nevezni, amit hivatása gyakorlásakor hasznosít. Évi keresete az átlagosnál jóval magasabb. Főleg az első három példában vázolt munkavállalási kombinációkat újabban Igen propagálják Nyugat-Németországban, mégpedig főleg az egészségügyi szempontok kihangsúlyozásával. Az a vélemény alakult ki hivatalos körökben Is, hogy nem az orvosságok, hanem a természetben végzett fizikai munka tarthatja fenn a városban viszonylag egészség­telen környezetű gyárakban dolgozó állampolgárok egészségét. Az úgy­nevezett kétlaki munkások tapasztalat szerint főleg gyümölcs- és zöld­ségtermesztéssel foglalkoznak és soraikban inkább fiatalok vannak, míg az Idősebbek fokozatosan lemondanak a többletkeresetről. A szó­­rakozásszerűen végzett mezőgazdasági tevékenység során a munka éránként számított értéke megközelítőleg másfél márka, míg a mező­gazdasági munkások órabére négy-öt márka körüli ~ V KUCSERA SZILARD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents