Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-14 / 7. szám

A tehenek és a hasas üszők számának növekedéséért adott prémiumok ушио$ tuUivUfotáfe Mem titok, hogy az utóbbi évek­­^ ben a tehenek száma állan­dóan csökkent. Ez kedvezőtlenül mu­tatkozott meg nemcsak a piacra ke­rülő tejmennyiségben, hanem abban Is, hogy a kellőnél jóval kevesebb borjúhús jött piacra. Ezeket a hiá­nyosságokat csakis úgy lehet kikü­szöbölni, ha nagyobb figyelmet szen­telünk elsősorban az üszők nevelé­sére és befolyatására. E kérdésben bizonyára nagy segítséget jelent majd a tenyésztők számára kitűzött pré­miumok, amelyek 1970. január 1-e óta vannak érvényben. Amint már ismeretes, a piaci tej­termelés növelésére adott prémium, valamint a tejtermelés fokozása ese­tén adott takarmány ugyanúgy ér­vényben van, mint az 1969-es évben. További gazdasági ösztönző a te- Ihéntenyésztés terén kiírt ösztönző prémium. Minden egyes tehén után, amellyel növekszik a tehénállomány 1971. január 1-ével, a mezőgazdasági üzem 2000 korona prémiumot kap. A prémium megadásának előfeltétele azonban az, hogy az üzemben ugyan­akkor növelték a befolyatott üszők számát is. Ez a feltétel nem vonatko­zik azokra az üzemekre, amelyek fe­jőstehenek nevelésére szakosítottak és a mezőgazdasági üzemekkel az üszőtermelés terén együttműködnek. Ezeknek az ösztönző prémiumoknak hosszabb lejáratú jellegük van. Az állattenyésztőknek, akik ügyel­nek majd arra, hogy a lehető legtöbb üszőt folyassák be és hogy ezek kö­zül minél több borjazzon le, 1970-ben kiegészítő árpótlékot kapnak az alapárhoz, (felvásárlási árhoz) az első laktáció utáni tehenekért, ame­lyeket levágásra jelölnek ki. Tehát elsőborjas tehenekről van szó. Az el­sőborjas és az A osztályba sorolt te­henek után az árpótlék 2,50 korona, az Ai, а В és a Bi minőségi osztályba sorolt tehenek után kilogrammonként 2 korona az árpótlék. Ez a kiegészítő felár bizonyára arra ösztönzi majd a tenyésztőket, hogy minden üzem­ben külön istállókat létesítsenek az elsőborjas üszők számára, a takar­mányozás terén előnyben részesítsék az első laktáctóban levő teheneket és ezeket az első laktáció után hasznos­sági eredményeik alapján szelektál­ják, selejtezzék ki. A tehenek felnevelése után adott ösztönző prémiumokat (2000 koronát tehenenként) a szövetkezetek és az állami gazdaságok, a járási mezőgaz­dasági társulások, a mezőgazdasági termelési igazgatóságok, valamint az egyes üzemeket irányító szakágazati igazgatóságok, illetve az egyes szak­üzemek fizetik ki. E prémiumokat a tenyésztőknek az összes megkövetelt feltétel teljesítése után 1971. január 31-ig fizetik ki. Ami a vágásra eladott elsőborjas tehenek után fizetett ki­egyenlítő árpótlékot illeti, e kérdés­ben különös figyelmet kell fordítani a tehenek egészségi állapotára, amit az állatorvos ellenőriz. A prémiumokat és az árpótlékokat bizonyára a legtöbb állattenyésztő igyekszik majd felhasználni, akik ez­által nemcsak ön maguknak, hanem egész népgazdaságunknak, illetve bel­földi piacunknak segítenek a szüksé­ges árumennyiség előállításában, hogy így gazdagíthassuk a szükséges hús­árú választékának kitermelését. (fk) A Karvai Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági Szaktanitézet értesíti az érdeklődőket, hogy az 1970/71-es tanévre 1970. szeptember 1-től az alábbiakban felsorolt szakokra felveszi (3 éves tanoncviszonyba) azokat a fiúkat és lányokat, akik 1970. szeptember 1-ig a 9-éves iskolát sikeresen elvégezték. 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak ĺ (pincegazdaság, gyümölcskerté'!'o! | 3. Kovács szak (hegesztő, lakatos) 4. Bognár szak (asztalos, kádár) A tanulók az iskola diákotthonában étkeznek és nyernek elhelyezést. A szakgyakorlatokal az iskola műhelyeiben és a tangazdaságban végzik. Érdeklődök Írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az iskola és a tangazdaság igaz­gatóságán. KRAVANY NAD DUNAJOM, okres Komárno C íkos úton másképpen kell vezet­** ni, mint a megszokott körülmé­nyek között. Minden vezetővel előfor­dulhat — mégha ismeri a helyes ve­zetés fogásait és alkalmazkodik is hozzájuk —, hogy előre nem látott tényezők hatására az autó kerekei alól hirtelen „kicsúszik“ az út A gu­mik és az útfelület közötti tapadást, súrlódást ugyanis megbontotta a Je­ges, havas folt, amelyre ráfutottunk. Az autó megcsúszik, kifarol. Legfontosabb szabály ilyenkor: ne kapkodjunk és ne fékezzünk! A leg­több kezdő vezető megijed, mert meg­csúszott a kocsi hátulja. Ezért ösztö­nösen — de rosszul —, a farolással ellentétes irányba kormányozza a ko­csit. Az eredmény: a haladási irányra bizonyos szögben már amúgy is el­fordult kerekek még inkább kereszt­be kerülnek. A keresztben álló, illetve a keresztbe elfordított kerék viszont képtelen gördülni, még jobban oldal­ra csúszik. Mi a teendő? Amikor a kocsi hát­só része valamelyik irányba elcsú­szik, megfarol, kormányozzuk azon­nal a jármüvet is a csúszás irányába, mert csak így hozhatjuk gördülő moz­gásba a korábban oldalra csúszó ke­rekeket. Síkos úton a meghajtó kerekek megcsúszhatnak induláskor is (a for­galmi jelzőlámpák előtt is), ugyanis az alacsony áttételi fokozatban a ke­rekek „kipöröghetnek“. Ilyenkor azonnal vegyük vissza a gázt, mert a meghajtó kerekek további pörgeté­sével a kívánt irányba már úgysem juthatunk el. Próbáljunk elindulni lassan, fokozatosan növelt gázadago­lással. Ha így sem megy, kapcsoljunk közvellenül a második sebességi fo­kozatba. A tengelykapcsolót a súrló­dási pontban először megtartva, majd finom kuplungcsúsztatással kezdjük a pedált lassan felengedni Csaknem biztos hogy így már sikerül elindul­nunk. A motor ugyanis most kisebb nyomatékot ad át a meghajtó kere­kekre, ezért sokkal kisebb az esély Óvatosan vezessünk a síkos úton arra, hogy azok kipörögnek. A kö- nunk, így kevesebb a csúszás, mert vetkező fokozatok kapcsolásakor is érzékeinktől függetlenül jelentkezik csak finoman növelt gázadagolás és a fékhajtás, nem nyomhatjuk túl a kuplungfelengedés mellett gyorsít- pedált. Emellett a motor fékhatása sunk. Téli útviszonyok között soha egyenletesebb is, mint a súrlódó ré­sem szabad hirtelen gázt adnunk, kéké. Kitérésnél, nagyobb hóban, vagy emelkedőre való 'haladásnál már elő­re olyan sebességi fokozatot válasz­­szunk, hogy semmiképpen ne kelljen kapcsolni. Sebességváltásnál ugyanis elég hosszú úton nincs hajtás, ez­alatt a jármű lelassul, a hajtás meg­indulásakor pedig megcsúsznak a hajtókerekek, a kocsi rendszerint el­akad. Helyes, ha télen a hólapát mellé néhány kétkilogrammos papírzsákban homokot vagy salakot is viszünk ma­gunkkal. Elakadás esetén vagy szór­junk a kerekek elé homokot a zacs­kóból, vagv pedig amint az ábra mu­tatja, tegyünk zacskókat a kerekek elé. és zsinórral kössük a karosszéria — mellső meghajtásnál a lökhárító — alkalmas pontjához. Induláskor a kerék kitépi a papírzsákot, majd pe­dig a zacskó a kerék előtt csúszva kiszórja a homokot, amely elősegíti a kerekek jobb tapadását. Még egy tanács: olyan helyen áll­junk meg, ahonnan el is tudunk majd indulni. A kocsi rögzítésére kapcsol­junk az első sebességbe, a kézifék behúzása ilyenkor nem célszerű, mert befagyhat. STREDNÁ POĽNOHOSPODÁRSKA TECHNICKÁ ŠKOLA V DUNAjSKE| STREDE Értesítjük a 9-éves alapiskolák igazgatóságait, hogy az 1970/71 es tanévben Dunajská Stredá-n (Dunaszerdahely) a mezőgazdasági technikum osztályt nyit MEZÖGAZDASÄGI-ÖKONÖMIAI IRÁNYZATTAL. Jelentkezhetnek azok a tanulók, akik elvégezték a 9. osztályt. A jelentkezési íveket a következő címre adják be: SPTŠ igazgatósága — Dunajská Streda. vagy elvennünk. Az autó mindkét esetben könnyen megcsúszhat, kitá­rolhat, mint ahogyan a hirtelen kor­­mányelforditás is ezt eredményezi. A fékkel is bánjunk csínján. Ne működtessük teljes erővel, állandóan nyomva a pedált, hanem szakaszosan: fékezünk, felengedjük, fékezünk, fel­engedjük... Így elejét vehetjük an­nak, hogy a kerekek idő előtt blok­koljanak és megcsússzanak. Síkos úton célszerű a motorféket használ-A véradó házaspár Az egészségügyi központok legnél­­különözhetetlenebb gyógyszere az em­beri vér, mert az emberi vérrel éle­teket menhetünk meg. Az emberi vért az égvilágon semmilyen gyógyszerrel sem lehet pótolni. Sajnos, azonban az önkéntes s még a pénzért történő véradók száma is állandóan csökken. Nem régen tar­tották Pozsonyban az önkéntes vér­adók kongresszusukat, amelyen na­gyon sok figyelemre méltó javaslat született. Például minden egészséges ember legalább egyszer adjon vért, a Járási Vöröskereszt szervezete elis­merő oklevelet adjon a véradóknak és a munkaadójának. Jutányos fürdő beutalást is kaphatnák, családtagjaik­kal együtt, stb. Ezek csak javaslatok, de mindent meg kell tenni az önkén­tes véradók táborának emelésére. Szlovákiában mindössze 116 olyan önkéntes véradó van, aki Janský em­lék-éremmel rendelkezik, vagyis tíz­nél többször adott vért díjmentesen. Mihálka József és felesége évek óta véradók, többnyire pénzért s néha önkéntesen. A csatai házaspárt arról faggatom, hogyan is lettek véradók és miért idegenkednek az emberek e nemes cselekedettől? — Magas vérnyomásom van és or­vosi tanácsra kezdtem el vért adni. Azóta egészségileg jobban érzem ma­gam, s a véradás után friss a vérke­ringés és igy jó erőben vagyok egy darabig. A feleségemet is rábeszél­tem, hogy jöjjön vért adni, ez neki és az emberiségnek is jót tesz. Ű többnyire pénzért adja a vért, mert hát ez a kis mellékes a konyhára jól jön. Igaz, sokan félnek a véradástól, azaz inkább csak a tűszúrástól. Sem­mi ez egész, egy kis csípés és 3—4 perc alatt megvan. Nem kell félni a véradástól. Körülményesebb viszont egyenesen élő szervezetbe adni. Egy alkalommal a határba jött utánam a mentőknesi és úgy, ahogy voltam, a sági kórházba mentünk. Itt egy pa­lásti fiatalember élet-halál között volt. A kórházban megfelelő csoportú vérkészlet nem volt, felfeküdtem egy magasabb helyre, alattam pedig a be­teg, s egy gumicsövecskén folyt a vér ereimből az övébe. Ez a művelet három és fél óráig tartott, kb. 7—8 deci vért adtam. Egyszer az illető egyén kinyitotta a szemét és mintha azt montda volna a szemeivel, hogy „megmentette az életemet“. Ezt a na­pot soha el nem felejtem. Három és fél óráig mozdulatlanul kellett feküd­nöm, de nagyon jó érzés volt, mert megmentettem egy életet, és a hálát, amelyet az orvosok és a 28 éves be­teg velem szemben tanúsítottak, nem tudom szavakban kifejezni. Ma úgy tudom, ha betegnek vérre van szüksége, egészséges hozzátarto­zójának kötelessége adni. Sokan fél­nek még ebben az esetben is a vér­adástól, és engem szoktak megkérni, hogy adjak helyettük vért. A véradók által nyújtott segítség olyan értékes, hogy azt pénzben nem lehet kifejezni, éopen ezért szükséges a váradók táborát növelni. Pál Elemér ISMÉT A RÉGI KERÉKVÁGÁSBAN Lakszakállas a Csallóköz szívében, a komáromi tárásban fekszik. A köz­ség szövetkezete 1330 hektáron gazdálkodik, de tagjainak száma csupán 264. Habár az 1965-ös árvízkatasztrófa teljesen tönkretette a termést, fel­mérhetetlen károkat okozott, ma újra a régi kerékvágásban haladnak a község szorgalmas földművesei. Cseh Károllyal, a szövetkezet elnökével folytatott beszélgetés során sok érdekességet tudtam meg a szövetkezetről. Az elnök szövetkezetük büszkeségeként említette meg a lucernaszárítót, amit a mosonmagyaróvári mezőgépgyártól kaptak. A gép óránkénti kapa­citása 12—15 mázsa száraz lucernaőrlet. A lucernaliszt jelentős fehérje­tartalmával igen értékes takarmánynak bizonyult a téli időszakban. De nem csupán lucernát szárítanak e berendezéssel. Nagyszerűen bevált a későn érő kukoricafajták szárításánál, ahol 13 százalékra tudták csök­kenteni a kukorica nedvességtartalmát. Múlt évi terveiket 102 %-ra teljesítették, s hogy jól dolgoztak, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy 10 korona osztalékot tudnak adni a dolgozóknak, s így a munkaegység értéke a természetbeni gabona érté­kének hozzáadása után 45 koronát tesz kil Dicséret illeti meg mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés dolgozóit. Tejbeadási kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tettek és a fejési átlag tehenenként 3300 liter. Az 1330 hektár földterületükön 950 ezer liter tejet, 2100 mázsa sertés­húst és 1330 mázsa marhahúst termeltek ki. A növénytermesztés szakaszán búzából 43 mázsa, árpából 38 mázsa, kukoricából (száraz állapotban) 82 mázsa és cukorrépából 410 mázsa hektárhozamot értek el. A vezetőség soraiból Bajkai Imre mezőgazdász. Ötös Károly állattenyész­tő (zootechnikus), valamint az elnök is 14 éve állnak a szövetkezet élén, kellő tapasztalatokkal rendelkeznek. A kiöregedett nyugdíjas szövetkezeti tagok már nem dolgoznak, erre nincs is szükségük, mert szép nyugdíjat kapnak. Cseh Károly elnök komoly, munkaszerető ember, nem titkolja a múlt nehézségeit, de bátran beszél a jövő terveiről. Egy régi álmát szeretné megvalósítani a közeljövőben. Olyan öntözőberendezést akarnak építeni, amellyel az egész lakszakállasi határt öntözhetnék. Dávid Nándor, Bény SIKERES TÉLI KIRÁNDULÁS A fegyverneki általános iskola mellett működő Gagarin pionírcsapat 54 pajtása Stará Hután ötnapos sítanfolyamon vett részt Az iskola igazgatósága, valamint a fegyverneki, a hontfüzesgyarmati, a vámosladányi, az oroszi és a szikenylcai szövetkezetek megértésének, jó együttműködésének tudható be a sítanfolyam megindítása. E szövet­kezetek ugyanis pénzbeli támogatásukkal lényegesen csökkentették a paj­tások kiadásait. Ennek fejében az iskola pionírjai ígéretet tettek, hogy lehetőségeikhez és tehetségükhöz mérten munkával viszonozzák majd a szövetkezet támogatását. A tanfolyam kezdetén elsősorban a pajtások ügyessége szerint kezdőkre és haladókra osztottuk fel a pajtásokat. Megtanítottuk őket a sízés alap­elemeire, majd később a lesiklást, a fékezést és a fordulásokat gyakorol­tuk. Hamarosan olyan biztosan álltak a síléceken, hogy a turnus utolsó napján versenyt is rendezhettünk és az első három helyezettet megjutal­maztuk. Mindent összegezve elmondhatjuk hogv ez a sítanfolyamunk sikeres és hasznos volt, pionírjaink sokat tanultak, megedződtek, ügyesedtek és sokáig emlékezetükben maradnak a Stará Hután eltöltött napok. Veress Vilmos, Nýrovce

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents