Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-14 / 7. szám
KÖZGAZDASÁG Az eddigi tevékenység Ismertetése, ** valamint az ú] elképzelések megvitatása volt Í6 témája a Szlovákiai Gép- és Trektorállomások Gazdasági Szövetsége nemrégiben Bratlslavában tartott közgyűlésének. A szövetség igazgatósági bizottságának főnöke Okosi Artúr mérnök vezette közgyűlést megtisztelte jelenlétével Németh Jenő mérnök miniszterihelyettes, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviseletében, Krakovfk elvtárs, az SZLKP KB mezőgazdasági osztályának képviseletében, Mráz Viktor mérnök főtitkár, a Parasztszövetség képviseletében, Bucko Rudolf mérnök igazgató a Szlovákiai Állami Gazdaságok ökonómiai Szövetségének nevében és mások. Főbeszámolót Zánický Kornál mérnök az SZGTÄGSZ elnöke tartott, amelyet számos felszólalás egészített ki. Az elmúlt év márciusában hivatalosan is regisztrált szövetség első igyekezete a GTA-k kohó- és gépipari anyagokkal történő közvetlen ellátása volt, amit végrehajtó szervüknek sikerült megoldania A zólyomi AGROTECHNIKA vállalattal keretszerződést Igyekeztek kötni a mezőgazdasági gépek pótalkatrészekkel történő ellátása céljából. Ez a vállalat olyan kötelezettségek vállalására igyekezett a GTA-kat rávenni, amelyeket azok gazdasági szövetsége nem volt hajlandó nyitása alá kellene helyezni. Ezt a Javaslatot terjesztette elő megtárgyalásra és Jóváhagyásra beszámolójában a Szövetség elnöke. Eszerint a mezőgazdasági üzemek kívánságainak ügyvivői maradhatnának a járási mezőgazdasági társulások, illetőleg a termelési igazgatóságok. Múlt évi eredmények A Szlovákiában működő GTÁ-k tavalyi gazdasági eredményei kielégítőek, ha azok egészét tekintjük. A GTA-k múlt évben kifejtett tevékenysége 1908-hoz viszonyítva csaknem 7 %-kal fokozódott. Ennek belső elrendezése azonban már nem annyira egyöntetűen eredményes. A mezőgazdaságnak végzett szolgálatok százalékaránya 4,3 %-al csökkent az említett időszaki arányban és az elmúlt évben mindössze 39,2 %-ot ért el. Ez főleg azokra a GTÄ-kra jellemző, amelyek úgynevezett komplex szolgálatokat végeztek az ökonómiailag gyengébb EFSZ-ekben. Mihelyt az ilyen EFSZ gazdaságilag stabilizálódik, ezekre a szolgálatokra többé nem tart igényt. A GTÄ-k tevékenységének fokozódását legnagyobb mértékben az ipari tevékenység fejlődése segítette elő. Ezen a téren 10,8 %-os fejlődés mutatkozott az elmúlt évben. A gépjavítás! szolgáltatások mennyiségi szintje dó fejlődés a szolgáltatásokban és az ökonómiai mutatókban. Már kidolgozták az 1970-re szóló terveket, azonban ez az első variáció nem fejezi ki a GTÁ-kban levő lehetőségeket. A szövetség igazgatói tanácsának véleménye szerint a teljesítmények az elmúlt évi adatokhoz mérten 5—7 %-al fokozhatók, viszont az említett első módozat mindössze 1,5 %-os emelkedést mutatott. Hogyan a jövőben? Bár a mezőgazdaság részére végzett szolgáltatások nem vonzók, mégis ez az egyetlen irány, amelyet követni kell, ha a GTA-k a mezőgazdasági jelleget meg akarják tartani. Kívánatos lenne járáson belül kibővíteni a mezőgazdasági üzemekkel fenntartott kooperációs kapcsolatokat, illetőleg azokat kialakítani. A komplex-szolgáltatások végzésének munkaterületén nagy remények nincsenek a további fejlődésre. A növényvédelem olyan terület, amely erős fejlődés előtt áll. Ez vonatkozik a rágcsálók elleni védelem, a fertőtlenítés, valamint a rovartalanítás munkaterületére is. Hasonló a helyzet a gazdasági növények tápanyagellátásával kapcsolatban is a GTÄ-k részéről. Az utóbbi években jelentős gépjavító kapacitásokat létesítettek az egyes járásokban, ezek kihasználása azon-A Szlovákiai Gép- к Traktorállomások Gazdasági Szövetségének közgyűléséről elfogadni. Komoly gondot okozott az elmúlt év elején a cseppfolyós ammóniákkal történő ellátás, amely vegyianyag tápanyagellátási célokat szolgál. Bár csak az idény végén, de sikerült megoldani ezt a problémát Is. A pótalkatrészekkel történő hiányos ellátás kényszerltette rá a GTÁ-kat, hogy szabad kepacitásuka pótalkatrészek készítésére használják fel a mezőgazdasági gépek üzembentartásának érdekében. Az előállított pótalkatrészeket felkínálták az AGROTECHNIKA vállalatnak is, amely ezzel a kínálattal ezidáig csak kismértékben élt. A szocialista vállalatról és a szocialista vállalkozásról szóló és jelenleg előkészítésben levő törvényjavaslat megvitatásakor a rendkívüli közgyűlés olyan álláspontot foglalt el, miszerint a GTÄ-kat, melyek alapítója az állam, nem lenne helyes részvénytársasági jellegű vállalatokká átalakítani. A GTA-knak, a közgyűlésen akkor kifejtett nézetek és a jelenlegi vélemények szerint is, igyekezniük kell megtartani a mezőgazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalatok jellegét és az ezzel járó bizonyos ökonómiai előnyöket. A Szlovákiai Arhivatal egyes számmal jelölt rendelkezése ellen fenntartásokkal élt a Szövetség. Az árakat azután úgy rendezték, hogy maximálisan meghatározott árnak az árjegyzékben feltüntetett árakat kell tekinteni. Olyan esetekben, amikor bizonyos szolgáltatás ára az árjegyzékben nem szerepel, a megkötött gazdasági szerződés érvényes. Kérték, hogy a mezőgazdasági jellegű szolgáltatások árképzését sorolják a szabad árak csoportjába, amely Javaslatot azonban ezidáig nem fogadták el. Kérték továbbá a munkaerőtoborzási jutalmat és a lakásépítésre folyósított stabilizációs kölcsönök rendszerét a GTÁ-kre Is terjesszék ki. Nem volt egyszerű megoldani a szövetség hivatali elhelyezését, ami végül is Bratislavában sikerült (Žilinská 1. szám). A kezdeti időszakban a különféle szakbizottságok, mint amilyen a technikai, az ökonómiai, a kereskedelmi, az ár- és bérbizottság munkája nem volt kielégítő. Helyes-e a szövetségi forma fenntartása Az igazgatóság véleménye szerint a nemzeti vállalatok irányításának szövetségi formája nem a legelőnyösebb. Eltérők a nézetek a Szövetség jövőbeni szervezeti felépítésének tekintetében. A járási mezőgazdasági társulások és a mezőgazdasági termelési igazgatóságok véleménye szerint a GTÄ-knak a jelenlegi besorolással megegyező formában a járási mezőgazdasági szervek irányítása alatt kellene maradniuk. A GTÄ-k vezetőinek nézete szerint helyesebb lenne a vállalati alapon történő alárendeltségi irányítási forma, a jelenlegi demokratikus alapon álló irányítási módozat helyett. Elképzelésük szerint a GTÄ kát és a mezőgazdasági gépjavító üzemeket központi vállalati jellegű szerv irá-Jóminőségü gépjavítás lenne a GTA-k a közeljövőben lényegesen nem változott. Az ipari tevékenységet egyrészt az ökonómiai szabályok rendszere, másrészt a mezőgazdasági üzemek kívánságának kielégítése teszi szükségessé. Az egyes munkavonalak gépsora nem komplett, ezért a GTÁ-k kisebb nagyságrendű, kiegészítő gépeket állítanak elő. Erőteljesen fejlődik az állattenyésztésben használt gépek készítése, egyes növénytermesztésben alkalmazott gépek előállítása, valamint a nagy befogadóképességű kocsik létrehozása. Fokozódó irányzatot mutat a gépalkatrészek iránti kereslet és ezek előállítása Is. A jövőben lendületesebb tevékenység lenne várható a gépjavítás munkaterületén is, ha az úgynevezett agregátumos gépjavítás! rendszert kibővítenék és ez ipari jellegűvé válna, amiben a galántaiak kezdeményezően jártak elöl. A GTÄ-k teljes jövedelme átlagosan 6 %-kal emelkedett a múlt évben az 1968-hoz viszonyítva. A tiszta jövedelem ugyanebben az időviszonyban 18 %-al emelkedett, melyet anyagmegtakarítással, a munkatermelékenység fokozásával és az alapeszközök jobb kihasználásával értek el. Erős munkaerőcsökkenés volt tapasztalható 1969-ben, amely az ezt megelőző évhez viszonyítva 8 %-os visszaesést mutat, ami természetesen kihatással volt a szolgáltatások összmennyiségére. Az elmúlt év második felében szocialista munkaversenyt hirdettek a GTÄ-kban a szakszervezet felhívása alapján, amely akció nagy lendületet vett. Ugyancsak erős visszhangra talált a CSKP KB felhívása a kezdeményezés kibontakoztatására vonatkozóan. Ez az aktivitás a tervezett feladatok túlteljesítésében nyilvánult meg. A munkavállalásokon kívül üzemközi versenyekben vesznek részt a GTÄ-k, amelynek lényege az állanegyik fontos feladata ban nem teljes. Ez a mezőgazdasági gépeknek a GTÄ-k részéről az EFSZ- ekbe történő múltbeli eladásával áll kapcsolatban, ugyanis az új tulajdonosok a változott helyzet alapján saját javítóműhelyeket létesítettek, ami lecsökkentette a távolságokat és meggyorsította a javítást. Hiányolták a közgyűlésen a gépjavításban azt az úgynevezett „szervezettséget“, amit abban látnak, hogy mezőgazdasági gépeket javítanak maguk az EFSZ-ek és állami gazdaságok továbbá a GTÄ-k, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek. Szerintük ezek között nincsen alapos kooperáció, munkamegosztás, szakosítás, amit azonban feltétlenül ki kellene alakítani. Mivel még a specializáció sem nyújthat teljes kapacitáskihasználást a GTÄ-kban továbbra is fokozni kell az ipari tevékenységet, mégpedig pótalkatrészek előállításával, kisebb gépek előállításával, amelyeket a mezőgazdasági gépgyártástól mindinkább eltávolodó gépiparunk nem képes vagy nem hajlandó előállítani. A gépkocsik műszaki szervizének végzését is ki kell építeni. Nem lenne szabad visszariadni az állattenyésztésben használt gépek előállításától sem, csak azért, mivel más Is foglalkozik vele. A jövőben foglalkozni kell a vízvezetékszereléssel és kanalizációval a családi házak építése kapcsán. Fontos szerepet kell szánni a dolgozók szakmai továbbképzésének is. Szeretnék a jövőben elérni, hogy a jövedelemadó a GTÄ-k esetében alacsonyabban, 40—45 % erejéig legyen limitálva, nem úgy mint az iparban. A vita során sok új gondolat vetődött fel, amelyeket fokozatosan feldolgoznak és a lehetőségek szerint hasznosítanak. Kucsera Szilárd Termelési távlatok A jövőben több nitrogénműtrágya a vágsellyei DUSLO kombinátból A vágsellyei Duslo vegyipari kombinátban Jelenleg gyártott nitrogénműtrágya mennyisége még arra sem elegendő, hogy a vállalat környékén fedezze a szükségletet. Nyilvánvaló tehát, hogy a műtrágya minél előbbi tömegtermelése állandóan időszerű, így tehát sürgős megoldást igénylő feladatként szerepel az állami tervben is. Igaz ugyan, hogy a legutóbbi években néhány új üzem is megnyílt, de a megoldatlan műszaki problémák sokhelyütt huzamosan hátráltatták, sőt néhol teljesen megbénították a termelést. Ilyen a helyzet például a strážskét üzemben is, ahol már két éve késik az emmónlákgyórtás tervbe vett megkezdése. A vágsellyei Duslo igazgatósága végre megörvendeztetheti földműveseinket. Minap közölte, hogy a kombinátban lényegesen növelik az ammóniák és a nitrogénműtrágya gyártásának lehetőségét. A Szlovák Vegyipari Szövetség, a Vágsellyei Duslo Nemzeti Vállalat és a nyugat-németországi UHDE cég képviselői ugyanis nemrég eléírták az ammóniák és a szintétikus, szemcsézett karbamid (húgyanyag) gyártásához szükséges gépek, valamint egyéb berendezések megrendeléséről, illetve szállításáról szóló szerződést. Lehetővé válik tehát a kombinát további két, nagy teljesítőképességű üzemrészlegének korszerű berendezése és ezzel a vállalat tetemes termelésnövelését megalapozó komplett műtrágyagyár üzemeltetése is. Jóllehet a vágsellyei kombinát termelési programja — tekintettel a jelenlegi gazdasági és technológiai adottságokra — nem hézagmentes, az említett új gyártási lehetőség gyümölcsöztetése nemcsak vállalati, hanem olyan elsőrendű társadalmi érdek, amelyet a kormánynak mezőgazdaságunk kemizálása érdekében hozott 1966/100. sz. határozata is hangsúlyozott. Az új ammóniákgyártó berendezések napi teljesítménye ezer tonna lesz, úgyhogy megkétszereződik a termelés jelenleg elérhető eredménye. Ettől függően tovább fejleszthető a cseppfolyós, ammóníáktartalmú savak, a salétrom, valamint különféle kombinált műtrágya gyártása, tehát végeredményben lehetővé válhat az igényelt összetételű nitrogénműtrágya mennyiségének és választékának növelése is. Az erre vonatkozó terv a világviszonylatban legkorszerűbb gyártási technológiát helyezi kilátásba. Vágsellyén egyrészt ezért, más részt a gazdasági szempontból is előnyös üzletkötésre adódó alkalmat megragadva döntöttek a nyugat-németországi UHDE cég ajánlata mellett. A francia ENSA cég és az angol KELLOG társaság ugyanis kevésbé kedvező ajánlatot tett. Vágsellyén eddig is bevált az ammóniákgyártás ún. reforming módszerének alkalmazása, s ezért bevezetik az új, napi ezer tonna teljesítményű részlegben is. Egyébként a kombinát többi részlegében is a legkorszerűbb és minél gazdaságosabb gyártás elveit érvényesítik, úgyhogy a késztermékek egyre jutányosabb áron kerülhetnek forgalomba. A vágsellyei vegyipari kombinát IV. építkezési szakaszában tervezett új üzemrészlegek építése tetemes összeg — összesen egymilliárd 338 millió korona — beruházását igényli, de az építkezés ennek az összegnek csupán csekély hányadát emészti fel. Az összehasonlíthatatlanul nagyobb különbözetet a világviszonylatban is kétségkívül legkorszerűbb gépek s egyéb berendezések beszerzésére, valamint szakszerű összeszerelésére stb. fordítják. Az első benyomásra óriási beruházás azonban rövidesen megtérül. A szintetikus búgyenyagot gyártó részleg például gyakorlatilag veszteségmentesen dolgozza fel a nyersanyagot, amit az ún. stripping folyamat elvein alapuló termelés állandón „visszatérő“ körforgása tesz lehetővé. Az ammóniák szintéziséhez, vagyis mesterséges vegyi összetételének képződéséhez szükséges kontaktgáz-fejlesztő a jelenleg legmodernebb kétlépcsős gőzátalakító (reforming) berendezés, amely a leggazdaságosabb technológiai eljárást biztosíthatja a naponta ezer tonna ammóniákot gyártó, új üzemrészlegben. Magától értetődő, hogy a kombinát vezetősége ez esetben sem tévesztette szem elől a vállalat gazdasági előnyeit, amelyeket a már említett IV. szakasznak évente egymilliárd korona bevételt kilátásba helyező termeléssel kell biztosítania. Az illetékes szakemberek e számvetése teljesen reális, úgyhogy a vállalat eszerint évente 600 millió koronával növelheti bruttó jövedelmét. A vegyipari kombinát fokozott teljesítőképességének további kézzelfogható bizonyítékát főleg akkor láthatjuk, ha kiszámítjuk, hogy a jövőben Vágsellyén gyártott műtrágya célszerű felhasználása mily mértékben növelheti mezőgazdaságunk terméshozamait. Ha például a gabonafélék hektárhozamának átlag csak két mázsánvi növelésére számítunk, akkor az így elérhető eredmény is kétmilliárd korona értékű élelmiszerrel és takarmánnyal gyarapíthatja az ország készletét. Ez pedig igazán nem csekélység! Nyilvánvaló tehát, hogy ez esetben kellőképpen aránylanak a vállalat érdekei a társadalom érdekeihez. Ismét utalnunk kell a mezőgazdaság kemizálását szorgalmazó kormányhatározatra, amelynek jövőbeni teljesítését szem előtt tartva tervezték a vágsellyei kombinát további kiépítését. Ugyanis még az erre vonatkozó döntés előtt széleskörűen végrehajtott talajelemzés eredményei alapján bebizonyosodott, hogy egyre több műtrágyára lesz szükségünk, illetve 1980-ban már teljesen indokolt lesz a hektáronként 270— 280 kg tápanyag igénylése. A világszerte megfigyelhető fejlesztési irányzatok arra a következtetésre késztetnek, hogy köztársaságunkban nyilván sohasem halmozódhat fel a trágya s különösen a húgyanyag felhasználhatatlan feleslege. Svéd és finn szaklapok, valamint egyéb forrásmunkák nagyon sokatmondó adatokat közölnek az erdei talaj hígtrágyázásának előnyeiről, például arról, hogy 1 svéd korona értékű trágya felhasználása a faanyagnak 2 korona értékű gyarapodását eredményezi. Ez a kétségkívül hasznos trágyázás a jövőben nagyan kedvezően befolyásolhatja Szlovákia erdőgazdaságának minőségi fejlődését. Magától értetődő, hogy a műtrágya gyártása és minél gazdaságosabb hasznosítása szorosan összefügg. A vágsellyei Duslo igazgatósága ezt az elvet mindenkor szem előtt tartja. A kombinát szervizének (vevőszolgálatának) szakemberei már több éve figyelemmel követik a nitrogénműtrágya minél előnyösebb hasznosítását célzó módszerek eredményeit. Jelenleg a Nyitrai Agrártudományi Főiskola közreműködésével próbálják ki az érsekújvári járásban, éspedig a szőgyéni EFSZ földjein — tehát aránylag nagy területen — a nitrogénműtrágya hasznosításának legújabb módszereit. A vágsellyei vegyipari kombinát IV. építkezési szakaszán már megkezdődtek a mélyépítési hálózattal összefüggő munkálatok. A tervezők most a technológiai tervek minél előbbi elkészítésén szorgoskadnok, további szakemberek pedig állandó kapcsolatot tartanak fenn a közeljövőben velük együttműködő kivitelezőkkel és szállítókkal. A nagyszabású építkezést, az új üzemrészlegek berendezését, stb. előreláthatólag négy éven belül, tehát 1973-ban befejezik. Akkorára már a vágsellyei Duslo lesz nemcsak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, hanem Közép-Európa olyan élvonalbeli üzeme, amely alkalmas és képes is a legtöbb s egyben kiváló minőségű nitrogénműtrágya gyártására. Ezzel minden bizonnyal megörvendezteti és hálára kötelezi a szlovákiai földműveseket. VITK0 ZOLTÁN
