Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-03 / 1. szám

BELPOLITIKA Elsőrendű feladat a népgazdaság egyensúlyának helyreállítása (Folytatás az 1. oldalról.) — Az árutermelés 3,9 százalékos fokozása. Az összes tartalékok és lehetőségek kiaknázása mellett ez reális feladat, hisz csupán olyan mi­nimum teljesítéséről van sző, amelyet feltétlenül megkövetel a belpiac igényeinek kielégítése. A sertés- és marhahústermelést 5000, a baromfi­hús termelését 2000 tonnával, a to­jástermelést 40 milliő darabbal, a tejtermelést pedig 40 milliő literrel kell fokozni. „E feladatok teljesítése megköve­teli minden egyes mezőgazdasági dolgozó, elsősorban a termelést irá­nyító vezető dolgozók pártos és oda­adó hozzáállását — mondotta jano­­vlc miniszter elvtárs. — Feltétlenül meg kell szilárdítani a munkafegyel­met, nem tűrhetjük tovább, hogy a felsőbb szervek rendeletéit az alá­rendelt szervezetek, a vállalatok és üzemek csak szükséges rosszként teljesítsék, vagy keressék a lehető és lehetetlen utakat az intézkedések megkerüléséhez. Ma már jól képzett, megfelelő tapasztalatokkal rendel kező szakemberek állnak úgy az üze­mek, vállalatok, mint a felsőbb szer­vek élén, akik képesek megvalósítani a következetes ellenőrzést. Aki kétes ntain a rendeleteket, előírásokat, törvényeket és állami normákat ke­rülgeti, az ma már nagyon vékony jégen jár.“ Janovic miniszter elvtárs beszámo­lóját élénk vita követte. Az állami gazdaságok és járási szervek kép­viselői egyöntetűen egyetértettek ab­ban, hogy a mezőgazdasági termelés szervezésében és irányításában szük­ség van egy célszerű reformra, mert az eddigi gazdaságirányítási elvek már nem minden tekintetben tükrö­zik a mezőgazdasági termelés jelen­legi helyzetéből adódó igényeket. Meg kell oldani számos olyan kér­dést, amelyek végleges tisztázása feltétele a további fejlődésnek. Hogy az 1971. évre tervezett központi in­tézkedések értékét és hatékonyságát ne csökkentse az Ideiglenes jelleg, a központi szervek ezen intézkedések kidolgozása előtt elvégzik a jelen­legi helyzet alapos elemzését. Kétségtelenül hasznos volt az álla­mi gazdaságok és járási mezőgaz­dasági irányítószervek képviselőinek kétnapos bajcsi tanácskozása. A két nap során számos időszerű probléma került felszínre. A tanácskozás azon­ban csak akkor teljesíti maradékta­lanul küldetését, ha eredményei a gyakorlatban, az 1970. évi tervfel­adatok teljesítésében is megmutat­koznak, ha a szavakat tettek is köve­tik. KOVÁCS ZOLTÄN A Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányhivatala Nemzetiségi Titkárságánrl: levele szerkesztőségünkhöz Tisztelt Szerkesztőségi Év végi számvetésünk során a hazai magyar sajtó szereplését a nemzetiségi élet szolgálata szempont­jából, minthogy a nemzetiségi kérdés megoldásához vezető úton a sajtó tudatformáló erejének igen fon­tos szerepet tulajdonítunk. Ogy érezzük, hogy ezen a téren a Szabad Földműves fontos küldetést telje­sít: a szocialista falu társadalmi viszonyainak segí­tésén túlmenően formálójává válik a hazai magyar parasztság nemzetiség-tudatának is. Ezzel a tevékenységével nemcsak szemléletet ala­kít, hanem hatékonyan is hozzájárul a nemzetiségi kérdés megoldásához, hiszen a probléma ébrentartá­sával, megoldásának szorgalmazásával a mi mun­kánkat is segíti. A Szabad Földműves az elmúlt esztendőben pozití­van járult hozzá hazánk társadalmi és politikai problémáinak, közöttük a nemzetiségi kérdésnek Is az elemzéséhez, s ezzel közelebb vitte Jgyünk vég­leges megoldását. A lapnak a konszolidációs folya­matban betöltött szerepe is pozitívan értékelhető. Ezért a magunk részéről az elismerés lángján mél­tatjuk a Szabad Földműves múlt évi mukáját. Kívánjuk, hogy a következő esztendíben újabb sikereket érjenek el lapjuk terjesztésébe, olvasóink nézeteinek, szakműveltségének formáláséan. TOLVAJ BERTALAN, a titkárág vezetője Növényvédelmi szakemberek kétnapos találkájáról a J. Dimitrov Vegyi Művek tájékoztatási osztályának vezetője kérdéseinkre válaszolva így nyitkozott: — A minden évijén megrendezésre kerülő Oj Növényvédelmi Technika Napjain, melyek közül az 1969 évi sorrendben a tizenharmadik, számos szakember vesz részt. A jelenlegi rendezvényen háromszázhetven részt­vevőt tartunk nyilván, akik gyakor­Negyed évszázad a felszabadult Párkány életében 1969. december 28-án ünnepelte Štúrovo, a régi Pár­kány felszabadulásának 25. évfordulóját. Az a had­művelet, amelynek célja egy hídfő kiépítése volt a Duna balpartján, még októberben elkezdődött. Ez volt az emlékezetes budapesti hadművelet, melynek célja a Budapesten összpontosított fasiszta erők felszámolása volt. A szovjet hadsereg 65 divíziójával szemben a né­met és magyar erők 36 és fél divíziót kitevő, mintegy 470 ezer emberrel rendelkeztek. Ebben az időben a magyar katonák már a németek utolsó csatlósai voltak, s a fegyelmet csak rendkívül kemény megtorló intézkedésekkel lehetett közöttük fenntartani. Több, mint egy millió ember állt itt egymással szem­ben, ezer egyszáz tank és magánjáró löveg, több mint ezer repülőgép. Hitler még 1944 ószén parancsot adott Friesner generálisnak Budapest minden áron való meg­védésére. A hadművelet viszonylag nagy területen folyt. Magát Budapestet a külvárosokkal 180 ezer katona vé­delmezte. A tulajdonképpeni hadművelet december 5-én kezdő­dött. A szovjet hadsereg légiereje és nehéz ütegei ké­szítették elő a támadást. Sumllov csapatai Hatvannál áttörték a német védelmi vonalat, a hadiszerencse azon­ban forgandó volt. A németek gyorsan magukhoz tértek és ellentámadás veszélye fenyegetett. A szovjet tartalék tankegységek átcsoportosítására kevés volt már az idő, így a harc kimenetelét Pliev generális kozák lovassága döntötte el, akik géppisztolyaikkal és hosszú kardjaik­kal a német védelmi vonalakban szörnyű pusztítást vé­geztek. A németek féltek a kozák lovasságtól, gyors támadásaik ellen szinte képtelenek voltak védekezni. A kezdeti sikerek csak lassan és nagy áldozatokkal alakultak ki. Vác december 8-án esett el. Az Ipolyt a december 9-ről 10-re virradó éjszakán sikerült átlépni, öt nap múlva Ipolyság is felszabadult, bár itt a néme­tek erős védekezésre rendezkedtek be. Léva felszaba­dítása aztán már gyorsabban ment. Kálna közelében azonban a fasiszták erős összpontosított ellentámadást készítettek elő. Nyolcvan tankot és magánjáró löveget vetettek be a támadó gyalogság mellett. Ipolyság sorsa ezekben a napokban meglehetősen bizonytalan volt. A nácik jól Ismerték e 'hely stratégiai jelentőségét. A katonai szakértők és történészek a kálnai ellentáma­dást joggal emlegetik úgy, mint a fasiszta erők egyik legjelentősebb csehszlovák területen végrehajtott ellen­akcióját. Malinovszky marsai azonban gyorsan áthe­lyezte ide a friss erőt képviselő 4. harckocsizó had­testet és a németek ellentámadása kudarcba fulladt. A Budapestért vívott harc még sokáig eltartott. A ha­rapófogó azonban egyre szorosabbra záródott, és de­cember 28-án Párkány elfoglalásával teljesen bezárult. Az ádáz harcok azonban tovább tartottak, egészen Budapest felszabadításáig, amire február végén került sor. 1945 januárjában és februárjában a németeknek még annyi tartalékuk volt, hogy egy tervezett ellen­­támadás keretében a szovjet seregeket a Balkán fél­szigetre akarták visszaszorítani. A fanatikus parancs­nokokat a titkos csodafegyver ábrándja erősítette. Rend­kívül heves volt a harc mindkét oldalról, jelentős veszteségekkel. Legjobban tanúsítják ezt a felszabadí­tott területek temetői. A felszabadított déli területeken lassan tért magához az élet. Dél-Szlovákia magyar nemzetiségű lakossága bizakodva és örömmel várta a felszabadulást. A polgári csehszlovák köztársaság azonban Igazságtalanul járt el ezzel a területtel szemben. Alapjában véve mégsem volt ez fasiszta kormány, hiszen a községekben és a Járá­sokon a háború utáni életet forradalmi nemzeti bizott­ságok irányították, ami lehetőséget biztosított a dolgo­zók szociális és politikai harcára a proletár internacio­nalizmus elveinek érvényesítéséért. Amikor ezt a területet Horthy csendőrei szállták meg, elhurcolták a volt vöröskatonákat, a tanácsköztársasá­gért folytatott harcok résztvevőit, a proletariátus veze­tőit. A sors iróniája, hogy a magyar fasizmus áldozatai­nak ezeken a területeken a mai napig sem állítottak emlékműveket. Az a tény, hogy a csendőrség és a tit­kos rendőrség a munkásság és a szegényparasztság ve­zetőit mindjárt a megszállás kezdetén őrizetbe vették, megnehezítette a forradalmi harc feltételeit. Számos eset bizonyítja azonban, hogy a megszállott területek­ről a magyar fasiszta hadseregbe kényszerített egyszerű emberek gyorsan átlátták a helyzetet és a drasztikus intézkedések ellenére a szökések és átállások száma egyre gyarapodott. A háború utáni első években ezen a területen számos hiba történt. A Magyarországra telepített tehetős pa­rasztgazdák élő és holt leltárukat Is magukkal vitték, és az új gazdák a termelést a szükséges berendezés nélkül kezdték el. Az egyszerű dolgozókat pedig az a sérelem érte, hogy a cseh határvidékekre telepítve tel­jesítettek ott kötelező munkaszolgálatot. Eltelt néhány év, amíg a komáromi hajógyárral kezd­ve Jelentősebb üzemek létesültek ezen a területen, hogy megváltoztassák a vidék kimondottan mezőgazdasági jellegét. Novotný sem méltányolta e vidék szükségle­teit. Csak kevesen tudták, hogy egy dolgozó átköltöz­tetése egyik helyről a másikra kb. 110 ezer koronájába kerül az államnak, viszont egy dolgozó munkalehető­ségének a megteremtése Dél-Szlovákia ipari fejleszté­sével csupán 40—50 ezer korona költséggel jár. A Duna nálunk 156 kilométeres szakaszon csaknem kihasználatlanul folyik végig és csak károkat okoz, déli szomszédunk pedig új üzemek építésére használja ki a Duna partját, mert így 30 százalékos megtakarítást érnek el az üzemeltetési költségekben más területek költségeihez viszonyítva. A Duna 1965-ben három mil­liárd koronát meghaladó kárt okozott, és az egész állam segítségére sietett az itteni népnek, amely az alapoktól kezdve építette itt magának új életet, és építi azt magasabb színvonalon az előbbinél. Párkány lakossága is boldogabban ünnepli felszaba­dulásának negyedszázados évfordulóját, mint a húsz­éveset ünnepelte. Megindult ugyanis a termelés az új gyár kátránypapír és kartongyártó részlegében és meg­indult a nyersrost-termelő üzem építése. A befektetés különösen ezen a részlegen térül majd meg. A lomb­levelű fákból kitermelt nyersanyag itt alakul majd át keresett cikkekké és a párkányi kombinát kikötőjében nyersanyagot és kész árut szállító teherhajók és uszá­lyok bonyolítják le a nagyméretű forgalmat. Jó neve van a Párkányi Állami Gazdaságnak is, ahol az üzem vezetői kiszámították, hogy pl. a vállalat ke­nyérgabona-termelése negyvenszer annyi ember szük­ségletét biztosítja, mint amennyi a gazdaságban dolgo­zik. Gyarapodik a lévai járás is, ahol az épülő gyapot­feldolgozó vállalat a teljes befejezés után 2500 nőnek ad munkalehetőséget. 0] termelő üzemek létesülnek Ipolyságon, és a többi déli városban is. A budapesti hadművelet befejezése után sor kerül­hetett a további déli városok és falvak felszabadítá­sára. Budapest felszabadítása után a második ukrajnai from katonái az ún. bécsi hadműveletbe fogtak, mely­nek folyamán — március 13-tól április 16-ig — fel­szabadult egész Dél-Szlovákia, egész Magyarország, és Bécs lakossága is szabadabban lélegzett. Dél-Szlovákla első felszabadult városainak lakosai, párkányiak, ipoly­­ságiak és lévaiak, valamint a környező falvak lakosai negyed évszázad távlatából hálás köszönettel emlékez­nek meg a felszabadító hősökről. Du lati vagy elméleti szinten a növény­­védelemmel foglalkoznak. A meghí­vottak között szerepelnek a gép- és traktorállomások Illetékes dolgozói, a járási mezőgazdasági társulások, a különféle kutatóintézetek, a köz­ponti hivatalok, a növényvédelmi vegyszereket gyártó vállalatok szak­emberei, továbbá olyan személyek, kiknek jelenlétét fontosnak tartottuk. 0 Az első napon milyen előadások hangzottak el? — A megnyitó előadást Dušan Svo­­boda, a J. Dimitrov Vegyi Művek Igaz­gatója tartotta, majd Svitli mérnök, a Cseh Szocialista Köztársaság Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumának képviselője emelkedett szó­lásra, ezt követőn a főiskolák kül­döttel számoltak be a herbicldek használatáról gyakorlati és elméleti szempontból. A külföldiek közül töb­bek között a nyugatnémetországi Klelnkarlbachban működő C. F. SUIESS & SOHN cég képviselője, Rolll mérnök, a Kelevan vegyszerről beszélt, amely burgonyabogár ellen használható sikeresen és nem tartal­maz DDT anyagokat, amely ellen egészségügyi szempontból harcot In­dítottak a nyugati országokban. Az angol PLANT PROTEKTION cég prá­gai képviselője Mentberger mérnök előadását filmvetítéssel illusztrálta. A rendezvényen részt vesznek az enyagellátő vállalatok és a kertész­­kedők és gyümölcsészek szövetségei­nek képviselői is. 0 Mi jellemezte a második nap programját? — Dr. Vladimír Zaclh mérnök, a morvaországi Lednicén tevékenykedő kutató előadásával kezdődött a ren­dezvény második napja. Demeóko mérnök beszámolt továbbá az INCHE­­BA ’69 rendezvénnyel kapcsolatban megtartott nemzetköz kémiai kong­resszus eredményelr Ezek után felszólalt а пега tóiéi SPOLANA vegyipari vállalat kviselője, vala­mint a prágai Közptl Mezőgazda­­sági Ellenőrző és tsgáló Intézet küldötte. Szólásra enkedtek továb­bá a szlovákiai és a sihországl főld­­művesszövetkezetek <más kőzületek képviselői. Igen haszs, hogy a gya­korlati szakemberek Jönnek össze­egyeztetni nézeteik' az elméleti szakemberek nézetei. A Jelenlevők tudomást szereznek rról, hogy a legújabb vegyszerektnilyem módon kell a gyakorlatbankalmaznl, sőt azt Is megtudják, !y milyen nö­vényvédelmi újdonskat ajánlanak gyártani a kutetóinrtek, ml kerül a közeli években pa. 0 Megemlítene egújabb vegy­szerek közül néhán? — Piacra kerül air említett Ke­levan, továbbá a Etex 40 F. Míg az ismert Dikotex i gabona és a len kultúrák védele volt haszná­latos, addig a Dike 40 F használ­hatósága kultúrák alpontjából bő­vül. Burex néven vegyszer kerül alkalmazásra a cirépa kultúrák­ban. összehasonlí6 kísérletekre Is sor kerül a kldl Pyramln és a hazai Burex pfoka tekinteté­ben a száraz égltü körzetekben. A Regióne néven&alomba kerülő új vegyszer alkusának lehető­ségeiről Ment bér mérnök beszélt, aki nemrégiben й Zbraslavl Er­dő- és VadgazSi Kutatóintézet munkatársaként -ödött. A kétnapos révény tehát a ta­pasztalatok egyesén kívül távlati képet nyújtott .enlevőknek a nö­­vényvédelemberklmazásra kerülő összes vegyszer ®mi a szakem­berek számáraye‘gbevágóaní fon­tos. UCSERA SZILÁRD Ipolyvisk is ünépéit A felszabadulás 25. évfordulóján Ipolyvisk utcáin vörös zászlók leng­tek, hirdetve hogy a „kis Moszkva“ lakói nem feledkeztek meg azokról a becsületes szovjet katonákról, akik vérüket hullatták a falu felszabadí­tás! harcaiban ás meghozták a sza­badságot az ipolymentl falu sokat küzdő, harcoló népének. Az ünnepi gyűlést Fényes Sándor, a helyi pártszervezet elnöke nyitotta meg, majd Bartal Károly, az Ipoly­sági körzeti hivatal szervezési osztá­lyának vezetője mondott emlékező beszédet. Bartal elvtárs beszámolójában nagy­ra értékelte a Szovjetunió segítsé­gét, amit a felszabadulási Időszak­ban nyújtott. Amikor 1946-ban a ka­tasztrofális szárazság után nem ter­mett az Ipolysági határ, szovjet búza érkezett, hogy a hős falu lakóinak meglegyen a mindennapi kenyere. A Szovjetunió 1948-ban erkölcsi tá­mogatást nyújtott és így vehette át a munkásosztály véglegesen a hatal­mat az egész országban. A jelenlegi időszakban is a szovjet segítség men­tette meg a szocializmust és Bartal elvtárs az egész falu nevében bátran kijelentette, hogy ma a Szovjetunió támogatása nélkül elképzelhetetlen a szocializmus építése. Amióta 1944. december 24-én meg­jelent a faluban az első szovjet ka­tona, sok küzdelmes év telt el Ipoly­­visken is. Főleg azért, mert az ipnly­­viskiek nem vártak felsőbb utasítá­sokra, hanem például a szovjet kol­hozok példája nyomán a környéken elsőnek megalakították a szövetkeze­tei és azt 9t* évszázad alatt olyan maga!*tre emelték, hogy az megfeleeresetl lehetőséget nyújt tagjaié hétköznapok építő munkája küa múltban is nagy forradalmt Jmányokkal rendel­kező közséflt,6szellemű földmű­vesei ezer ezer földművesnek, leendő szö’et* parasztnak adták át a szövi** gazdálkodás első éveinek tapétáit. Számtalan ta­nulmányi r* kapott itt kedvet, erőt új sz*ze* alakításához vagy a meglévrz**árdításához. Negyedz®d alatt teljesen újjá született alu. A rossz levegőjű, penészes °kat 150 modern ház váltotta fejezőben van az óvo­da, megl* az új iskola építését is, a kul Pedig már rég a falu lakóinaki|kezésére áll. Az ür hangulatát emelte a helyi Як táncszámokkal és szívhez/ersekkel tarkított kul­­túrműsf “agy ünnepnapon az építésbrzR** munkáért a falu lakói ) járási pártbizottságtól elismefve*et kaptak. Nag"‘P hangulatban ünnepelt Ipolyvzsége, a vörös zászlók mellellmas feliratokat láthat­tunk, к * Szovjetunióval való örök 'faágét hirdették. Az új évet lyriskiek ismét teremtő alkjával kezdik, a felszaba­­duláé‘0rdu|újára 200 ezer ko­rona*® kötelezettségvállalást tetté'yaek egy része a falu széféeg*t* e*®> niás része pe­dig 'termelésre irányul. (balia) ■4-

Next

/
Thumbnails
Contents