Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-03 / 1. szám

Szabad földműves MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1970. január 3. Ага 1,— Kés XXI. évfolyam, 1. szám. Lapunk tartalmából: 2. oldal: Negyed évszázad a felszabadult Párkány életében Bohumil DuSeik Írása. 4. oldal: Az együttműködés eredményes Bella József Írása a Termén у forgalmi Vállalat munkájáról. 13. oldal: Kazinczy elkötelezettségében Bába Piroska beszámolója a kassal nyelvművelő napokról. Szenteljünk nagyobb figyelmet a mezőgazdasági termékek felvásárlását megalapozó szerződéskötéseknek A felvásár üzemek Illetékes dol­gozói már aegközelebbi napokban megkezdik mezőgazdasági-, nö­vénytermeszti- és állattenyésztés •­­termékek 19-re tervezett felvásár­lását megalázó szerződések meg­kötését. Az tel járó rendkívül fon­tos feladatokikeres teljesítése egy­részt a mezazdasági és az élelmi­­szeripari törlés irányításának min­den fokán skséges, alaposan meg­fontolt szenő munkának eredmé­nyétől, másét a még feltárható termékforrás és tartalékok foko­zott igénybeelétől függ. E sarkala feladat soron kívüli fontosságárabal az is, hogy a kor­mány s a pi illetékes szervei álta­lában tetem« növelték a Jövő évi tervfeladatol mert ebben látják az eddiginél híozottabb gazdaságirá­nyítás egyite/hetőségét. Vitathatat­lan tehát, h az állattenyésztési termékek fisárlásával kapcsola­tos feladatoiibátlan teljesítésének mellőzhetetkfel tété lét a vállalati tervek s a konti célkitűzések szo­ros összefüsében kell látnunk. Ezért mindeönyító szervnek szem előtt kell Uila a tervek rendel­tetésének sál megalapozottságát. Még mieló központnak a leg­fontosabb rgazdasági termékek 1970-ben vár, felvásárlására vo­natkozó elgqásait Ismertetnénk, vegyünk szedre legalább néhány arra utaló ed hogy 1969-ben mi­lyen eredméíi teljesítettük az alapvető fonton feladatokat, il­letve milyen (vásárlási eredmé­nyek feltételeik 1970-ben. Elem­zésünk alapját továbbiakban rész­letezett ereseknek, valamint feltételezéseknés az 1969. évi gazdasági i rángnék összehason­lítását vesszük Az idei gaz»i irányelvek ér­telmében arra att számítanunk, hogy az 1968-klért eredmények­hez viszonyítvaátozottabb lesz a legfontosabb álryésztési termé­kek felvásárlást említett Irány­elvek szerint e alapvető fontos­ságú állattenyé termékünk — a hús — éltjan megszabott mennyisége 328{r tonna, vagyis 22 ezer tonnáv&vesebb volt az 1968-ban besze mennyiségnél. Eszerint előrelnag kevesebb vágóállat — elsan szarvasmar­ha meg barom felvásárlására, viszont több tej^jás felhozata­lára számítottul körülmények figyelem be vételév-yit sor a köz­élelmezés célJábtQicséges meg­rendeléseket sza\ szerződéskö­tésekre is, de • bebizonyoso­dott, hogy a fedhető újrater­melési folyamatsát a várható állományforgóra tekintettel ne­hezen teljesíthető'at az állat­­tenyésztési termélőbb említett, csökkentett mennyek a felvá­sárlása is. Az aggodalmak voltak indo­kolatlanok. Ez id<uár végéig alig haladta meg ezer tonnát a hús szerződésileyiyban lekö­tött mennyisége, te pedig nem sikerült annyit felv^ amennyit a jóváhagyott gaz irányelvek előírtak. Csupán a a baromfi megrendelt mennyis vonatkozó szerződések teljesít^ (ehetővé a központi gazdasájgigirányza! részbeni realizálásááeBögazda­­sági és Élelmezésüíiisztéríum nak ezért több elvi( (ntézke dést kellett foganatc a gazda sági irányelvekben eutermeiés szorgalmazására. Töltött még ez év elején utasítás további kiutalásokra а Цуа1арЬ61, hogy a termelők töb^s tojást adhassanak piacra. A Szlovák Szoclalivtársaság Mezőgazdasági és El*jgyi Mi­vásárló Vállalat szakigazgatósága elé kell terjeszteniük mindazokat a ki­mutatásokat, amelyek a járási, kerü­leti és szlovákiai viszonylatban ér­vényes adatok, illetve kimutatások összeállításához szükségesek. A mezőgazdasági termékek Jövő évi felvásárlásának alapjául szolgáló szerződéskötés társadalmi-politikai jelentősége sokkal nagyobb, mint az előző két évben volt. A szerződés­­kötés célja most nemcsak a legszük­ségesebb élelmiszerek elegendő mennyiségének biztosítása, hanem az élelmiszerpiac megbillent egyensú­lyának helyreállítása is. A felvásárló közegek s a mezőgaz­dasági igazgatósági szervek ezt a fontos célkitűzést szem előtt tartva szenteljenek fokozott figyelmet az állattenyésztési s a növénytermesz­tési termékek felvásárlását szilárdan megalapozó szerződéskötéseknek, és járuljanak (hozzá a szóban forgó ak­ció teljes sikeréhez. L. ŠPAČINSKÝ mérnök, a tudo­mányok kandidátusa, a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium III. főosztályának igazgatója Elsőrendű feladat a népgazdaság eavensúlvának helyreállítása I nlsztérluma 1969 második negyed­évének elején megszervezte a vágó­sertések kellő kihizlalását célzó szerződéskötési akciót. Ez viszont a takarmányalap feltöltését 1:4 arány­ban tette szükségessé. A kormány ezért rendelkezésre bocsátotta az ehhez elegendő mennyiséget. A Ma­gyar Népköztársaságból 70 ezer ton­na takarmányt szállítottak a szlová­kiai mezőgazdasági üzemeknek, ame­lyek most már bőségesen ellátva ve­hettek részt az említett akcióban. Ezeknek az intézkedéseknek köszön­hetik egyrészt a termelés növelésé­nek lehetőségét, másrészt azt is, hogy az adásvételi szerződésekben feltüntetett mennyiségen kívül, Job­ban mondva azon felül kb. 11,5 ezer tonna (élősúlyban) húst adhattak el. A nyári hónapokban azonban még ez a Jelentős termelésnövelés sem csökkentette lényegesen a hús, illet­ve a húsipari termékek hiányát, ami végeredményben aggasztóan megne­hezítette a lakosság ellátását. Jóllehet Idén sikeres volt a gabo­nafelvásárlás, más termények be­szerzése mégis sok gondot és bonyo­dalmat okozott. Mindazonáltal, hogy terven felüli eredménnyel zárul a szemes termények felvásárlása, mindeddig meg sem közelítettük a sörárpából Igényelt mennyiséget. Aggodalmakra ad okot a kései ét­burgonya felvásárlásának eddigi eredménye is. Az ennek következté­ben kialakult kedvezőtlen helyzet­ben e télen, sőt tavasszal sem re­mélhetjük a kereskedelem és a fo­gyasztók szükségleteinek kielégítését. Meg kell még Jegyeznünk, hogy idén kevesebb cukorrépa termett, így a felvásárolt mennyiség is kisebb a megrendeltnél, illetve a szerződési­leg lekötött mennyiségnél. A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma ezért az idei eredmé­nyeket s az újratermelés reális le­hetőségeit szem előtt tartva tűzte ki a Jövő évi feladatokat. Ami a vágósertések felvásárlását és a tojásfelhozatalt illeti, kötelező­vé tette azt az elvet, miszerint a mezőgezadsági termékek és szükség­leti cikkek felvásárlásával össze­függő kölcsönös kereskedelmi kap­csolatoknak 1970-ben is a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter 55/67 sz. rendeletéhez kell igazod­niuk. Mivel ez a rendelet továbbra is ér­vényes, a felvásárlók csak annyi burgonyát, főző- és teatojást, vala­mint vágóbaromfit vehetnek, «meny­nyiben a szóban forgó rendelet 109. §-a értelmében a Mezőgazdasági El­látó és Felvásárló Vállalat szakigaz­gatóságával megállapodnak. Jövőre összesen 333,1 ezer tonna hús felvásárlására és arra számítunk, hogy egyrészt meggyorsul a vágó­sertések, a vágóbaromfi, nemkülön ben a tehéntej s a piacon forgal­mazható tojás felvásárlásának üte­me. másrészt lehetővé válik a meg­felelő, tehát az eddiginél nagyobb mennyiség beszerzése is. A jövő év­ben valószínűleg csökken a piacon forgalmazható tojás mennyisége, de tetemesen meggyorsul a felvásárlás üteme, úgyhogy egyaránt ki lehet elégítenünk a lakosság s az ipar áruszükségletét. A szerződéskötés mindenütt ez év lecemberében kezdődik és 1970 feb­ruárjában zárul. A megkötött szerződések végérvé­nyes kimutatását 1970. február 28-lg elkészítik. Az 1970-ben termelt me­zőgazdasági termékeket szerződési­ig lekötő beszerző és feldolgozó üzemeknek kötelezően az Illetékes ; felvásárló üzem vezetősége, vala­­■ mint a Mezőgazdasági Ellátó és Fel-Az állami gazdaságok és járási irányítószervek képviselőinek bajcsi tanácskozásáról ф Előtérben a jövő évi termelési tervek ф Az új felté­telek igényesebb feladatok elé állít­ják a mezőgazdasági dolgozókat ф Szlovákia állami gazdaságai jelen­leg 381 ezer hektárnyi területen gaz­dálkodnak, és úgy véljük, a népgaz­daságban betöltött fontos szerepüket nem is kell külön hangsúlyozni. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés e tipusa lényeges változáson ment át a kialakulása óta eltelt két évti­zed során. Kezdetben — főleg a me­zőgazdasági termelés szocializálásá­nak első éveiben — fontos kettős szerepet töltött be. A földműves szö­vetkezetek alakítása idején az álla­mi gazdaságok voltak a nagyüzemi mezőgazdasági termelés iskolái s egyben betöltötték a mezőgazdasági termelés és a közellátás igényeit ki­egyenlítő termelőszervezetek külde­tését. Olyan, mondhatnánk hiánycik­keket termeltek, amelyeket az akkor még csak járni tanuló EFSZ-ek kép­telenek voltak elegendő mennyiség­ben előállítani. Az eltelt két évtized során azon­ban lényegesen megváltozott a me­zőgazdasági nagyüzemek különböző típusai közötti viszony. A földműves szövetkezetek nemcsak elérték, ha­nem sok tekintetben túl is szárnyal­ták az állami gazdaságok színvona­lát, gazdaságilag megszilárdultak. Ez a tény új feltételeket szab az állami gazdaságok további fejlődéséhez, új igényeket támaszt termelési és gaz­dasági tevékenységükkel szemben. E problémák, az állami gazdasá­gok jelenlegi helyzetének és további fejlődésének kérdései szerepeltek annak a kétnapos tanácskozásnak programján, amelyet a múlt év de­cember végén a Szlovák Szocialista Köztársaság Földművelés és Élelme­zésügyi Minisztériuma hívott össze. A Bajcsi Állami Gazdaság klubjában a szlovákiai állami gazdaságok igaz­gatói, pártelnökei és a járási mező­­gazdasági társulatok, valamint a já­rási mezőgazdasági termelési igaz­gatóságok vezetői találkoztak ). ja­­novic mérnökkel, az SZSZK földmű­velésügyi miniszterével, Németh mér­nökkel, az SZSZK földművelésügyi miniszterének helyettesével és gazda­sági, valamint politikai életünk to­vábbi képviselőivel. Az értekezlet bevezető beszámoló­ját. J. Janovic mérnök, miniszter elvtárs tartotta. Az állami gazdasá­gok jelenlegi helyzetét elemezve töb­bek között foglalkozott az EFSZ-ek és AG-k termelési és gazdasági szín­vonalával. Megállapította, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelés két típusának gazdasági összehason­lításából ma már az EFSZ-ek kerül­nek ki győztesen. Míg például az 1 hektárra eső mezőgazdasági ter­melés értéke az állami gazdaságok­ban 6708 korona, az EFSZ-ekben már eléri a 7200 koronát. Hasonló a helyzet a termelési eredmények te­rén is. Az objektív termelési feltételek között mutatkozó különbségek csak részben szolgálhatnak magyarázatul. Mert igaz ugyan, hogy az állami gazdaságok földalapjának összetéte­le nincs az EFSZ-ek szintjén és alap­eszközeik (az istállók, raktárak stb.) minősége is alacsanyabbrendű — de számos mutatóban az állami gazda­ságok vannak előnyösebb helyzet­ben. jobban el vannak látva szakem­berekkel és a munkaerőalapjuk ösz­­szetétele is kedvezőbb. Mindez arra enged következtetni, hogy a megváltozott feltételek kö­zött módosítani kell az állami gazda­ságok koncepcióját, a gazdaságok további fejlődését a földműves szö­vetkezetekkel együtt úgy kell irányí­tani, hogy az a népgazdaságban fel­merült és az utolsó két év során különösen nagy méreteket elért egyensúlyhiány mérséklését szol­gálja. A népgazdaság egyensúlyát meg­bontó okok egyike feltétlenül a be­ruházások területén keresendő, ahol a vállalatok igénylései magasan fe­lülmúlják népgazdaságunk anyagi lehetőségeit. Emellett nincs bizto­­• sltva az építési anyagok kellő meny­nyisége a nagyszámú megkezdett építkezéshez s így ezek az akciók jelentős anyagi eszközöket kötnek le anélkül, hogy valami hasznot hoz­nának. Komoly eltérések mutatkoz­nak a munkaerőtartalék és a mun­­kaerőszükságlet között is. Kedvezőt­lenül befolyásolja a gazdasági fejlő­dést továbbá a belföldi piacon mu­­ttkozó egyensúlyhiány, amely a la­kosság bevételeinek aránytalanul gyors emelkedése következtében ala­kult ki. Végül pedig tovább fokozza a gazdasági egyensúly hiányát a kül­kereskedelem mérlege. „Ezen hiányosságok felszámolásá­ra irányult a központi irányítószer­vek minden igyekezete az idei szer­ződések megkötésekor és ide irá­nyult minden törekvésünk az 1970. évi termelési tervek kidolgozásakor is, — mondotta janovic elvtárs. — A vállalatok javaslatai azonban jelen­tősen eltérnek a központi elgondolá­soktól a népgazdaság további fejlő­dését megszabó kulcsfontosságú sza­kaszokon és mutatókban. Különösen szembeötlőek ezek az eltérések a beruházások, a behozatali igények és a lakosság jövedelmének formá­lása terén. A vállalatok beruházási igényei csupán Szlovákia területén 5.6 milliárd koronával magasabbak a lehetőségeknél, a behozatali igé­nyek, 1,5 a béremelést szorgalmazó igények pedig 0,5 milliárd koronával múlják felül a népgazdaság lehető­ségeit.“ A népgazdaság egyensúlyának helyreállítását támogató törekvés ve zette a földművelésügyi minisztériu­mot a mezőgazdasági termelés jövő évi tervének kidolgozására. A terv a következő fő feladatokat állítja a mezőgazdasági vállalatok és üzemek elé: — A mezőgazdasági nyerstermelés 1.6 százalékos emelése. A földművé lésügyi minisztérium itt bizonyos tar­talékkal is számol, hisz a termelés fokozását olyan objektív feltételek is befolyásolják, amelyek évről-évre változhatnak (természeti feltételek, időjárás stb.). (Folytatás a 2. oldalon.^

Next

/
Thumbnails
Contents