Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-09 / 32. szám
FALVAINK Czajkó János igaza A Komáromi Állami Gazdaság irodájában Czajkó Jánost, az Üzemi Bizottság elnökét igen feldúlt állapotban találjuk. Csak úgy dől belőle a felháborodások özöne. — Még hogy rólunk akarnak írni?! — ezt bizony ne tegyék velünk. Sok az irigyünk és felfigyelnek ránk, aztán a dolgozóink isszák meg a levét. Ki hallott még ilyet? Azon verik el a port, aki húzza az igát! — Csendesedj már — inti Halász Lajos, az összüzemi pártbizottság elnöke. — Hiába rontod az idegeidet. Ár ellen úszni nem lehet. — Nem hallgatok, mert a dolgozók érdekében beszélek. Felrúgták a kollektív szerződést, most álljak ki az emberek elél Magyarázzam meg nekik, hogy hiába termelnek többet, mégis kevesebb lesz a fizetés. Erre már a pártszervezet elnöke is méregbe gurul és ő is kifakad. — Miért támogatják a hátul kullogókat és a lógósokat? Hát ebben az országban már sosem fogják értékelni azokat, akik jól dolgoznak?! Csak úgy pattognak a kérdések, a válaszok, szinte izzik a levegő. A heves vitából aztán leszűröm, hogy tényleg az irigység kerülgeti ezt az állami gazdaságot. A múlt évben 12 millió 700 ezer korona tiszta nyereségük volt, és ennek egy részét elosztották a dolgo__ zóknak. — Nem sajnál-Az állami gazda-tam egy koronát ság igazgatója sem a munkásainktól — mondja a közben megérkező Nágel Lajos mérnök elvtárs, az állami gazdaság Igazgatója. Igazán becsületes, szorgalmas dogozóink vannak, akiknek fele már húsz éve dolgozik gazdaságunkon. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 410 dolgozónak fizettünk ki hűségpénzt a 20. évforduló alkalmából. Igaz, a bérrészesedés is jelentős volt, mert a tehéngondozők az év végén 7700 koronát kaptak fejenként, ugyanannyit a kombájnosok is. Az átlag úgy 5000 korona körül mozgott. — Csakhogy bele kell írni azt is az újságba — magyarázza a pártszervezet elnöke —, hogy nálunk nemcsak a bérek emelkeltek. Igaz, az átlagkereset a múlt évben 1980 korona volt, de 11—12 éve rentábilisak vagyunk, idén is csak 400 ezer korona stabilizációs segítséget kaptunk. Atnézegetjük a könyvelési adatokat, termelési mutatókat és megállapítjuk, hogy bizony a termelés görbéje állandóan fölfelé mutat. Az utolsó négy évben például a nyerstermelés értéke több mint 10 millió koronával emelkedett. Mégpedig nem akárhogyan. Mert például a termelési terveket úgy is lehet teljesíteni, ha a termelés szintje alacsony. Ebben a gazdaságban azonban más a helyzet. Vegyük a legfrissebb adatokat. A tejteremlést az első félévben túlteljesítették, mégpedig 9,5 literes napi átlaggal és tehenenként 1669 liter tejet adtak el, ami azt Jelenti, hogy az év végéig jóval 3000 literen felül lesz az átlagos tejhozam. Az első félévben 5692 mázsa húst kellett volna eladniuk, de 5910 mázsát adtak el. Főleg baromfihúst. Ugyanis baromfihúsból származik a gazdaság bevételének több mint egyharmada. A baromfihizlalás Igen gazdaságos és már 2,76 kg abrakból állítanak elő 1 kg baromfihúst. Tehát amellett, hogy a termelési terveket túlteljesítik, magas a termelés is. Amikor ezeket az adatokat vizsgálgatjuk, az igazgató megjegyzi, hogy a múlt évben az 1967-es évhez viszonyítva 7 százalékkal emelkedett a termelés és idén már eddig 4 millió 600 ezer korona tiszta nyereségük van annak ellenére, hogy néhány dolog kedvezőtlenül alakult. — A csibe eladási ára kilónként 2 koronával lett olcsóbb, ami 1 millió 700 ezer korona kiesést Jelent. A búza hektárhozama csak 38 mázsa lett a múlt évi 41 és az azelőtti 47 mázsával szemben, ezért további 1 millió korona veszteséget szenvedtünk. A másik oldalon a gépek, az alkatrészek és a vegyszerek árának emelkedése miatt további 1 millió korona kiadásunk van. Mivel már elég magas a termelés szintje, a gyarapodási prémium sem olyan nagy, mint azokban a gazdaságokban, ahol alacsony szintről ugranak magasra. Ezek a dolgok bizony kissé elkedvetlenítik az igazgatót, a pártelnököt és az üzemi bizottság elnökét. Tény, hogy idén nem lesz annyi nyereségrészesedés, mint tavaly, de azért, mert a termelés szintje emelkedik és máris mutatkozik nyereség, mégis Juttatnak a dolgozóknak a megfelelő kritériumok szerint. Persze nehezíti ez a tény a pártszervezet és a szakszervezet munkáját. Még az a szerencséjük, hogy az itteni pártszervezet igen aktív és hatóképes. A dolgozók 20 százaléka tagja a pártnak, és amint a pártszervezet elnöke elmondotta, a napi aktuális politikai események mellett állandóan megvitatják a termelési problémákat. A pártszervezet jó nevelő munkájának köszönhető, hogy a munkafegyelem szinte példaszerű. — A mi embereink szeretnek dolgozni — mondja a pártelnök — főleg akkor, ha értelmét látják. Ml, vezetők pedig minden erőnkkel arra törekedünk, hogy az elvégzett munkák után a legmegfelelőbb bért nyújtsuk nekik. — Egyetértek a pártszervezet elnökének fejtegetésével — mondja az igazgató. — Én is azt vallom, hogy ott van a politika, ahol a termelés, és ott megy jól a termelés, ahol a dolgozókat megfelelően bérezik. Az összüzemi párt- Még egy mondaszervezet elnöke tot ragadtam ki a vezetők beszédéből. Mind a hárman említették, hogy amivel foglalkoznak, az mind jól megy, sikerül. Ez a siker pedig nem véletlen. Amint már említettük, régi, az állami gazdasághoz hű dolgozók termelnek itt, akik közül az állami gazdaság alakítása 20. évfordulóján 16-an kaptak állami, az igazgató pedig a Munkaérdemrend című kitüntetést, amihez utólag Is gratulálunk. A vezetők is többségben már húsz éve dolgoznak munkahelyükön, tehát egy olyan összeforrott gárda fáradozik az állami gazdaság fejlesztésén, amelyn’ek szívügye az üzem. Nincs itt fluktuáció, sőt az állami gazdaság Igazgatója szavai szerint, a téli időszakban még a hajógyárat is kisegítik fűtökkel, és más üzemeknek is segítenek. Ilyen értékes tapasztalatokat szereztem a Komáromi Állami Gazdaságban, és ezek birtokában állíthatom, hogy Czajkó Jánosnak igaza van. Az állami gazdaság dolgozót megérdemelték a nyereségrészesedést és a jövőben Is megérdemlik, mert jól dolgoznak, s mert a termelés szintje is magas. Ilyen lelkiismeretes, becsületes kollektívát pedig nem elmarasztalni, hanem támogatni kell, még a felsőbb szerveknek is. BÁLLÁ JÓZSEF Gondterhelt barangolás közben olyan vidám nevetést hallottam, hogy akaratlanul is oda kellett mennem a vidám fegyverneki asszonyok egyik csoportjához, ahol a vidámak között is a legvidámabb Hlavács Istvánná volt. Később azt hallottam, úgy tud nevetni, hogy még a legszomorúbb embernek is jókedve támad. Igaza van, miért ne nevetne. A vidámaké a világ! Bállá felv. Fölemelkedett a sorompó, menet e, teherautó. A nyár itala Egy dombhát után egyszerre elénk tárul a szalatnyai ásványpalackozó üzem. Jómagam sokat hallottam már róla, de nem gondoltam, hogy ilyen tágas, hatalmas pavilonjai vannak. A hőmérső 35 fok meleget mutat, ezért nagy a sürgésforgás. A falu, a város egyre több üdítő italt kér. A kapus épp Sinka József tehergépkocsijának ad szabadot. Mindjárt ott találjuk Lendvai István szállító felelőst is. Mindkét keze tele van munkával, de úgy dolgozik, mint a gép. Szinte percek alatt elkészíti a fuvarleveleket. Nem várakozik itt egyetlen tehergépkocsi sem. Kell is az igyekezet, mert nem akarják, hogy szó érje a ház elejét, rájuk panaszkodjanak, hogy nem adtak elég ásványvizet. Igaz, kisebb-nagyobb zökkenők vannak, de az nem az a hibájuk, hisz az üzem állandóan emeli az eladott ásványvíz mennyiséget. A múlt évben például még csak másfél millió palackozott ásványvizet adtak el havonta, idén már 2 millió 600 ezret, de volt olyan hónap, hogy 3 milliót is. Végignézzük az üzemet, közben még szót váltunk Filo Teodorral, a másik szállítófelelőssel és a közben megérkező Sedliak Ondrejjal, az üzemrészleg vezetőjével. Lassan képet kapunk az üzem tevékenységéről és a problémákról is. Az új fúrás lényegesen több vizet eredményezett. Vizük tehát van bőven, de a szalatnyai ásványvíz még sem jut el kellő mennyiségben a fogyasztókhoz. Mégpedig az üveg és a vagonhiány miatt. Volt olyan hónap, amikor 90 vagon helyett csak 54-et kaptak. Emiatt 300 ezer üveg ásványvíz a raktáron maradt. A szállítófelelősök és az üzem vezetője is erre panaszkodott. Pedig a víz minősége is javult az utóbbi időben és a fogyasztás lényegesen emelkedhetne, ha nem volna ilyen nehézség a szállítással. Mivel vidéken is nagyon sokszor kevés ásványvizet lehet kapni, többször feltesszük a kérdést, nem lehetne-e még fokozni a termelést? Eleinte csűrik-csavarják a választ, aztán az Uzemrészleg vezető kimondja a nagy szót; hogy a forrás bírja és lényegesen több szalatnyai ásványvíz kerülhetne a fogyasztókhoz, ha több üveget kapnának, javulna a szállítás és ezzel egyidejűleg bevezetnék a három műszakos üzemeltetést. A nyár itala a szalatnyai ásványvíz is. Reméljük, hogy a jövőben nagyobb méretben népszerűsítik ezt az üzemet, és a kitűnő ásványvíz, valamint az édesített változata egyre több család asztalára kerül. (bállá) A HUNGAROFRUCT is kérhetne tolunk zöldséget Lapunkban nemrég készítettem egy rövid interjút a Hungarofruct Ipolysági üzletkötőjével. Az volt az óhaja, hogy Csehszlovákia a jövőben több zöldséget és gyümölcsöt igényelhetne Magyarországról. Mint hasznos kereskedelmi kapcsolatot, népszerűsítettem is. Főleg korai zöldség- és gyümölcsfélékre Csehszlovákiának nagy szüksége van. A cikk megjelenése után azonban végiglátogattam néhány zöldségkertészetet, ahol fölháborodottan mondották, hogy a Koospol mért hoz be annyi külföldi zöldséget és gyümölcsöt, amikor sokszor a hazai sem kel el. Tehát ilyen is van. Egyrészt kell a külföldi zöldség, másrészt konkurrenciát jelent a belföldi termelőknek. Tévedés ne essék, cikkem most nem azért írom, hogy csökkentsük a külföldi zöldség- és gyümölcsbehozatalt, hanem egy újabb észrevétel alapján egy javaslatot szeretnék tenni. A magyarországi Szabad Föld hasábjain a napokban azt olvastam, hogy Magyarország egyes részein még mindig elég drága és kevés a zöldség. Uyanakkor nálunk több zöldségkertészet nehezen értékesíti zöldségét. A csallóközaranyosi kertész például elpanaszolta, hogy tövön rohad a paradicsomja, mert nem veszik át. Magyarországon viszont még mindig 18—20 forintért árulják a paradicsom kilóját. Nálunk viszont a legmagasabb ár kilónként már csak 4,50 korona. Ha tehát nekünk paradicsomfeleslegünk van, esetleg a Hungarofruct átvehetne nagyobb mennyiséget tőlünk, és így egyrészt megoldaná a zöldséghiányt, másrészt olcsóbb zöldséget juttathatna a vásárlóknak, nem utolsósorban pedig könnyítene zöidségkertészeink helyzetén is. A Jövőben tehát az együttműködést úgy kellene fejleszteni, hogy a Hungarofruct necsak szállítson zöldséget Csehszlovákiába, hanem cserébe a mi termelőinktől is vegyen át bizonyos árumennyiséget, ha nálunk valamilyen zöldségféléből fölösleg van és esetleg az ottani piacnak arra szüksége van. Ilyen kereskedelmi kapcsolat igen előnyös lehetne mindkét ország számára rj,] • Miért a hátul kullogókat és a lógósokat támogatják? • 240 dolgozó kapott hűségpénzt # Több mint 10 éve állami segítség nélkül dolgoznak # Közel 5 millió korona nyereség az első félévben #
