Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-08-02 / 31. szám

Életéből A kacsakeltetőben A komáromi szövetkezet gazdasági telepére vezető betonút mindkét ol­dalán gazdasági épületek sorakoznak. A telep végén levő épületben rendez­ték be a keltetőt, ahol több mint har­minc keltetőgép üzemel. Az épület egyik helyisége félig Iroda, félig pe­dig lakóház. Ugyanis a keltetőüzem vezetője Gál Tibor bácsi Nagymácsé­­don lakik, ahova csak egyszer jár hetente. Amikor a munkára terelődik a szó, megjelenik Belovics Márta, a keltető egyik dolgozója Is. Rajta kívül még Nesiová Ilona, Vicenová Terézia és Balogh Márta dolgozik a keltetőben. Három váltásban dolgoznak, mert keltetés idején nem lehet felügyelet nélkül hagyni a gépeket. A naposkacsákat és pulykákat a szövetkezeteknek adják el. De adnak el továbbtenyésztésl célokra is. Leg­többet a keszegfalusi szövetkezet vá­sárol meg, ahol az utóbbi időben intenzíven foglalkoznak kacsate­nyésztéssel. Annak ellenére, hogy a gépek állandóan működnek, a keres­letet képtelenek kielégíteni, mivel évről-évre több az érdeklődők száma. Ezért a tojók számát — az 1500 ka­csát és a 900 pulykát — a jövőben kénytelenek növelni. A keltetőben Igen sok érdekessé­get tudtam meg. Az állandó felügye­let alatt levő gépek működését ellen­őrzik és a tálcákon elhelyezett tojá­sokat minden órában forgatják, hogy egyenletesen melegedjenek. Mert a jó eredmények elérését csakis a kellő hőfok — 37,8 C fok — bizto­sítja. Nagyon fontos a világosság is. E célból a tojásokat a forgatás előtt kirakják egy asztalra, ahol vízzel megpermetezik, és megforgatják. A szövetkezet vezetősége a közel­múltban vásárolt három darab auto­mata keltetőgépet, amelyek lényege­sen megkönnyítik a dolgozók munká­ját, mivel az egyes műveleteket auto­matikusan végzik. | Gál bácsi lelkesedéssel beszél mun­kájáról. Hasonlóképpen a női alkal­mazottak is, akik már beleszoktak a szakmába. Csupán a 12 órás műszak tűnik kicsit hosszúnak. De a tiszta környezetben azt is ki lehet bírni. Amikor a jövedelem felől érdeklő­döm elárulják, hogy havi tiszta jö­vedelmük 1500 korona körül mozog. A komáromi szövetkezetben a ke­lést átlag az elmúlt évben 60 száza­lék volt, ez évben már 76,4 százalé­kot érnek el. Jégeső Karván Július 10-én, csütörtökön a karvai szövetkezet tagjai a déli pihenő után munkahelyükre igyekeztek. Délelőtt verőfényes napsütésben dolgoztak, de ebéd után észak-keleti irányból sötét felhők tornyosultak. A szél szinte percek alatt elérte a határt, melyet zuhogó eső követett. Pontosan 13,10 órakor babszem nagyságú, néhány helyen még nagyobb szemű jég hullott mintegy 20 percig. Az fléletidő után szomorúan nézték a szövetkezet tagjai a határt. A szőlőskertben és gyümölcsösökben, de főleg a szövetkezet szőlőjében nagy károkat okozott a jég. Elszomorkodtak a szövetkezet ve­zetői is, hiszen szőlőből még ilyen termés nem mutatkozott. Az egyik búzatáblán az Állami Biztosító 25 százalékos kárt állapított meg. De a jég nagy károkat okozott a dohányban, a kertészetben, a kukoricában és a nemrég kiültetett kései zöldségekben is. Az Állami Biztosító szakemberei szerint a kár több mint egymillió korona. Kép és szöveg: Tóth István, Karva Gál Béla zootechnlkussal folytatott beszélgetésből fény derül arra Is, hogy a szövetkezet szempontjából előnyösebb a kacsakeltetés még ak­kor is, ha az eladási ár darabonként csak 10 korona. A pulykáért ugyan 14 koronát kapnak, de ha a kelési átlagot veszik alapul, akkor a mér­leg a kacsák javára billen. Az Idén 120 000 darab kacsa és pulyka el­adását tervezték, de ha tartani tud­ják a 76,4 százalékos kelési átlagot, akkor 160 000 darabnak kell kikelni. A zootechnikus elismeréssel nyi­latkozott a keltető dolgozóinak mun­kájáról, akik a gondjaikra bízott sza­kaszon jó munkát végeznek. A kel­tető előreláthatólag augusztusig üze­mel. A komáromi keltetőből szárma­zó kiskacsák elhullás! százaléka mi­nimális. Ez pedig azt bizonyítja, hogy Gál Tibor bácsi és kollektívája de­­rekas munkát végezi Andriskin József Kelet-Szlovákiában is teljes ütemben aratnak ® A nagymihályi járás 80 kombájnt kap Poprádról és Ungvárról 9 A szállítóeszkö­zök végtelen sora juttatja a gabonát az államraktárakba % A múlt évhez hasonló termés © A vihar sok kárt tett a Mi­­ronovszkája búzában © A kelet-szlovákiai kerületben a kedvező Időt felhasználva a földmű­vesek minden erejüket a gyors be­gyűjtésre irányították. Kedvüket fo­kozta, hogy a termés gazdag és a hektárhozamok elérik vagy megha­ladják a múlt évieket. A legnagyobb erőkifejtésre a nagymihályi járásban került sor, mert ezen a vidéken te­rem a legtöbb gabona. A munkatem­pót azért Is fokozni kell, mert a vál­tozó, hullámzó időjárás miatt az ár­pa, a búza és a rozs is egyszerre érett be. A nagy munkában a járás földmű­vesei nem maradtak magukra. A pop­­rádl járásból 40 kombájnt kaptak, és a Kárpátukrajnai ungvári körzetből is 40 kombájn érkezett. A kiegészí­tett gépparkkal tehát a földművesek gyorsan végezhetik a begyűjtést. A Járásban a gabonasllók felé hosszú sorokban robognak a szállító­­eszközök, hogy minél hamarabb meg­teljenek az állami raktárak. A gabo­nát többnyire a kombájnoktól a me­zőről viszik a raktárakba. Kár, hogy a felvásárló üzemek sok esetben nem tudják elég gyorsan átvenni a gabo­nát. Sajnos, az elmúlt napokban a vihar erősen megdöntötte a gabona egy részét. Pirő elvtárs, a Nagymihá­­lyl Járási Pártbizottság vezető titkára elmondotta, hogy főleg a Mironov­­szkája búzában tett nagy kárt a vi­har, mert hektáronként megközelítő­leg mintegy 3 mázsa veszteséget okozott. —riő— l a tornaijai mezőgazdasági iskola? Nyári kéf Igaz, hogy a nyár sok mun­kát ad a falusiaknak, de sok örömet is. A gépesített mező­­gazdaság már könnyebben bir­kózik a begyűjtéssel és bár ilyenkor akad elég munka, mégis kevesebb a verejték, mint a múltban. A nyár a ki­rándulások és a brigádmunkák ideje is. Főleg a fiatalok ré­szére ez is kirándulás, élmény. Kattan a fényképezőgép lencséje és vajon kiket örökít meg? Vidám, ipolybalogi gyerekeket, akik a tesmagi szövetkezetben segítettek és már hazafelé igyekeznek. Ezeken bizony a fárad­ságnak még a jele sem látszik. Hiába, a fiatalság könnyen és örömmel dolgozik. Három ember közeledik a főutcán. Ezek vajon kicsodák, és hol voltak? Ipolyságiak. Rostás János, Rusznyák Lajos és Kovács István. A „trió“ tréfásan meséli, hogy a Medve kútnál voltak, gombázni. Állítólag ez a kút onnan kapta a nevét, hogy vala­mikor belefúlt egy medve. Olyan vélemény is van, hogy aki megmosdik benne, elmúlik az arcáról a pattanás. Persze, a három gombaszedőt nem a Medvekút története érdekelte. For­tuna istennő velük tartott és gazdag zsákmánnyal tértek visz­­sza az erdőből. Még szegfűgombát is találtak. Nem beszélve az ízletes csirke- és úrigombáról. A fényképezőgép lencséje eljutott a határba is. Két huncut­­szemű kislány sarabolt a kertészetben, Kolev Ivanov kertész birodalmában. Ok is szinte sportszerűen dolgoztak a határban. Kell ennél nagyobb élvezet? jó levegőn, a barnító napsugarak cirógatása közben dolgozni?! Felér ez egy kisebb üdüléssel. Kép és szöveg: Bállá ragaszkodó vezetőket, .munkájukat szerető, becsületes középkádereket képezzen és küldjön a mezőgazdasági üzemekbe. A tanároknak sikerült a diákokkal megkedveltetni a mező­­gazdaságot. Ez abból is látszik, hogy az iskolánkból kikerült tanulók 95 százaléka a mezőgazdaságban dolgo­zik. Iskolánkon nemcsak a kilencéves iskolát végzett tanulók szerezhetnek szakképzettséget, hanem az általános középiskolákban érettségizett dolgo­zók is. A kilencéves iskolát végzett tanulók számára a tanulmányi idő négy év, az általános középiskolában érettségizettek számára két év. A do'gozók számára távtanulás formá­jában három év, mindennapos tanu­lás formájában pedig egy év. A négy­éves tagozaton a tanulók teljes ér­tékű érettségit, a többi tagozaton pedig szakérettségit szerezhetnek. Iskolánkban többnyire lánytanulók vannak. Talán ezzel magyarázható, hogy más iskolákhoz viszonyítva tő­lünk elég kevesen jelentkeznek me­zőgazdasági főiskolára Főleg a fiúk tanulnak tovább, de azok is csak a kötelező katonai szolgálat letöltése után. A jövőre vonatkozólag az volna a javaslatunk, hogy ha Tornaiján nem építenek új iskolát és internátust. az illetékes szervek vizsgálják felül a losonci iskola esetét. Szerintünk ugyanis Losoncon nagyon célszerűen és tartós jelleggel lehetne létesíteni egy 12 osztályos magyar nyelvű me­zőgazdasági technikumot, 8 osztály lehetne ökonómiai irányzatú, 4 osz­tály pedig növénytermesztési és ál­lattenyésztési. A mostani losonci technikumot pedig össze lehetne von­ni a rimaszombati technikum nö­vény- és állattenyésztési szakával Rimaszombatban. A növénytermeszté­si és állattenyésztési tagozatra, úgy gondoljuk, mindig lenne elegendő jelentkező a rimaszombati és losonci járásból, a losonci ökonómiai tago­zatra pedig egész Szlovákiából. A rimaszombati és losonci technikumot azért kellene összevonni, mert — az iskolákra jelentkező tanulók számá­ból ítélve, — ezen a vidéken két szlovák nyelvű technikumnak egymás szomszédságában nincs élettere. Losoncon ki lehetne építeni csak ökonómiai irányzatú technikumot is. Ugyanis nyolc osztályunk van a négy­éves tagozaton, kettő pedig a szako­sított tagozaton. Ezeken kívül pedig vannak távtanuló osztályaink is, te­hát az ottani tantermeket és interná­tust is kihasználhatnánk teljes egé­szében. Jelenleg iskolánkban azon fáradoz­nak, hogy speciális tantermet rendez­­ztinkbe a legfőbb tárgy, a .könyvvitel tanításra, amely könyvelő, faktúrázó és számológépekkel lesz ellátva a normáknak megfelelően. Reméljük, hogy az illetékes szervektől tervünk megvalósításához megkapjuk a szük­séges pénzügyi fedezetet. Szólni szeretnék még a gyakorlati oktatásról. Az első és második osztá­lyokban a gyakorlatok termelési, a harmadik és negyedik osztályokban pedig szervezési és könyvelési jelle­gűek. Iskolánk sajnos, nem rendel­kezik tangazdasággal, ami érezteti hatását a gyakorlati tanítás színvo­nalán. A termelési gyakorlatokat a környékbeli mezőgazdasági üzemek­ben végezzük. Ezen a téren nagy segítséget kapunk a kövecsest tan­gazdaságtól, valamint a Tornaijai Állami Gazdaságtól. A harmadik és negyedik osztályos tanulókat terve­zési és könyvelési gyakorlatra vagy a környező mezőgazdasági üzemek­be küldjük, vagy pedig már jövőbeli munkahelyükre. Hogy tanulóink szak­mai téren magas színvonalon vannak, ezt bizonyítja az Ipolysági szakmai vetélekdő is, ahol diákjaink igen jól szerepeltek, hisz a második osztályo­sok versenyében Víncze Dezső a má­sodik, a harmadik ^osztályosok ver­senyében Czibor Etel első, a negye­dik osztályosok versenyében Juhász Ilona szintén első lett. Iskolánk tehát az elmúlt évtized­ben, sok-sok nehézség mellett is, eredményes munkát végzett, és ezek után nem tudjuk megérteni, miért vagyunk „mostohagyerekek“?! TAKÁCS LAJOS, Tornaija Raktárgondok a rimaszombati járásban A rimaszombati járásban 24 945 hektár területről kellett begyűjteni a termést. Erre a nagy feladatra a mezőgazdasági üzemek gondosan fel­készültek. A begyűjtési munkákat 165 kombájn és 293 kévekötő arató­gép végezte. Az összterület 2 3 ré­széről kombájnok gyűjtik a gabonát. A járási mezőgazdasági társulás külön jutalmazási rendszert dolgo­zott ki az aratási és cséplési mun­kálatok idejére, hogy a mezőgazda­­sági üzemek dolgozói anyagi érde­keltségének fokozásával is biztosít­sák a veszteségmentes terménybe­gyűjtést. A munkabérek emelésén és prémiumokon kívül a legjobb kom­­bájnosokat 10 500 korona értékű tár­gyi jutalom várja. A múlt évben a járás mezőgazda­­sági üzemei több m;nt 31 mázsás hektárhozamot értek el. Ügy látszik idén sem maradnak le a tavalyi eredmények mögött, mert egész év­ben gondosan ápolták a gabonát és megfelelő tápanyagot adtak neki. A Pavlovicei és más olyan búzafaj­táknál, amelyek dőlésre hajlamosak, szárnövekedést szabályozó herblci­­deket alkalmaztak, és így ezeken a területeken lényegesen magasabb a hektárhozam. Bár az aratási munkák elég gyors ütemben haladnak a rimaszombati járásban, kezdetben, különösen a Medvesalján, volt eiég probléma, mert az erős zivatar földre döntötte a gabona egy részét. Almágyun és Dobfcnéken például a vihar annyira lehengerelte az árpát és a búzát, hogy a termésnek több mint felét kézi kaszával lehetett csak aratni. I Az aratást a járás déli részén fe­jezték be elsőnek, és a hektárhoza­mokkal általában elégedettek a me­zőgazdasági üzemek vezetői. Az ár­pa átlagosan 32, a búza pedig 36 mázsás termést adott hektáronként. Azonban a rimaszombati járásban is nagy gondot okoz a raktárhiány, ami elég nehezen oldható meg. K. Z. SZABAD FÖLDMŰVES 5 1969. augusztus 2.

Next

/
Thumbnails
Contents