Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-02 / 31. szám
Életéből A kacsakeltetőben A komáromi szövetkezet gazdasági telepére vezető betonút mindkét oldalán gazdasági épületek sorakoznak. A telep végén levő épületben rendezték be a keltetőt, ahol több mint harminc keltetőgép üzemel. Az épület egyik helyisége félig Iroda, félig pedig lakóház. Ugyanis a keltetőüzem vezetője Gál Tibor bácsi Nagymácsédon lakik, ahova csak egyszer jár hetente. Amikor a munkára terelődik a szó, megjelenik Belovics Márta, a keltető egyik dolgozója Is. Rajta kívül még Nesiová Ilona, Vicenová Terézia és Balogh Márta dolgozik a keltetőben. Három váltásban dolgoznak, mert keltetés idején nem lehet felügyelet nélkül hagyni a gépeket. A naposkacsákat és pulykákat a szövetkezeteknek adják el. De adnak el továbbtenyésztésl célokra is. Legtöbbet a keszegfalusi szövetkezet vásárol meg, ahol az utóbbi időben intenzíven foglalkoznak kacsatenyésztéssel. Annak ellenére, hogy a gépek állandóan működnek, a keresletet képtelenek kielégíteni, mivel évről-évre több az érdeklődők száma. Ezért a tojók számát — az 1500 kacsát és a 900 pulykát — a jövőben kénytelenek növelni. A keltetőben Igen sok érdekességet tudtam meg. Az állandó felügyelet alatt levő gépek működését ellenőrzik és a tálcákon elhelyezett tojásokat minden órában forgatják, hogy egyenletesen melegedjenek. Mert a jó eredmények elérését csakis a kellő hőfok — 37,8 C fok — biztosítja. Nagyon fontos a világosság is. E célból a tojásokat a forgatás előtt kirakják egy asztalra, ahol vízzel megpermetezik, és megforgatják. A szövetkezet vezetősége a közelmúltban vásárolt három darab automata keltetőgépet, amelyek lényegesen megkönnyítik a dolgozók munkáját, mivel az egyes műveleteket automatikusan végzik. | Gál bácsi lelkesedéssel beszél munkájáról. Hasonlóképpen a női alkalmazottak is, akik már beleszoktak a szakmába. Csupán a 12 órás műszak tűnik kicsit hosszúnak. De a tiszta környezetben azt is ki lehet bírni. Amikor a jövedelem felől érdeklődöm elárulják, hogy havi tiszta jövedelmük 1500 korona körül mozog. A komáromi szövetkezetben a kelést átlag az elmúlt évben 60 százalék volt, ez évben már 76,4 százalékot érnek el. Jégeső Karván Július 10-én, csütörtökön a karvai szövetkezet tagjai a déli pihenő után munkahelyükre igyekeztek. Délelőtt verőfényes napsütésben dolgoztak, de ebéd után észak-keleti irányból sötét felhők tornyosultak. A szél szinte percek alatt elérte a határt, melyet zuhogó eső követett. Pontosan 13,10 órakor babszem nagyságú, néhány helyen még nagyobb szemű jég hullott mintegy 20 percig. Az fléletidő után szomorúan nézték a szövetkezet tagjai a határt. A szőlőskertben és gyümölcsösökben, de főleg a szövetkezet szőlőjében nagy károkat okozott a jég. Elszomorkodtak a szövetkezet vezetői is, hiszen szőlőből még ilyen termés nem mutatkozott. Az egyik búzatáblán az Állami Biztosító 25 százalékos kárt állapított meg. De a jég nagy károkat okozott a dohányban, a kertészetben, a kukoricában és a nemrég kiültetett kései zöldségekben is. Az Állami Biztosító szakemberei szerint a kár több mint egymillió korona. Kép és szöveg: Tóth István, Karva Gál Béla zootechnlkussal folytatott beszélgetésből fény derül arra Is, hogy a szövetkezet szempontjából előnyösebb a kacsakeltetés még akkor is, ha az eladási ár darabonként csak 10 korona. A pulykáért ugyan 14 koronát kapnak, de ha a kelési átlagot veszik alapul, akkor a mérleg a kacsák javára billen. Az Idén 120 000 darab kacsa és pulyka eladását tervezték, de ha tartani tudják a 76,4 százalékos kelési átlagot, akkor 160 000 darabnak kell kikelni. A zootechnikus elismeréssel nyilatkozott a keltető dolgozóinak munkájáról, akik a gondjaikra bízott szakaszon jó munkát végeznek. A keltető előreláthatólag augusztusig üzemel. A komáromi keltetőből származó kiskacsák elhullás! százaléka minimális. Ez pedig azt bizonyítja, hogy Gál Tibor bácsi és kollektívája derekas munkát végezi Andriskin József Kelet-Szlovákiában is teljes ütemben aratnak ® A nagymihályi járás 80 kombájnt kap Poprádról és Ungvárról 9 A szállítóeszközök végtelen sora juttatja a gabonát az államraktárakba % A múlt évhez hasonló termés © A vihar sok kárt tett a Mironovszkája búzában © A kelet-szlovákiai kerületben a kedvező Időt felhasználva a földművesek minden erejüket a gyors begyűjtésre irányították. Kedvüket fokozta, hogy a termés gazdag és a hektárhozamok elérik vagy meghaladják a múlt évieket. A legnagyobb erőkifejtésre a nagymihályi járásban került sor, mert ezen a vidéken terem a legtöbb gabona. A munkatempót azért Is fokozni kell, mert a változó, hullámzó időjárás miatt az árpa, a búza és a rozs is egyszerre érett be. A nagy munkában a járás földművesei nem maradtak magukra. A poprádl járásból 40 kombájnt kaptak, és a Kárpátukrajnai ungvári körzetből is 40 kombájn érkezett. A kiegészített gépparkkal tehát a földművesek gyorsan végezhetik a begyűjtést. A Járásban a gabonasllók felé hosszú sorokban robognak a szállítóeszközök, hogy minél hamarabb megteljenek az állami raktárak. A gabonát többnyire a kombájnoktól a mezőről viszik a raktárakba. Kár, hogy a felvásárló üzemek sok esetben nem tudják elég gyorsan átvenni a gabonát. Sajnos, az elmúlt napokban a vihar erősen megdöntötte a gabona egy részét. Pirő elvtárs, a Nagymihályl Járási Pártbizottság vezető titkára elmondotta, hogy főleg a Mironovszkája búzában tett nagy kárt a vihar, mert hektáronként megközelítőleg mintegy 3 mázsa veszteséget okozott. —riő— l a tornaijai mezőgazdasági iskola? Nyári kéf Igaz, hogy a nyár sok munkát ad a falusiaknak, de sok örömet is. A gépesített mezőgazdaság már könnyebben birkózik a begyűjtéssel és bár ilyenkor akad elég munka, mégis kevesebb a verejték, mint a múltban. A nyár a kirándulások és a brigádmunkák ideje is. Főleg a fiatalok részére ez is kirándulás, élmény. Kattan a fényképezőgép lencséje és vajon kiket örökít meg? Vidám, ipolybalogi gyerekeket, akik a tesmagi szövetkezetben segítettek és már hazafelé igyekeznek. Ezeken bizony a fáradságnak még a jele sem látszik. Hiába, a fiatalság könnyen és örömmel dolgozik. Három ember közeledik a főutcán. Ezek vajon kicsodák, és hol voltak? Ipolyságiak. Rostás János, Rusznyák Lajos és Kovács István. A „trió“ tréfásan meséli, hogy a Medve kútnál voltak, gombázni. Állítólag ez a kút onnan kapta a nevét, hogy valamikor belefúlt egy medve. Olyan vélemény is van, hogy aki megmosdik benne, elmúlik az arcáról a pattanás. Persze, a három gombaszedőt nem a Medvekút története érdekelte. Fortuna istennő velük tartott és gazdag zsákmánnyal tértek viszsza az erdőből. Még szegfűgombát is találtak. Nem beszélve az ízletes csirke- és úrigombáról. A fényképezőgép lencséje eljutott a határba is. Két huncutszemű kislány sarabolt a kertészetben, Kolev Ivanov kertész birodalmában. Ok is szinte sportszerűen dolgoztak a határban. Kell ennél nagyobb élvezet? jó levegőn, a barnító napsugarak cirógatása közben dolgozni?! Felér ez egy kisebb üdüléssel. Kép és szöveg: Bállá ragaszkodó vezetőket, .munkájukat szerető, becsületes középkádereket képezzen és küldjön a mezőgazdasági üzemekbe. A tanároknak sikerült a diákokkal megkedveltetni a mezőgazdaságot. Ez abból is látszik, hogy az iskolánkból kikerült tanulók 95 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Iskolánkon nemcsak a kilencéves iskolát végzett tanulók szerezhetnek szakképzettséget, hanem az általános középiskolákban érettségizett dolgozók is. A kilencéves iskolát végzett tanulók számára a tanulmányi idő négy év, az általános középiskolában érettségizettek számára két év. A do'gozók számára távtanulás formájában három év, mindennapos tanulás formájában pedig egy év. A négyéves tagozaton a tanulók teljes értékű érettségit, a többi tagozaton pedig szakérettségit szerezhetnek. Iskolánkban többnyire lánytanulók vannak. Talán ezzel magyarázható, hogy más iskolákhoz viszonyítva tőlünk elég kevesen jelentkeznek mezőgazdasági főiskolára Főleg a fiúk tanulnak tovább, de azok is csak a kötelező katonai szolgálat letöltése után. A jövőre vonatkozólag az volna a javaslatunk, hogy ha Tornaiján nem építenek új iskolát és internátust. az illetékes szervek vizsgálják felül a losonci iskola esetét. Szerintünk ugyanis Losoncon nagyon célszerűen és tartós jelleggel lehetne létesíteni egy 12 osztályos magyar nyelvű mezőgazdasági technikumot, 8 osztály lehetne ökonómiai irányzatú, 4 osztály pedig növénytermesztési és állattenyésztési. A mostani losonci technikumot pedig össze lehetne vonni a rimaszombati technikum növény- és állattenyésztési szakával Rimaszombatban. A növénytermesztési és állattenyésztési tagozatra, úgy gondoljuk, mindig lenne elegendő jelentkező a rimaszombati és losonci járásból, a losonci ökonómiai tagozatra pedig egész Szlovákiából. A rimaszombati és losonci technikumot azért kellene összevonni, mert — az iskolákra jelentkező tanulók számából ítélve, — ezen a vidéken két szlovák nyelvű technikumnak egymás szomszédságában nincs élettere. Losoncon ki lehetne építeni csak ökonómiai irányzatú technikumot is. Ugyanis nyolc osztályunk van a négyéves tagozaton, kettő pedig a szakosított tagozaton. Ezeken kívül pedig vannak távtanuló osztályaink is, tehát az ottani tantermeket és internátust is kihasználhatnánk teljes egészében. Jelenleg iskolánkban azon fáradoznak, hogy speciális tantermet rendezztinkbe a legfőbb tárgy, a .könyvvitel tanításra, amely könyvelő, faktúrázó és számológépekkel lesz ellátva a normáknak megfelelően. Reméljük, hogy az illetékes szervektől tervünk megvalósításához megkapjuk a szükséges pénzügyi fedezetet. Szólni szeretnék még a gyakorlati oktatásról. Az első és második osztályokban a gyakorlatok termelési, a harmadik és negyedik osztályokban pedig szervezési és könyvelési jellegűek. Iskolánk sajnos, nem rendelkezik tangazdasággal, ami érezteti hatását a gyakorlati tanítás színvonalán. A termelési gyakorlatokat a környékbeli mezőgazdasági üzemekben végezzük. Ezen a téren nagy segítséget kapunk a kövecsest tangazdaságtól, valamint a Tornaijai Állami Gazdaságtól. A harmadik és negyedik osztályos tanulókat tervezési és könyvelési gyakorlatra vagy a környező mezőgazdasági üzemekbe küldjük, vagy pedig már jövőbeli munkahelyükre. Hogy tanulóink szakmai téren magas színvonalon vannak, ezt bizonyítja az Ipolysági szakmai vetélekdő is, ahol diákjaink igen jól szerepeltek, hisz a második osztályosok versenyében Víncze Dezső a második, a harmadik ^osztályosok versenyében Czibor Etel első, a negyedik osztályosok versenyében Juhász Ilona szintén első lett. Iskolánk tehát az elmúlt évtizedben, sok-sok nehézség mellett is, eredményes munkát végzett, és ezek után nem tudjuk megérteni, miért vagyunk „mostohagyerekek“?! TAKÁCS LAJOS, Tornaija Raktárgondok a rimaszombati járásban A rimaszombati járásban 24 945 hektár területről kellett begyűjteni a termést. Erre a nagy feladatra a mezőgazdasági üzemek gondosan felkészültek. A begyűjtési munkákat 165 kombájn és 293 kévekötő aratógép végezte. Az összterület 2 3 részéről kombájnok gyűjtik a gabonát. A járási mezőgazdasági társulás külön jutalmazási rendszert dolgozott ki az aratási és cséplési munkálatok idejére, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói anyagi érdekeltségének fokozásával is biztosítsák a veszteségmentes terménybegyűjtést. A munkabérek emelésén és prémiumokon kívül a legjobb kombájnosokat 10 500 korona értékű tárgyi jutalom várja. A múlt évben a járás mezőgazdasági üzemei több m;nt 31 mázsás hektárhozamot értek el. Ügy látszik idén sem maradnak le a tavalyi eredmények mögött, mert egész évben gondosan ápolták a gabonát és megfelelő tápanyagot adtak neki. A Pavlovicei és más olyan búzafajtáknál, amelyek dőlésre hajlamosak, szárnövekedést szabályozó herblcideket alkalmaztak, és így ezeken a területeken lényegesen magasabb a hektárhozam. Bár az aratási munkák elég gyors ütemben haladnak a rimaszombati járásban, kezdetben, különösen a Medvesalján, volt eiég probléma, mert az erős zivatar földre döntötte a gabona egy részét. Almágyun és Dobfcnéken például a vihar annyira lehengerelte az árpát és a búzát, hogy a termésnek több mint felét kézi kaszával lehetett csak aratni. I Az aratást a járás déli részén fejezték be elsőnek, és a hektárhozamokkal általában elégedettek a mezőgazdasági üzemek vezetői. Az árpa átlagosan 32, a búza pedig 36 mázsás termést adott hektáronként. Azonban a rimaszombati járásban is nagy gondot okoz a raktárhiány, ami elég nehezen oldható meg. K. Z. SZABAD FÖLDMŰVES 5 1969. augusztus 2.
