Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-02 / 31. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE Pártunk agrárpolitikája szellemében mezőgazdasági reform készül A direktív Irányítási rendszert már több alkalommal bíráltuk. Néhány hiányosságát az új Irányítási rendszer Is átvette. Azért amikor a Jövö év januárjától áttérünk az Irányítás ökonómiai rendszerére, törekednünk kell minden régi rossztól megszabadulni. A múlt Időszakot szervezeti kérdések megoldására és forma-keresésre használtuk. Hét esztendővel ezelőtt adták ki a mezőgazdaság új Irányítási rendszeréről szóló törvényt. Aztán kialakították a Járási termelési Igazgatóságok politikai és Jogi profilját. Sok előnnyel Járt ez a termelés demokratizálódása szempontjából. A mezőgazdasági üzemek megválasztották képviselőiket a termelési Igazgatóságok választott szervébe, s azon keresztül hatást gyakoroltak a termelésre. A termelési Igazgatóságok meghatározott területen a mezőgazdasági termelés szervezőivé és Irányítóivá váltak. Flgyelembevéve egyes területek adottságait, s a szövetkezetek különleges helyzetét aszerint Irányították és szervezték. Az 1967-es év — amikor bevezették az ú] Irányítási rendszert — sok változást hozott egyes gazdaságokon belül és az irányító szervekben. A szövetkezeti üzemszervezés és az önállóság gondolatának felvetése vonzó és példamutató lett az állami gazdaságok számára Is. További alapvető változást hozott a Járási mezőgazdasági társulások megalakítása. Lehetővé vált az ún. agrorendszer kialakítása. A társulásoknak azt a küldetést szánták, hogy ökonómiai, műszaki és szervezési feltételeket teremtsenek a kéznél lévő korszerű anyagi források felhasználásával, s a legmegfelelőbb kooperációs kapcsolatok megteremtésével, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése céljából. A társulásokon belül azonban ellentmondások is keletkeztek, mivel Jogilag két küldetést kellett teljesíteniük. Az egyik oldalon felsőbb szervei lettek a mezőgazdasági üzemeknek, a másikon pedig a Járási állami szervek szerepét Is betöltik. Egyet azonban el kell ismerni, hogy a társulások utat nyitottak az Integrációhoz és nagyban előmozdították a demokratizálódást. A helyzet Ismerete lehetővé tette, hogy tovább vigyük a folyamatot. ízövetféji hírek Vagyis, hogy az állami Irányító szervek mellett olyan demokratikus szervezetet alakítsunk, amely képes lesz a társadalmi és a gazdasági érdekek összhangjának megteremtésére. Így alakult a Parasztszövetség, s későbben az Állami Gazdaságok és a Gépállomások Szövetsége. A szövetségek együttműködésre törekednek a feldolgozó Iparral, a kereskedelemmel és a szolgáltató vállalatokkal. Ezzel mód nyílik a szövetkezetek és az állami gazdaságok egyenjogúságának és kölcsönös kapcsolatának megteremtésére. A most készülőben lévő ökonómiai Irányítási rendszer minden egyes mezőgazdasági szervezet, de főképpen a szövetkezetek helyét konkrétan meghatározza. A mezőgazdaság ökonómiai Irányítási rendszere sikerességének fontos követelménye, hogy a mezőgazdasági üzemek törvényes biztosítékot kapjanak az önálló termelésre és a kereskedelemre. Vagyis, hogy a rendelkezésre álló ökonómiai kereten belül a tervnek és a piacnak megfelelő tevékenységet folytathassanak. Ennek legfőbb feltétele a szocialista üzemekről szóló és az új szövetkezeti törvény gyakorlati alkalmazása, melyek kellő Jogi kereteken belül módot nyújtanak majd az üzemek egyenjogúsítására. Mindkét törvényen belül meg kell oldani az Integráció és a kooperáció Jogi problematikáját. Az üzemi önállóság tehát azt Jelenti, hogy a gazdaságok szabadon, Illetve maguk döntenek külső kapcsolataik fölvételéről. Vagyis maguk választják meg az ökonómiai szempontból legelőnyösebb partnereket, esetleg üzemközi vállalatok létesítésével, ha az előnyösebb számukra. A kooperációs és Integrációs kapcsolatok sokrétűsége, formai csoportosítása megköveteli, hogy ezt a tárgykört megfelelő törvényesség keretében a mezőgazdasági integrációra vonatkoztatva dolgozzák fel. De vannak Itt más szempontok is. Meg kell említeni pl. a kooperáló üzemek Jogainak az Integráló félre való átruházását, a vagyonjogi diszponálás módját, a tulajdonjog természetének meghatározását, mert ezek a tényezők hatással lehetnek az adóztatásra ős a pénzügyi politikára. A szocialista üzemekről szőlő törvényben módosítják a kooperációs és az integrációs vonatkozásokat, — ezért nagy figyelmet kell fordítanunk a szövetkezeti mezőgazdasági kooperáció helyzetének az új szövetkezeti törvényen belüli megszövegezésére, mégpedig abban a fejezetben, ahol a tagüzemek jogi helyzetét tárgyalja. Az érdekvédelmi szövetségekre felelősségteljes feladat vár. Védelmezői lesznek a mezőgazdasági üzemeknek. Felügyelnek arra, hogy a gazdaságokon belül szabadon döntsenek a termelésről. összhangot teremtsenek a mezőgazdasági üzemek között a kölcsönös előnyök alapján. A Parasztszövetség, a Jelentős társadalmi feladatok mellett, ökonómiai védelmet is nyújt a szövetkezeteknek. Lépéseket tesz az állami szerveknél tagjai Jogainak védelmére. A Parasztszövetség és az állami szervek közt olyan együttműködés Jött létre, mely garantáltan elősegíti a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A szövetség és az állami szervek együtt dolgozzák ki a fejlesztés kritériumait, s döntenek a megvalósítás módjáról, az őstermelők érdekelnek tiszteletben tartásával. A szövetség fontosnak tartja a tervek és az ökonómiai ösztönzők beütemezésénél az aktív kezdeményezést. Egyébként ezt az alapszabályok Is kifejezik, melyeknek következetes betartása még szorosabbra fűzi a szövetség és az őstermelők közti kapcsolatot. A mezőgazdaság Irányításának fontos módosításait eddig az őstermelők közvetlen részvétele nélkül oldották meg. A most készülő módosítások — mint pl. az új gazdasági reform, feltétlenül kedvező feltételeket és lehetőségeket teremtenek a mezőgazdasági üzemeknek és a járási Irányító szerveknek. A Parasztszövetség, mint a szövetkezetek és a szövetkezeti földművesosztály képviseleti szerve, garantálja, hogy a módosításokat a gazdaságok és azok dolgozóinak érdekeivel teljes összhangban oldják meg. Legnagyobb biztosíték erre az, hogy a szövetség és a Földművelésügyi Minisztérium a közelmúltban szerződésben körvonalazta az együttműködés módját. Így a két csúcsszerv munkájában bizonyos kölcsönösség Jöhetett létre, ami lehetővé teszi a mezőgazdaság alapvető kérdéseinek a társadalom és a termelők érdekeivel öszszefüggő objektív elbírálását. Pártunk agrárpolitikai programja, az ú] gazdasági reform, kormányunk konszolidációs törekvései, az új törvények, a tervek és az Irányelvek teljes mértékben dolgozó népünk Jobb élelmiszer ellátására irányulnak. A szövetkezetek dolgozói tudatában vannak hivatásuknak, így a szövetkezeti földműves osztály megvalósítója a társadalom szükségleteivel összefüggő célkitűzéseknek. M. D. Az árak stabilizálása időszerű volt! Aki rendszeresen járja a falvakat, a szövetkezetek és az állami gazdaságok ökonómusaltól hónapokkal már ezelőtt hallhatta, hogy a termelőeszközök fogyasztási árának szüntelen emelése mily nagy befolyással van a mezőgazdasági termékek önköltségének alakulására. Vagyis drágul a termelés, s a mezőgazdasági termékek árstabilitása következtében kisebb a Jövedelem. Egyéni beszélgetések alkalmával panaszolták, szóbakerült a szövetkezeti gyűléseken, a Parasztszövetség járási alakuló konferenciáin, s mindenütt ahol támogatást reméltek. Követelték, hogy az illetékesek tegyenek igazságot, szüntessék meg az áldatlan állapotot. Többen azt is megjegyezték, hogy ha ez így megy tovább, a pénzügyi színvonal tartása csak a törvényes keretek kijátszásával lehetséges. Lám, milyen gondolatokat szült az árképzés körüli zűrzavar! A Parasztszövetség Központi Bizottsága minden alkalmat megragadott, hogy az Illetékes állami szerveknél előrejelezze a helyzetet és tolmácsolja a földművesek „fájdalmát“. Végül ígéretet kapott az orvoslásra. JonáS elvtárs, a szövetség központi bizottságának elnöke a legutóbbi összejövetelen már a beígért rendteremtésről tájékoztatta az elnökség tagjait. Mint már ismeretes, a konkrét intézkedés meg Is történt. Dr. Ignác Kendek elvtárs, a Szlovák Árképző Hivatal elnöke a közelmúltban megtartott sajtóértekezleten arról tájékoztatta az újságírókat, hogy kormányunk a népgazdaság sikeres konszolidálása érdekében intézkedést tett az árak stabilizálására. Ez azt Jelenti, hogy az árak egy meghatározott időn belül nem változhatnak. Az történt, hogy egyes termelési eszközök gyártő vállalatai már nem elégedtek meg termékeik árának szüntelen növeléséből származó búsás Jövedelemmel, hanem emellett olyan Jelenségek Is előfordultak, hogy a rászorultakat csak külön jutalom ellenében szolgálták ki. Törhetetlenné vált továbbá a hazai piac mezőgazdasági gépalkatrészekkel való ellátása. A szövetkezetek gépesítől országjárókká váltak, s ha az elosztókba üres kézzel mentek, ugyancsak üres kézzel tértek haza. Akadtak olyanok Is, akik a Zetor alkatrészeket a Magyar Népköztársaságból szerezték be. Természetes, hogy a rendszeres áremelkedés mellett az Ilyen körülmény még drágábbá tette az alkatrészeket. Természetesen nem állíthatjuk, hogy az árak stabilizálásával megszűnik az utazgatás, kilincselgetés és a külön „figyelmesség“ naturális formája. Hasonló esetek orvoslására még nem került sor. Annyi azonban bizonyos, hogy egy Ideig rend lesz az árakkal. Senkinek nem áll majd módjában, hogy a régi gyenge minőségű árúért indokolatlanul magasabb árat követeljen. Lehet, hogy egyesek a kormány intézkedését megnyugvással fogadják, de az is lehetséges, hogy csak formálisan. Mindenesetre bízni kell az emberekben, de az ellenőrzés nélküli bizalom a viszszaélések sorozatát vonhatná maga után. Feltétlenül szükséges, hogy az illetékes ellenőrző szervek figyelemmel kísérjék a kormány árpolitikájának gyakorlati megvalósítását, az árak társadalmi befolyását stb. Véleményem szerint ajánlatos lenne, ha figyelemmel kísérnénk a termelőeszközök és az alkatrészek gyártását, valamint a munkák ütemét is, hogy az árak stabilitása után ne következhessen be termeléscsökkenés. Tény, amikor a kormány Ilyen energikus intézkedésre szánta magát, a földművesek és mindnyájunk azon óhaját Juttatta kifejezésre, hogy végre rendet kell teremteni a népgazdaság minden szakaszán, s természetesen elsősorban az árpolitikában. Máskülönben a konszolidálódás még hosszú időn keresztül csupán óhaj maradna. Am az sincs kizárva, hogy egyes érintett Intézmények ékesszóló képviselői a kormány helyes lépését elferdített formában magyarázzák és a saját hibáikból eredő hiányosságokat tőlük teljesen független, külső okozatokkal indokolják. A közelmúltban ugyanis volt ilyesmire példa. Egyes ipari vállalatok vezetői ökonómiai sikertelenségük okát nem saját üzemeiken belül keresték. A szövetkezetek melléküzemági termelését rágalmazták, mert állítólag szerintük azok a hibásak a náluk fellelhető hiányosságokért. Vajon ki hiszi el ezt az ügyetlen állítást? Csak arra jó, hogy mások Jogtalan mocskolásával saját „szenynyesüket“ tisztára mossák! Hoksza István 9 A Parasztszövetség és a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a nyitrai járási szervek rendezésében Nyitrán már negyedik esztendőben tartják az országos aratóünnepélyt. A rendezvény egybe esik a szövetkezetek megalakulása 20. évfordulójának ünnepségeivel. így az ünnep duplán örömteli lesz. A meghívott alapító tagok és a szövetkezetek szervezésénél részt vett politikai dolgozók közül több mint háromszázhatvanan kitüntetésben részesülnek. A szlovákiai földművesek legnagyobb ünnepén részt vesznek a szocialista országok küldöttségei is, köztük számos újságíróval. Augusztus 30-án az esti órákban a nyitrai szabadtéri színpadon neves művészek lépnek majd fel, hogy szórakoztassák a jelenlevőket. Az aratóünnepély alkalmából ismételten sorra kerülnek a hagyományos sportvetélkedők. Az érdeklődők jól érezhetik magukat. • A Szlovákiai Parasztszövetség elnökségi gyűlésén A. Dvorsky, a dévénvújfalusi szövetkezet elnöke megjegyezte, hogy a szövetség alapszabályai arról is megemlékeznek, hogy ez a szervezet gazdasági tevékenységgel is foglalkozhat. Hangsúlyozta, hogy a szövetségnek nincs és nem is volt szándékában gazdasági szervezetté átalakulnia, s uralkodnia a szövetkezetek felett, de az állami szervek feladatát sem akarta helyettesíteni. A szövetség védelmezni fogja tagjai gazdasági és társadalmi érdekeit. Ez volt és a jövőben is ez a Parasztszövetség küldetése. Ci Pavel jonái, a szövetség elnöke megjegyezte, hogy ismét támadások érik a mezőgazdaságot. Egyesek azt állítják, hogy a mezőgazdaságra az állam évente 7 milliárd koronát fizet rá. Ez valótlanság. Kívánatos lenne, ha a mezőgazdasági termékek ármegállapításánál figyelembe vennék a társadalmi szempontból szükséges költségeket. Ez azt jelenti, hogy elfogadható árakat kell megállapítani és megszűnnek a problémák. -h-A konszolidáció és a mezőgazdaság Az elmúlt három esztendőben mezőgazdaságunk valóban átlagon felüli eredményt ért el. Emelkedett a termelés színvonala, Javult a munkatermelékenység és a Jutalmazás, stabilizálódott az élelmiszerellátás, összhang keletkezett a kínálat és a kereslet közt. Ügy tűnt, hogy minden rendben van. Az utóbbi hónapokban azonban problémákkal találjuk magunkat szemben. A mezőgazdasági-élelmezési komplexum újra a régebbi, még feledésbe sem ment problémákkal küzd. Kevés a hús és a tojás. Hazánkban a mezőgazdasági-élelmezési komplexum az élelmiszerszükségletnek mintegy 80 százalékát fedezi. A nemzeti jövedelemben pedig 30 százalék erejéig részesül. Az ökonómiaiig aktív lakosság 20 százaléka a mezőgazdasági-élelmezési komplexumban dolgozik. Az általa szállított élelmiszerek a kiskereskedelmi forgalom 50 százalékát képezik. Nyilvánvaló tehát, hogy a mezőgazdasági-élelmezési komplexum minden tekintetben kulcs jellegű. Csehszlovákia jelenlegi élelmezési problémáit a termelés és a fogyasztás közti összhang hiányában kell keresnünk. Az állati eredetű kalóriaszükséglet 10 százalékát, a növényi eredetűnek pedig 30 százalékát még mindig külföldről vásároljuk. Figyelemmel kísérjük az élelmezés körüli problémát statisztikai szempontból is. Az évi élelmíszerszükséglet egy lakosra: Valóság kg: Az optimális szükséglet Élelmiszer: 1938 1968 kg: Húsok 34 66,4 72 Tej és tejtermék 205,4 195,4 238 Tojás drb. 138 250 220 Zsír 15,8 23,2 22 Cukor 23,2 39,4 28 Lisztek 121,1 126 88 Burgonya 118,9 115 100 Zöldség 65,5 80 96,5 Gyümölcs 42,9 48,5 ' 88 A táblázatból kitűnik, hogy még mindig kevés húst, tejet és tejterméket fogyasztunk, de bőségesen cukrozunk és rendkívül sok tésztát eszünk. Ugyanakkor nem kielégítő a zöldségfogyasztás. Az optimális évi szükséglethez 16 kg hiányzik. Az élelmezési problémák természetesen nemcsak a kínálat hiányosságaiból adódnak. A táplálkozásra a családok szociális helyzete Is Jelentősen kihat. A munkáscsaládok háztartásában az egy személyre eső havi átlagos bevétel 700 korona. Ebből az összegből már fedezhető a kalóriaszükséglet. Az említett bevétellel rendelkező családok a lakosságnak 49 százalékát képezik. Az Ideális táplálkozást azonban csak az egy személyre eső 1000 koronás bevételből lehet kellő módon blztos.ítanL 1 Az ilyen átlagos keresettel rendelkező háztartások a lakosságnak 15 százalékát alkotják. A piac rendszeres ellátása nemcsak gazdasági, hanem egyben politikai feladat is. Ennek következtében a mezőgazdaság továbbfejlesztése kül- és belpolitikai szempontból a társadalom stabilizálódásának fontos stratégiai feltétele. Az élelmiszerek világpiacán egyre feszültebb a helyzet. Az ár és a kereslet gyakran változik, a kínálat pedig csökken. Világviszonylatban az egyes árucikkek stratégiai Jellege évről-évre nagyobb. Az iparilag fejlett államok számolnak is ezzel. A mezőgazdaság fejlesztését rendszerint első számú feladatnak tekintik. Ezért nálunk is szükséges hangsúlyoznunk a mezőgazdaság stratégiai szerepét. Mostanában elég gondot okoz a hús és a tojástermelés. Az ok már Ismeretes. Az anyakocák száma a múlt évben országos méretben 24 ezerrel csökkent. Ha a keresletet belátható időn belül ki akarjuk elégíteni, szükségessé válik az állomány bővítése. Csökkenés tapasztalható sajnos a szarvasmarhaállománynál és a baromfinál is. A problémák tehát a szakemberek körében ismeretesek. Szerencse, hogy a tejtermelésnél egyelőre nem mutatkoznak hasonló problémák. A tejtermékek fogyasztása egyre emelkedik. Így az állomány csökkenése mellett a hasznosság lassú emelkedésével előreláthatólag aligha bírjuk fedezni a szükségletet. Az ellátási problémákkal összefüggésben talán Jő lenne újra elgondolkodni a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságainak a kihasználásáról. Nem a kimért szántóterületre gondolok, hanem arra, hogy számos szövetkezeti tag jő karban lévő gazdasági épülettel rendelkezik. Az országos méretben értékes kihasználatlan épületek még ma is alkalmasak lennének a háztáji állattenyésztésre. Ez azonban olyan gazdaság-politikai intézkedést követelne, mely lehetővé tenné a szövetkezeteken belüli ilyen irányú tevékenységet. Nem gondolok itt terjedelmes állattenyésztésre, hanem olyan esetekre, ahol az érdeklődő földművesek, illetve a szövetkezeti tagok a szövetkezeten belüli kötelességük mellett kisebb terjedelmű piaci értékesítő Jellegű háztáji állattenyésztéssel foglalkoznának. Olyan háztartásokra gondolok, ahol a munkaképes idősebb emberek, vagy a nagy létszámú családok érdeklődést tanúsítanának a háztáji állattenyésztés iránt. Ilyen termelési móddal leginkább Jugoszláviában és Lengyelországban találkozhatunk. A folyamatos élelmiszerellátás nagyban a növénytermesztéstől, s azon belül a gabonatermesztéstől függ. A következő években számolunk a gabonaimport eddigi mennyiségével. A hazai többletet pedig takarmányozásra használjuk. Reméljük, hogy az intézkedések jelentősen hozzájárulnak élelmezési problémáink megoldásához. Tőth Endre mérnök, Agrárgazdasági Kutatóintézet, Prága . .<í >i irt -í- u-*- -Ä-». -
