Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-07-26 / 30. szám

HASZNOS TUDNIVALÓK, A szövetkezeti földművesek szociális ellátása I A szövetkezeti földművesek szociá­lis ellátásáról szóló rendeletek 1962 öté számtalan változást és módosí­tást értek meg s ezért nehéz a táp­pénz, valamint a szülési szabadság alatti ellátásról érdeklődők, továbbá a rokkantsági, aggkori, illetve özve­gyi és árvasági járadéklgénylők gyors tájékoztatása. A könnyebb tájékozó­dás kedvéért az alábbiakban össze­foglaljuk az 1969. január 1-e óta ér­vényes előírásokat, amelyek a szö­vetkezeti földművesek szociális ellá­tását rendezik betegségük esetén, összefoglalják az anyáról és gyer­mekéről való gondoskodás előírásait, foglalkoznak a nyugdíjigény, vala­mint az egyéb szociális juttatás kér­déseivel. KIKRE VONATKOZIK? A szövetkezeti földművesek szociá­lis ellátását rendező előírások nem­csak az EFSZ-ek tagjaira, hanem az olyan polgárokra is vonatkoznak, akik ugyan nem tagjai a szövetke­zetnek, de állandóan az EFSZ-ben dolgoznak. A szövetkezetben tartósan foglalkoztatottnak tekinthető az a polgár, aki a szövetkezetben állan­dóan és rendszeresen végez munkát és a szövetkezet által kiadott paran­csokat, rendelkezéseket hajtja végre. Emellett a szövetkezet által kiadott rendelkezések alatt nemcsak az EFSZ vezetőségi szervének, hanem a termelési és szervezési egységek olyan vezetőinek utasításai is érten­dők, akiket erre az alapszabályok felhatalmaznak. Az EFSZ tagjai és a szövetkezet­ben állandóan dolgozó polgárokon kívül a szövetkezettel munkaviszony­ban álló dolgozókat is találunk. Ez utóbbi dolgozókra nem vonatkoznak a szövetkezeti földművesek szociális ellátásának előírásai, hanem a mun­kaviszonyban álló dolgozók szociális ellátásának rendelkezései érvénye­sek. AZ igények terjedelme A szociális ellátással szemben tá­masztott igények terjedelmét asze­rint szabták meg, hogy a termelés magasabb színvonalán álló vagy egyéb szövetkezetről van-e szó. Elő­nyösebb elbírálás alá esnek a terme­lés magasabb színvonalán álló szövet­kezet tagjainak igényei. A fejlettebb termelési színvonalú EFSZ-ek tagjai­nak csupán a nyugdíjellátás terén van bizonyos előnyük, mert igényü­ket lényegében a munkaviszonyban álló dolgozókra érvényes rendelke­zések szerint szabták meg. A közel­jövőben azonban erre a szintre kí­vánják emelni az összes többi szövet­kezeti földműves járadékigényét is. Jelenleg azonban a munkaviszonyban álló dolgozók nyugdíjigényéhez ha­sonló elbírálás csakis a fejlettebb termeléssel rendelkező szövetkezetek tagjai számára lehetséges. A fejlettebb termelési szinttel ren­delkező EFSZ-ek tagjainak adott ked­vezmény azonban nem vonatkozik azokra, akik a szövetkezetben dol­goznak ugyan, de nem tagjai az EFSZ-nek. Igényeiket csakis úgy bí­rálják el. mint a termelés magasabb szintjét el nem ért szövetkezetek tag­jainak esetében. AZ IGÉNY KELETKEZÉSE ES MEGSZŰNÉSE A szövetkezeti tagnak a szociális ellátás iránti igénye azzal a nappal keletkezik, amikor írásbeli jelentke­zése alapján a taggyűlés a szövetke­zet tagjául felvette, és azon a napon szűnik meg, amikor tagsága is meg­szűnt. A Minta-alapszabályok szerint a tagság megszűnik ha a tag kilép a szövetkezetből; ha megyegyezés alap­ján a szövetkezet beleegyezik eltávo­zásába; ha a tagot a szövetkezetből kizárják; ha a tag meghal. A szociális ellátás igénye azok szá­mára. akik nem tagjai a szövetkezet­nek azzal a nappal kezdődik, amikor a szövetkezetben dolgozni kezdtek, és akkor szűnik meg, amikor állandó munkájuk a szövetkezetben véget ért. A szociális ellátásban való része­sedés előfeltétele, hogy a szövetke­zeti tag bizonyos terjedelmű munkát végezzen. Ha a tag munkatevékeny­sége olyan csekély, hogy az év na­gyobb részében (legalább 6 hónapon át) nem éri el a havi 120.— koronás munkajutalmat, vagy ha az év na­gyobb részében havonta 8 munkana­pot sein dolgozott le, úgy nem tart­hat igényt a szociális ellátásra. Ha a szövetkezeti tag a megszabott műn-10 SZABAD FÖLDMŰVES 1969. július 26. kamennyiséget betegség (a nők ese­tében terhesség vagy szülés), bal­eset, katonai szolgálat, esetleg más fontos ok miatt nem tudta teljesíteni, akkor az ilyen akadályt úgy tekintik, mintha a tag dolgozott volna. Kétsé­ges esetekben a szociális ellátás igé­nye, illetve az Igény megszűnése fe­lől az illetékes járási nemzeti bizott­ság szociális ügyosztálya dönt. BETEGSÉG, AZ ANYA ÉS A GYERMEK ELLÁTÁSA A szövetkezeti tagoknak és család­tagjaiknak Ingyenes győgykezelési­­kórmegelőzési gondoskodást biztosí­tanak, amely gondoskodás magába foglalja a betegség és a baleset ese­tén szükséges gyógykezelést, a szü­lés idején biztosított ellátást, a fo­gászati kezelést, megcsonkítottak és testi hibájúak megsegítését, kezelést meddőség esetén és a rehabilitációt. Ide tartozik a szükséges orvosságok, gyógyászati és ortopédiai kellékek ingyenes juttatása. A gyógykezelés gondoskodását nemcsak a szociális ellátás igényé­nek fennállása Idején, hanem ennek megszűnése után a védelmi időszak tartama alatt is megadják, amely rendszerint B hét; az olyan nők ese­tében, akiknek szociális ellátása a ter­hesség ideje alatt szűnt meg, védel­mi időszaka B hónap. A szövetkezeti tag felesége, élet­társa, amennyiben saját szociális el­látása nincs, mert maga nem tagja a szövetkezetnek; szintén Igényt tart az ingyenes győgykezelés-kórmegelő­­zési ellátásra. Ezt az ellátást a szö­vetkezeti tagok kiskorú gyermekei­nek is elismerik. A gyógykezelési-kórmegelőzési el­látás keretében a szövetkezeti ta­goknak az állami gyógyfürdők fürdő­kezelést is biztosítanak. Erre a gon­doskodásra azonban a szövetkezeti tagok jogigényt nem tarthatnak, csu­pán egyedi elbírálás alapján kivéte­lesen lehet egyes olyan betegségek­ben szenvedő szövetkezeti dolgozók­nak megadni, amely betegségek a fürdőkezelés ún. Indikációs jegyzé­kén szerepelnek. A szövetkezeti tagok gyógyfürdői kezelését a kezelőorvos javasolja; a gyógyfürdő megadása felől a szociális ellátás járási véle­ményező bizottságai döntenek, a­­mennyiben nem olyan betegségről van szó, amelynek fürdői kezelését közvetlenül az egészségügy állami szervei engedélyezik (például mun­kabalesetek után, gyermekbénulás stb. esetén). A gyógyfürdői kezelésekért a fő idényben naponta 10 koronás pőtdf­jat kell fizetni (május 15-től szep­tember 30-ig) és napi 5 koronát az idényen kívül. Ezt a pőtdíjat nem fizetik a jegyzékben kereszttel Jelölt betegségek fürdői kezelése esetén, valamint a tanköteles gyermekek gyógykezelésekor. TÁPPÉNZ ÉS SEGÉLY A CSALÁDTAG KEZELÉSEKOR Ha a szövetkezeti tag betegség vagy baleset következtében, esetleg a családtag betegsége, illetve az el­rendelt egészségügyi vesztegzár miatt átmenetileg nem dolgozhat, táppénz vagy a családtag ápolásakor segély illeti meg. Erre a juttatásra 1968. jú­lius 1 óta minden szövetkezeti tag igényt tart. A táppénz és a családtag ápolása esetén adott segély a munkajutalom helyett jár. A táppénz megadásakor követelményt képez, hogy az illeté­kes kezelőorvos a szövetkezeti tagot átmenetileg munkaképtelennek ismer­je el, tehát a munkaképtelenség idő­tartamára nem jár neki munkajuta­lom. A táppénzt a munkaképtelenség első napjától egészen befejezéséig, illetve a részleges vagy teljes rok­kantság elismeréséig jár. Táppénzt azonban a munkaképtelenség kezde­tétől legfeljebb egy év időtartamára adnak. Kivételesen a táppénz kifize­tését tovább Is meghosszabbíthatják, legfeljebb még egy évre, ha a szo­ciális ellátás járási véleményező bi­zottságának nyilatkozata szerint vár­ható, hogy a szövetkezeti tag rövid időn belül ismét munkaképes lesz. A táppénz kifizetésének egyéves időszakát csökkentik az előző munka­­képtelenség idejével, amely az új munkaképtelenséget megelőző egy év alatt előfordulhat. A táppénz kifize­tésének egyéves időszakát nem csök­kentik, ha: a) a szövetkezeti tag az előző mun­kaképtelenség óta legalább 6 hő­napot dolgozott; b) az új munkaképtelenséget munka­baleset vagy a foglalkozásból ere­dő betegség okozta; c) az előző esetben a táppénzt be­tegségen kívüli más okból (pél­dául egészségügyi vesztegzár miatt) fizették ki. A táppénz összegét az átlagos napi munkajutalomból számítják ki, ame­lyet a szövetkezeti tag munkaképte­lenségét megelőző legutolsó 12 nap­tári hőnap alatt ért el. Olyan eset­ben, ha a tag nyomős okbői az utol­só 12 hónap alatt nem dolgozott, át­lagos napi munkajutalmát úgy szá­mítják ki, hogy a szövetkezeti tag ne károsodjék. A munkatevékenységért kapott jö­vedelembe beszámítják a munkaju­talmat, a prémiumokat, a szövetkezet gazdasági eredményeiből számított nyereségrészesedést és a természet­beni juttatások értékét, amit a szö­vetkezet a tagnak munkája ellenér­téke címén adott. A természetbeniek értékét átalányban havi 125 koroná­val és napi 4 koronával számítják. A táppénz összegét a szövetkezeti tag átlagos napi munkajutalmazásá­nak bizonyos százalékában állapítják meg, legfeljebb azonban 100 koroná­ból. A táppénz a szövetkezeti tag munkaéveitől függően, valamint asze­rint különböző, hogy munkaképtelen­ségének első 3 napjára vagy a többi napra számítják-e. Az első három napra kisebb táppénz Jár; ez a kor­látozás azonban hatálytalan, ha a munkaképtelenség munkabaleset vagy foglalkozásból eredő betegség követ­kezménye. A táppénz összege egy év munka­­tevékenység esetén az átlagos napi munkajutalom 50 százaléka (a továb­bi napokra 60 százalék), 1—5 év esetén 60 százalék (három napon fe­lül 70 százalék), 5—10 év munkate­vékenység mellett 65 százalék (illet­ve 80 százalék) és 10 évet meghala­dó munkatevékenység esetén az első három napra 70 százalék (három na­pon túlmenően 90 százalék). A legalacsonyabb táppénz naponta 16 korona; ha azonban ez az összeg meghaladná a napi átlagkereset 90 százalékát, úgy csunán a munkajuta­lom 90 százalékaik megfelelő ösz­­szegű táppénz adható. Az olyan szövetkezeti tagoknak, akik gümőkórban betegedtek meg, táppénzüket önkéntesen az átlagos napi munkajövedelem összegére Is fel lehet emelni, legfeljebb azonban 100 korona adható minden munka­napra. Ezt az emelést legkorábban a munkaképtelenség második hónap­jától lehet elismerni. Az a szövetkezeti tag, aki munka­képtelenségének ideje alatt Intézeti, kórházi vagy gyógyfürdői kezelésben részesül és nőtlen, elvált vagy öz­vegy, s emellett senkit sem köteles eltartani, az ilyen gyógykezelés idő­tartama alatt csak a táppénz felére tarthat igényt. Az aggkori járadékot, rokkantsági, vagy más személyes nyugdíjat élvező dolgozónak csak akkor van igénye táppénzre, ha munkaképtelensége előtt legalább három hónapot dolgo­zott a szövetkezetben. A táppénzt az Ilyen nyugdíjasoknak legföljebb 60 munkanapra folyósítják. Ez a korlá­tozás, valamint a 3 hónap ledolgozá­sának követelménye figyelmen kívül hagyható, ha a munkaképtelenség foglalkozásból eredő betegség vagy munkabaleset következménye. A többi dolgozó nyugdíjasnak mun­kaképtelenségük Időtartamára ugyan­úgy jár táppénz, mint a Járadékot nem élvező szövetkezeti tagoknak. Egyes esetekben a szövetkezeti tagnak nincs joga táppénzre, habár munkaképtelen lett és eleget tesz a törvény által kívánt összes követel­ménynek. Ez akkor áll fenn, ha a szövetkezeti tag fondorlattal akarja a táppénzt a szövetkezettől megsze­rezni azáltal, hogy sérülését, Illetve betegségét szándékosan maga Idézte elő. A táppénzt azonban nem lehet letiltani, ha a betegséget, Illetve sé­rülést a tag ugyan maga okozta, de csupán gondatlansága, könnyelműsé­ge vagy a munkabiztonsági és egész­ségvédelmi előírások elhanyagolása következtében. A táppénz megvonásának további oka az, ha a munkaképtelenséget ve­rekedésben való részvétel okozta, vagy az az Ittasság közvetlen követ­kezménye. Táppénzre olyankor sem lehet Igényt tartani, ha a munka­­képtelenség a szövetkezeti tag által elkövetett büntetendő cselekmény el­követésekor keletkezett, amely bűn­tettért egy évet meghaladó szabad­ságvesztés büntetése szabható ki. Az olyan esetekben, amikor a tör­vény kizárja a táppénz megadásának lehetőségét, az EFSZ szociális bizott­sága engedélyezheti a táppénz kifi­zetését a családtagoknak, az összeg háromnegyedének magasságáig, és a szövetkezeti tagnak az összeg feléig — kivéve akkor, ha csalással akarta a táppénzt a szövetkezettől megsze­rezni. TÁMOGATÁS A CSALÁDTAG ÁPOLÁSAKOR Munkajutalom helyett támogatás adható családtagja ápolásakor a szö­vetkezeti tagnak, ha; 1. ápolnia vagy gondoznia kell egy 10 éven aluli gyermeket, mivel a) a bölcsődét, óvodát vagy a napközi otthont, ahol egyéb­ként a gyermek tartózkodik, az Illetékes hatóságok rendele­tére bezárták; b) a gyermek az elrendelt egész­ségügyi vesztegzár miatt nem látogathatja az említett intéz­ményeket vagy az iskolát; c) az a személy, aki a gyermek­ről gondoskodott megbetege­dett, s így nem tudja a gyer­meket gondozni; 2. családjának más tagját kénytelen ápolni, akinek ápolása feltétlenül megköveteli, hogy más személy gondozza. Családtagnak számíta­nak mindazok, akik a szövetke­zeti taggal közös háztartásban él­nek. Családtagok a feleségen és a gyermeken kívül a szövetkezeti tag szülei, nagyszülei, esetleg me­nye, veje stb. A beteg családtag ápolásának címén adott támogatás elismerésének feltétele, hogy az ápolt a szövetkezeti taggal közös • háztartásban él, valamint beteg­ségéből kifolyólag magáról nem tud gondoskodni és a családban a szövetkezeti tagon kívül nincs senki, aki ápolhatná. A családtag ápolása címén adott támogatást a szövetkezeti tagnak há­rom napra lehet megadni, ha ez az idő nem elegendő arra, hogy a szö­vetkezeti tag az ápolásra helyettest találjon, úgy az EFSZ szociális bi­zottsága a támogatás elismerését to­vábbi 3 nappal meghosszabbíthatja, ha pedig egyedül álló nőről van szó, aki egyedül tartja fenn családját, to­vábbi 6 nappal meghosszabbíthatja. A beteg családtag ápolásakor adott támogatás összege a táppénz össze­gével egyenlő. SZÜLÉSI PÉNZSEGÉLY A szövetkezetben dolgozó nőket, függetlenül attól, hogy tagjai-e a szövetkezetnek, vagy csak állandó dolgozói, a szülés és a gyermek fe­lőli gondoskodás keretében 26 hetes szülési szabadság illeti meg. Ha két vagy több gyermeknek ad életet, úgy 35 hetes szülési szabadságra jo­gosult. Ugyanilyen szülési szabadság jár a hajadon lányanyáknak, az öz­vegy, elvált vagy más nyomós okból egyedül álló nőnek, aki kizárólag sa­ját keresetére van ráutalva. A szü­lési szabadságot rendszerint a szülés várható Időpontja előtt négy, de leg­korábban nyolc héttel megelőzően adják meg. A gyermek felöli gondoskodás ki­bővítése keretében minden dolgozó nőnek, tehát a szövetkezetek nőtag­jának is, jogában áll további szabad­ságot kérni, amíg a gyermek betölti első életévét. Pénzbeli támogatás Jár a szövet­kezet nőtagjainak a szülési szabad­ság tartama alatt, tehát 26, Illetve 35 héten keresztül; a további szülési szabadság tartama alatt, amit fize­tetten szabadság formájában nyújta­nak, a szövetkezet nötagjának nincs igénye pénzbeli támogatásra. A szülési szabadság idejére adott támogatás elismerésének feltétele, hogy az igénylő a szülést megelőző két év alatt legalább 270 napig szo­ciális biztosítás alatt álljon és hogy a szülési szabadság megkezdésekor a szociális ellátásra jogosultsága fennálljon. A megkövetelt 270 napba, a munkatevékenység Időtartamán kí­vül beszámítható az az időszak Is, amíg az igénylő táppénzt kapott, il­letve szülési támogatást élvezett, va­lamint a kötelező iskolai oktatás be­fejezése utáni tanulmányi Időszak csakúgy, mint az az idő Is, amely alatt az Igénylőt a nemzeti bizottság nyilvántartásában mint álláskeresőt vezették. A szülési szabadság idejére adott támogatást ugyanúgy állapítják meg, mint a táppénzt. Magassága minden szövetkezeti tagnál egyenlő — az átlagos napi jutalom 90 százaléka, tekintet nélkül a munkatevékenység­ben eltöltött évekre, és az sem mérv­adó, hányadik gyermekét szülte. Szülési támogatás illeti meg a szö­vetkezetek olyan nőtagjait is, akik Idegen gyermeket fogadtak örökbe és róluk anyjuk helyett gondoskod­nak. A pénzbeli támogatást attól a naptól igényelhetik, amikor a gyer­meket örökbe fogadták és legfeljebb a gyermek születésétől számított 26, illetve 35 hétig folyósítható. A szövetkezetek olyan nőtagja, aki valamilyen oknál fogva nem gondos­kodik gyermekéről, nem igényelheti a szülési támogatást. A támogatás igénye megszűnik akkor is, ha a gyermek meghal, még ha a szülési szabadság tovább is tartana. Ilyen esetben a pénzbeli támogatást a gyermek halálát követő két hétre folyósítják, legkésőbb azonban az igény kimerítésének leteltéig. Ha a gyermek halva született, úgy a szü­lési támogatásra csupán 12 hétig le­het igényt tartani, ebből legfeljebb 6 hétig a szülés után. (Folytatjuk) Munkabiztonságot (5, a mezőgazdaságban VETŐMAG- ÉS MAGVÉDÖ KÉSZÍTMÉNYEK Az Agronal — univerzális, száraz vetőmag és mag-csávázószer. Mint hatékony anyagot 4,5 °/s fenilmerkuribromidot tartalmaz. Mérgezések keletkezhetnek a csávázásnál és a csávázott vetőmag zsákjainak kezelé­sénél, ha nem tartjuk be a biztonsági intézkedéseket. A mérgezés tünetei: fejfájás, szédülés, figyelmetlenség, emlékezési zavarok. Ha a mérgező anyag a bőrűn keresztül került a szervezetbe, ez az ujjak érzéketlenségé­ben vagy zsibbadásában mutatkozik meg. A bőr és a nyálkahártya is erő­sen ingerelt állapotban van. A méreg fogyasztása hasfájást, hányást, gör­csöket és halált idéz elő. A dolgozó egyéni védelmét a porálló munka­ruha, a nyakat védő kendő, a gumikesztyű (textilbetéttel), a fej védő gáz­védő türemléssel és RC 643 porvédő légzőkészülék szolgálja. Óvakodni kell, nehogy felcseréljük a csávázott vetőmag zsákjait a fogyasztási gabona zsákjaivall Az Agronal H — száraz higanyos csávázöszer, amely 4,5 ®'í fenyl­­merkuribromidot és 10 % hexaklérbenzént tartalmaz. A Panogen 08 — nedves higanyos csávázószer 2 % metilmerkuri­­diciándiamid tartalommal. A Germisan — nedves higanyos csávázöszer 7 •/« nátranfenilmer­­kuripirokatekianát tartalommal. A mérgezések lefolyása és a dolgozók védelme ezeknél a higanytartalmú készítményeknél hasonló, mint az Agronainál. A mérgező készitmények közé, amelyeket a vetőmag preparálására al­kalmazunk a talajban levő kártevők ellen, tartoznak: Az A1 v 11 55 — csávázószer, amely 90 % Dieldrint tartalmaz,, az inkrusztációs „Schering“ készítmény, amely 9 *,» Dieltrint tartalmaz, és a Dieldrex B, amely 75 °/o Dieldrint és 10 V« tetrametiitriumdiszulfidot (TMDT) tartalmaz. Olyan készítményekről van szó, amelyek a Klóros szénhidro­gént veszik alapanyagul és amelyek a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek nagy csoportjába tartoznak. A Dieldrinnél fontos az a tény, hogy nagyon könnyen áthatol még a sértetlen bőrön is. Az ilyen ké­szítményekkel végzett munkánál ngyanolyan egyéni védőeszközöket kell alkalmazni, mint az Endrinnél. Különleges készítmények: A Nitrosen — permetező készítmény a gyümölcsfák és a bokrok ápolására a vegetációs nyugalom idején. Hatóanyaga 25 */» dinitronrtokre­­zol ammóniasó. A dolgozó egészségvédelmével szemben támasztott köve­telmények ezeknél a készítményeknél hasonlóak, mint a R a f e x 35-nél. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents